Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-11 / 156. szám

1 julius 8 19.1 julius 8 DÉLMAGYARORSZÁü talánosságban. Amig az alkalmazottak állatias életnyögése el nem vész az'uj idők uj életében. Amig a kijátszás, a meddő iparpolitika részletekben se maradhat meg az országban. I A Khuen-kormány monopóliumpolitikája épen a mai, állandó, országos tünetek miatt olyan nagy horderejű. Mert uj időket, uj boldogulásokat jelent ez is, — nemcsak az állam miatt, de az állam polgárai miatt is. A „Szabadelvűek Köre". A kérdéshez, illetve a fölvetett eszméhez csak azért kívánok én is hozzászólni, mivel sem a Délmag yarország-ban vasárnap megjelent két nyilatkozat, sem Balassa Ármin cikke a Szeged és Vidéké-ben mind nem eléggé őszinte és egyenes azért, mert jóformán nem merik kimondani, hogy tulajdonképen miért van szükség Szegeden egy ilyen körre és miért foglalkoznak városunk szabadelvű elemei e kör alapításával. Kimondom tehát én, hogy o körre csak azért van szükség és a szabadelvűek csak azért kénytelenek tömörülésüket egy ilyen kör keretében megkísérelni, mivel vagy kőt óv előtt létesíttetett itt ebben a városban a „Katolikus Klub", amelynek türelmetlen felekezeti jellege nemcsak az alapszabályokból, de pontosan a klub fönnállása óta egész társadalmi életünkben és különösen az utolsó választások alkalmával volt konstatálható. E klub létesítése ebben a több mint százezer katolikus lakossal biró városban egyenes provokálása volt a többi felekezeteknek, mert ne mondja nekem senki, hogy erre a vallásos hitélet szempontjából volt szükség; hisz a katolikus egykáz keretében fönálló intézmények erről eléggé, sőt bőven gondoskodnak, — de nem is szegedi emberek munkája volt e klub alapítása, hanem leginkább az Apponyi-Kormóny által idehelyezett tisztviselők érdeme az, hogy e váteszi. Itt csak a biztos, erős kéz, a nyugodt ós észszerű lavirozás segített bennünket keresztül. Evezni csak egyes helyeken lehetett, rövid tempókban, mert a néhol bámulatosan hatalmas fűzfák szerteágazó indái és gyökerei, az azokon fölkuszó mindenféle folyondár és sivár folyton megakasztották nemcsak az evezőket, de a kormánylapátot is. Itt-ott a füzesek bosszú és egyenletes sora valóságos sötét csatornákat alkotott, melyeknek túlsó nyilasát az odatiiző nap fehér ragyogása világította meg és ez azt a benyomást tette, mint amikor a lemenő nap a láthatár végét még teljes fényben megvilágítja, egy sugarát küldi át és a viz szinén, a sötét árnyékban, vékony, fényes csikót hagy maga után. Máshol a sürii füzcsoport a távolból azt a benyomást teszi, mintha a vizből nagy domb emelkednék ki. Egyes tisztások viszont kellemes, árnyékos pihenőül kínálkoznának, ha a vizek szeszélyes sodra és rejtett örvényei nem figyelmeztetnék a kormányost arra, hogy utjat tovább foytassa. Ez mindenütt ugyanaz a misztikus félhomály, ugyanazok a rejtett, szokatlan árnyékok, melyek egyes fatörzseknek, a vizlml kiálló tönköknek bizonyos szokatlan, kísérteties jelleget adnak. Mikor azután, egy óránál tovább tartó ut után a Viseljára érünk, ismét más kép tárul elénk. Tisztább, nyugodtabb viz, jobbról-balról fűzfákkal szegélyezve. Ezek azonban csakhamar elmaradnak és elénk tárul sikviz és a mocsárvilág gazdag és érdekes faunája és flórája. Az egyik oldalon óriási kiterjedésű riád- és rengeteg kákacsorosnak örök idő óta ismert páratlan felekezeti bókéjét földúlták. Tehát tisztán e provokatív klub ellensúlyozására kell a szabadelvűek köre a valóban szabadelvűek tömörülésére. Tisztán társadalmi egyesület akar ez tehát lenni, amelynek jogosultságát Hósa Izsó dr ur is elismeri. Végman Ferenc dr urat pedig nagyon könnyű megnyugtatni az iránt, hogy e kör sem vallást, sem felekezetét nem fog támadni, mert legalább ón szerintem a szabadelvű szó annyit jelent, hogy annak, aki magát szabadelvűnek mondja, egyáltalán tudni nem kell és megtudakolni nem szabad, hogy az a másik polgár, akivel közügyek terén találkozik, mely felekezethez tartozik, ugy hogy a szabadelvűek körének alapszabályai bizonyára nem fognak egy oly pontot tartalmazni, hogy csak egy felekezethez tartozó egyénnek anyagi boldogulása képezi a kör föladatát, hanem a szaóadelvüek köre — amennyire kívánatos, hogy minden felekezetnek valóban liberálisan gondolkozó elemei lépjenek be a körbe — bizonyára minden tagjának megfelelő érvényesülését fogja föladatai közé sorolni. Ha pedig e fejtegetések helyes következtetését levonom, akkor logikusan oda jutok, hogy a szabadelvűek köre akkor fogja föladatát teljesíteni ős végcélját elérni, ha tevékenysége Szeged város intelligens elemeit meggyőzi arról, hogy nincs szükség e városban a „Katolikus klub"-ra, hogy azt csak akarnokok alapították, akik a felekezeti egyenetlenségek révén reméltek jobban érvényesülni ós hogy azt városunk társadalmi bókéje szempontjából minél előbb be kell szüntetni. Wimmer Fülöp. Katonai ihincp Belgrádban. Belgrádból jelentik: Hétfőn ünnepiesen kiosztották a gyalog- és lovasezredüknek az uj ezredzászlókat. Az ünnepélyen a király, a hercegi k, a miniszterek, a belgrádi helyőrség, valamint nagyszámú közönség vett részt és a szerb hadserog összes csapattesteinek küldöttségei jelentek meg. A zászló átvétele után a csapatok elvonnltak a király előtt. Az eddigi zászlókat a katonai muzeumban helyezték el. portok, a másik oldalon nagy kiterjedésű sárga, majd fehér foltok, ringó kerek, lapos levelekkel, mintha uszó szigetek volnának, melyeken át azonban a csónak akadálytalanul siklik tova, mig az evezők telisteli szedik magukat a szép vízililiomokkal. Akárcsak egy dunai virágkorzón volnánk. Egy óra tájban értünk ismét szárazföldet a Crni pataknál, egy balásztelep előtt, ahol a halászok egy kifeszített ponyva alatt épen ebédeltek. Mi is utánoztuk őket, ponyvasátrat rögtönöztünk, Lowieser főszolgabíró remek ebédet rögtönzött e vad, ingoványos helyen. Három órakor folytattuk utunkat és ugy öt óra tájban egy vitorlás dereglyével találkoztunk, mely vigan szelte a vizet, mig gazdája a vitorla széles árnyékában elnyújtózkodva pihent kiterített szűrén. Csakhamar a Rasova-patak folyásába értünk, amely nagyobb fáradtság nélkül egész Borosáig vitt le bennünket. Itt Vinczeliidy főjegyző intézkedése következtében a községi jegyző rendelkezésünkre bocsátotta a községi csónakot két megbízható és az utat jól ismerő evezőssel. Borcsáról este hét és félnyolc óra között indultunk el és a Duna-vackon lefelé baladva, kijutottunk a nyilt Dunára. Azon fölfelé evezve, megkerültük a Zimonynyal szemben fekvő Nagy Hadiszigetet és a Szúnyog-szigetet, mely utóbbi a nevének minden tekintetben — mint azt magunkon tapasztaltuk — becsületére válik. A sziget végén a Dunát átszeltük és kilenc óra tájban szerencsésen megérkeztünk Zimonyba. A szegedi kiállítás. — Uita a blzditság illésén. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi kiállitás ügyében kiküldött ad hoc bizottság hétfőn délután Lázár György dr polgármester elnöklésóvel ülést tartott, amelyen a kiállitás rendezésének idejével és helyével foglalkoztak. Határozatot a bizottság nem hozott ós az elhangzott vélemények a tanácsnak fognak zsinórmértékül szolgálni a közgyűlés elé terjesztendő javaslatot illetőleg. A bizottság tagjai, akik alaposan megvitattak minden kérdést ugy a hely, mint aí idő tekintetében többféle álláspontot foglaltak el. Voltak, akik korainak tartották a" 1914 évi terminust és későbbi időpontot kívántak a kiállitás idejéül megállapítani) mások azt vitatták ós ezen az állásponton volt a főmérnök is, hogy a jövő tavasszal hozzáfognak a munkához, akkor 1914-ig él lehet készíteni a kiállitás összes épületeit Nagyobb vita indult meg a baj kérdésébe11 is. Az előadó a Marstér mellett foglalt állást mások Újszegedet tartották legmegfelelőbbnek a kiállitás helyéül. A másfél óra hosszat tartó bizottsági ülésről alábbi tudósítónk számol be. (Újszeged, vugg a Marstér.) I A bizottság ülését, amolyen Lázár Gyöd!')' elnökön kivül Perjóssy László, Szabd Gyulai Szarvady Alajos, liósa Izsó dr, Balassa Ánnij1 dr, Endrényi Imre, Engel Lajos, Palócz László, Pajor László, Reiner Károly, Pálffy Dánie1 Cserzy Mihály, Szűcs István, Bozsó Antat Gerle Imre dr, Tóth Mihály, Szalay József d'1 Landesberg Mór, Jedlicska tíóla dr, Wem0' Miksa, Wimmer Fülöp, Thuróczy Mihály á® Szabó Kálmán vettek részt, délután öt óraW nyitotta meg az e'nök. Miután üdvözölte megjelent tagokat, bejelentette, hogy mivel a lei' utóbbi gyűlésen kifogásolták, hogy több helye'1 legyen a kiáilitás, olyan tervet, dolgoztak U amely centralizálja az épületeket. Ennek alaP' ján meg is tették az előmunkálatokat. Perjésay László kamarai titkár előadta ezu "" hogy az ujabban elkészített terv szerint oleg0' lehet tenni annak a kívánságnak, hogy a Muff téren egy helyen rendezzék a kiállítást. Ugyani a Marstér molletti telektömbön el lehetne lyezni a hatalmas gépcsarnokoka. és igy ctó azállatkiálíitás kerülne Újszegedre. Ettől füg£0| lenül természetesen olkésziteiték az újszeg00 tervet is. S Az ujszegedi tervnél az a baj, hogy Ujsff gedeu csak ideiglenos ópületoket lehetne U Állítani, ami nagytan megdrágítaná a terv f vitelét, mert az ideiglenes épületek elkészít08 másfélmillió koronába került e. A két terv között pénzügyi ós városfejlesztő szempontból lehet összehasonlítást tenni. I A mastóri terv hatalmasan előmozdít má e*> városrósz fejlődését, ogy uj központot ter0^ lene meg és körülbelül egymilló koronával L rülne kevesebbe, mint az ujszegedi. Az njsze|>e, tervnél az elhelyezés sokkal titszetősobb, ír0® ott nagyobb területen és bofósitott résffl lenne a'kiállitás. Kérdés azonban, hogy fel'rt ezzel az eredménynyel az a különbség, afl'ej városrendezési és költségmegtakarítási sz01® pontból mutatkozik. (Itővld az idő) Balassa Ármin dr azt tartja, hogy mielő'U részletekbe fogna a bizottság, előbb döntse", az idő kérdése fölött. Aggályai vannak jr,f nézve, hogy 1914-re nem készülve el a kiállt ő azt tartja, hogy akkor rendezzék a kiállít f; amikor egy kiépített, kész várost mutathat11 be az idegeneknek. Rósa Izsó dr-t kizárólag az a szempont zeti, hogy ogy kész várost mutassanak be J országnak. A kiállításnak más eredmé iyo ^ sem volna, minthogy Szegidet megismerj Elkerülhetetlenül szükséges, hogy a tef'j vett nagy alkotások addigra elkószüljonct^j csatornázás, városrendezés befejezése előtt 11 tartja célszerűnek a kiállitás rendezését. É Wimmer Fülöp azt hangoz! atja, hogy a Jj sodik vízvezetéket ke.l olőbb elkészíteni, "U különben idesereglik a közönség és nem viz. A kormányt arra kel! kórni, hogy ne százezer/hanem félmillió koronával támO'J^J[ a kiállítást. A koimdny támogatása nélkül1,1 lehet eredményes munkát végezni. Palócz László azt mondja, hogy 1914'1®! lehet végezni minden munkát. Szeged j|| befejezett és kiépített város, amelyet ;