Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-22 / 166. szám

2 DELMAGYARORSZÁG 1911 julius 22 gadkozik, e taktikával a választójogi reform napirendre kerülését szükség­kép késlelteti. A miniszterelnök az obstrukció le­töretésére nem tervez semmiféle rend­kívüli intézkedést. Nyugodtan bevárja, amig az magától lepereg, kimerül és elenyész saját semmiségébe. Elégnek itéli, ha e lefolyás végéig a Ház több­sége türelemmel s hidegvérrel győzi a várakozás politikájának sikerét. Ez eredmény kivárásához minden előföltétel együtt van: az ellenfél gyönge alapon áll, fegyverei avultak, taktikája lejárta ma­gát, jelszavai népszerüségvesztesek. A nemzeti munkapárt ellenben az ország többségének bizalmára támaszkodik, tömören összefog, szoros összhangza­tát a hadi állapot még szilárdabbá teszi s teljes odaadással követi felelős vezérét, kinek nyugodt, férfias egyé­niségétől s tapasztalt ítéletétől biztosra veszi a kilátásba helyezett győzelem mielőbb való bekövetkezését. .Belgium fegyverkezik. Brüsszelből: jelentik: A szenátusban a hadügyi költség­vetés tárgyalása folyamán a liberális szená­torok követelték a semlegesség biztosítá­sára a hadsereg erősítését. A hadsereg lét­száma ezidöszerint 42.800 ember, amely a béke biztosítására nem elég. Wiener szená­tor kijelenti, hogy egy német-francia há­ború esetén Belgiumot a megszállás ve­szélye fenyegeti. Namur és Lüttich erődö­ket nagyobb helyőrséggel kell ellátni. Selis képviselő a többi közt kijelentette, hogy a Malmedy-Stalevot vasutvonal veszélyt jelent Belgiumra. Németül tanítanak a szerb iskolák­ban. Belgrádból jelentik: A tanügyi fő­tanács minden felsőbb iskolában kötelezővé tette a német nyelv tanítását. Dreadnoughtok. Triesztből jelentik: Ugy volt, hogy október elején bocsátják vízre a második Dreadnoughtot, de el kellett ha­lasztani a jövő év márciusára, mert a Stabilimento Tecnico nem győzi a munkát. Ezt a hajóóriást azért mégis szolgálatba le­— Janus megrázta a fejét. — Igen, Jesabel, de az ember nem rajzolhat, ha vak. És ha csak egy keveset tudsz raj­zolni, akkor egy keveset látsz is. — Igen, én látok; mindont tudok látni. — Pfuj, hogy hazudsz, pedig csúf dolog a hazugság, azt tanuljuk az iskolában. — De nekem szabad hazudnom, ha akarok. Arcát a nap felé fordította és egész kis lé­aye remegett a dactól és makacsságtól. — Tudsz madarat rajzolni, Janus? — kór­űezte. _ A gyerek egy félszeg gólyát rajzolt. Nem, nem jó, ilyen egy madár, — a kis leány kicsücsöritette ajkait, mintha szappan­buborékot fújna. — Ez egy madár és te buta vagy, Janus, mert egy madarat sem tudsz raj­zolni és most énekei a madár. Fütyülni kezdett. A fiu megcsókolta. — Te is édes kis féreg vagy, Janus ós nem haj, hogy buta vagy, ón azért férjhez megyek hozzád. — De hiszen te az ón testvérem vagy, te nem lehetsz a feleségemi — De én az akarok lenni, különben meg­merlek. — Te nem tudsz engem megverni, mert én bet állítani a megállapított időben, 1913 tavaszán, aztán augusztus elején kezdik építeni a harmadik Dreadnoughtot. A képviselőház ülése. — Unalmas obstrukció. — A képviselőház mai ülésén változatlanul tovább tartott a technikai obstrukció. A teg­napról mára maradt névszerinti szavazások után ma ujakat is rendeltetett el a ellenzék, ugy hogy a napirend, a véderővita ma is megközelíthetetlen maradt. Az ellenzék harcos része tovább folytatja a technikai obstrukciót s csupán annyi enged­ményt tesznek a békésebb fölfogásuak, hogy itt-ott rést nyit a technika torlaszain egy-egy véderős beszéd elmondására. A szombati ülé­sen például elsőbb névszerinti szavazás lesz s aztán kerül sor, ugy féltizenkettő felé And­rássy Gyula gróf beszédére. A folyosón ma hire járt, hogy technikások azzal a kéréssel fordultak Berzeviczy Albert­hez, eszközöljön ki szeptember huszadikáig tartó parlamenti szünetet. Erre a hirre Justh Gyula a folyosón a következő megjegy­zést tette. — A nyári szünet bizony jó volna, szokott is vakáció lenni, de arról, liogy a mi részünk­ről történnék ilyen lépés, én semmt se tudok. A taktikán se változtattunk lényegében sem­mit. Lesznek itt-ott beszédek, hogy ébren tartsuk az obstrukció főkérdését, de normá­lis tárgyalásról szó sem lehet. Különös és gyöngeségre vall Justhnak ez a nyilatkozata, — mert nem normális tárgya­lást rendezni érthetetlen. De ezt be isvallani ostobaság. A vitarendező-bizottság tagjai szintén azt hangoztatják, hogy szóhoz juthatnak azok, akik a szólás jogával élni akrnak, egyébként pedig változatlanul tovább tart a száraz tech­nikai obstrukció. Az ellenzéki képviselők ma a tegnap esti Apponyi-lakomáról beszélgettek a folyosón. Föltűnést és örömet keltett Károlyi Mihály gróf távirata, amelyet a lakoma alkalmából küldött Appónyinak. Ma délután öt órakor a Kossuth-párt és Justh-párt vitarendező-bizottsága együttes iilést tartott. Ezen az ülésen határozatilag ki mondották, hogy a technikai obstrukció főn­tartása mellett hetenkint két-három fölszóla­lás lesz a véderőjavaslathoz, mint mondják, el tudok futni tőled és te nem tudsz utánam futni, mert te vak vagy. Jesabel hangosan bőgni kezdett és a fiu nem tudta sírását sem földieperrel, sem férgekkel, sem csókokkal csillapítani. Addig akarok sirni, mig meg nem halok, akkor hamar meghalok, — ordította a kis leány. — Ne sírj, Jesabel, mert akkor én is sirok. Jesabel megvigasztaltan sóhajtott föl, olyan jói esett neki, hogy Janus azt mondta, ő sir. Megérintette kezeivel az arcát, mert érezni akarta, hogy' komolyan mondta-e és midőn valami nedvességet éi intettek az ujjai, fölka­cagott, azután összeszedte magát és hízelegve suttogta: — Nem akarnál te is vak lenni? Nagyon szeretném, ha te is vak volnál. A fiu összerezzent, azután egész lassan vá­laszolt, mintha rosszul esnék neki kimondani a szavakat: — Jó, ha nagyon, borzasztóan szeretnéd, de miért akarod, hogy vak legyek ? Jesabel egészen a füléhez hajolt és ugy sut­togta neki ós belül remegett a kacagástól : — Azért, mert akkor elszaladok előled ós te beleesel a vizbe ós megfulladsz. azért, hogy a javaslatok közjogi sérelmeiről és pénzügyi terheiről fölvilágosítsák az országot. A mai ülésen Berzeviczy Albert elnökölt. A jegyzőkönyv hitelesítése előtt felszólalt Justh János: Tegnap — úgymond — három névszerinti szavazás volt. A képviselőházi napló tanúsága szerint az első szavazásnál tá­vol volt 310, a másodiknál 316, a harmadiknál 303 képviselő, ami azt jeleni i, hogy a megvá­lasztott képviselők háromnegyed része nem teljesiti kötelességét. Kéri a jegyzőkönyvnek olyan módosítását, hogy abban a távollevők névsora megörökíttessék. Fölkiáltások a jobboldalon : Hoch ! Hoch ! Elnök elrendeli a jegyzőkönyv módosítására a szavazást. Eitner Zsigmond a házszabályokhoz kér szót. Kéri az elnököt, hogy a szavazatokat szám­lálja meg, mert fontosnak tartja a szavazatok arányát. (Derültség a baloldalon.) (Zaj, semmiség, obstrukció.) Lovászy Márton : Az einök ur ugy tette föl a kérdést, hogy igennel szavazzanak, akik a módosítást kívánják. Kéri, hogy a kérdést for­dítva tegye föl : Igennel szavazzanak akik a módosítást nem kívánják. Fölkiáltások a jobboldalon : Hoch ! Hoch ! Elnök elrendeli a szavazást, azután a szava­zatok megszámolását. Szavazás után az elnök kihirdeti a határozatot: 104 képviselő igennel, 31 nemmel szavazott. Állandó a zaj, amely az elnöki csengő sza­vára sem csillapodik. Időközben Lovászy Már­ton ivot visz föl az elnökhöz, aki jelenti, hogy húsznál több képviselő öt perc szünetet kórt a szavazás előtt. Elnök elrendeli az iv aláíróinak a fölolvasá­sát, annak a megállapítására, hogy jelen van­nak-e. Az elnök szavaira kitör a vihar. A jobbol­dal zajosan helyesel, a baloldal fölháborodva kifogásolja, az elnöki intézkedést. „Nincsen joga hozzá" — hallatszik mindon torokból. Lo­vászy Márton, Gyorffy Gyula, Holló Lajos egy­más után a házszabályokhoz kérnek szót. Áz elnök folyton csenget. Időközben az ellenzé­kiek kiadták a jelszót, hogy a fölhívásra senki no jelentkezzék. Lovászy Márton : Ne álljon föl senki! Jog­talanság ! (A jegyzőhöz, aki kitörüli a nem je­lentkezőket.) Ne tessék kitörölni a nevemet! Mindenki látja, hogy itt vagyok. (Nagy zaj.) Brjy hang a jobboldalon : Ez komoly ' tár­gyalás ? Elnök kijeienti, neki joga van meggyőződni arról, hogy itt vannak-e a szavazást kérő kép­viselők. A jelen esetben azonban nincs szük­ség busz képviselőre és jóllehet, az előbbi iv aláírói közül csak tizenhatan vannak jelen . . . (Kacagás a jobboldalon, a szünetet elrendeli. Helyeslés. Zaj.) Holló Lajos a házszabályokhoz szól ós kije­lenti, hogy az elnök téved. Elnök kijelenti, hogy ha hiányzik is a ház­szabályok egynémely szakaszából a „jelenlévő" szó, nyilvánvaló, hogy a házszabály csak olyan képviselőknek ad beleszólási jogot a Ház ha­tározatainak intézésébo, akik jelen vannak. Ő igy fogja alkalmazni a házszabályt. (Helyeslés jobbról.) Gyorffy Gyula kijelenti, hogy ők más véle­ményen vannak ós a jövőben se lesznek jelen azokban az esetekben, amikor a házszabály nem beszél jelenlevő képviselőkről. (Zaj.) Felkiáltás: Nem lesznek soká jelen. .Gyorffy Gyula: A jelenlegi házszabályok . . . (Óriási zaj.) Felkiáltások jobbról: Nem soká lesz érvény­ben . . . Eluök ezután hitelesítettnek jelenti ki a jegyzökönyvet. A beérkezett iratok kőzött be­mutatja Justh János és Kun Béla leveleit, amelyekben négy, illetőleg három heti szabad­ságot kérnek. Felkiáltások a jobboldalon : Nem adunk sza­badságot, Bickter János: Éljen a szabadság. Elnök jelenti, hogy húsznál több képviselő névszerinti szavazást kórt. Farkas Pál: Itt vannak-e? Konstatálni kell' Elnök felolvastatja az aláírók névsorát s el­rendeli a szavazást. Elnök a szavazás befejezése után kihirdoti a határozatot: Justh János szabadságkérésére igennel szavazott 22, nemmel 136 képviselő Igy a Ház-megtagadta Justh János kérelmét­Kun Béla szabadságidejére vonatkozó nóvsze' rinti szavazást husz képviselő kívánságára *

Next

/
Thumbnails
Contents