Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-12 / 157. szám

Itll julius 12 DÉLMAGYARORSZÁG 3 elcsavarogtam s nem végeztem semmit. Igy, miután egy óv alatt elvégeztem azt, amit mások három év alatt, a Harward egyetemen a hittúdományok doktorává avattak — 1907-ben hazajöttem és 1910-ig tanítottam az unitárius papneveiő intézetben. „Uj szövetség", „Társadalomtan" és „Bevezetés az uj szövotséghez" ciirion hirdettem előadásokat. Ebben az időben jelentek meg „Hit és haladás", „Az uj szövetség hittana", „Jézus és az uj szövetség" és „A becsületes állam" cimü tanulmányaim. (Az egyház ellen.) — Kolozsvárott nyugodtan dolgozgattam egy ideig. Azonban, mint mondottam, eredoti1'ff én nem készültem papnak. Megismerkedtem különböző tudományokkai, világnézetekkel s igy egész más hitfölfogásom alakult ki, mint azoknak, kik egyoldalú thoológiai uton közeledtek isten eszméjéhez. Ezeket az elveimot és eszméimet emiitett könyveimbon juttattam nyilvánosság elé. Ezek a tanok azonban különböztek az egyház tanításaitól s ezért fölöttesoim roBz szemmel nézték. Nem mertek nyíltan ellenem támadni, de mindenféle nehézségeket támasztottak, utamba álltak, idegenkedtek velőm szemben. Végét akartam vetni a félszeg helyzetnek. Nyíltan lóptem föl. Összeállítottam nézeteimet 21 pontban s az egyházi főtanács elé terjesztettem. Többek között azt kívántam, hogy bizassék a hívőknek saját szabad akaratukra, hogy újszülötteiket megkereszteljék, vágy se, továbbá az is, liogy az urvac,sorát mostani szimbolikus alakjában akarják-e magukhoz venni, vagy podig, mint az őskeresztények, szeretetteljes vacsora alkalmával. Különösen kárhoztattam az egyház hierarchikus szervezetét. Ez a tagozat ránehezedik a hivők gondolatvilágára. Hisz épen az egyháznak kell megmutatni, mennyire nem egymás alá rendeltek az emberek, hogy mennyire egyenlők, — nemhogy még nz egyház tegyen különbséget szolgái közt. Követeltem, hogy as egyház küzdjön teljes erejével a militárizmus ellen. Hisz a „Ne Mj" parancs kardinális pont az ószövetségben' Az egyházi főtanács azonban elvetette tételei met 8 én leköszöntem állásomról. Elhatároztam, hogy visszamegyek Amerikába. A bosztoni unitáriusok szívesen is fogadtak, de a huszonegy póni" ' teljesítésé töl ők is visszariadtak. A megélhetésem kint biztosítva lett volna, de én eszméimet nem akartam elejteni. Kihatároztam, hogy inkább éhen pusztulok, de nem engedek egy tapodtat sem. Újra hazajöttem. A jó székelyek két helyen is megválasztottak papjuknak: Bágyonban és Csegezen. A központ azonban nem hagyta jóvá a választást, mert „nem tekinthetett jelölhetőnok." Meg próbáltam ezután mindont. Most itt vagyok. Elhallgatott Szótlanul elgondolkozva haladtunk egy ideig egymás mellett a szántóföldek mellett. Aztán elbúcsúzott György János dr s indult hazafelé az Oláh-utcán, lakása felé. Az oxfordi negyedik emeleten levő szoba után a gáji földszintes viskó. Egy világ választja el a kettőt egymástól, s György János dr itt is csak tovább álmodik ébren, mint az angol metropolisban. Es hangsúlyozza, hogy nagy munkát akar befejezni „Alster" ellen, melyek csakugyan valamennyien a hajó kéményét érték. Az „Alster" nem engedte magát az incidens által megzavartatni és tovább ment. Az „Alster" az esetről jelentést tett a tengerészeti hatóságoknak, melyek azonnal elrendelték, hogy a jövőben hasonló eseteknél no éles töltéssel lőjjenek. Kíkötőmmikások sztrájkja. Londonból jelestik : A révtulajdonosok képviselői a kikötői hatósággal folytatott tárgyalásban kijelentették, hogy hozzá fogn&k járulni azokhoz a föltételekhez, melyeket a hatóság alkalmazottaiknak fölajánl. Ha ez sem elégséges a sztrájk befejezésére, készek a kikötői bérek kérdését a lordmnyor bókobirósági döntése alá bocsátani. Meggyilkolt szocisSIista vezér. Pisánál jelentik: A hajóépítő munkások szakszervezetének elnökét, Baracchinit tegnap az országúton meggyilkolták. Két fiakkereh nyolc munkás mont utána s mikor utolérték, leugráltak a kocsikról, agyonszurkáltak Baracchinit és huszonöt revolverffolyót bocsátottak véres holttestébe. A nyolc gyilkost sikerölt kézrekeriteni. Bevallották, hogy boszuhöl ölték meg Baracchinit, mert kizáratta őket a szociálista szakszervezetből. Az „AJ«ter"-gőzös körül. Amszterdamból jelentik: Az „Alster" gőzös lövetése félreértésnek volt a következménye és arra vezethető vissza, hogy a hatóságoknak egy a dolRozni akaró munkások védelmére kiadott rendeletét tévesen forták föl. A kormány a „Rystroom" gőzöst, fedélzetén katonákkal, ttegbiata azzal, hogy a kikötőben cirkáljon és Akadályozza mpg a sztrájkolók őrségeinek müködéeét, melyek kisebb vagy nagyobb gőzősökön a kikötőben vagy a kikötőn kivül cirkálnak. A „Rystroom" az „Alstert" sstrújk-őrhuiónak nézte és megállásra akarta kényszeríteni. Amikor az ,Alster" a fölszólitáe dacára Sftn (IJIt pteg a Rystroom" hat lövést tett az Romok fölött. — Kecskemét újra épül. — (Saját tudósítónktól.) Kincses Alföldnek gyönyörű városa a most oly szonioruan hires Kecskemét kezd fölocsudni abból a lelket dermesztő, vért megállító kinos rettegésből, amely a földrengéssel együtt rázott meg hatvanezer embert. Az arcokon még ugyan oít ül a rémület, a szemekben bizonytalanság és nyugtalanság vibrál valami furcsán, tétovázócin, imbolygón járnak az emberek, de lassanként visszatérnek nyugalmi helyzetükbe a kicsapott érzések, a földindulással megtépett idegek. Két olyan momentuma van a kecskeméti katasztrófának, amely a természeti erőknek ebben a kaotikus garázdálkodásában jólesőleg hat, mondhatnánk: fix,pont a hirtelen megdöbbentő mozgások és bomlások között. Az egyik Kecskemét népének csudálatos, ősmagyar józansága, amelyet nem ingathat meg se földrengés, se semmiféle buta babona. A másik: maga a polgármester, a veszedelem! hsulyos pillanataiban nagyszerű és érős Kada Elek, ez az igazán egész ember. Kecskemét el van tökélve, hogvr a maga erejéből hozza helyre azt, amit a föld titkos hatalmai csaknem egészen, vagy a basznállatatlanságíg elpusztítottak, Ennek a munkában edzett, kitűnő népnek regeneráló, újjászervező ereje épp olyan SZÍVÓS, mint a nagyszabású tömegenergia, amely Kecskemétet a buckákból kiemelte és európai arculatu várossá tette. Kada Eleknek a város minden.polgárára, minden hajlékra és tűzhelyre kiterjedő okos gondossága és hatalmas akarata irányítja a rekonstrukció munkáját. De aki azt mondja, hogy Kecskemétnek nincs szüksége segítségre, az yagy kissebbiti a bajt, vagy a maga sziikkeblüségérp igyekszik hamis mentséget keresni. Igenis sürgős cs alapos segítséget vár az Alföldnek sorscsapástól sújtott városa. Állami és társa dalnri segítőkezet kell nyújtani a viskókat épitő cigányoknak és zselléreknek éppúgy, mint a mult héten még jómódú polgárságnak, amely házaiból kiűzetve, a szabad ég alatt tanyázik. Őfelsége a király százezer koronát adományozott a kecskemétiek segítségére. A király adománya vezeti be azt a mentő munkát, a mely nem maradhat el semmiesetre sem. És itt sietünk feljegyezni, hogy a külföld alig értesült bár a szerencsétlenségről, máris siet emberi szeretettel a segítésre. Külföldi lapok általános gyűjtést rendeznek és osztatlan, szimpatikus részvéttel tárgyalják a katasztrófát. Jelentés a királynak. A belügyminisztérium rószóről Némethy Károly belügyi államtitkár, Samassa Aduit osztálytanácsos, a városi osztály főnöke ós Fest Lajos miniszteri titkár 't-i* bizottsággal tegnap Kecskemétre érkezett. Némethy közölte a polpármesterrel, hogy a király parancsára utazott Kecskemétre. Bejárták a várost, minden irányban információt szereztek be, azután részieles jelentést irtak a tapasztaltakról. Délután hat órakor Fest Lajos miniszteri titkár telefonon adta le a belügyminisztériumnak a jelentést, amelyet nyomban továbbítottak a kabinetirodának. A kormány az intézkedéseket nem kezdette meg addig, mig a mentési, építési munka dolgában a király óhaja el nem hangzik. A királyi érdeklődés után aztán Khaen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök nem levélben, nom is táviratban, hanem telefon utján lépett érintkezésbe Kada Elek polgármesterrel, akit a kormány legmélyebb részvétéről biztosított. Egyúttal fölajánlotta a segités munkáját is minden irányban. Romok eltakarítása. Ma reggel fokozott erővel indult meg a munka az összeomlófóiben lévő falakon. Ujabb három század utászt vezényeltek ki a város rendelkezésére. Az utászok csoportokra osztva állottak dologba a veszélyeztetett pontokon. Ahol a javítás használ, ott kitatarozzák a hi bákat, a düledező falakat pedig, melyek veszélyeztetik az életbiztonságot, lebontják. Kada Elek polgármester a belügyminisztertől öt szakmérnök kirendelését kérte, mivel a munkások és a katonák csak szakértői utasítások nyomán dolgozhatnák. Különösen sok baj van a kéményekkel, amelyek közül egy sem maradt épségben. Az elcsavarodott kéményeket vissza kell állitani helyükre, ellenben az összes gyárkéményeket újra kell építeni. A gyárkénoényeket dinamittal fogják fölrobbantani, mert képtelenség veszedelem nélkül munkáskézzel lebontani. Állandó a panasz azokra a munkásokra, akik a lakosság szorongatott helyzetét ki akarják használni. Különböző visszaéléseket is követtek el, ugy hogy a .hatóság kénytelen volt erélyes intézkedéseket teDni velük szemben. A rendőrségnek tudomására jutottak a zsarolások, aminek az lett a következménye, hogy két kőművest letartóztattak és sok esetben megindiották a nyomozást. Menekül Kecskemét. A város lakosságának száma napról-napra rohamosan csökken. Minden Kecskemétről induló vonattal igen sok család utazik el vágy hosszabb időre, vágy podig végleg. Elnéptelenedik a város. Különösen a tisztviselők egyre-másra utaznak el: alig van már hivatalnokcsalád Kecskeméten. A kár napról-napra nö. Most, amikor a vakolatokat lefejtik, egész teljességében látható az a pusztítás, melyet a földrengés okozott. Különösen a szegényebb emberek házáiban na£y a pusztítás, ami mind csak most lött köztudomásu a hatóság előtt. Borzalmak a városban. A péutekröl szombatra virradó rettenetes éjszakának igen sok borzalmasnál borzalmasabb epizódja maradt még ismeretlen. Rettenetes pusztítást vitt végbe a földrengés a temetőkben: sírkereszteket, emléktáblákat kicsavart, darabokra tört, több méternyi távolságra kivetett a helyükből a földalatti erő. Egész sirok kinyíltak, koporsók széjjelváltak, csontok kirepültek. Az államvasutak kecskemót-lajos mizsei vonalán, Kecskemét—Máriaváros állomás mellett a vasuti vágányokat egyszerűen kiemelte a földből a földrengés. Ezeket azóta természetesen már megigazították s most már akadálytalanul bonyolítják le a forgalmat. Megható esemény játszódott le a borzalmak éjszakáján az ügyészség fogházában. Vasvázas, vasfolyosókkal ellátott, hatalmas, tágas üveggel fedett épület ez a fogház, benne a cellák telve, izgatott lelkű, dult idegzetű emberekkel. Alig rezdült elsőt a föld, a nagy hatalmas üvegfődól apró táblácskái előbb csörögni, csörömpölni kezdtek, aztán mintha puskalövés épte volna mindegyiket, olyan zajjal megpattantak, kisuhantak a a több emeletnyi maga^