Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-11 / 156. szám

1 julius 8 19.1 julius 8 lehet mutogatni. Három év múlva még tökélotesebb. Nem szabad kitolni a kiállítás idejét, mert 1916-ben Temesvár is akar kiállítást rendezni. Nem tartja célszerűnek, hogy a kormány félmilliós tárnogotáshoz kössék a rendezést. (Hallgassák meg Gellérit.) Pálffy Dániel a liely kérdésével szeretne előbb tisztába jönni. Osak azután lehet foglalkozni a pénzügyi kérdésekkel. A bizottság múltkor azt találta, hogy a Mars-téren nem lehít rendezni a kiállítást, most pedig kiderült, hogy Újszegen sokkal költségesebb. Beszélt Qejléri Mórral, aki országos nevű tekintély kiállítási kérdésekbon és aki az ujszegedi megoldást tartotta a legmegfelelőbbnek. Szet'into ott már kész keret van a kiállítás céljaira, Javasolja, hogy hallgassák meg Gelléri véleményét és ezzel kapcsolatban olyan műépítészekkel csináltassanak tervekot és költségvetést, akik már hasonlókat készítették. Perjéssy László hangsúlyozza, hogy Pálífy Dániel óhajtása érdekében jártak már el eddig is. Szabó Gyula a legmegfelelőbbnek tartja a kiállítás idejéül az 1914. esztendőt, amely Szegednek nevezetes jubileumával esik össze. Kell csinálni egy olyan kiállítást, amely városi életünknek'ad lüktető erőt. Az a cél, hogy bemutassuk a mi fejlődésünket. Gerle Imre dr azt tartja, hogy vagy 1919-ben vagy 1917-ben rendezzék a kiállítást. (Nemzetközi kiállítás.') Perjéssy László az 1914. évi kiállítás mellett érvel. Természetesen megfelelő anyagi ós erkölcsi hozzájárulást kell kérni az államtól. Temesvárctt még egyáltalán nincs vízvezeték, ott mégis foglalkoznak az 1916-ban rendezendő kiállítás eszméjével. Különben a szegedi kiállítás részben nemzetközi is lenne. Meg kell oda hivni a Balkán államokat is és szilárdítani kell az összeköttetést Délrnagyarország és a Balkán között. Tóth Miháiy főmérnök azt mondja, hogyha a jövő óv lávaszán hozzáfognak a kiállításhoz, akkor az 1914-re elkészülhet. Sáfár László hangsúlyozza, hogy előbb meg kell állapítani a kiállítás kereteit. Recseg Károly dr arra kéri a polgármestert, hogyha Gelléri Mórt meghívják, akkor az ő tóeghailgitás i a bizottság előtt történjék. Szabó Gyula ós Palócz László fölszólalásai után az elnök bejelentette, hogy a bizottság nem határoz semmi fölött, hanem a tanács kósziti elő a terjesztendő javaslatot az itt elhangzott vélemények alapján, Gelléri Mór meghívásáról is a tanács fog gondoskodni. Minthogy több fölszólaló nem volt,-elnök fél hét után berekesztette az értekezletet, Á narpszláv íijságiré-kengresszus. Hétfőn kezdődött. Belgrádban a ragyszláv ujságirókongresszus, amoljnek célja egységes sajtó szervezetet létésiteni egy alakulandó délszláv állam részére. A kongresszusra a szerb ujságiró•egyesliletek és Belgrád város nagy előkészületeket tettek. Kétszázötven szláv résztvevő jelentkezett, kőztük 59 cseh, 31) lengyel, 50 bolgár, 16 orosz, 15 ruthón, 40 külföldi szerb, 25 horvát, 20 tót és 7 szlovén. A helyzet Perzsiában. Londonból jelentik : Mint a Times Teheránból jelenti, a helyzet Perzsiában, ahol újra fölkelés tört ki, aggasztó. A siraszi kormányzó a város «gy részének bombázásával fenvegetődzött. Kermandzsahban a lázadó tömeg több hatósági épületet lerombolt. Angolorszéig külpolitikája. Londonhói jelentik: Ure, skóciai igazságügyi állámtitkár tegnap Bcckenhamban beszédet mondott, amelyben a következőket fejtette ki: Naggbritania viszonya a külállamokhoz jobb, mint bármikor volt. Azt a bizalomteljes meggyőződését fejezi ki, hogy az a könnyű komplikáció, amoly mint mondják, a kontinensen fölmerült. Sir Edvárd Grey nyugodt és bölcs vezetésével rövidesen meg fog szűnni. Nagybritannia ragaszkodik szerződéses kötelezettségeihez, amit mindenkor meg tesz és viszonya az ídedon hatalmakhoz oly békés és oly szilárd, aminő mindig volt, amióta Sir Edvárd Grey áll a külügyminisztérium élén. DÉLMAGYARORSZÁü Kecskemét: a magyar fteszina. — Milliók, a romokban. — (Kiküldött munkatársunktól;) A lrires város az Alföldöli, Kecskemét ezuttal 'fentartá,s tiélki'r'l is szomorúan hires. A péntekről szombatra virradó éjszaka rettenetes tízenöt-husz' másódpejce végletes és katasztrofális pilszti tást vitt véghez a virágzó, szép magyar városiban és a pusztulásnak az a hagy. mértéke, ameiv eléinté hihetetlen volt és. elképzelhetetlen, most alakul ki egész, megdöbbentően na^y formájában. Kecskeméten a julius 8-án éjfe! 2 óra 6 bérckor történt földrengés — ezúttal már kétségtelen bizonyossággal megállani th utó. r-. Magyarországon eddig páratlan pusztítást okozott és kivéve az a renclkivüii és, szinte inegfejhetetleniil szerencsés véletlent, Rogy emberéletben nem esett kár, mindenképpen Messinára emlékeztet a katasztrófa. Á földrengés, amint tudományos vizsgálattal • megálalpi.tották, tektonikus xolt. A tudomány a földrengések három fotipusát különbözteti meg. Legösmeretesebb és legveszedelmesebb a vulkanikus földrengés, amely vagy közvetlenül vulkáni kilövésekhez csatlakozik,, vagy ezektől függetlenül a fold 'belső izzó magvának nyomása alatt lep fel. A vulkánikus rengéseket gyakran napokon át tartó földalatti moraj előzi meg, ami.lehetővé'teszi a lakosság ideiékorán való menekülését. A vulkánikus rengések szubjektív hatásukban az emberre és az állatra legfélelmetesebbek, de veszedelmesebbek és katasztrófálisabbak az úgynevezett beomlási rengések, amelyek a föld mélyében keletkező üregek az előidézői. I Ezek ritkábbak, de rémes rombolással járnak. A kecskeméti földrengés a tudományosan osztályozott földrengések első csoportjába tartozik, a tektonikus rengésekhez. Ezek onnan /erednek, hogy az legész föld, izzó magvának fokozatos, lassú kihűlése folytán összehuzódóban van, miáltal kérge lövéseket és rétegi eltolódásokat > szenved. A tektonikus rengések állandó kiséröje a recsegő földalatti moraj. A kecskeméti földrengés — amint azt hitelesen és tudományosan megállapították — tektonikus volt 20—25 •másodpercig tartott és iránya állandóan változott. Az irányváltoztatás volt épen az, nmi veszedelmessé tette a!földrengést és kevés hijja abszolúte és tragikusan végzetessé. Kecskeméten mondták is:még csak tiz másodpere kellett volna. És akkor . .. . Kecskeméten: ujabb flöőr eng.es volt! Vu- í sárnap éjjel 9 óra 5 perckor ismét kisebb földrengés volt, majd 2 óra í* perckor, tehát negyvennyolc órával a nagy földrengés után újból olyan rázkódtatás történt, liogy két ház, a Bánffy-utea 5. szánni és a Booskay-utca 7. szánni, melyek már az első földrengéskor megrongálódtak, összeomlottak. Az emberek ismét reggelig ébren voltak az utcákon és tereken. Tegnap reggel több belyiitt tiiz ütött ki a romok közt; a tűzoltóság kivonult és a tüzet lokalizálta. Tegnap délben 12 órakor szintén beomlott egy liáz a Nagykőrösi-utcán, amelyből azonban szerencsére már kilakoltatták az embereket. Az az egy század utász, amelyet a hadtestparancsnokság a város rendelkezésére bocsátott, ma hajnal óta serényen dolgozott, a kémények és tűzfalak lebontásán. Az esti, éjjeli és ma reggeli vonatokkal szá• zával menekülnek az emberek Kecskemétről. A városházán becsukták a hivatalokat és egy hónapig szünet van. A törvényszéken sem tartják meg a kitűzött tárgyalásokat. A házakból kilakoltatták a lakókat, ideiglenes lakásokról, barakkokról, sátrakról azonban nem gondoskodtak. Az emberek itt-ott maguk ütöttek föl maguknak sátrakat, de bizonyos, liogy nemsokára a szegényebb néposztály között a nyomor érezhető lesz. A. belügyminiszter megbízásából Ráday Gedeon gróf főispán érkezett le a városba. Kecskemét város tanácsa reggel táviratozott a hadtestparancsnokságnak, hogy. a, mpr dolgozó utászszázadon kivül még három utász .századot, bocsásson n város rendelkezésére. A kőmivesek kíméletlensége ellen ugy próbálnak, védekezni, hogy fölkérik a honvédelmi minisztert, szabadságoltassa vahnennyi magyar ezredben szolgáló kőmiveseket. Ha pedig ez: sem segítene és a kőmivesek tovább is ragaszkodnának mostani liallatln követeléseikhez,:a hadügyminiszterhez fdrdulnak Bécsbe és megkérik, hívja. be. f egy vei-gyakorlatra valamennyi kömives. foglalkozásai tartalékos katonát. A kórház épülete annyira megrongálódott és a betegek oly izgalmakat álltak ki, hogy tegnap valósággal. megrohanták Pataky Zoí'tán dr tiszti örvöst és kérték, hogy helyezzék őket biztonságba, ami azonban azonnal nem volt kivihető: A negyven beteg közül ezért tizennégy eltávozott a kórházból. Szombati Sándor 82 .éves' nyugalmazott Máv ellenőr a földrengés izgalmaitól annyira megbetege•dett, hogy tegnap meghalt. »í»ecskemót polgármestere, Kada Elek, a következőket mondotta a katasztrófáról és következményeiről: — A városi tanács a katasztrófa óta állandó permanenciában van. Megállapitottnk, h.ógy a város kára közel egymillió korona. A lakosság kára milliókra rng. A tanács elhatározta, hogy semmi segítséget nem kér. A részvét elhalmoz bennünket. Az első rész-> yéttáv.iratot Bárczy István Budapest főváros polgármestere küldte és a főváros polgármesterének sürgönyére én azonnal válaszoltam a következő távirattal: A székesfőváros tanácsának és közönségéhek részvéte vigasztalás szomorú napjainkban. A városi polgárság együttérzése erőt ad, liogy városunk pusztulását, amely Szegedéhez hasonló, sőt anyagi kárban talán felül is múlja, öntudatos SZÍVÓS munkával helyrehozzuk. A polgármester ezután fölolvasta Hock Jánosnak, a kerület képviselőjének táviratát, amelyben isten segítségét kéri a lesújtott Kecskemétre és fölajánlja minden téren való Szolgálatait. Kada-Elek azután igy folytatta: — Kecskemét tanácsa elhatározta, hogy a belügyminiszterrel érintkezésbe lép, hogy valami kamatmentes állami kölcsönt adjon a kormány és kieszközöltessék a háztulajdonos adójának elengedése. Segítséget társadalmi utm nem kér a város, de ha vannak, akik azokonisegíteni óhajtanának, akiknek minden vágyóhuk éti elpusztult házuk volt, a város .sziyöseh közvetíti a sqgedelmet. . A polgármester elmondotta még, hogy ő negyvenhat évre tud visszaemlékezni, de a péntekihez még csak hasonló földrengés nem pusztitpft ÍSecskeméten. At 'ógyallai obszervatórium egyik adjunktusa, Bodócs István a katasztrófa idején épen tudományba megfigyelések végett épen Kecskeméten volt. Az adjunktus szerint a földrengési kerület főtengelye az Alföldön Kecskemét—Budapest vontilában van és ez a vonal móst Pest: felé elhúzódott. Szerinte, aki komolyan meg tudják fontolni az elmondottakat, az egyúttal világosan látni fogja, hogy emberi valószínűség szerint katasztrófális i jellegű földrengésnek még a lehetősége is ki van zárva, mert a földrengés jelentkezése nem vulkanikus, hanem tisztán talajszerkezet! okokban rejlik. Tudományos műszóval ezt ugy fejezik ki, hogy a kecskeméti földrengés teknotikus jellegű. A rengés kiinduló pontja Kecskeméten, vagy ehez nagyon közel fekszik, épen azért szinte megfoghatatlan, hogy épep itt nem állítottak már föl eddig is egy földrengésjelző készüléket. Arra a kérdésre, hogy lesz-e még ezután ujabb és nagyobb rengés, emberi valószínűséggel wem-mel felelhetünk, mert a hajnali 2 óra 11 perckor jelentkező földrengést három óra után, majd négy óra nyolc perckor gyenge utórengések kisérték, ami rendes körülmények közt a földrengés befejeztének a jele. Arra azonban el leM-iünk készülve, hogy később még Kecske