Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-18 / 162. szám

1911 julius 16 DÉLMAGYARORSZÁG 13 Ion és a szélsöhalóldalon); de tévedésnek tartja a bitet, bogy a katonaság eltörlésével a há­borúk korszaka is ellünik. A katonaság csak okoz it, a háború lehetősége az ok. Előszót a háborút koil eltörülni s csak azután a kato­naságot. (Helyeslés és tetszés.) (Az okos készenlét.) Hadtörténeti háttérrel ismerteti a mai had­sereg hivatását és jellegét szemben a múlttal, mely nem ismerte a néphadsereg fogalmát A háborúk egykor uralomravágyó, passziózó cél­zataival szemben a mai fölkészülödés gazda­sági vonatkozásait vázolja, moggyőzöen hir­detvén, hogy az okos készenlét minden érdeke szoros összefüggésben áll a nép legszélesebb rétegeinek érdekeivel, az állami életek legfél­tettebb kincseivel. (Helyeslés és tetszés a jobb­oldalon és középen.) A jog- és kötelességegyen­lőség, a kultura, a gazdasági élet, valamint az állambiztonság szent nevében hálát kell ad­nunk, — úgymond, — hogy a nép érdekeit sértő régi katonai rezdszorek immár letűn­tek. Hozzájárult ahoz, hogy ha már háborút kell viselni, az a nép érdekeinek megfeleljen, hozzá­járul a legnagyobb mértékben ahoz, hogy a iiáboiuk mindinkább kevesbüljenek, rövidülje­nek, borzalmasságukból és kegyetlenségükből veszítsenek. (Helyeslés és tetszés minden ol­dalon.) A kívülről jövő veszélynek szele két év előtt már érintett bennünket s nincsen kizárva, hogy belátható időben bekerülünk egy oly politikai forgctegbe, melyből csak az erős és jó hadsereg képes bennünket kiragadni. Ezért a véderő fej­lesztését, mely jelenlegi alakjában bizonyára nem nemzetellenes, a „do ut des" alapján megtagadni nem volna helyes, hacsak ellensé­ges államoknak örömet szerezni s a katasztró­fának behunyt szemmel nekimenni nem aka­runk. (Mozgás a baloldalon. Élénk helyeslés ós taps a jobboldalon.) (A két évi szolgálat.) Ezek után a véderőjavaslat ama legfonto­sabb nóvumát, mely a létszámemelés s a két évi szolgálatra való átmenet tényében mutat­kozik, főleg a polgári élet szempontjából vilá­gítja meg. Bizonyítani akarja a két éves szol­gálat közgazdasági nyereségeit is. Külföldi pél­dákkal is igazolja, l.ogy a két éves szolgálat valóban áldásos, mert mezőgazdasággal fog­lalkozó országunkban s fejlődő iparunk mellett a munkásnép ezrei meg ezrei egy teljes esz­tendőt nyernek az eddigi állapothoz képest s hozzá meg fegyvergyakorlataik is rövidülnek. A vóderöjavaslatot, mely nagy szociális és kulturális érzékkel készült és amelyet milliók és milliók örömmel várnak, elfogadásra ajánlja. (Zajos éljenzés és taps a jobboldalon; a szó­nokot igen sokan üdvözlik.) Az elnök jelenti aztán, hogy húsznál több képviselő zárt ülést kért; elrendeli. (Viharos zárt ülés.) Öt perc szünet után Kaöós Ferenc elnök a zárt ülést megnyitja. Benedek János szólal föl elsőnek. Fájdalom­mal látja, hogy a félhivatalos Budapesti Tudó­sító jelentése szerint Tisza Kálmán gróf mun­kapárti képviselő az ellenzék harcáról oly ócsárló és sértő nyilatkozatot tett. Csodálatos, hogy a küzdelem negyedik napján már igy beszélnek. Antal Géza: Tisztességes vita ellen nem volna kifogásunk! A baloldal óriási lármával felei erre. A füg­getlenségi képviselők a padot verik s harsá­nyan követelik az elnöktől, bogy utasítsa rendre Antalt! Az elnök Antal Gézát rendreutasítja. Benedek János: Fölolvassa Tisza Kálmán beszédének azt a részét, bogy az ellenzék harcát néma megvetéssel kell fogadni. A jobboldal viharos helyeslésben tör ki, amire balról dühöngő tombolással felelnek. Antal Góza szól utána: azt a harcmodort, úgymond, melyet az ellenzék tanusit, nem tartja móltónak komoly ellenzéki párthoz., Megujul a tombolás a baloldalon, Óriási lárma támad, sokan kiugranak a padokból, ugy kiáltoznak a jobaoldal felé. Lovászi Már­ton ezt kiáltja Antal felé: Az önök jelleméről beszéljen! Antal Géza: Azonosítja magát Tisza Kálmán fölfogásával. Tiz perces fölfordulás követkozett erre, iszonyú lárma és tombolás. A vihar lecsilla­pultával az elnök pártatlanságát hangoztatta, majd újra Benedek János k ezdett beszólni. Tisza István gróf fölkiáltott: Menjünk ki, ne hallgassuk tovább! A munkapárt egy része Tiszával élén kivonul a teremből. Hegyi Árpád, Batthyány Tivadar gróf, majd Horváth Gyula után justh Gyula-beszél. Justh kijelentette, hogy a párton elkövetett sértés visszavonása ós megtorlása nőikül a képviselőház nem fogja folytatni a véderő­javaslatok tárgyalását. Antal Géza beszélt még, szavait magyarázta, de nem vonta vissza. Ezzel a zárt ülés vé­get ért. (Nyilt illés.) A nyilt ülés megnyitása után Tisza Kálmán gróf előadta az Árpád községben történt ese­ményeket. ő tudniillik kijelentette, hogy nincs más, mint türelemmel kivárni az ellenzék har­cát. Még hozzátette, hogy minden technikai obstrukciót megvet. (Elénk helyeslés a munka­párton. Nagy lárma a haloldalon.) Az elnök aztán megállapította a holnapi napi­rendet és ezzel az ülés félhárom után vé­get ért. Glattfelder nyilatkozata az ünnepnapok redukálásáról. (Saját tudósítónktól.) Az a meglepetés, melyet az ünnepnapok redukálására kiadott pápai motu proprio keltett, most lett csak igazán szenzációvá. A rendeletről mindenki azt hitte, hogy nem egyetemes érvényű, ha­nem csupán valamely államra vonatkozik. A katolikus sajtó pláne azzal a megjegyzéssel kisőrte a hirt, hogy a rendelkezés egyedül Rómát illeti. Hogy a motu pi'oprionak mek­kora a hatálya, arra nézve a bécsi nuncia­tura sem tudott fölvilágosítást adni és egy­általán fogalma sem volt arról, hogy ilyen rendelet készül. Nem volt tájékozódva a magyar püspöki kar sem. A pápa — a sá­toros ünnepek kivételével — úgyszólván az összes ünnepeket törülte, azzal a szelídí­tett formával, hogy a rákövetkező vasárna­pon tartassanak meg. Mit jelent ez a modern törekvés s mit jelent az a meglepetés, melynek közepette a világ elé rugtattatott ez a rendelet? Mit jelent, hogy a jeuzsiták sem tudtak róla s mikor már elterjedt a hire, akkor is azt hitték, hogy csupán kis körre szorítkozó intézkedésről van szó? Azt jelenti, hogy az utolsó évek reakciós iránya olyan ellen­szenvessé tette a Vatikánt, hogy ennek súlyát már erősen érzi és e tényében eman­cipálódva a túltengő szerzetes és különösen a jezsuita befolyás alól, rehabilitálni óhajtja magát. A jezsuiták veresége ez a motu proprio, melyet erős leckék árán vetett ki magából a Vatikán. A magyar püspöki kar hivatalosan még mindig nem értesült a motu proprioról. Ugy e tényről, valamint arról, hogy a ren­delkezés milyen mérvben érdekli Magyar­országot, a következőképen nyilatkozott Glattfelder Gyula dr csanádi piispök: — Magyarországra még nem érkezett érte­sítés. Vélemónyepíi szerint a püspöki kar, amint a hivatalos értesítés megérkezik, pre­cizirozni fogja 'álláspontját, hogy mely ünne­pek volnának megtarthatók. Mindenesetre olyan előterjesztéssel fog élni, hogy az nj rend a nép kegyeletét ne sértse, anélkül persze, hogy a dekrétum által intendált gazdaság­politikai szempontok figyelmen kivül hagyas­sanak. Meggyőződésem szerint Szent István ünnepe fenn fog tartatni az eddigi ünnep­lési rend szerint és az eddigi megállapított napon, Nálunk ugyanis Szent István halálá­nak évfordulója után, augusztus 20-án ülik meg ezt az ünnepet, moly csak speciális, magyar ünnep, s magyar motívumai a liturgiában is érvényesülnek. Eddig Glattfelder csanádi püspök nyilat­kozata. Bizonyos, hogy az ünnepnapok re­dukálásának gyökerei benne vannak a mai társadalmi berendezkedésben. Az ünnep­napok eddigi jelentőségüket elvesztették. Nem annyira ájtatosságra használják már a \egtöbb ünnepnapot, do pihenésre. A hajrá, munkára — jelszavas században a pihenés miatt mérlegelték az ünnepeket és arány­talanul sok volt az ünnepi nap, ugy, hogy nagy üzemekben, nagyvárosokban részletek­ben is munkanappá tették, ha lehetett a félünnepeket. Az ünnepredukálás a mai társadalomhoz, a kultur állami berendezkedéshez, ugy hogy a kevesebb, megmaradó ünnep bensősége­sebb, értékesebb lesz majd: az ünnep tekin­tetéből is, de a pihenés miatt még inkább. A miniszterelnök ós kisérete Kecskeméten. — „A kormány tudja kötelességét." — (Kiküldött munkatársunktól.) Vasárnap reggel nyolc óra utSn néhány perccel gyü­lekeztek a fővárosi nyugati pályaudvaron Kecskemét meglátogatására induló képvise­lők és újságírók. Harmincegy képviselő állott Khuen-liédervúry miniszterelnök és Szé­kely Ferenc igazságügyminiszter kíséreté­ben. Az államvasutak igazgatósága különvo­natot bocsájtott a rendelkezésükre, amely a rendes gyorsvonat után néhány perccel, 8 óra 20 perckor indult el. A két első osztályú és két szalonkocsiból álló vonaton utaztak: Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök, Székely Ferenc igazságügyminiszter, Né­methy Károly belügyi államtitkár, Marx Já­nos, az államvasutak elnökigazgatója, Barát Ármin királyi tanácsos, Muttyasovszky György és Psik Andor miniszteri titkárok, Katona Frnő miniszteri segédtitkár, több fő­ispn és az országgyűlési képviselők. A miniszterelnök és kíséretének kecske­méti látogatásáról a következőkben számol be kiküldött tudósítónk: -j (A fogadtatás.) Féltizenegy óra előtt néhány perccel érke­zett be a különvonat Kecskemétre. A pálya­udvaron több ezer főnyi közönség várta rendőr- és csendőrkordon mögött az érkező­ket. Kada Elek polgármester vezetésével a városi tanács fogadta a berobogó vonatot. Kada Elek polgármester a következő szavak­kal üdvözölte a minisztereket: — Kegyelmes uraim! A városi tanács ne­vében megjelentünk, hogy fogadjuk Nagy­méltóságoüékat és megköszönjük, hogy e szomorú napokban kegyesek voltak városun­kat meglátogatni. A részvét e megnyilatko­zása fokozza bennünk a bizalmat, hogy kettő­zött erővel Nagyméltóságodék pártfogása mellett ismét a haladás útjára térhetünk. A miniszterelnök a következő szavakkal válaszolt az üdvözlésre: — Szomorú kötelességem itt megjelenni önök között, hogy magam is meggyőződjem azokról a károkról amelyeket a város és a lakosság szenvedett. Rajta leszek, hogy e vá­ros újra visszanyerje virágzó képét és jólé­tét, amelyről az egész ország ismerte s ahová a polgárok erőfeszítésével egyedül a maga erejéből emelkedett. Remélem, hogy Kecske­mét mihamarabb újra a virágzás útjára lép. A vendégek ezután a városházára haj­tattak. , (A kár.) A városházán a miniszterelnök Ráday Gedeon gróf főispán fogadószobájába vonult és itt hallgatta meg Kada Elek polgármester jelentését a földrengésről és a földrengés okozta károkról. A polgármester elmondta, hogy a város belső területén 4040 ház, a ta­nyákon pedig 2946 ház rongálódott meg. Az egész városban mindössze 3343 ház maradt épen. Az összeroppant és megrongált házak kijavítása átlagosan ötszáz-ötszáz koronába fog kerülni, ugy, hogy a magánházak ujra­fél millió koronára rúgnak. Ebbe azonban nincsenek beleszámítva a középületek, me­lyeknek kijavitása szintén körülbelül két millió koronát fog felemészteni. A föld­rengés, — mondta a polgármester — tulaj-

Next

/
Thumbnails
Contents