Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-12 / 157. szám

4 SELMA®YARORSZÁO 1911 julius 12 bői lezuhantak a földtszintre, ahol hatalmas csattanással apró porszemekké törtek. Közben pedig ingott, recsegett-ropogott az egész épü­let s valami zengés futott keresztül a vas­vázakon. Az egész pokoli komcertet pedig ha­talmasan kisérte az a zugásszerü földalatti ro­baj, mely a földrengés ideje alatt fölhangzott. Csak pillanatokig tartott, aztán a hangzavart elnyomta a celláikban egyedül lévő fölébredt, halálra rémült foglyok rettenetes vészkiáltása, jajgatása, jajveszékelése. Sokan az öklükkel, a cellákban levő székekkel kezdték tébolyodott dühvel döngetni a vasajtókat. Szandiner Aladár dr királyi ügyész és Bár­dos György fogházfelügyelő, akik a rettenetes zajra besiettek, a földszintről fölkiabáltak a rémületükben őrjöngő foglyoknak: — Emberek, ne féljenek ! Mi is itt vagyunk és itt maradunk! Ha meg kell halni, maguk mellett halunk! A következő pillanatban csend lett. Néhány percig tartó mély csend, majd az egyik cellában •gy nöi hang rákezdte: Erős várunk nekünk az Itten. A második sort már vele énekelte az egész fogház s a rácsos ablakok, a lakatos ajtók mö­gül igy hangzott a dal, a régi protestáns egy­házi ének, egészen addig, amig az első nap­sugár be nem sütött a homályos cellákba. Romhalmaz a városvégi csapatkórház is. Kéményeit a szó legszorosabb értelmében le­kaszálta a földrengés, leszedte a cserepeit s akár egy tortába, ugy vágott bele hatalmas réseket az épület falába. Az istenitélet pillana­taiban olyan jelenetek játszódtak le itt a nyö­szörgő haldoklók tanyáján, amiket toll leirni nem képes. Emberroncsok, akik még pillana­tokkal előbb holtraválva, tehetetlenül feküdtek párnáik között, nyöszörögtek egy pohár vizért, hogy a kezüket ne kelljen kinyujtaniok, utolsó erejüket összeszedve, kivetették magukat az ágyból s végigcsuszva a hideg kőpadlón, von­szolták magukat az ablakhoz, hogy azokon ke­resztül kijuthassanak az omladozó falak közül. A főtőrzsorvoe, akinek odahaza nagybetegen feküdt a felesége egy olyan szobában, melynek a megnyílt menyezetén keresztül rávilágított a betegágyra a hold, ott hagyta a beteg asszonyt, akihez a szive vonzotta az omladozó szobában a rohant teljesíteni a kötelességét, megmenteni a rábizottakat s ölre kapva hordta ki őket egymásután, amig valamennyien künn voltak biztos helyen s csak amikor már az utolsóról is gondoskodott, ment vissza megnézni, hogy tehetetlen élettársát nem ütötte-e le vala­melyik lezuhanó szálfa. Negyszerü hősei vannak tegnapelőtt óta Kecskemétnek. Hősök, akiket nem dekorál ki­rályi kegy, akik névtelenek maradnak mind­örökre, de akik előtt le kell vennie a kalapot mindenkinek s ugy hajadonfőt üdvözölnie őket — ahogy a gőgös, rátarti kecskeméti polgár megtanulta őket hajadonfőtt üdvözölni, az egy­szerű, az igénytelen, a szürke katonákat, akik nem hordanak fényes, sujtásos egyenruhát, nem hordanak sarkantyút, de akik ceákánynyal a kezükben, lapáttal az oldalukon, fölmásztak az ingó toronyra, ráléptek a düledező falra, két nap alatt csodát müveitek Kecskeméten — a szegedi utászokat. A polgármesterifszó. A földrengés réme már nem ijeszti a la­kosságot. Ez elég ahoz, hogy a nép nyugodt legyen és minden erejével a romok eltakarí­tásához, bedőlt s elpusztult hajlékainak újra­építéséhez lásson. De a munkáskéz még min­dig kevés. És szakértőkben is nagy a hiány. Hogy ebben a nehéz helyzetben mit tett a városi tanács, azt a Délmagyarorsság mun­katársának maga a polgármester mondta el. A mai tanácsülés után kerestem föl Kada Eleket, aki az intézkedésekről igy szá­molt be: — Mindenfelé veszdelmes csuszamlások vannak, a házak tájéka csupa rom és belül is romok. Az éjjel 300 utász érkezett, akik meg­feszített erővel dolgoznak a megrongált épü­leteken. A házak vizsgálata még egyre tart, az a baj, hogy nincs elegendő műszaki sze­mélyzetünk. Ezért ma táviratoztam a belügy­miniszternek, hogy azonnal bocsásson rendel­kezésre állami mérnököket, minél több mér­nököt! A város tudni fogja a módját, hogy a szenvedett károkat behozza. Semmiképpen sem engedjük, hogy a fejlődésben fennaka­dás legyen. Nagyon megfontoljuk, mi a leg­helyesebb teendő. A kormánytól mindeneset­re kérni fogjuk, hogy adó e!enge<,léssel és ka­matmentes kölcsönnel segitsen a polgársá­gon. A város, az a maga erejéből akar és fog is talpra állani. Szeged részvéte. A szegedi tanács megbízásából Koczor Já nos tanácsos kedden Kecskemétre utazott, ahol kifejezte a kecskeméti tanácsnak a sze gedi magisztrátus részvétét. A kecskeméti városi tanács éppen ülésezett, amikor Koczor János megjelent ott. A szenátor ezután megtekintette a várost s konstatálta, hogy nagy pusztítást vitt vég­hez a földrengés. Még kedden este referált tapasztalatairól Lázár György dr. polgár­mesternek, aki szerdán délelőttre rendkívüli ülésre hivta össze a tanácsot. Ezen a rendkí­vüli tanácsülésen javasolni fogja a polgár mester, hogy Szeged azonnal küldjön Kecs­kemétre 1000 koronát az Ínségbe jutottak föl­segélyezésére. Ez az 1000 korona csak ideig­lenes segitség lesz és a tanács módját fogja ejteni, hogy a szükséghez képest a további intézkedéseket megtegye. A kormány akciója. A tegnap délelőtt tartott minisztertanácson a kormány a miniszterelnök előterjesztésére elhatározta, hogy a legmesszebbmenő segít­séget fogja nyújtani a károsultaknak. Félhi­vatalosan a legerélyesebben megcáfolják ezt az állítást, mintha a kormány nem követett volna el mindent a csapás enyhítése érdeké­ben és a miniszterelnök intézkedésére még szombaton reggel bizottság ment Kecske­métre a szükséges intézkedések megtéte­léért. Ujabb földrengés ! Kecskemét fölött a pénteki rémes éjszaká­val nem múlott el a veszedelem. Azóta több­ször megmozdult a föld. Mára virradó éjsza­kán újból kétizben érezték a földrengést. Az első rengés 1 óra 10 perckor volt. A második pedig fél háromkor. Az utóbbit mély morgás kisérte. Kár nem származott belőlük. A véderőreform. A nemzeti munkapárt kedden este hat órakor Berezel Dezső elnök­lésével ülést tartott, amelyen a véderőrefor­mot tárgyalták. Solymossy ödön báró ismer­tette a javaslatot, amelyet elfogadásra aján­lott. Héderváry Károly gróf miniszterelnök tartott rövid buzdító beszédet, amelybeu azt mondotta, hogy a véderőreform tengelye az évtizedek óta tartó politikai viszályoknak. Végre el kell intézni ezt a kérdést, amely az ország és a monarchia érdekében nagyon is fontos és elintézése után a politikai békét a pártok között évtizedekre biztosítják. A párt alig félórai tanácskozás után általános­ságban és részleteiben is elfogadta a javas­latot. — A Justh-párt kedden nem tartott ülést, mert Justh Gyula 'szerdán érkezik Budapestre. —• A Kossuth-párt ülésén előző­leg a párt részvétét fejezte ki a Kecskemétet ért csapás fölött, majd Tóth János ismertette és bírálta a véderő reformjáról szóló javas­latot. Határozati javaslatot nyújtott be, amelyben javasolja, mondja ki a párt, hogy az ujoncjutalék növekedése és a katonai ter­hek miatt a javaslat ellen minden törvényes eszközt fölhasznál és a legmesszebbmenő el­lenállást fejti ki. Apponyi Albert gróf be­szélt még, majd a párt elfogadta a beterjesz­tett javaslatot. Statisztika és választójog Félhivata­losan jelentik Budapestről, hogy a központi statisztikai hivatalban megkettőzött erővel dolgoznak a választójogi reformra vonat­kozó statisztikai adatok összeállításán. Leg­közelebb készen is lesznek az anyag földol­gozásával, amelyet a javaslat elkészítésénél használnak föl. Neményiné Fogmfitcrme Kossuth a berlini fogtechnikán és fogklinikán képesítve L.-sugárut 4. Késsit mindenféle fogtechnikai munkát kaucsukban és aranyban. Állami és körigazgatási hivatalnokok­lá f I] 11'B ÍÜJ li/.t|: i í'j I ' <srfiifoiléPte 19 íl julius A szegedi aviatikus. — Nem repülőgép, csak sárkány. — (I (Saját tudósítónktól.) Kedden este hét órá felé Szegeden az utcákon kisebb-nagyobb embercsoportok bámultak a levegőbe, ahol egy repülőgép forma alkotmány lebegett. A Széchenyi-tér, Klauzál-ér, Kárász-utca, Kos­suth Lajós-sugárut, Tisza Lajos-körut, Fe­ketesas-utca és Nagykörút felé vezető utcák mind megteltek a kíváncsiakkal, akik izga­tottan beszélgettek a repülőgépről. Egyesek tudni vélték, hogy a repülőgép-Bu­dapestről jött és 1 óra 17 perc alatt tette meg az utat, mások arról vitatkoztak, liogv ne'1 Umlauf kapitány ül a gépen, hanem Bier fő­hadnagy és amikor eo""szer a cép félre bil­lent, egy szőke kislány a Korona-utcában kétségbeesetten sóhajtott fel: — Jaj istenem, még leesik a szegény! Az alkotmány tényleg ugy nézett, mint egy repülőgép. Az alakja teljesen olyan volt, mint azé a monopláné, amelyen Montigny gróf végzett repülési kísérleteket a Délmagyaror­szag tavalyi nagv repülőversenyén. Az kel­tett csak gyanút sok emberben, hogy a gép nem repült, hanem állandóan ott lebegett >' Mars-tér környékén. A hátulsó része ugy né­zett ki, mint egy propeller csavar, a szárnyai­ról pedig azok, akik közelről látták a gépet, észrevették, hogy nem szilárd alkatrészből készültek. A repülőgép jelleget azután a Mars-téren közellevő ucákban már megdöntötte az a vas­tagabb zsineg, amelyhez a „gép" oda volt erősítve. A Polgár- és Korona-utcákban egé­szen tisztán ki lehetett venni a zsineget s akik Mars-tér felé mentek, azok megláthatták' 81 a Mars-tér felé mentek, azok megláthatták a zsinegvége a kezére volt csavarva. Egészen összeszorította a kötél a fiúnak az ujjait, :1 melyeket kékre festett az összeszorított vér. Itt kiderült, hovy a repülőgép közönséges sárkány, amelyet Goldschmicdt Jenő nyol­cadik osztályos gimnazista készített. A fiatal­ember elmondotta, lipgy már tizenegyszer kí­sérelt meg röpiilőgcp alakú sárkányt a leve­gőbe ereszteni, de a kísérlete egyszer seifl sikerült. Egészen ugy készítette'el a sár­kányt, mint amilyenek a monoplánok, termé­szetesen motor és gép nélkül. Egyébként ko­moly terve, hogy repülőgépet készítsen és szándékában is van ezt a tervét minél előbb megvalósítani, kísérletei eddig kudarccal vég; ződtek, kedden azonban meg volt az első siker. Későn este volt már, amikor a sárkány' Goldschmiedt a zsineggel lehúzta a földre. A kíváncsi embertömegek csak akkor oszlottak szét, sokan azonban még akkor is azt gondol­ták. hogy egy bátor aviatikus volt kedden este Szegeden. SZEGEDI UIGSZINPRD rmmn,iorvóth miháiy-* 1 1™8 (Telefon - szóm 10 -10.) Szenzációs uj miisor. Szegedéi1 = még nem látott attrakciók: ^ The 5 Merkels-család The 5 Bocking GroI$ a világ legjobb akrobatái m% a leghíresebb angol'női fi".*' csak egy pár napig. és tánccsoport. Steirííer F. Mr. Robins Sugár Elza , szenzációs zene- hasbesrflő, az ö a főv. orf. tagján'* fenomenális Náci- röv. vendégját®*'1 azaeios zenc­imit&tor. jaival. Lontha Jiedy angol táncosnő. Sarkad! Vilmos nj slágereivel. Pelesényi V. Szabó Milikc Virág Kátá • magyar disös. kabaret-fnekcsnő. kupié énekesii®' Kerekes Jenő Hollósy Duci szenzációs uj műsorával. soubrette. I Még csak két napig a feno­menális kacagtató bohózat: a megzavart nászéjszaka. ­Kti«r,1íí,VS Julius 10-én PALÁSTI^ S V A non, a legjobb magyar eabaret-niinésr e'®5 sS H A bűvös n; ""k; a nagy kabátok dívj óetit és ujat uoknak, ame kehiek nj mo ríitl is: meg\ Az nj kapált 'Tők. A szövi kájnk — dis széles, és a k tebb két gon Külön feje kát. amelyne Tartalom kö .-ríkk" volt a basznální az krvéshbé sza szünt. Az an "tegánciától. bau ülnek an a% kapott 111 ár is nagy ; Ami az ut hzok nem so Szine az sárg den árnyalat A rtivtosan < sárga nyaka "kalapján i Nagy szerep Szürke szinni A díszítése ">ok vezetne! dául kreponl "osen fiatal kézi hímzést. . A. hársonvi magát. Sci 8 divatból, a Az övet ngy hói szeretik 'hírcsokorral félcipő. Látnivaló bolt szezonja kispekulálna mére. És a f UZLE Kerékpár Qramofon j ui RMi-p (Kis-utt helyezte DÉFD Add kat

Next

/
Thumbnails
Contents