Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-21 / 165. szám

T 2 DELMAGYARORSZÁG 1911 julius 21 Statisztika a magyar gyermekvédelemről. (Saját tudósítónktól.) Csütörtök reggeli szá munkban közöltük Ruffy Pál miniszteri taná csosnak gyermekvédelmünkről s ezzel szembon megnyilvánuló közleményünkről adott nyilatkozatait s időszerűnek tartjuk ma ezzel kapcsolatban a világ legtökéletesebb gyermekvédelmi rendszerét, a központilag szervezett ál'ami magyar gyermekmenhelyeket ismertetniMagyarországon összesen tizenhét állam gyermekmenhely van. melyek összesen mintegy ötvennégyezer gyesmek fenfartásáról és neveltetéséről gondoskodnak. Legnagyobb ilyen intézmény a budapesti, mely után mindjárt a szegedi következik, melynek körzetébe összesen 4420 gyermek tartozik. A szegedi menhely körzete huszonnégy községre terjed, melyek közt Mindszentre 222, Csongrádra 189 gyermek "van kiadva, akiknek neveltetését állandóan lelkiismeretesen ellenőrzik. A menhelyek kötelékébe tartozó gyermekek között vannak csecsemők, elemi ós középiskolai tanulók és inasfiuk. Az ellenőrzést kiterjesztették azokra a gyermekekre is, akiknek tartásáért az állom már nem fizet, vagyis alci' ket a nevelő család ugy megszeretett, hogy a saját költségére tovább tartja s családtagként neveli. Menházainknak hármas jellege van : Első sortan kórházi, amennyiben kórházi ápolást igénylő gyermekekot s anyákat orvosi kezelóshen, gyógyszerben s ellátásban részesítik. Második jellegzetessége, hogy az egészséges gyermekek átmeneti állomásául szolgál és harmadsorban : a kötelékébe tartozó összes gyermekek nevelő s az életi e irányító hivatala. A gyermekekre való felügyelet olyan gondossággal történik, hogy a gyermekeket minden héten megmérik s ha valamelyik súlybeli gyarapodása csökken, mindjárt kutatják annak okát és minden bizonnyal segítenek is rajta. A csecsemők az emberiség virágai s a statisztikai kimutatások szerint az ország csecsemőinek halálozási aránya, átlagban 21 százalék, vagyis minden száz csecsemő közül huszonegy meghal. Ez óriási veszteség, mely legjobban mutatja a gyermekmenhelyek magas nívóját, melyekben a halálozási arányszám csak 13 százalék. Vagyis az állam gyermekei közül sokkal kevesebben halnak meg, mint a családi gondozásban levők közül s nagyon kívánatos lenne, ha az arányszam általánosságban is kiterjedne. Ez azonban csak ugy lenne elérhető, ha a szegény emberek is oly gondos ápolásban tudrák részesíteni a kicsinyeiket, mint a menházak. Rokon intézmény, de nem azonos a társadalmi uton létesített gyermekvédő liga. A liga ugy tekintendő, mint a menhelyek elővédje. Sürgős szükség esetén készen segélyt ad, gyermekek ideiglenes ellátásáról gondoskodik s gondoskodik olyan gyermekek fenntartásáról és védelméről, melyekre az állami menhelyek szervezete nem terjeszkedik ki. Igy például a külföldi honosságú gyermekek fentartása és gondozása a ligára hárul. A ligának van három tanonciskolája ós szigorú nevelésre berendezett internátusai ós pedig: Ecseren, Kőbányán, Szegeden az „Árpádotthon", Nagyszöiiősön, Rákoskeresztúron, Szaloncán, Sopronban ós Kolozsvárott. Látható, hogy menhelyeinken olyan intenzív a nevelés és olyan kitűnőek az egészségügyi viszonyok, hogy méltán tartja a külföld a mi menhelyeinket a világ legtökéletesebb intézményeinek. Ékes bizonyságul szolgáljanak a következő számok, melyek a magyarországi menházak teljes statisztikai képét szolgáltatja. A magyarországi menházak statisztikája. Menház helye Álladók a mult hó utolsó napján 5 03 a o — O. ^ a, d a « ^ SI c ^ t ffíl * lg Gyarapo' dás . CO e'-2 •a a a S.B'r O £> a-™ o; A. ad 2173 27 89 —62 2111 Budapest 8521 248 277 -29 8492 Debrecen | 3270 78 58 —20 3292 Gyula 2440 38 69 —31 2413 Kassa 3042 69 51 +18 3060 Kecskemét 3844 54 101 -47 3847 Kolozsvár 2031 38 46 —8 2023 Marosvásárhely 1389 72 22 +50 1439 Munkács 2175 un oo 55 22 2133 Nagyvárad 2544 — — — 2544 Pécs 2609 33 42 +9 2591 Rimaszombat 2132 61 42 +19 2151 Szabadka 2777 35 32 +3 2780 Szeged 4345 86 80 +6 4351 Szombathely 4397 103 63 +40 4438 Temesvár 2849 46 75 +29 2820 Veszprém 3829 64 83 —19 3810 Összegezés 53358 1085 1155 —70 53288 ku népe jó hazafi s a magyar ügynek mindig igazi harcosa. A valláskülönbség már sokat változtatott "a dolgon. Az óhitű népnek nem voltak óhitű földesurai. A templomban már csak a papjával találkozott. Sőt idegen volt egymásra nézve a pap és a földesúr is. Kétféle befolyás -érvényesült itt a népnél, amely csak a közös veszélylyel szemben egyezett meg. A pogány török egyaránt pusztított urat és parasztot, ez ellen tehát együtt védekeztek. De amint ez a csapás elmúlt, a nép a földesúrban nemcsak gazdát, hanem az idegent is kezdte meggyülölni. így keletkezett nálunk a nemzeiségi kérdés. De baj csak akkor származott belőle, mikor i törvény a föld nagy részét a jobbágy tulajdonává tette. A bon atyái akkor a nagy alkotásnak csak a fényét látták, árnyékát nem vették észre. Vagy lia gondoltak is rá, nem volt módjukban többé ellene védekezni. Irtózatos fölfordulás következett a föld fölszabadulása után, amely megbénította a magyarság cselekvőképességét. Azóta az árnyék folyton nő — a jobbágyak után lassanként a földesuraké is nemzetiségi kézre kerül. Már pedig nem hiába mondják, liogy akié a föld, azé az ország. A magyar nemesség hivatásai a magyar knl túrának kellene betölteni. Hatalmas kultúrát ugyan nem teremthet más a nemzetiségi területen, mint a nagyipar. Ez pótolhatná csak igazán a piagyar föld régi erejét. De nagyon jó szogálatot tehetnk a magyarság ügyének mindenütt a fürdők is. A fürdővendégben a nép most is az urat látja. Ha nem is a hajdani gazdát, de azt a kiváltságos lényt, aki őt módban és tudásban messze túlszárnyalja. Ez mindenesetre hatással van érzelmeire. Miné több jelenik meg előtte ezek közül, annál inkább következtet a magyarság hatalmára, annál kevésbé hiszi el, hogy itt most már az ő uralma következik. Szeméyes érintkezésbe is kerül a vendéggel és tapasztalja, hogy annak a nyelvnek, amit az iskolában tanul, lehet valami hasznát venni. És milyen központokat tud a fürdővendég teremteni! Kassát kivéve, nincs az egész Felvidéken akkora város, mint amekkora egy hires forrás vagy havasi táj mellett keletkezhet. Hány ezer magyar család tudna a fürdővendégek után megélni és micsoda erős várai lehetnének a nagy fürdők a magyarságnak nemzetiségi területeken.. Sokat irtak, sokat beszéltek már erről minálunk, de nem annyit, hogy lett volna foganatja. Máig sem vagyunk még tudatában annak, hogy mit jelent egy ország kuturájában a világfürdő. Gyermekvédelmünk méltóan van képviselve a jelenlegi dresdeni világkiállításon, ahol a maga nemében páratlan és általános érdeklődést keltő legtanulságosabb csoportja a kiállításnak. Pótnépszámlálás Szegeden. — Visszaküldött számlálólapok. — (Saját tudósítónktól.) Százhúszezernél több szegedi polgárt számoltak össze 1910. december 31-ről január elsejére virradó éjjel. Nagy apparátussal folyt a népszámlálás nehéz munkája, a népszámlálási biztosok hetekig és a városházán Zombory Antal nyugalmazott városi tanácsos vezetésével a népszámlálási iroda éjjel-nappal dolgozott a számlapok sorrendszerii összeállításán. A népszámláló lapokat aztán hatalmas csomagokban küldötte föl a városi tanács Budapestre, a központi statisztikai hivatalhoz, ahol lázas munkával fogtak hozzá az adatok összeállításához. Ezekre az adatokra a választói jogról szóló törvényjavaslat elkészítésénél van nagy szükség és Héderváry Károly gróf miniszterelnök csak a napokban jelentette ki, hogy a statisztikai hivatal a népszámlálás pontos adatait legközelebb már nyilvánosságra is hozza. A napokban azután mintegy hétszáz számlálólap érkezett vissza a statisztikai hivataltól Szegedre. Azzal a megjegyzéssel küldötték vissza a lapokat, hogy azok hibásak és hiányosak és fölkérte a statisztikai hivatal a tanácsot, hogy a lapok sürgős kijavítása ügyében intézkedjék. Zombory Antal vezetésévi a népszámlálási iroda személyzete csütörtökön délután fogott hozzá a városháza közgyűlési termében a munkához/ Most részint beidézik azokat, akiknek hibás, vagy hiányos a számlálólapjuk. részben pedig fölkeresik azokat a lakásukban és ugy igazítják ki a lapokat. Még több dolgot okoz az, hogy megkiildötték valamennyi olyan szegedi lakosnak a számlálólapját is, akik a népszámlálás alkalmával távol voltak a várostól. A hatóságnak meg kell győződni arról, hogy ezeknek a számlálólapoknak az adatai helyesek-e, s amennyiben pedig azok is hiányosak és a legtöbbje hiányos, akkor -ki kell igazitani azokat. A legtöbb számlálólapot újból kell kitölteni. Azok. akiknek hiányos a számlálólapjuk, a következő idézést kapták a polgármestertől: A folyó éri január hóban megejtett népszámlálás alkalmával tisztelt Cimed számláló lapja hiányosan állíttatván ki; — ezennel fölhivatik, miszerint az általános „Utasítás" 32. szakasza értelmében számláló lapjának pótlása végett folyó évi julius hó napján d órakor a városi széképület közgyűlési termében különbeni következmények terhe alatt jelentkezzék. Szeged. 1911. év julius hó. Lázár György dr, polgármester. Valóságos pótnépszámlálás lesz tehát, azt azonban meg kell állapítani, hogy az az eredmény Szegedre [nézve egyáltalában nem kedvezőtlen, mert még a normálisnál is jobb állapotokat, amiket százhuszonháromezer számlálólap közül csak hétszáz, tehát nem egészen fél százalék hiányos. Apponyi lakoma. Budapestről telefonálják Csütörtökön este tartották meg a függetlenségi pártiak Margitszigeti lakomájukat, Apponyi Albert tiszteletére. Kossuth Ferenc üdvözlő táviratát olvasták föl előbb, majd Justh Gyula beszélt. Kijelentette, hogy ezek után a kormánynak nem marad más tennivalója, minthogy vagy lemond, vagy uj választást rendel el. Beszéltek még Désy Zoltán, Karolyi József Barabás Béla, Szmrecsányi György, majd Apponyi Albert, ki inkább a katonai kérdésekről beszélt. Apponyi beszéde után hoszszabb taps következett, majd több beszéd.