Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-21 / 165. szám

1911 julius 16 DÉLMAGYARORSZÁG 13 A képviselőház ülése. Abbahagyja az s!lenzé< a taktikát. 'Saját tudósítónktól:) Az obstrukció, amely névszerinti szavazás tömeges provokálására vetette magát, kudarcot vallott. Az obsAruálók maguk is belátják, milyen lehetetlen dologba fogtak, mily fonák helyzetbe jutottak és ma este — mint értesülünk — a vitarendezők nevében Eitner Zsigmond kijelentette, hogy ezt a taktikát abbahagyják. Azon a lakomán pedig, amelyet ma este rendeztek a függetlenségi pártok Apponyi Albert gróf tiszteletére legutóbbi képviselőházi beszéde ötletébői, maga Apponyi Albert gróf kijelentette, hogy rátérnek a rendes napirendre : a katonai javaslatokra. A komoly vita ilyenformán újra megkezdődhetik és valószínűleg már a legközelebbi napok egyikén föl fog szólalni Andrdssy Gyula gróf is. A képviselőházban ma tovább folyt a száraz technikai obstrukció. Véderőjavaslatról, napirendről szó sem volt: szabadságkérésekről szavazott vég nélkül a Ház. Ma a Ivossuth-párti képviselők is kértek szabadságot, hogy a technikai obstrukcióban való aktiv részvételüket ezzel is kimutassák. A Justh-párt az uj szabadságkérésekre rögtön névszerinti szavazást rendeltetett el s ezekre ráment az egész ülés. Nagy izgalmat keltettek a baloldali folyosón a Désy Zoltán párbajáról érkezett hirek, amelyek kezdetben Désynek igen súlyos megsebesüléséről szólottak. Mikor a segédek megjelentek a Házban s elmondták, hogy Désy sebesülése nem veszedelmes, ezt a közlést megnyugvással és örömmel fogadták a folyosón. Sokat beszélnek ma a Házban Ivánka Imre Kossuth-párti képviselő tegnapi interpellációjáról, amellyel Törökországgal szemben kompromittálni akarta Ausztria és Magyarország balkáni politikáját. Az ellenzék nevében Csermák Ernő fölszólalni készült a niai ülésen, hogy kijelentse, bogy ők minden közösséget megtagadnak Ivánka interpellációjával s annak semmi köze sincs a véderőharchoz. A Kossuth-párt kívánságára ez a fölszólalás elmaradt. De fölszólalt az interpelláció dolgában Székely Ferenc igazságügyminiszter, aki tegnap azt a megjegyzést tette az interpellációjára, hogy az ilyen beszéd hazaárulás-számba megy. A miniszter ma lojálisán kijelentette, hogy ezzel a megjegyzésével nem akart senkit a személyében sérteni. Justh Gyula e nyilatkozat után odament a miniszterhez, megköszönte lojalitását s azt mondta neki, hogy tüstént helyreállana a parlamenti rend, ha Antal Géza és Tisza Kálmán hasonló lovagias nyilatkozatot tenne. A munkapárt Justh Gyulát viliarosan meghocholta. Andrdssy Gyula gróf hivei utján azt a kérdést intézte a vitarendező bizottsághoz, engedje meg, hogy szombaton elmondhassa beszédét a véderőről. Justh Gyula tudomásul vette ezt a kívánságot s azt üzente Andrássynak, hogy az ellenzéki pártok közös megállapodással fognak határozni. Kétségtelen, hogy teljesíteni fogják Andrássy éhajtását. A mai ülésről ez a tudósítás szól: A mai ülés negyedtizenegy órakor kezdődött. Elnök : Berzeviczy Albert. A mult ülés jegyzőkönyvét hitelesítik. Elnök a beérkezett iratok között bemutatja Ladányi Gyula, Csemez István, Szalay László, Ábrahám Dezső és Kovács János leveleit, ame'yekben a képviselők szabadságot kérnek. (Kezdődik a komédia.) .Az elnöki bejelentést az egész Ház zajos derültséggel fogadja, bogy a szabadságkérések ®sak a névszerint való szavazásra szolgálnak urügyül. A baloldal „Nem adunk szabadságot !" "Nincsen szabadság !" közbekiáltásokkal jelzi a beküvetkezö szavazásokat. .Elnök : Javaslom, bogy a Ház a kért sznbadSagidőket adja meg. ,Eölkiálhísok: Nem adunk szabadságidőt ! (Zaj.) Eitner Zsigmond a házszabályokhoz kér szót. A 225. szakasz ugy rendelkezik, hogy a szavazást külön-külön kell elrendelni, már csak azért is, mert megeshetik, bogy a szabadságkérök egyikének?megadja a Ház a szabadságot, a másiktól pedig megtagadja. (Derültség.) Egy hang a jobboldalon : Tiszta komédia ! Bölöny József: Tőlem mindenki elmehet! E közben Mádi-Kovács János fölsiet az elnöki emelvényre és névszerinti szavazást kérő ivet ad át az elnöknek. Felkiáltások a jobboldalon : Névszerinti szavazást kérünk! (Derüliség.) Elnök jelenti, hogy busznál több képviselő névszerinti szavazást kórt s ezt elrendeli először Nadányi Gyula kórelmére. Fölkiáltások a jobboldalon : Hoch ! Hoch ! Elnök : A szavazás a B betűvel kezdődik. Egy hang : Botrány ! A szavazás a lehető legunalmasabban folyik. A munkapárt abban állapodott meg, bogy a névsort lassan olvassák a jegyzők, mert mindegy, hogy egy szavazással többet vagy kevesebbet kell legyűrni. A jegyző félpercenkint egy nevot mond ki, ha végig ilyen ütemben halad a szavazás, három órakor sem ér véget. Elnök a szavazás befejezése után kihirdeti a határozatot. Igen-nel szavazott 18, nemmel 132 képviselő, távol volt 310. A Ház tehát 114 szavazattal megtagadta Nadányi Gyulától a kért szabadságot. A szabadságkérö képviselő : Csemez István. Fölkiáltások a jobboldalon : Nem adunk szabadságot. (Zaj.) Elnök elrendeli a névszerinti szavazást. Elnök kihirdeti az eredményt: 14 igen, 120 nem. Folytatták a névszerinti szavazásokat. Az elnök bemutatja a magyar gazdaszövetség kérvényét a montenegrói szerződés dolgában. Pirkncr János a munkás- ós betegsegitő pénztárról szóló jelentést mutatta be. Az elnök bejelenti, hogy Pozsgay Miklós sürgős interpellációt óhajt előterjeszteni. Erre az engedelmet megadta. (Székely lojalitása.) Székely Ferenc igazságügyminiszter előadja, hogy Ivánka Imre tegnapi interpellációja során közbekiáltotta : hazaárulás az ilyen beszéd. Mondta ezt azért, mert Ivánka olyan dolgokat adott elő, melyek alkalmasak lehetnének külpolitikai bonyodalmakra. Közbeszólása inkább figyelmeztetés volt, hogy Ivánka szüntesse be kényes felszólalását. Mivel közbeszólásáért több oldalról neheztelnek, kijelenti, hogy Ivánkát személyében sérteni nem akarta. (Helyeslés balról.) Návay elnök bejelenti Hoclc János, Győrffy Gyula, Eitner Zsigmond, Mádi-Kovács János és Lovászy Márten a napirend előtt Tisza Kálmán gróf árpádi beszéde dolgában fölszólalni kivannak, de Berzeviczy Albert elnök az engedelmet nem adta meg. Kérdezi a Háztól, bogy megengedi-e Hocknak a fölszólalást V A Ház nem engedte meg. Következett a sürgős interpelláció. Pozsgay Miklós Kiskőrös kettéválasztása dolgában interpellálta meg a belügyminisztert. Az interpellációt kiadták a miniszternek. Az ülés délután két órakor ért véget. LTj nltisztképző iskolák. Bécsből jelentik : A hadvezetőség hir szerint azzal a tervvel foglalkozik, hogy mivel a két éves katonai szolgálati idő behozatala következtében az eddiginél aránytalanul több altisztre lesz szükség, külön allisztképea iskolákat létesíteni. A cél az, hogy ezekben az intézetekben jó és alkalmas altiszteket neveljenek, akik a legénység oktatására különösen beválnak. Ezekbe az iskolákba olyan fiatal embereket vesznek föl, akik 15—16 évesek, polgári vagy népiskolát végeztek és hajlandók a hadseregben tovább szolgálni. Katonai tárgyakon kivül teorikus oktatásban is fognak részesülni, amennyiben ezeknek az intézéteknek tanterve a középiskolák alsó osztályainak tantárgyából fog állani. Az iskolák növendékeit 17 éves korukban sorozzák és a tananyag elvégzése után mint tizedesek vagy szakaszvezetők vonulnak be a hadseregbe, do egyidejűleg reverzálist kell adniok, hogy két évnél tovább hajlandók szolgálni. Makó törvényszéket kér. Justh Gyula országgyűlési képviselő vezetésével Makó város és Csanádvármegye nagyobb küldöttsége tisztelgett ma délelőtt Héderváry Károly gróf miniszterelnöknél, aki Székely Ferenc igazságügyminiszterrel együtt fogadta a küldöttséget. Résztvett a küldöttségben Návay Lajos, a kópvise őnáz alelnöke is. Galambos polgármester terjesztette elő a küldöttségnek arra vonatkozó kérelmét, bogy Makón törvényszék áliittassék föl, illetve a régi állíttassák vissza. Héderváry Károly gróf miniszterelnök a kérésre azt felelte, hogy szakszerűen ugyan nem szólhat a kérdéshez, ameiy az igazságügyminiszter resszortjához tartozik, de az uj pörrendtartás úgyis szükségessé teszik uj törvényszékek fölállítását. Székely Ferenc igazságügyminiszter válaszában szakszerűen vilázitotta meg a kérdést s bár az átnyújtott emlékirat adatait még nem tanulmányozhatta, annyit megígért, hogy összhangban az egész komplexum megállapításával, a kérés méltányos elintézéséről fog gondoskodni. Ennek a dolognak vannak törvénykezési és financiális tekintetei, de annyit már most mondhat, hogy Makónak a törvényszékre jogos igénye van. A választ a küldöttség nagy tetszéssel fogadta. Csávossy Gyula báró szabadon. — Elhagyta a magáníébolydát. — (Saját tudósilónktól.) Csávossy Gyula báró iiyvében a,csütörtöki napon fordulat történt; a bárót a Niedermann-féle sanatóriumból szabadon bocsátották. Hét éjszakát töltött a főúri aggastyán a magántébolydában; egy hétig tartott, amig a 73 éves főurat családja ki tudta szabadítani. Csávossy Gyula báró ügyében már a tegnapi nap meghozta a döntő fordulatot. A mentőakciót vezető családtagok ugyanis óvaosságból két hatóságnál is kérték Csávossy Gyulának azonnal való szabadonbocsátását. Az egyik hatóság a pestvidéki törvényszék volt, amely kezdettől fogva arra az álláspontra helyezkedett, liogy hatásköre csak annak megállapítására terjed ki, elmebeteg-e Csávossy Gyula, vagy sem, de arra már nem, bogy a szanatóriumban akarata ellenére bent tartható-e, vagy sem. Ezt a határozatát tegnap délután egy órakor a pestvidéki törvényszék meg is hozta. Tegnap reggel Hand ler Lázár dr nagybecskereki ügyvéd telefonon jelentette özvegy Rajacsich Györgyné bárónénak, liogy az árvaszék — amely a bárót a szanatóriumba juttatta — a szabadonbocsátás kérdésében magát már illetéktelennek fogja kijelenteni és ezen a cimen a szabadonbocsátási kérvényt el fogja utasítani azzal a megokolással, liogy az nem az árvaszék, hanem a vizsgálatot vezető pestvidéki törvényszék hatáskörébe tartozik. Rajacsichné most az előtt a borzasztó helyzet előtt állott, liogy az árvaszék pár óra múlva szintén illetéktelennek mondja ki magát, amely esetben az ügynek hatásköri biróság elé kellett volna kerülnie, ez pedig azt jelenetette volna, bogy a szabadonbocsátási kérdés tárgyában a döntés a legjobb esetben is csak hetek múlva történt volna meg. Ettől a komplikációtól Némethy államtitkár és Pásztélyi osztálytanácsos humanizmusa hárította el. Rajacsich Györgyné ugyanis fölment az államtitkárhoz, átadta neki a pestvidéki törvényszék végzését s egyúttal közölte vele Nagybeeskerekről kapott hirét. A belügyminisztérium vezetői intézkedtek, és az árvaszék Végh Lajos dr nagybecskereki ügyvédet utasította, hogy utazzék haladéktalanul Budapestre és tegyen meg saját hatáskörében mindent, amit Csávossy Gyula báró érdekében szükségesnek tart. Végíi Lajos dr nagybecskereki ügyvéd az éjjeli vonattal Budapestre utazott és csütörtökön reggel érkezett meg Budapestre. A pályaudvaron Csávossy Gyula báró ügyvédje várta automobilon. Az ügygondnok nyomban magához kérette Jendrassik Ernő dr egyetemi tanárt, hogy véleményét kérje a báró állapotáról. A professzor újra alaposan megvizsgálta Csávossy Gyulát cs a vizsgálat eredményéről bizonyítványt adott ki, amelyben azt mondja, hogy Csávossy Gyula állapota semmiképen sem