Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-12 / 157. szám

>11 julius 11 —; . ftEGGÉLI LAP. II. évfolyam, 157. szám 1911, szérda, julins 12 item a naí liogy tí fenő urnák Nem mulaS pmal köszö' a mélyen Ü és kérem !!.1bWn,i szerkesztSséfl és kiadóhivatal Szeged, f REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA SZEGEDEN , uiociom Rorona-utca 15. szám t=. | egész évre . R 24-- félévre . . . R 12-Keajonek. Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal IV., I negyedévre. R 6'— egy hónapra R VTisztelettíl1=3 Városház-Utca 3. szám c=j j, Reggeli lap ára 4 Rilér REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA VIDÉREN egész évre . R 28-— félévre . . . R 14-— negyedévre. R 7 — egy hónapra R 2-40 Esti lap ára 2 fillér TELEFON-SZÁM: Szerkesztfiség 305 =• Riadóhivatal Itt Interurbán 835 Budapesti szerkesztőség telefon-száma 128—12 ajés Satf' Kossuth-kát* olt tulajdon* A király Kecskemétért. , Szeged után Kecskemét! És amint Szeged á{iTfítp /segítségére a király sietett elsősorban es kiUVGl*4adta a k.rályi intdmet) hogy szeged szebb a nagyérd®!lesz, mint volt, — épen most a -király siet eni, hogljelsősorban másik magyar városáért meg'éházá1 tenni, amit lehet. ai nap Egyikét az első sürgönyöknek, amik a közölj szombat pitymallati katasztrófa után- az tOV A • a mai lé. tisztelt veV AlföltJ szivéből 'szétröpitettek, Ischlben a kisát tisztek11 ra'y kabinetirodája kapta meg s nem telt áló tiszted bele huszonnégy óra sem, hogy ő felségé, r U tö1 távirati rendelet érkezett, mely a marartz Jtegyar kormányt részletes jelentéstételre, a robbanás okozta kár anyagi mérvének közlésére és javaslatok előterjesztésére utasítja. hódolattal és hálaérzéssel eltelve taios !!OZZuk köztudomásul e fejedelmi aktust, \ ősz uralkodónk atyai szivének legszemélyela-utca " jebb megnyilatkozását. Az a nemes sziv doszakmál> érezett ^ ÍSméí' me'y Magyarorszagga! mindig, akár örömünket, akár fájv.lf>, ciiycll ul uiillumv-l, cu mint: h# halmunkat látta hat hossza évtized viszonés szaloí tagságain át. A nagy csapás, mely á^Ynostani szerenesétlenséggel az egész Alföldet érte, s egyik gyönyörű büszkeségét: a virágzó, a szép Kecskemétet romba döntötte, szinte dermesztőleg hat a nemzeti közéletre. Megdöbbenve áll a társadalom e szörnyű Ítéletidővel szemközt, mely oly váratlanul jött s akkora pusztitást végzett másodpercek alatt, hogy méreteit nehéz áttekinteni. Lélektani egyensúlyából kizökkent közszellemünkben a cselekvő ösztönt s a mentő munkát ime a trón magasságából királyi példa jeladása inditja meg. A társadalom még meg sem mozdult s ime ő felsége teszi meg az első lépést, maga áll spontán elhatározással a mozgalom élére, maga kezdeményez nagystílű akciót a kárvallottak megsegítésére, a lesújtott Kecskemét helyreállítására. Most is, mintha megismétlődnék tényével a harminckét év előtti fényes példa, mikor a tiszai medence vizözönjekor I. Ferenc József bejárta a pusztulás szinterét, megsiratta Szeged düledékeit és prófétalélekkel mondott jóslatot erről a mi városunkról, hogy Szeged szebb lesz, mint volt. Akkor felséges királyunk férfikora teljében volt, ma életének kilencedik évtizedét éli s csak nagy kora tartja távol a szerencsétlenség színhelyétől, De lélekben ott van Kecskeméten s első gondolata — tettleges segitség a meglátogatott városnak. E legfelsőbb aktus, mely ő felségétől úgyis bízvást várható volt, s melyet az állam többi tényezőinek bevárni illett, gyors bekövetkezésével tárgyát veszi és célját szegi némely tiirelmetleri kifakadásoknak, amik segitség állítólagos késedelme miatt már-már zúgolódni kezdtek. A katasztrófa óta letelt hatvan óra tarerek JÍAGYAR1' italában. ; ©CflíDOC*5! hogy icster '•'• -u. 2havi időr® , Sbeiii fel; Indennen*1' •cidm icanco a a c J s i 8 a a a a a uaaa 0* Agadir, Szudán kapuja. Agadir, ez a poétikus és zenei csengésű arab név bevonult azok közé a híres és hírhedt helynevek" közé, amelyekről azelőtt kevesen tudtak a nagyvilágon, de amelyeket egy-egy történeti esemény folytán egyszerre százezer szem keres a térképeken és milliók ajka emleget, mert meglepetést hoztak, aggodalomba ejtenek, veszedelemmel ijesztenek. A legújabb politikai viharfelbők messze Marokkóban, annak is a tőlünk legtávolabbi szögletén, a kis Agadir fölött gyiilemlettek 'össze. Marokkónak körülbelül ezer kilométernyi Partvidékén alig akad egy-két valamire váló kikötője. Zátonyos, erősen liuUámveráses mindenütt a párt. Mogador alatt, ott, ahol a Sttf folyó ömlik az atlanti óceánba, megszakad a szirtes vonal ós enyhén mossák a hullámok a száraz föld szegélyét. Itt, a Sas 'lel táj a közelében van Agadir városa. Mindössze, ha ötezer lakója van, de ezek élénkkereskedést folytatnak és tehetős, vagyonos 11 ép. Legnagyobb fontosságot ennek a vidékiek az kölcsönöz, hogy mögötte terülnek el Abda és üuhala tartományok, a marokkói szultánság legtermékenyebb és legdúsabb részei. A Sus folyótól öntözött földek, amelyeket a Magas Atlasz véd a Szahara szélétől, bőven ontják a gabonát, a déli gyümölcsöt s a begyek lábában nagy bőségben találni vasat. Agadir s a közelében fekvő Mogador a a helyi kereskedelemnek is, meg az átmenetinek is valóságos empóriumai. Nagy mennyiségben szállítanak ide Európából teát, cukrot és rudvasat, cserében aztán Agadir vidéke bőrt, olajat és mandulát ad, a belső részekből jövő karavánok pedig strucctollat, indigót, (folyami aranyat, sőt elefántcsontot is szállítanak. Ilyen alkalmas kereskedelmi központnak régen föl kellett tűnnie az európaiak előtt. Valóban, mindjárt a nagy fölfedezések idején a porugallok a maguk számára elfoglalták s Bab es Sudan-1 (Szudán kapuját) a maguk nyelvén Santa Cruz de Berberiá-nak nevezték el. Hóditásuk biztosítása végett a városka fölött emelkedő halomra kis erődítményt is építettek. Később a hollandusok terjesztették ki erre a részre kereskedelmi érdekhálózatukat, ugy liogy Marokkó szultánja féltékenykedésből a szomszéd Mogadort pártfogolta és 140 évvel ezelőtt Agadir egész lakosságát ebbe a városba telepitette át. Ettől tama kizár minden mulasztást, mert a mi emberileg lehető volt,-az a veszedelemmel vivott első küzdelemben a hatóságok részéről megtörtént; a további feladatok az állam égisze alatt most vannak folyamatban. Kormányküldöttek járják a földrengésjárta várost, s gyűjtik a tapasztalatokat, amelyeknek alapján a kormányakció nemcsak az emberi együttérzés, hanem kormányzai kötelesség szerint is meg fog indulni. Ne nehezítse senki a munkát, mely mentől kevesebb szóbeszéddel s a reprezentatív formák mellőzésével, a tettek jegyében megindult. Legyünk eggyek a küzdelem alatt, kiket a fájdalom közössége a balsorsban egyesitett s merítsünk erőt, "kitartást e nemzeti vállalkozáshoz a lélekemelő tudatból, hogy a legfelsőbb kenetet hozzá a király részvéte személyes példája és vezérlete adja meg. A királyi szó pedig különösen a pusztulás szörnyű pillanotáiban hat el királyi erejében. Szegedet is gyönyörű szépen, a reménység, a boldogulás, a nagyrafeilödés ielében emelte föl hullámsirjából. Biznunk kell, hopv a szerencsétlenségtől igen meglátogatott Kecskemétet is megmenti a királyi szó, a haza és emberszeretet s a virágzó város eddigi múltja után hatalmasan, gazdagon, büszke erővel lesz a magyarság egyik védőbástyája. A király mondta, hogy: igy legyen, mindnyájan kívánjuk, hogy: ugy legyen s a lelkes szeretet mondja rá, hogy: ugy lesz! az időtől fogva Agadir az európaiak előtt zárt kikötő. Ujabban különösen sok német kereskedő szerzett ezen a tájékon összeköttetést s a legelőkelőbb berlini cégeknek van Agadirban érdekeltségük. A Panther, majd ujabban a Berlin hadihajónak elküldését azzal okolta meg a német államhatalom, hogy az Agadirban levő németek életét és érdekeit akarja csak ezzel a váratlan intézkedésével biztosítani. Nagyon természetes azonban, hogy itt szélesebb alapokon induló manőverről van szó, A nagypolitika általában, de különösen a gyarmatpolitika sokszor megfeledkezik az etikának még legelemibb tételeiről is. Jaj annak az ekszotikus országnak, amely körül európai hatalmak gyarmatai érintkeznek. A szomszédos hatalmak igyekeznek keres kedelmi összeköttetésbe lépni az illető orszá;; vezetőivel s ha az egyik szomszéd valami előnyt kapott, mindjárt kopogtat a másik é« megfelelő kárpótlást kér. Lassankint az ország különböző részein idr gen kereskedők, gyarmatosok telepednek 1 • s azok érdekeinek megóvása véget mindéi, kor szivesen beavatkoznak államaik az ide gen nép legbelsőbb és legsajátabb ügyei! • is. Az eddig békés földön, hogyan, hogyan