Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-18 / 162. szám

1911 julius 16 DÉLMAGYARORSZÁG 13 Ion és a szélsöhalóldalon); de tévedésnek tartja a bitet, bogy a katonaság eltörlésével a háborúk korszaka is ellünik. A katonaság csak okoz it, a háború lehetősége az ok. Előszót a háborút koil eltörülni s csak azután a katonaságot. (Helyeslés és tetszés.) (Az okos készenlét.) Hadtörténeti háttérrel ismerteti a mai hadsereg hivatását és jellegét szemben a múlttal, mely nem ismerte a néphadsereg fogalmát A háborúk egykor uralomravágyó, passziózó célzataival szemben a mai fölkészülödés gazdasági vonatkozásait vázolja, moggyőzöen hirdetvén, hogy az okos készenlét minden érdeke szoros összefüggésben áll a nép legszélesebb rétegeinek érdekeivel, az állami életek legféltettebb kincseivel. (Helyeslés és tetszés a jobboldalon és középen.) A jog- és kötelességegyenlőség, a kultura, a gazdasági élet, valamint az állambiztonság szent nevében hálát kell adnunk, — úgymond, — hogy a nép érdekeit sértő régi katonai rezdszorek immár letűntek. Hozzájárult ahoz, hogy ha már háborút kell viselni, az a nép érdekeinek megfeleljen, hozzájárul a legnagyobb mértékben ahoz, hogy a iiáboiuk mindinkább kevesbüljenek, rövidüljenek, borzalmasságukból és kegyetlenségükből veszítsenek. (Helyeslés és tetszés minden oldalon.) A kívülről jövő veszélynek szele két év előtt már érintett bennünket s nincsen kizárva, hogy belátható időben bekerülünk egy oly politikai forgctegbe, melyből csak az erős és jó hadsereg képes bennünket kiragadni. Ezért a véderő fejlesztését, mely jelenlegi alakjában bizonyára nem nemzetellenes, a „do ut des" alapján megtagadni nem volna helyes, hacsak ellenséges államoknak örömet szerezni s a katasztrófának behunyt szemmel nekimenni nem akarunk. (Mozgás a baloldalon. Élénk helyeslés ós taps a jobboldalon.) (A két évi szolgálat.) Ezek után a véderőjavaslat ama legfontosabb nóvumát, mely a létszámemelés s a két évi szolgálatra való átmenet tényében mutatkozik, főleg a polgári élet szempontjából világítja meg. Bizonyítani akarja a két éves szolgálat közgazdasági nyereségeit is. Külföldi példákkal is igazolja, l.ogy a két éves szolgálat valóban áldásos, mert mezőgazdasággal foglalkozó országunkban s fejlődő iparunk mellett a munkásnép ezrei meg ezrei egy teljes esztendőt nyernek az eddigi állapothoz képest s hozzá meg fegyvergyakorlataik is rövidülnek. A vóderöjavaslatot, mely nagy szociális és kulturális érzékkel készült és amelyet milliók és milliók örömmel várnak, elfogadásra ajánlja. (Zajos éljenzés és taps a jobboldalon; a szónokot igen sokan üdvözlik.) Az elnök jelenti aztán, hogy húsznál több képviselő zárt ülést kért; elrendeli. (Viharos zárt ülés.) Öt perc szünet után Kaöós Ferenc elnök a zárt ülést megnyitja. Benedek János szólal föl elsőnek. Fájdalommal látja, hogy a félhivatalos Budapesti Tudósító jelentése szerint Tisza Kálmán gróf munkapárti képviselő az ellenzék harcáról oly ócsárló és sértő nyilatkozatot tett. Csodálatos, hogy a küzdelem negyedik napján már igy beszélnek. Antal Géza: Tisztességes vita ellen nem volna kifogásunk! A baloldal óriási lármával felei erre. A függetlenségi képviselők a padot verik s harsányan követelik az elnöktől, bogy utasítsa rendre Antalt! Az elnök Antal Gézát rendreutasítja. Benedek János: Fölolvassa Tisza Kálmán beszédének azt a részét, bogy az ellenzék harcát néma megvetéssel kell fogadni. A jobboldal viharos helyeslésben tör ki, amire balról dühöngő tombolással felelnek. Antal Góza szól utána: azt a harcmodort, úgymond, melyet az ellenzék tanusit, nem tartja móltónak komoly ellenzéki párthoz., Megujul a tombolás a baloldalon, Óriási lárma támad, sokan kiugranak a padokból, ugy kiáltoznak a jobaoldal felé. Lovászi Márton ezt kiáltja Antal felé: Az önök jelleméről beszéljen! Antal Géza: Azonosítja magát Tisza Kálmán fölfogásával. Tiz perces fölfordulás követkozett erre, iszonyú lárma és tombolás. A vihar lecsillapultával az elnök pártatlanságát hangoztatta, majd újra Benedek János k ezdett beszólni. Tisza István gróf fölkiáltott: Menjünk ki, ne hallgassuk tovább! A munkapárt egy része Tiszával élén kivonul a teremből. Hegyi Árpád, Batthyány Tivadar gróf, majd Horváth Gyula után justh Gyula-beszél. Justh kijelentette, hogy a párton elkövetett sértés visszavonása ós megtorlása nőikül a képviselőház nem fogja folytatni a véderőjavaslatok tárgyalását. Antal Géza beszélt még, szavait magyarázta, de nem vonta vissza. Ezzel a zárt ülés véget ért. (Nyilt illés.) A nyilt ülés megnyitása után Tisza Kálmán gróf előadta az Árpád községben történt eseményeket. ő tudniillik kijelentette, hogy nincs más, mint türelemmel kivárni az ellenzék harcát. Még hozzátette, hogy minden technikai obstrukciót megvet. (Elénk helyeslés a munkapárton. Nagy lárma a haloldalon.) Az elnök aztán megállapította a holnapi napirendet és ezzel az ülés félhárom után véget ért. Glattfelder nyilatkozata az ünnepnapok redukálásáról. (Saját tudósítónktól.) Az a meglepetés, melyet az ünnepnapok redukálására kiadott pápai motu proprio keltett, most lett csak igazán szenzációvá. A rendeletről mindenki azt hitte, hogy nem egyetemes érvényű, hanem csupán valamely államra vonatkozik. A katolikus sajtó pláne azzal a megjegyzéssel kisőrte a hirt, hogy a rendelkezés egyedül Rómát illeti. Hogy a motu pi'oprionak mekkora a hatálya, arra nézve a bécsi nunciatura sem tudott fölvilágosítást adni és egyáltalán fogalma sem volt arról, hogy ilyen rendelet készül. Nem volt tájékozódva a magyar püspöki kar sem. A pápa — a sátoros ünnepek kivételével — úgyszólván az összes ünnepeket törülte, azzal a szelídített formával, hogy a rákövetkező vasárnapon tartassanak meg. Mit jelent ez a modern törekvés s mit jelent az a meglepetés, melynek közepette a világ elé rugtattatott ez a rendelet? Mit jelent, hogy a jeuzsiták sem tudtak róla s mikor már elterjedt a hire, akkor is azt hitték, hogy csupán kis körre szorítkozó intézkedésről van szó? Azt jelenti, hogy az utolsó évek reakciós iránya olyan ellenszenvessé tette a Vatikánt, hogy ennek súlyát már erősen érzi és e tényében emancipálódva a túltengő szerzetes és különösen a jezsuita befolyás alól, rehabilitálni óhajtja magát. A jezsuiták veresége ez a motu proprio, melyet erős leckék árán vetett ki magából a Vatikán. A magyar püspöki kar hivatalosan még mindig nem értesült a motu proprioról. Ugy e tényről, valamint arról, hogy a rendelkezés milyen mérvben érdekli Magyarországot, a következőképen nyilatkozott Glattfelder Gyula dr csanádi piispök: — Magyarországra még nem érkezett értesítés. Vélemónyepíi szerint a püspöki kar, amint a hivatalos értesítés megérkezik, precizirozni fogja 'álláspontját, hogy mely ünnepek volnának megtarthatók. Mindenesetre olyan előterjesztéssel fog élni, hogy az nj rend a nép kegyeletét ne sértse, anélkül persze, hogy a dekrétum által intendált gazdaságpolitikai szempontok figyelmen kivül hagyassanak. Meggyőződésem szerint Szent István ünnepe fenn fog tartatni az eddigi ünneplési rend szerint és az eddigi megállapított napon, Nálunk ugyanis Szent István halálának évfordulója után, augusztus 20-án ülik meg ezt az ünnepet, moly csak speciális, magyar ünnep, s magyar motívumai a liturgiában is érvényesülnek. Eddig Glattfelder csanádi püspök nyilatkozata. Bizonyos, hogy az ünnepnapok redukálásának gyökerei benne vannak a mai társadalmi berendezkedésben. Az ünnepnapok eddigi jelentőségüket elvesztették. Nem annyira ájtatosságra használják már a \egtöbb ünnepnapot, do pihenésre. A hajrá, munkára — jelszavas században a pihenés miatt mérlegelték az ünnepeket és aránytalanul sok volt az ünnepi nap, ugy, hogy nagy üzemekben, nagyvárosokban részletekben is munkanappá tették, ha lehetett a félünnepeket. Az ünnepredukálás a mai társadalomhoz, a kultur állami berendezkedéshez, ugy hogy a kevesebb, megmaradó ünnep bensőségesebb, értékesebb lesz majd: az ünnep tekintetéből is, de a pihenés miatt még inkább. A miniszterelnök ós kisérete Kecskeméten. — „A kormány tudja kötelességét." — (Kiküldött munkatársunktól.) Vasárnap reggel nyolc óra utSn néhány perccel gyülekeztek a fővárosi nyugati pályaudvaron Kecskemét meglátogatására induló képviselők és újságírók. Harmincegy képviselő állott Khuen-liédervúry miniszterelnök és Székely Ferenc igazságügyminiszter kíséretében. Az államvasutak igazgatósága különvonatot bocsájtott a rendelkezésükre, amely a rendes gyorsvonat után néhány perccel, 8 óra 20 perckor indult el. A két első osztályú és két szalonkocsiból álló vonaton utaztak: Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök, Székely Ferenc igazságügyminiszter, Némethy Károly belügyi államtitkár, Marx János, az államvasutak elnökigazgatója, Barát Ármin királyi tanácsos, Muttyasovszky György és Psik Andor miniszteri titkárok, Katona Frnő miniszteri segédtitkár, több főispn és az országgyűlési képviselők. A miniszterelnök és kíséretének kecskeméti látogatásáról a következőkben számol be kiküldött tudósítónk: -j (A fogadtatás.) Féltizenegy óra előtt néhány perccel érkezett be a különvonat Kecskemétre. A pályaudvaron több ezer főnyi közönség várta rendőr- és csendőrkordon mögött az érkezőket. Kada Elek polgármester vezetésével a városi tanács fogadta a berobogó vonatot. Kada Elek polgármester a következő szavakkal üdvözölte a minisztereket: — Kegyelmes uraim! A városi tanács nevében megjelentünk, hogy fogadjuk Nagyméltóságoüékat és megköszönjük, hogy e szomorú napokban kegyesek voltak városunkat meglátogatni. A részvét e megnyilatkozása fokozza bennünk a bizalmat, hogy kettőzött erővel Nagyméltóságodék pártfogása mellett ismét a haladás útjára térhetünk. A miniszterelnök a következő szavakkal válaszolt az üdvözlésre: — Szomorú kötelességem itt megjelenni önök között, hogy magam is meggyőződjem azokról a károkról amelyeket a város és a lakosság szenvedett. Rajta leszek, hogy e város újra visszanyerje virágzó képét és jólétét, amelyről az egész ország ismerte s ahová a polgárok erőfeszítésével egyedül a maga erejéből emelkedett. Remélem, hogy Kecskemét mihamarabb újra a virágzás útjára lép. A vendégek ezután a városházára hajtattak. , (A kár.) A városházán a miniszterelnök Ráday Gedeon gróf főispán fogadószobájába vonult és itt hallgatta meg Kada Elek polgármester jelentését a földrengésről és a földrengés okozta károkról. A polgármester elmondta, hogy a város belső területén 4040 ház, a tanyákon pedig 2946 ház rongálódott meg. Az egész városban mindössze 3343 ház maradt épen. Az összeroppant és megrongált házak kijavítása átlagosan ötszáz-ötszáz koronába fog kerülni, ugy, hogy a magánházak ujrafél millió koronára rúgnak. Ebbe azonban nincsenek beleszámítva a középületek, melyeknek kijavitása szintén körülbelül két millió koronát fog felemészteni. A földrengés, — mondta a polgármester — tulaj-