Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-18 / 138. szám

löli junius 18 DELMAGYARORSZAG meggyőződés, mint politikai program rendben van. Sőt elvégre egy fürdőigazgatás programja •s lehet. De akkor azután nem lehet azon pa­naszkodni, hogy a fürdőnek nincs elég közön­sége, hogy a gazdag városi polgárok máshová viszik el a pénzüket, hogy nem pártolják azt, ami hazai. És az a fürdőigazgatói kritika, amely egyszer a zikcene-zakcenében nyilatko­zott meg, máskor másban nyilatkozott meg. Annak egyszer felekezeti skrupulusai voltak, máskor társadalmi skrupulusai lesznek; az előkelőségi osztályokat állit föl és a szerinte másodrangú vendégekkel — most már feleke­zeti tekintetek nélkül — állandóan éreztetni fogja, hogy: Ök másodrangú vendégek. Igy nem lehet fürdőket fölvirágoztatni. Igy nem lehet a természet kincseit órtókesiteni. A mig a magyar fürdőket európai módon, tehát kereskedelmi módon, üzleti szellemben nem veze­tik, addig nincs siker, nincs föllendülés, nincs pénz se. * Az az orvos, akiről fönt szó volt és aki érthető megszégyenüléssel hallgatta dúsan fizető páciense kalandját, nem veszítette el a kedvét attól, hogy betegeit, ha egyáltalában lehet­séges, magyar fürdőbe küldje. De hány orvos van, aki véglegesen elveszítette az ilyen vál­lalkozásoktól a kedvét? Az a mód, ahogyan a magyar fürdők — a rendes és tiszteletre­méltó kivételektől eltekintve — még az or­vosokkal is bánnak, mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy a magyar fürdőknek vendége­ket szerezzen. Meg kell azt nézni, hogy külföldi fürdők — világhirüek — hogyan kedveskednek a magyar orvosoknak. Az osztrák fürdők formálisan ud­varolnak a magyar orvosi karnak. És a ma­gyar fürdők? "Van, amelyik egyenesen brutali­zálja azt az orvost, akivel dolga akad. A magyar fürdőknek a magyar orvosi kar természetes szövetségese. És a magyar orvosi kar szivesen győzeti meg magát arról, hogy jó dolgot cselekszik, ha betegeit magyar fürdőre küldi. A magyar orvosi kar szivesen hódit­tatja meg magát. De — meg k«ll hódítani. A magyar fürdőknek meg kell tanulniok ennek a meghódításnak a módját külföldi konkuren­seiktől. Kereskedelmi szellemre van a magyar fürdőknek szükségük. * A magyar fürdők közül épen ezért termé­szetes bizalommal azt kell ismeretlenül is nézni, amelyik hirdet, amelyik reklámra is költ pénzt, mert íöl lehet tételezni, hogy azt kereskedelmi szellemben, tehát európai módon, okosan ós tapintatosan vezetik. A hirdetés ilyenképen Magyarországon kettős értékű: először a hir­detés természetes toborzó erejénél fogva, má­sodszor azért, mert jogot ad a legmegtisztolőbb föltevésekre a hirdető fürdővel szemben. A külföldi hirdetések? A magyar fürdők idáig még nem jutottak el. Meg lehet azonban jó. solni, szinte teljes bizonyossággal előre meg lőhet mondani valamit, ami nagyon vigasztaló reménység ós biztató kilátás: ha a magyar fürdők meg tudják hódítani a magyar közönsé­get, akkor meghódították a külföldi közönséget (Szép példája ennek a természetes folya­matnak a Tátra külföldi népszerűsége.) Akkor rákerülhet a sor a külföldi hirdetésekre is; akkor ez okos üzleti kiadás, jövedelmező be­fektetés lesz. Az államvasutak igazgatósága gyönyörű, nagy diszmüben mutatja be a külföldnek Magyarország természeti szépségeit. A diszmü díszes, nagy és gyönyörű, ez a legfőbb előnye és ez a legnagyobb baja. Egy ilyen, diszmü — egy vaskos kötet, amely csak drága pénzen vehető meg — nem alkalmas Propagandára, nem hathatós reklámeszköz. Kis füzetekre van szükség, amelyeknek a százezreivel elárasztják a külföldet ós ame­lyeket ingyen adnak. Az osztrák alpesi tartományok egy külö­nös, de utánzásra méltó ujitással lepték meg a világot: az államosított idegenforga­lommal. Ez azt jelenti, hogy hivatalos, ál­lami bizottság alakult az idegenforgalom föntartására, fejlesztésére, hirdetés és rek­lám elvégzésére, hotelek alapítására, kis szállók építésére, az egész idegenforgalom szervezésére. Magyarországon egy ilyen hi­vatalos idegenforgalmi szervezetnek termé­szetes alapja az államvasút volna. Ha a ma­gyar fürdők megteszik a magukét, bizo­nyára elképzelhető, hogy idővel ez az ide­genforgalmi szervezet — üzleti szellemben,, kereskedelmi vezetéssel — Magyarországon is megalakul és akkor nemcsak a sokat si­ratott magyar milliókat nem viszik kül­földre, hanem Magyarország hozzájut az európai milliókhoz, sőt az amerikaiakhoz is, amelyeknek a megszerzésére eddig gon­dolni sem mert senki. Müv/észeti kiállítás a szegedi nöipariskolában. — Sok munka: kevés segítséggel. — (Saját tudósítónktól.) Sok jelzőt kellene halmoznunk, ha teljes értékében jellemezni kívánnánk a szegedi nőipariskola kiállítását. A hasznos iskola lelkes vezetői minden év­ben meglepő eredményt tárnak az érdeklő­dők elé. És ami leginkább meglepő: kevés segítséget kapnak s önerejükre hagyatot­tak. Avatott igazgatónő, két tanárnő s egy rajztanár közel száz leány- s asszonytanit­ványt oktatnak, művészetre vezetnek, az iskolát pedig Szeged szabad királyi város évi ezer, az állam szintén ennyi korona se­gítséggel honorálja. A nőiparegyesület meg­feszített igyekezettel tartja fönn évről­évtizedre az iskolát. De azt még sem fej­lesztheti ugy, amint szeretné és ahogyan kellene is. Nem fejlesztheti azért, mert je­lentős, igazi segítés nem érkezik sehonnan. Ugy, hogy a szegedi nőipariskola évről­évre egyállapotban marad, küzd a fönn­maradásért. Ilyen küzdelmek miatt aztán nem emelkedhetik arra a nivéra, amelyet jogosan elvárhatna immár Szeged, az isko­lákért annyira rajongó metropolis s nem emelkedhetik az iskola ugy, amint vezetői­nek tudása, lelkes munkássága képesítené. A nemtörődömség, a kicsinyesség okozza, hogy ezt a nagyrahivatott intézetet még mindig szűk, sötét szobákban tartják fönn — jótékonyság ós alamizsna segitsógóvel. A nemtörődömség okozza, hogy uj iskolaépü­letről, uj tanítónőkről, igazi fölszerelésről's általában az iskola nagygyátevéséről még csak beszélni sem szabad. Legalább senki nem beszól erről még ma se . . . A szegedi nőipariskola huszonöt esztendő óta munkálkadik, az ipar, a hasznosság s a müvé­j szet nevében, mindig. Az iskola igazgatónője, özvegy dr Arany Károlyné. Tanárnők Papp Klementin, aki a fehérnemű szabást és varrást, a felsőruha szabást ós varrást, a csipkeverést s a fehórhimzést, Wilhelm Emma a hímzést tanítja, azonkívül bevezette az iskolába a sás­sal való háziipart, második esztendeje sásból készítenek a növendékei ízléses tárgyakat. A növendékeket Cholnoky Károly tanár tanítja a rajzra. Az iskolának az elmúlt évben száz növen­déke volt, akiket két csoportra osztva, Papp Klementin és Wilhelm Ella kisasszonyok taní­tották, éjt-napot összetóve, dicséretes buzga­lommal. És meglepő eredménynyel is. A szeged1 közönség rendkívül érdeklődik az iskola iránt, kiállitáxait mindig százával keresik föl, növen­dékeknek pedig úriasszonyok és tanítónők is ajánlkoznak. De mert az iskola szük bórhelyi­ségben nyert elhelyezést, ezért sok növendé­ket be sem fogadhatnak. A szegedi nőiparegye­sület tartja fönn az intézetet, amely igazán a jótékonyság iskolája. Szeged szabad királyi város évi ezer koronát ad csupán az intézet­nek, amelyet az állam még ezer korona segít­séggel bővit ki. A jelen helyzet olyan, hogy az lskola fejlesztésére gondolni sem lehet. A mai helyzet mellett az iskola évről-évre tengődik, mert az évi kiadásokat szűkösen kell beosz­tani, reformterveket alkalmazni nem tudnak, uj tanerőket nem hozhatnak, a jelentkezőket be nem fogadhatják. Általában a mai helyzet mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy to­vábbra is megmaradjon. Három teremben állították ki a növendékek kiválogatott munkáit. A tanárnők nyilatkozata szerint igen sok munkát nem lehetett a közön­ség számára bemutatni, egyszerűen azért, mert nem fértek a termekbe. Az izlós, a stilus, a nemes igyekezet lengi á^ a termekben-kiállitott munkákat. Feltűnik az is, mennyire jellemzőjévé vált úgyszólván minden műnek az egyszerűség, a határozott stilus. Papp Klementin és Wilhelm Ella tanárnők áldásai a szegedi nőiparnak s női művészet­nek. Annyi növendékükből váltják ki évenkint a tehetséget, az izlést s a nemes ambíciót, hogy arra minden dicsérő szó kevés. Fáradt­ságot nem ismerve buzgólkudnak, újításokkal lépnek föl. Például Papp Klementin kisasszony bevezette, tanítási tárgyul tette a csipkeverést, Wilhelm Ella növendékei pedig sás-bél készí­tenek Ízléses, hasznos tárgyakat. És ők a nő­vendékek szellemi vezetői, terveznek, uj moöe­leket mutatnak be, ISpést igyekeznek tartani a főváros s a Nyugat ilyennemű iskoláival. De a növendékeket is rávezetik a tervezés nehéz, de gyönyörűséges titkaira. Papp Klementin kiválóbb növendékei ezek: Aranyiczky Gizella (fehérhimzósek, ágynemüek, pongyolák, saját tervezésű csipkéi), Schütz Mar­git (pongyola, fehérnemű), Boga Irénke (fehér­nemüek), Katona Mariska (felsőruha, reggv. pongyola), Bankóczy Mária (utcai ruha, eredeti rajzok, tervek után készült hímzéseivel), Hankó Aranka (himzés), Komlósy Ilonka (ágynemű), *Röder Árpádné (felsőruha), aztán Csury Mariska és Farkas Erzsébet csipkéi a legszebbek, ele­gánsak, nemesen egyszerűek. A legkényesebb Ízlésűek is igazgyönyörüséget találnak az egyes munkákban. Wilhelm Ella stílusa, tanítási módja már közmondásos Szegeden. A legnagyobb elisme­réssel és hálával beszélnek az 5 művészetéről és áldozatkészségéről, akárcsak Papp Klemen­tina kisasszonyéról. Wilhelm Ella kiváló nö­vendékei ezek: Katona Ilonka (teljes hálószoba díszletek, Wilhelm Ella kisasszony tervei után), Ábrahám Ilonka (szintén ilyen díszlet), Chol­noky Mariska (antik mintás párna), Keller Erzsi (perzsaazsur asztalkái, keleti stilusu teritője), Valkay Erzsi (tüllfestése és kínai hímzése), Shütz Rózsi (aranyhímzéses párnái, szalon gar­nitúrája), Richter Lili (párnája s fehórhimzéaei), Simon Ilona, Sándor Ilona (szalaghimzései), Weisz Rózsi (azsuros ozsonnakészlete), Weisz Juliska (teljes hálószoba-hímzések, párnák). A sásmunkákban finom motivumu, ízléses dolgo­kat produkáltak: Shütz Margit, Aranyiczky Gi­zella, Richter Lili, Katona Ilonka és Katona Mariska. Egészben véve az idei kiállítás méltán követ­kezik az évekkel ezelőtt bemutatott kiállítások után, amelyek a szegedi közönség teljes meg­elégedését nyerték meg. A legnagyobb elisme­réssel kell adóznunk dr Arany Károlyné igaz­gatónőnek is. Vasárnap délelőtt tizenegy órakor nyitják meg a nőipariskola kiállítását. Valószínűleg Lázár György dr polgármester nyitja meg a kiállítást, amelyen a kamara képviseletében Szarvady Lajos, Weiner Miksa és Perjéssy László is megjelennek. A kiállítás négy napon át: szerda estig marad nyitva, naponta délelőtt kilenctől délután hat óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents