Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-12 / 157. szám

DÉLMAGYARORSZÁG ISii julius ii —.—- , i 'iAí Drágább lesz a specialitás. — Havannák meg egyiptomiak uj ára. — (Saját tudósítónktól.) Julius 15-ikétől kezdve drágább lesz a specialitás cigaretta és szivar is. A kormány ugyanis, mint a hivatalos lap mai száma jelenti, ettől az időtől kezdve felemelte a különlegességi áruk árait.. Az emelés két-tizenkót korona a szivaroknál (száz darabonkint) és 0.85—1.50 korona a cigarettáknál. A használatosabb szivarfajták közül a következő áremelések történtek. Havannák: Non plus ultra 93 koronáról 97 koronára (százankint), Régália Britannika 78-ról 85-re, Brevas de Cal'idad 55-ről 67-re, Bouquets 80-ról 84-re, Bouquets (Clay) 72-ről 76-ra, Havanna Bouquet 82-ről 87-re Triangulares 84-ről 92-re, Bouquets Cubanos 48-ról 54-re, Delicias 37-ről 42-re. Manillák: Imperiales 66-ról 80-ra. Mexikóiak: Victorias 39-ről 52-re, Bouquets 33-ról 43-ra. Török cigaretták: nagy giubek 8 koronáról 11-re, kis giubek 7-ről 10-re. Egyiptomi cigaretták: King 12-rőI 16-ra, Iris 8-ról 11-re, Luxor 8-ról 11-re, Figaro 9-ről j2-re, Ramses 9-ről 12-re, Hyksos 8-ról 11-re. Angol pipadohány: Bright Birds Eye (egynegyed angol fontonkint) 3,20-ról 4-re és Capstan 3.60-ról 4.50 koronára. Egyébként legközelebb ujabb rendelet jelenik meg, amelyben felemeli azokat az árakat is, amelyeket az általános emelés nem érintett Igy drágább lesz a Dráma, a hosszú Vir-ginia, az Operas, a Duna, Nilus, Király ós Magyar cigaretta is. A drágulás még: julius folyamán fog óletbelépni. | JAnglia éta n kémkedés. Haldane angol hadügyminiszter legközelebb törvényjavaslatot fog a parlament elé terjeszteni, amely a német törvényt veszi alapul a kémkedés büntetésére. Sajtószabadság Törökországban. Már kétszer változtatott cimet a Tanin, törökr országi lap, mert a kormány egyszerűen betiltotta. Most sem tetszik a portának, amit az albániai bonyodalmakról és a lázadók iránt tanúsított túlságos engedékenységről Ír, tehát újra megfenyegette, hogy szerkesztőjét ós munkatársait haditörvényszék elé állíttatja, a lapot pedig végkép megszünteti, ha folytatja a kormány elleni támadásokat. Hatvan milliós svéd kölcsön. Stockholmból jelentik: Az államadósságok bizottsága megegyezett égy bankkonzorciummal egy hatvan millió frankn i uj svéd államkölcsön dolgában. A konzorcium tagjai néhány francia bank, a stockholmi Enskilde bank'és a stockholmi kereskedelmi bank. . UaSlásujitó, mint zsákhordó. — DöStorr napszámos. — Unitárius p?p az aradi szest gyárban. — Beszélgetés a vallásujltóva!. — (Salát tudósítónktól.) Este hat óra. A Neunian-gy&r előtt ós a gyár udvarán máivárnak z munkásak, hogy felváltsák benn dolgozó társaikat, Felsivit a sip és a gyárépület ontja ki magából a kékzubbonyos kormosarqp munkásokat. A szines tömeg hangosan tódul ki a kapun s oszlik szerteszéjjel. Az utolsók közt, különválva, egy ember halad lassan, le, Buzsák felé. Feltűnik ós kiválik a többiek közül. Nincs rajta a konvencionális munkásruha, már öltözékén is meglátszik, hogy ezelőtt nem fizikai munkával kereste kenyerét. De az exteriőrje sem vall gyárimunkásra; látszik rajta, hogy intelligens ember. A munkások közt gyorsan Híre kel, hogy egy „ur" dolgozik közöttük) Nemsokára a gyári tisztviselők is tudják, hogy a zsákhordók listáján doktor György Jápos neve is szerepel. Néhány kíváncsi lesi, hogy cipeli a „doktor ur" a súlyos zsákokat. Önként vetődik fel mindenkiben a kérdés, hogy jutott ez az ember, a jogtudományok doktora a zsákhordók közé. György János tovább hordja a zsákokat, de mind többen érdeklődnek utána. Megtudják róla, hogy Kolozsvárott tett doktorátust, az oxfordi egyetemen tanult, sőt Amerikában is járt. A hir mindig jobban terjed, végre véletlenül eljut a gyártulajdonos fülébe is. A különös ember és még különösebb életpálya felkelti Neumann Adolf érdeklődésót, Magához hivatja Györgyöt, kikérdezi s az irodában ad néki alkalmazást. Igy ma már György János dr képzettségénem, egyszer csak azt veszsziik észre, hogy trónviszályok, lázadások keletkezhet,. gyilkolás, rablás történt. A szomszédok jóakaratúan teletáviratozzák a világot, . hogy haj van, tűrhetetlenek az állapatok, a békés európaiak élete és vagyona veszedelemben forog, okvetlenül szükséges, ha máskép nem, hát fegyveres beavatkozása is rendet teremteni. És megindulnak a hadihajók. Ekkor látják Csak a hatalmak, liogy először egymással kell megegyezni. , Szerződéseket kötnek, azokat egymásután megszegik, végre is többé-kevésbé igazságosan — elosztják maguk között a szomszéd országot. Marokkó északi partvidékén már 1509-ben megszerezte Katolikus Ferdinánd Oráut és most is van ott a spanyoloknak Ceuta körül jöt váruk (preszidión), a franciák Algéria felül tolják egyre beljebb őrszemeiket, a .trónvillongások és lázadások egyre tartanak és az algezirászi egyezség óta a spanyolok is, a franciák is ujabb tért hódítottak maguknak. A spanyolok rátették kezüket ElKszar-ra és Larrache-ra, a franciák már megszervezték fezi ekszpediciójukat és Sauja tartományból már nem is szándékoznak kivonulni. A német kereskedelmi ekszpediciókról szóló utasítás, mely 1886-buu jelent., meg. mjúr azt mondja, hogy a németeknek törekedniük kell arra, hogy Agadir nyilt kikötővé deklaráltassék, mert .az nagyon megfelelő terep lenne német kereskedelmi műveletekre. Azóta Agadirban fölszaporodott a német kereskedők száma és most már vannak ott német érdekek, amelyek védelmére érdemes hadihajéi küldeni. A dolog lényege azonban abban van, hogy Marokkó középső területe terméketlen, az északi, részekre a spanyolok tartanak —, történeti jogoni s -í— igényt, kelet a francia érdekszférába tartozik, a németek tehát, liejelentik igényüket a szultánság délnyugati, gazdag tartományaira. A német hajóhad leggyorsabb páncélosainak egyike viszi a német hatalom carte-de-visitejét a Szudán kapujához, jelezve, liogy az osztozkodásiból hárman lesznek. Az érdekelt felek sajtójának a hangulata azt engedi következtetni, hogy a Berlin küldetésének nemzetközi bonyodalom nem lesz a következése Az agadiri viharfelhő egyelőre •csak Marokkót fenyegeti. Németország mostani eljárása nagyban hasonlít Mária Teréziának a lengyel osztozkodásban vitt szörpéhez, ö is beavatkozott a lengyelek ügyébe de nem szimpátiából, hanem csak azért, hogy hárman osztozzanak és a másik kettőnek kevesebb jusson. hez méltóbban keresi kenyerét, irodai m«[: kával. (Xsáhhordóból tisztviselő) Érdokos, nem mindennapi karriéf Gyíjnl János doktoré. Munkatársunk beszélgetést M| ta:ott volo a György elmondta pályatútásám1 történetiét. 'jfljl Már a külseje is elárulja, hogy nem n*11 dennapi ember. Szürke ruha volt rajta, gató rig érő magas mellény, amilyet a theölógus®® viselnek. Középtermetű, sovány, de meglátsF rajta, hogy izmos. Erös, nagy kezei kérgesek' munkától. Győr, szőke krisztus-sz&káTa, szeme arckifejezését jóságossá teszik. Láss*1 nagy nyugalommal beszél, szinte válogatva' szavakat. • _ •• '* — Nom tudom, érdekelni fogja-o önt. az ^ históriám. Aradra Temesvárról jöttem pár M1 előtt. Munkát kerestem s a Nouinan-gyárba" mindjárt kaptam is. Hetekig hordtam ' zsákot. • I — Nem találta különösnek, hogy mint kíf zett ember, tanulatlan munkásokkal egy sorba" dolgozzék? — Egyáltalán nem. Többször kerestem «»"' igy a kenyeremet s közben tanultam..Most * ugy voltam. Munkával töltöttem a napot s b» azt elvégeztem, otthon tovább foglalkozhattál" eszméimmel, Írhattam. Nem kérgesiti el 1 zsákhordás í z ember kezét, annyira, hogy F, tudjon irni. Neumann Adolf ur magához hiv»' tott, kikérdezett és az irodába adott alkalm®' zást, habár nekem mindegy, hogy korosé* meg a kenyeremet. A fő az, hogy legyen eléí a szabad időm. Átrevideálom eddig megjele"' könyveimet s egy uj, nagy müvemben reád' szeresen, világosan ós érthetően lefektet®*1 eszméimet. (Az ideális anarchista.) Ha azt akarja tudni, hogy korültem abba 8 helyzetbe, hogy ily módon kell kenyeret ker«»; nem, akkor történetemet egész elől kell ke*' denem. Tulajdonképen jogi pályára készülten1. Pesten ós Kolozsváron jogászkodtam. Pest08 lovag Rodakovszby József tábornoknál nevelői' ködtem. Budán laktunk s egy alkalommal meg ismerkedtem Schmitt Jenő dr-ral, az ideáli® anarchizmus apostolával. Barátság fejlődött közöttünk s minden héten találkoztafn vei* Az Akadémia-kávéház asztalni melletti vite®" köztünk a szellemi vallásról, az ideális anan chizmusról s több mas filozófiai kérdésről. FŐ; leg Tolstoj-inl és követőivel foglalkoztunk Mondhatnám, hogy Tolstoj után Schmitt Jen* volt reám a legnagyobb hatással. Tanulmányaimat [Kolozsváron folytattam. A; jogi kérdések mellett a vallási és filozófiain!® érdekeltek s ezért több ily kollégiumot hallga®' tam. 1901-ben absolváltam s még abban az év* ben lettem mindhárom szigorlatomat s a jog* tudományok doktorává avattak. Otthagytam * jogot s beiratkoztam az unitárius tkeolog*0 akadémiára. (Tudós az eke szarvánál.) í — Egy évig hallgattam a theblogiát Koloz* várott s letettem az alapvizsgát. Kimentté Okszfordba. Csakhamar megtanultam azonbs" angolul, s az angol unitáriusok anyagilág 1* támogattak. Két évig voltam hallgatója okszfordi egyetemnek. Nagyhirü tudósok,.filozófusok előadásait halgattam, do itt se találtai* azt meg, amit kerestem. Az egyetem nagyo* arisztokratikus, a tanítás konzervatív, a rendszer középkorias. Közben egy kis időt, a szünidőmet Bournmouth-b&n töltöttem; Tserkoff-u tolstojánus telepén. Ez'.volt életem egyik legkellemesebb időszaka. A napot ásással, szántással, kertészeti és gazdasági munkákkal, töltöttük, szabad időnkben magas nivóju beszélgetés® folytattunk, vitatkoztunk valláserkölcsi, szociálpolitikai és gazdasági kérdésekről,. ó A munkásdemokráciát akartam megismerni, a demokratikus néptömegek vaUisetikai nézetét akartam tanulmányozni. Oxfordból ezér® Amerikába mentem. A meadwille-i (Peneylváni* állam) akadémiára iratkoztam be a.mert pénzen1 nem volt, előbb napszámoekodtam kertészeknél, mezőgazdasági munkát végezterh, később «* akadémia kőuyvtárában kaptam foglalkozástItt ogy ó,vet töltöttem, aztán átmentem Mar ' sachusels államba s a világhírű H árivá rd egye* temen tanultam. Az -ottani unitáriusoktól 500 dollár ösztönd jat kaptam e igy anyagi gondoktól menten szívvel-lélekkel n tanulmányaiul!"!*' foglalkozhattam. Ebben az L öbon adtam ki angol nyelven a Hit és haladás cimü munkámat melyet magyarra ls lefordítottam. * Tizenhat rizsgát tettem le ebben at évben, nehogy azt mondhassák ótthon, hógy három é**® ltll ju elcsavarog miután eg sok hároi hittüdomá hazajötte ri papnevelő dalomtan" cimen hirt jelentek i ség hittan becsületes — Kol egy ideig, l-g én ne tém külön B igy egéí azoknak, ledtek ist eszméimet vánosság tek az eg roBz szem nem tárna roasztotta szemben, zetnek. N leimet 21 terjesztette hogy biza tukra, hi vagy se, mostani gukhoz' nyek, sz nősen k vezetet. Ez a világára mutatni az ember hogy még gái közt teljes eiölj" par Az egyt met s Elhat. A bosztí a huszi riadtak volna, de Elhatároz nem enge tom. tottak központ mert próbáltál Elhall ladtunk földek János kása szoba lág vá János mint lyozza, mc btíl jen szerve: az őrs: nyolc érték káltak golyót gyilko: bogy kizára zétből A* jelenti tésnel hető gozni deleti „Ry meg akai kőd kön nak jóna teni