Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-18 / 162. szám

sassssősí^ • 8 DELMAGYARORSZÁG 1911 julius 18 donképen nem a szegény néposztályokat sújtotta, hanem inkább a középosztályt, azt, a melyiknek van ugyan némi kis ingatlan vagyonkája, mely azonban most jóformán tönkrement. — Itt a dolognak az a része — mondta a miniszterelnök — ahol az államnak kell belenyúlnia az ügyek folyásába. Hitellel fogunk segíteni, vagy más módon, azt még tudjuk, azonban bizonyos, liogy segíteni fogunk. (Séta a városban.) Kimen és kísérete újból kocsira ült, hogy megtekintse a legnagyobb károkat szenvedett épületeket. Először a Jókai-utcában levő piarista-rendházba bajtattak, amelynek jóformán egyetlen fala sem maradt épen. A Rákóczi-korból származó falakon hatalmas repedések láthatók és az egész épület összeomlással fenyeget. Tóth György dr igazgatónak, aki maga kalauzolta előkelő vendégeit, az épület megtekintése után azt mondta Székely Ferenc igazságügyminiszter: — Bizony itt, sajnos, sokat kell majd lebontani, aminek azonban főleg az akkori kor szabálytalan építkezési módja az oka. Ugy tudom, hogy Kecskeméten általában a történelmi uulttal biró épületek rongálódtak meg és ennek okát feltétlenül az építkezési mód szabálytalanságában kell keresnünk. Ezután a város több utvonalain végig a Rudolf-kaszárnyához hajtatott a társaság, a ahol Bittó főhadnagy, laktanyaparancsnok, vezetett körül az erősen megrongált épületben, majd az Országos Tanítói Árvaház öszszerepedezett házát tekintették meg és hoszszabb sétát tettek a református temetőben, a hol a sírkövek közül néhányat letört, többeket pedig félforditott a földrengés. Az erősen megrongált törvényszéki épületben Kiss János dr elnök, az 1684-ben épült református templomban Mészáros János lelkész és Győrffy Balázs főgondnok kalauzolták Kiment. Innét a társaság visszahajtott a városháza elé. A városháza egyik szobájában ezután küldöttségeket fogadott a miniszterelnök. Elsőnek Révész István prépost és Baghy László egyházi főgondnok járultak eléje, liogy a kegyesrendiek erősen megrongált rendháza számára kérjenek anyagi támogatást, majd a tisztikart mutatta be Fluck Béla ezredes, a református templom kijavitására kért segitséget az egyház nevében Mészáros János lelkész. Még küldöttséget hallgatott meg ezután a miniszterelnök, majd az igazságügyininiszter kisérteben a városi tanács ülésére vonult. (A tanácsülés.) Fél egy órakor kezdődött Kada Elek polgármester elnöklésével a városi tanács ülése, melyen részletesen beszámoltak a szenvedett károkról és a megtett segitő intézkedésekről. A polgármester kijelentette, hogy a város semmiképpen sem akarta a maga szerencsétlenségét kihasználni. Örömmel látja, hogy a kormány figyelme ezúttal először fordul a város felé, mert eddigi haladásának kerékkötője volt az, liogy a város állami támogatásban soha nem részesült. Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnöknek kijelenti, hogy a város és a polgárság kérését teljes erőből fogja támogatni. Ebben nagy könnyebbségére lesz, liogy a város jóval kevesebbet kér a kárnál. Bizonyos, hogyha az állam most támogató kézzel nem nyúl bele a város helyreállításának kérdésébe, akkor teljes stagnációnak kell beállania Kecskeméten. Reméli, hogy sikerülnie fog megmozdítani az gész magyar társadalmat, és hogy a kormány mellett, amely minden eszközt meg fog ragadni, hogy talpraállitsa Kecskemétet, az ország minden rétegét ott fogja találni. (A társasebéd.) A tanácsülés után a miniszterelnök kíséretével gyalog sétált át a városházával szemben tévő Royal-szálló éttermébe, ahol időközben már rendkívül sokan gyűltek egybe a kormányelnök tiszteletére rendezett társasebédre. Ebéd közben gróf Khuen-Héderváry miniszterelnök, akit megelőzőleg Horváth Mihály országgyűlési képviselő köszöntött fel a város nevében, rövid beszédet mondott, a melyben örömmel állapította meg, hogy a város polgárságát nem törte meg a csapás és liogy bizik a jövőben. Kada polgármesterre és a város polgárságára ürítette poharát. (Székely Apponyi ellen.) Ráday főispán üdvözölte aztán gr. Kliuent, aki az első miniszterelnök, aki ide ellátogat. Most fölállt Székely Ferenc igazságiigyminiszter, aki rendkívül éles hangon támadta Apponyit egyik legutóbbi beszéde miatt: — Apponyi beszédének nicsn semmi logikája, — mondta. — ö támadja a kormányt, aki mig kormányon volt, pártjával megszavazta a közös vámterületet, felemelte a kvótái, mindent romba döntőit, mi alig mertünk a kormányzás nehéz munkájára vállalkozni, 150 millió deficitet hagytak hátra és most újra fel akarnak kavarni mindent. Négy óra ötven perckor állt elő a különvonat, mely a társaságot visszavitte a fővárosba. Indulás előtt Héderváry gróf még egyszer mondott köszönetet fogadtatásért, kérte a polgármestert, folytassa szorgalmas munkásságát, a kormány tudja kötelességét. A miniszterelnök és kísérete este hat órakor érkezett vissza a fővárosba. Szeged iskolái. — Beszámoló az elmúlt éuről. — III. (Saját tudósítónktól.) A Délmagyarorxzág a napokban már ismertette több szegedi iskola értesítője nyomán azokat az állapotokat, melyek Szeged kulturális fejlődésére fényt vetnek. A főgimnázium, a főreáliskola, a zeneiskola és a felső ii> riskola értositői bizonyságot tes:-.nok ariőJ, hogy a tani'gy nemcsak részlei- iben, de általánosságban is kielégítő. Természetesen el kell tekintenünk azoktól a hibák'ó', amelyek nem a tanerő hiányosságában, vagy a vezetés szakszerűtlenségében nyilvánulnak meg, hanem vagy a épület cóiszeeütlensége, vagy pedig a túlzsúfoltság az okozója. Azonban itt is hamarosan megszűnnek a bajok, mert ugy zeneiskola, mint a felső ipa iskola nemsokára uj, a céljának teljesen megfelelő palotába költözik át. Alább ismertetjük a szegedi siketnémák és a zsidó népiskola értesítőit. Mindkét intézet kifogástalanul működött. A zsidó népiskolában is meg a siketnémák intézetében is sok volt a tanuló, de ezzel szemben megfelelő" tanerőt alkalmazott mindkét intézet. A siketnémák intézete. A szegedi siketnémák intézetéről Klug Péter igazgató számol be. Az értesítő szerint uz intézetnek 137 tanulója volt. A 137 tanuló összesen 233,644 korona 70 fillér segélyben részesült. A segély részint az államtól, részint Szeged városától ered. Megerősitőleg hatott az intézet anyagi helyzetére, hogy Őfelsége apostoli Királyunk legfelsőbb elhatározásával a XXVIII. jótékonycólu államsorsjátók jövedelmének egynegyvened részét, 15,000 koronát az intézetnek rendelte adományozni. Őfelsége magánpénztárából is évente 200 koronát adományoz az intézet céljaira, e legkegyelmesebb rendelkezésével lehetővé tette, liogy az intézet már-már válságos anyagi viszonyai rendeztessenek. Adományok címén befolyt összesen 7432 65 korona. Ebből egyszerű adomány 554868, a Ctongrádmegyei Tanítók alapítványára alapra befolyt 710"—, perselyekben 869 54, a felnőtt siketnémák gyámolitására 130 korona. Ingyenes ós hatóságok járulékaként befizettetett 18480-50 korona. Az intézet Klug Péter igazgató-tanár vezetésével tizennyolc tanárt - foglalkoztat. A tanári testület minden tagja nemcsak hivatásbeli kötelességének, hanem általában emberi föladatának is tekintette, hogy a szülői körből oly korán elkerült néma gyermekekkel feledtesse a veszteséget és enyhítse fogyatkozásuk súlyos következményeit. Az intézet növendékeinek egészségi állapota kielégítő vo.t. Ez pedig köszönhető Falta Marcell dr fül- és szemgyógyintézeti igazgatófőorvos, Andrássy Ferenc tiszteletbeli főorvos, Turcsányi Imre dr állami gyermekmenhely igazgató főorvos ós Miskolczy Leó dr fogorvos buzgó és elismerést érdemlő működésének. A növendékek testi ápolásának nagy szolgálatot tett továbbá Szeged város tanácsa is, mert megengedte a növendékeknek a városi fürdőnek díjtalan használatát. Az intézetből kilépett siketnémák sem maradtak minden gyámolitás nélkül. A felnőtt leányok gépkö.ő foglalkoztatója a testület irányítása mellett igen eredményesen dolgozott. A többi iparágban is nagy segítségére volt az intézet a kilépett siketnémáknak. A zsidó népiskola. A szegedi zsidó népiskolában a tanügyi viszonyokról az órlesitő a következőkben számol be: A tanítótestület a tanitás nehéz munkáján kivül a gyermekek egészségi állapotának ja-t vitására is sok gondot fordított. Munkáj á siker koronázta, mert ugy a tanügyi viszo nyok, mint az egészségügyi állapotok az intézetben teljesen kielégitők voltak. Az intézetnek sok növendéke veit, közöt. tök sok másvallásu is. Az épület mc.felelt céljának, mert a növendékeket az egészségügyi szabályoknak megfelelően el lehetett helyezni. Az intézetnek nyolc rendes tanítója volt> kik mindannyian lelkiismeretes buzgósággal tettek eleget kötelességüknek. Az iskolát az iskolaszék tagjai gyakran látogatták és mindenkor elismerésüket fejezték ki a tanítótestület buzgó működésén. Az albán lázadás. Valónából jelentik, hogy a lakosság közt szintén fölkelési moz. galom észlelhető. A hatóságot megfenyegették ós több követelést terjesztettek elő. Egy tor" pedózuzó hajó több század katonasággal Való" nába ment, hogy a hatoságot ós az idegene ket megóvja. Az Edhem pasa tábornok ellen^ merényletről még a következőket jelentik; Edhem pasa és hadsegéde Guzinjéből Djakovába vezettek egy kis csapat lovasságot és ekkor kerültek az arnauták csapdájába. Mindkettőnek átlőtték jobb karját. — Konstantinápolyból jelentik: Az ökumóniai patriárkus a vallásminisztériumhoz intézett jegyzékben fölhozza, hogy a legtöbb visszaélés a hatósúgok részéről történik ós ezek a tudatlan tömeget utánzásra serkentik. — Szalonikiből jelentik, hogy a kormány a 45 életévig terjedő tartalókosztályokat behívta és az idősebb kor°sztályok listáját is előkészítteti. A behívott katonák cseudöregyenruhát fognak viselni, amelyeket a fegyverekkel együtt lakásukon tarthatnak. A pápai kiivet és a londoni koronázás. A londoni Catholic Herald panaszolja, hogy Granito di fíelmonte pápai követet (a volt bécsi nunciust) a londoni koronázásra való megérkezése alkalmával — hivatalosan nem fogadták. „Pedig — mondja a katolikusok lapja — a többi államok szuverénjeinek követeit hivatalosan fogadták megérkezésükkor".