Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-09 / 130. szám

191Í junius 9 DELMAöYAROftsMe fizetést és erősen tartja magát az albán autonómia felfüggesztéséről szóló hir. Konstantinápolyi diplomáciai körökben ma reggel elterjedt annak a hire, hogy Pallavicini János őrgróf osztrák-magyar nagykövet a portánál barátságos liangu előterjesztést tett, amelyben Ausztria és Magyarország állásfoglalását körvonalazza és a békés uton való kiegyezést ajánlja a török kormánynak. A monarchia, ériáshájéi. Triesztből jelentik félhivatalosan: Az osztrák-magyar monarchia első Dreadnoughtjának, a Viribus Unitis-nek junius 24-én történő vizrebocsátása után nemsokára megkezdik a Stabilimento Tecnicóban a harmadik Dreadnoughtnak épitését is i's kevéssel azután vizrobocsátják a már majdnem készenlévő második Dreadnougbtot. Ennek a második óriáshajónak vizrebocsátása előreláthatólag október első napjaiban lesz. A neve még nincs meghatározva. Az első Dreadnought teljesen fölszerelve csak a jövő év végére lesz. A második 1913 nyarán, a harmadik 1914 januárjában lesz teljesen fölszerelve. A negyedik óriáshajó építését novemberben kezdik el Fiúméban és teljes elkészülése 1915 elejére várható. Olasz és orosz ágyuk. Essenből jelentik: A Ivrupp-gyár az olasz hadügyi kormánytól megrendelést kapott 500 visszapattanó talpú ágyú szállítására. A parlament tudvalevőleg e hó másodikán 40 millió lirát szavazott meg az hj ágyuk beszerzésére. Egyidejűleg az orosz kormány is több tarackágyut rendelt meg a Krupp-gyárban a legnagyobb kaliberiiekből. A képviselőház ülése. — Csöndes kultuszuiía. — (Saját tudósítónktól.) A kultusztárca vitáidban ma két ellenzéki és egy munkapárti képviselő szólalt föl. A nemzetiségek részétől Juriga Nándor, az ellenzékről Tüdős •kínos beszélt. Rövid beszédet mondott Ba'°gh Jenő közoktatásügyi államtitkár is, •helyet a jobboldal élénk rokonérzéssel és tetszéssel fogadott. Az ülésen Berzeviczy Albert elnökölt. Bejutatta az elnök a pozsonyi második kerü'etben megválasztott Tauscher Béla mandátumát. A Ház ezután' folytatta a kultusztárca költségvetésének tárgyalását. A mai ülésről ez a tudósitás szól: Berzeviczy Albert elnök féltizenegy órakor Nyitotta meg az ülést. Hitelesitik a mult ülés !eSyzőkönyvét, Elnök bemutatja Tauscher Bóknak, a pozsonyi első választókerület kópvis®lőjőnek mandátumát, amelyet kiadnak az a'landó igazoló bizottságnak. Következik a kulk yztárca költségvetésének _ folytatólagos tárgyasa. (Juriga beszéde). i Juriga Nándor (tót nemzetiségi), sajnálja, t°gy a kultuszvita folyamán kiélesedett ellenzés nézetek szószoléi a vita hevében túllőttek [,.cólon. Igazi ós üdvös béke csak a teljes és ^'tétlen tanszabadság mellett lesz lehetséges, jí'iden kulturának van jogosultsága, ha áltagos emberi célokért küzd. A magyar kultul^hak az a baja, liogy sok az ur s a túlsók (j?zápiskola révén túlsók az intelligens embei. ]®rültség). Nálunk nagyon sokan nem a munMuk, hanem a diplomájuk után élnek. Harmadik helyett elemi iskolákat kell építeni. A 6|hárok követelései lehetnek jogosultak, de a tanítóknak koll kenyeret adni. felusi és városi iskolákat meg kell külön^tetni. A falusi iskolákban légyen hót hóPos a tnnii-ísi iilíi mert tavasszal kell a j> - °s a tanítási idő, a gazdaságban. A bölcsödéket és az óvóját jobban kell fölkarolni. Azután a szegény városi és falusi népesség wmjüi REDŐNY-, kulturszükségletét vázolja, s odakonkludál, hogy először általános emberi kulturát kell teremteni, s csak azután szaporítsuk a középiskolákat és az egyetemeket. Helytelenili az internálások fölállítását. Majd áttér a felekezeti kérdésre, s egy esetet mond el, amikor a kultuszminiszter kongruaügygyel kapcsolatban figyelmeztetett egy püspököt, hogy ellenőrizze egy nemzetiségi pap működését. Hibáztatja, hogy a ku'turkérdésekbe belevegyitik a politikát. Minden egyháznak meg kell adni a teljes autonómiát és az államnakne legyen semmi beavatkozása az egyházi ügyekbe. Ez az alapja az igazi kulturának. A népet nagyon elkeseríti a párbér, amelyet el kell törölni. Még látni sem akarják a lelkészt, mert a szellemi javakért pénzt követelnek tőle. Ez igazi rákfenéje a vallásosságnak. Rátér ezután a fajuralmi szempontra, amelyet tisztán kulturális érdekből ítél meg. Juriga közben szünetet kért, Szünet után azt hangoztatta, hogy a szerb és román középiskolák módjára a tótoknak is engedje meg az állam ilyen iskolák létesítését, Egyonlőjogusitsák őket igy legalább a többi nemzetiséggel. A költségvetést nem fogadja el. (Jialogh Jenő beszéde.) Balogh Jenő : A magyar államtól távol áll a gondolat, hogy bármely nemzetiség jogait csorbítsa, de viszont ebben az országban a nemzeti művelődés jellege csak a magyar lehet, Ha' a nemzetiségek ezt nem akarják belátni, akkor lehetetlen velük vitatkozni. A vitában többen kétségbe vonták az uj egyetem fölállításának szükségét. Közvetlen tapasztalatból mondhatja, hogy a budapesti egyetem mai túlzsúfoltsága a tanítás eredményességét milyen károsan befolyásolhatja. A beiratkozott hallgatók nagy része iha nem fér be a tantermekbe s a tanulásra szánt időt másutt pazarolja el. Az uj egyetemre nem valamelyik városnak, hanem az országnak van szüksége, igy állhatjuk meg helyünket a nemzetek tudományos versenyében. Tudós képzés is csak az ilyen szellemi középpontokon van lehetővé téve. Jurigának arra a szemrehányására, hogy a közoktatásban antidemokratikus szellem érvényesül, utal arra, hogy az idei költségvetésben épon a népiskolai tétel kilenc millió koronával emelkedett. Nem oszthatja azt a nézetet, mely a népiskolai oktatás időtartamának leszállítását kívánta, Az egész világon mindenütt az ellenkezőt tapasztaljuk. A tanítók helyzetét a kormány a legmelegebben szivén viseli s az 1907-iki státusrendezés teljes kiópjtése nem fog sokáig késni. Helytelennek tártja azt a törekvést, mely a közoktatás munkásai közt megkülönböztetést tesz s az egyik rendet a másik ellen lázítja. A tanárok helyzetének javítása no keserítse el a tanítókat, ellenkezőleg, hasonló javítás reményével biztassa őket. A költségvetést elfogadja. (Élénk éljenzés és helyeslés a jobboldalon. A szónokot sokan üdvözlik.) (Tüdős János beszéde.) Tüdős János, mint a radikális haladás hive, helytelenít minden szándékot, mely a kulturális kérdésekbe felekezeti vagy vallási szempontokat próbál vegyíteni. Örül Andrássy Gyula gróf felszólalásának, aki a végletek közt olyan nagy tapintattal meg tudta találni az elfogulatlanság útját. Az uj egyetem dolgában mindenképen Debrecent illeti meg az elsőség, ugy a város által fölajánlott anyagi áldozatok, mint a geográfiai fekvés fontosságánál fogva. A kultuszminisztérium középiskolai ügyosztályának vezetésében erősen felekezeti, katolikus irányzatot Iát érvényesülni. Panaszokat idéz, amelyek szerint az állósokra nem hirdetnek nyilvános pályázatot, másrészt a pályázat körét megszorítják s a felekezeti iskolák tanárait kirekesztik a pályázatból. Az állami középiskolák tanári állásait katolikus gimnáziumi tanárokkal töltik be, szinte kivétel nélkül. Ennek az ügyosztálynak vezetője nem is szakember s ezt a tanárok országos kongresszusa mint sérelmet hangoztatta. Sürgeti végül a népoktatás államosítását, csak igy segíthetünk a népoktatás mai szomorú helyzetén. Az elnök az ülést két óra után berekesztette. „aw.'i ESSLINGEívl JALGUS1A NAPELLENZŐ- ÉS UÁSZGNREDÖNY-GYÁR 'JASMW WWWB MSJ-Ii ? h polgármester információja. — Egy rész d marostordai hábdrubó!. — (Saját, tudósítónktól.) Mikor Marostordában legjobban dult a harc, haragos ellenfelekként álltak egymással szemben Erősdy Sándor, az akkori főispán ós Bernády György, marosvásárhelyi polgármester. De a két főtisztviselő hadakozása nem volt nyilvános. A főispánt ugyanis Bernády csak a kulisszák mögül szurka-piszkálta, nyíltan föllépni Erősdy ellen nem igen akart. Ebben az időben történt, hogy Bernády polgármester ellen Marósvásárhely rendörségéhez, melynok az élén Vargha Lajos dr főkapitány állt, egy-két büntotő följelentés érkezett. Nem valami komoly ü&yek voltak ezek, de persze Bornádyt mégis érdekelték s mert Vargha főkapitány a fiókjába csukta az aktákat, nem tudott azokba beletekinteni. Az ötletes polgármester más uton próbált szerencsét, Hivatalvizsgálat ürügye alatt akarta emberei kezébe juttatni az iratokat, mikor pedig ez sem sikerült, Vargha dr főkapitányt — fölfüggesztette. A városban természetesen nagy lett a fölfordulós ós Bernády fölsietett a fővárosba. Ugyanekkor nagyobb közlemények jelentek meg a lapokban, ezek egyike Lázár Miklós hirlapiró tollából, arról adva liirt, hogy a polgármester elleni büntető följelentések — ólföljelentések. Csak a Bernády boszantását célozták és értelmi szerzőjük a főispán. Az igy, teljesen alaptalanul megvádolt főispán, Erősdy Sándor sajtópert indított az őt támadó lap, illiítőlog Lázár Miklós fővárosi hirlapiró ellen, aki ma állt a budapesti esküdtszék előtt. A tárgyaláson Mikovich dr bíró elnökölt, a közvád képviselőjeként pedig Vargha József dr ügyész jelent meg. A vádlottat, Lázár Miklóst, az elnök legelőbb védő megnevezésére hivta föl. — Fölkérem védőmül Kisfalvi Rezső dr ügyvéd urat, aki ép a teremben van. — De Kisfalvi dr urat esküdtnek hívtak meg. Tessék más valakit megbízni. Lázár erre Weisz Ödön dr-t bizta meg a vedel piovel, Kisfalvi dr pedig arra hivatkozással hqgy most már bizonyos fokig elfogultnak érzi magát a vádlott javára, az eskiidtbirói szolgálat alól való föimentésót kérte. Miután teljesítették ezt a kérést, kezdetét vette a tárgyalás. Lázár Miklós, a vádlott, kijelentette, hogy az ügyben teljesen ártatlannak tudja magát. — Hát nem ön irta a cikket? — A doíóg igy történt: Bernády polgármester Budapestre jött és tudatva a redukciómmal, hogy a Pannóniában lakik, jelezte, hogy „lehet vele beszélni" s a marostordai állapotokról szenzációs közléseket adhat. Erre fölkerestem s meginterjúvoltam . . . — Ott a hotelben? — Igen s amit előadott, szinte szószerint lejegyeztem. Persze, bizonyítani ezt nem tudom s akkor nem számitottam arra, hogy Bernády ur, amit, elmondott, később letagadja. — Bizony, ö a Marosvásárhelyen történt kihallgatásakor kijelentette, hogy nem azokat mondotta, amit ön megirt. — Szóval, ma ugy áll a dolog, hogy valótlant állit — kettőnk közül valaki. Én azonban Erősdy főispán urat, — akit csak nagyrabecsülni tanultam meg — nem akarhattam megbántani, határozottan sajnálom tehát a tőrIónteket és igen örvendenék, ha békésen intézhetnek el az ügyet. Vargha királyi ügyész: Bár az eljárás hivatalból folyik, Lázár kijelentése után szükségesnek tartom, hogy arra Erősdy volt főispán válaszát meghallgassuk. Mivel pedig Erősdy most a fővárosban lakik, Mikovich. elnök nyomban intézkedett, hogy a sértett megjelenjék az esküdtszék előtt. Telefonáltak a miniszterelnökségi palotába ós alig félóra múlva megjelent. Lázár újra kijelentvén azt, hogy Erősdy iránt a legteljesebb tiszteletet érzi. Erősdy anjűoü<ÍmB5V_ 'f -• - , .xMMtiHiQ^snM \mmu\-um 47. sz. TELEFŐN 23—35.