Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-11 / 156. szám

Lv>lt julius 11 kis szám aiapjii" lóhivatalban. Le® tosan válaszolni® nellálcelve van. itautalványnyal i szöveg könnyen' iivesz a kiadók®' A-UTCA 15. Sí kösödós víl tezzen Foris Ej igy aki tud b"1 Foris Rozália -j Hött szolgáit» oa 22. szám • orkereskodőnél kiadóban. -j oloskfik al"! át petéivel <?£ a Cimoxin-ne!/ etjük. A Cim® ncsak az ólőj* 3 a peték is C jusztulnak. V nem piszkít, f°j nem hagy.™ gyedüli biztos* íórért mlndj? ó. Főraktár: Temesváry M zertárak és •ougoriájában icheror gyár irtfa. J r n I ó k él cőzönséji fillí Itaodeekero* nlndo'n rés* a. Nagy válaSJ olvasmányob® rüli Ipszáll'Jj Ifj. Arvay .önyvkereske"' ingod, Kárá?; : becsű nii*/ zer és disz'Á' „Pontos idW ékszer- ós vásárolunk ' ingyen is Sciieiner ö" Szeged, K® sz. IIMFESTJ 7. szán TELEFON $ kat mind* orszarüs11 ételek l * >k. ESTI LAP II. évfolyam, 156. (6) szám 1911, kedd, julius II ON 844. Ízlésesen i az forirnevü !Z. Itca 21. STÁK rokbanteek. » et Lf sz. a., i férfiszabjl eszközli központi szerkesztőség és kiadóhivatni Szeged, Rorona-utca 15. szám Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal IV., a Városház-utca 3. szám => REGGEL! ÉSESTÍLAP ELŐFIZETÉSI ARA SZEGEDEN egész évre . K 24'— félévre . . . R 12-— negyedévre. K 6— egy hónapra R 2-— Reggeli lap ára 4 fillér REGGELI ÉS EST! LAP ELŐFIZETÉSI ARA VIDÉREN ? egész évre . R 28 — félévre . . . R 14'— negyedévre. R 71— egy hónapra R 2-40 Esti lap ára 2 fillér TELEFON-SZAü; Szerkesztőség 305 ct=j Riadóhivatal 836 Interurbán 835 Budapesti szerkesztőség telefon-száma 128—12 1911. julius 11. Minden csoda három napig tart b immár három napja, hogy egy végzetes szomorú dolog történt, mely elpusztított egy virágzó, szép magyar várost és végig remegtette a Duna-Tisza közét. A csoda elmúlt, de a hatása megmaradt. Égnek meredező, puszta gerendák; kőhalmaz, a pusztulás jelei maradtak meg bizonyítani a földrengés erejét. Elmúlt a jajveszéklés ideje; munkához kell látni, hogy dacolva az istenitélettel, a föld romboló erejével, köhalmazából fölépüljön az uj Kecskemét. Kezdetét veszi az ember teremtő erejének munkája. Ahogy fölépült a mi városunk hullámsirjaiból, akként - nincs benne kétség fölépül Kecskemét is és szebb lesz, virágzóbb, mint valaha. Nagy vigasztaló erő van ebben a tudatban. Az emberi kitartás, az emberi energia, az emberi alkotó képesség himnusza. Már megindult a munka, a város újraépítésének élőmunkája. Itt aztán egy sajnálatos, kétségbeejtő ponthoz érkeztünk: a munkáskérdéshez. A munkásság is megérezte a földrengés gazdasági hatását. Szegeden is, másutt is kezdik tapasztalni a munkaadók, hogy nincsenek munkások. Hiányzanak. Nem kapni munkást. Eltűntek, mint a kámfor. Kecskeméten vannak. Ott szükség lesz munkáskézre, oda mentek. Ez eddig nagyon helyes. A munkás oda megy, ott bocsájtja áruba munkaerejét, ahol leginkább keresik és ahol legjobban megfizetik. Nem vagyunk ellenségei a munkásságnak, elismerjük az élethez való jogukat, helyesnek találjuk, ha oly drágán adják el a munkaerejüket, amily drágán azt eladni képesek. Azt is okosan teszik, ha szervezkednek, ha összetartva, szolidárisán járnak el, mert kétségtelen, hogy igy összetartva jobb munkaföltételeket tudnak elérni, mint izoláltan, szétszórtan: szervezetlenül. Nem vagyunk szentimentálisak. Az érzelgés kora lejárt. Komoly: küzdelmes valóság az élet, kiábrándultunk a romantikából. Megváltoztak a társadalom termelő formái, a fejlődés uj módszert, uj termelő erőket produkált. Osztályharcban élünk. Tőkés és munkás nem közös érdekek harcosai, hanem egymástól homlokegyenest ellenkező érdekek küzdői. Munkáltató és munkás egymásnak a természettől, a társadalomtól kényszeritett ellenségei. S ezeket az ellentéteket nem egyenliti ki emberi hatalom, hanem csak a fejlődés. A munkások azonban visszaélnek ma a szervezettségükkel. A munkások ma zsarolnak a munkaerejükkel, mert uzsorára használják azt föl. Nem kapitalisztikus fölfogás ez, hanem érző emberi fölfogás, hogy kihasználva a kényszerítő szükséget, a mások Ínségéből, nyomorából akarnak maguknak tőkét kovácsolni. Mikor az egész ország érző, becsületes népe az őszinte sajnálat és a részvét érzésével fordul a szerencsétlenül járt kecskeméti lakosság felé, akkor a mindenünnen odasereglett munkások cinikus önzéssel, részvétlenséggel, ölbe tett kezekkel nézik azok kinos vergődését. Hallatlanul fölcsigázzák a munkabéreket, olyan föltéteteleket szabnak, amelyek a nyomorba jutott város megadni képtelen. Nagyon, de nagyon rosszul választották meg a munkások az alkalmat ahhoz, hogy jobb munkaföltételeket biztosítsanak! Nagyon, de nagyon visszataszító az a kapzsiság, amely szerint a páriák bőrén akarnak lakodalmat csapni. Undorodva fordul el minden jobb érzésű munkás ettől a jelenségtől, jogosnak, kívánatosnak, föltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a kormány gondoskodjék arról, hogy ha kell, karhatalommal, hogy a nyomorba jutottak teljes kizsarolása nélkül épüljön föl újra Kecskemét. A hiénákat, a nyomor hiénáit pedig űzzék el, hogy ne lakmározzanak a város romjai fölött. A fölösleges aggodalmak - Saját tudósítónktól. A szerb liadserejf uj zászlói. Belgrádból jelentik: Tegnap ünuepiesen kiosztották a gyalog- és lovasezredeknek az uj ezredzászlókat. Az ünnepségen a király, a hercegek, a miniszterek, a belgrádi helyőrség, valamint nagyszámú közönség vatt részt és a szerb hadsareg összes csapattesteinek küldöttségei. A zászló átvétele után a csapatok elvonultak a kiráiy előtt. Az eddigi zászlókat a katonai muzeumban helyezték el. Egy ideig azon nyargalt egy pár lap, liogy nem tanácsos a véderőreform javaslatait Magyarországon megszavazni, mert — hátba Ausztriában nem szavazzák meg. Mosolyogtunk az ilyen fölösleges aggodalmak fölött s ime, jóformán a saját gondolatmenetüket látjuk visszatérni egy bécsi lapnak ma Budapestre jelentett közleményében, Bécsből táviratozzák a Bud. Tudósítónak: a bécsi Sonn- und Montagszeitung, amely az irányadó osztrák politikai körökkel élénk összeköttetést tart fenn, mai vezércikkében sürgeti, hogy az osztrák Reiehsratli minél előbb igyekezzék végezni a bankjavaslattal és a véderőreformmal. „Ez nem akar versenyfutás lenni, mondja a lap, a korona kegyeiért, hanem csupán Ausztria jól felfogott érdekeinek niegóvása. A bankkérdést nemcsak azért kell a Reichsrathnak elintéznie, mert Magyarországon már törvénynyé vált, hanem főképpen azért, mivel az adómentes pénzjegy-kontingensnek az uj banktörvényben biztosított felemelése következtében felszabaduló forgalmi tőke az kampányra épp oly előnyökkel kecsegteti az osztrák kercskedővilágot ,mint a magyart. Épp ily sürgős aznban Ausztriára nézve a véderőja vaslatoknak mielőbb való elintézése is, elsősorban azért, hogy Magyaország ne előzze meg itt is Ausztriát, másodsorban pedig amiatt, mivel a véderjavaslatoknál a módosításoknak egész sora szükséges, mint például az önkéntességi jog, a jobb előkészültségü katonáknak nyújtandó kedvezmények és az altisztek szolgálati idejének lehető megrövidítése tekintetében. Mindezt csak ugy lehet keresztülvinni, ha Ausztria Ma gyarországgal egyetértően jár el, ami lehetetlenné válnék abban az pillanatban, amikor Magyarországon a véderőr'eform már elintézést nyert, mert ebben az esetben osztrák részről bármiféle módosítást kizártnak tekintendő. Azt hiszi a lap, liogy közös eljárás mellett nem lesz nehéz az említett módosítások tekintetében a hadvezetőséggel megállapodást létesiteni s némi szorgalom mellett a véderőjavaslatok a Reichsrathban augusztus közepéig élintézhetők." Ebből a közleményből s az általa kifejzésre juttatott hangulatból lát ható, liogy mennyire igazunk volt, mikor azt mondtuk, hogy ne fájjon nálunk senkinek az osztrákok feje és kijelentettük, liogy aki attól tart hogy Ausztria a véderő kérdésében nehézségeket fog okozni a dinasztiának és ezzel bizonyos taktikai előnybe fogja juttatni Magyarországot, ífz nagyon fölöslegesen aggódik. Utcarentiezés helyett csinos rácskerités. - Saját tudósítónktól. A Vásárhelyi-sugárut és a környékbeli utcák háztulajdonosai érdekes irást kaptak a napokban. Ebben a hivatalos írásban, amelyet a magisztrátus piros pöcsétje ékesit, arra hivják föl a háztulajdonosokat, hogy mivel a házuk előtt lévő rácskerités sem a „killcsin, sem a szépészeti" követelményeknek meg nem felel, harminc nap alatt csinos rácskeritést készíttessenek, mert különben a város fog olyant csináltatni az ő költségükön. Az érdekes irás szószerinti szövegében igy hangáik: 20535/1911. szám. Tárgy: . . . szabálytalan utcai kerítése tárgyában mérnöki jelentés. Végzés. A városi mérnöki hivatal jelentése szerint . . . helybeli lakos . . . sz. alatti házának kerítése sem a külcsín és szépészeti, sem az építkezési szabályrendelet követelményeinek nem felel meg. Felhívjuk ennélfogva nevezett . . . hogy . . . alatti telkének utcai vonalára ezen végzés vételétől számítandó 30 nap alatt, legalább 1-6 méter magas csinos rácskeritést készíttessen annál is inkább, mert ellenesetben a kerítést a hatóság fogja a telektulajdonos terhére elkészíttetni. Miről . . . tudomás ós miheztartás, a kapitányi hivatal ellenőrzés s a kitűzött határidő elteltével jelentós végett végzésileg értesíttetnek. Szeged szab. kir. város tanácsának 1911 junius hó 12-én t. ü. Kiadta: . . . jegyző. Milyen sok ideje van a tanácsnak, hogy ilyen dolgokkal is ráér foglalkozni, a nagy dolgok végrehajtásánál azonban arról panaszkodik, hogy nem birja a munkát. A Vásárhelyi-sugárut nincs rendezve, bűzös árkok vonulnak végig azon, kövezetéről jobb nem is beszélni, de a tanács ezzel nem gondol, hanem mindennél előbbre tudja a külcsín és a szépészeti követelményeknek megfelelő rácskeritést. Mintha rongyos ruhában aranylánccal kérkedő atyafi valami kellemes jelenség volna. Hatalmas , alkotások vannak megoldásra és a tanácsnak a rácskeritósek miatt fáj a feje. Nagyon bőkezű a mások zsebére ós gavallér a mások