Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)
1911-06-18 / 138. szám
löli junius 18 DELMAGYARORSZAG meggyőződés, mint politikai program rendben van. Sőt elvégre egy fürdőigazgatás programja •s lehet. De akkor azután nem lehet azon panaszkodni, hogy a fürdőnek nincs elég közönsége, hogy a gazdag városi polgárok máshová viszik el a pénzüket, hogy nem pártolják azt, ami hazai. És az a fürdőigazgatói kritika, amely egyszer a zikcene-zakcenében nyilatkozott meg, máskor másban nyilatkozott meg. Annak egyszer felekezeti skrupulusai voltak, máskor társadalmi skrupulusai lesznek; az előkelőségi osztályokat állit föl és a szerinte másodrangú vendégekkel — most már felekezeti tekintetek nélkül — állandóan éreztetni fogja, hogy: Ök másodrangú vendégek. Igy nem lehet fürdőket fölvirágoztatni. Igy nem lehet a természet kincseit órtókesiteni. A mig a magyar fürdőket európai módon, tehát kereskedelmi módon, üzleti szellemben nem vezetik, addig nincs siker, nincs föllendülés, nincs pénz se. * Az az orvos, akiről fönt szó volt és aki érthető megszégyenüléssel hallgatta dúsan fizető páciense kalandját, nem veszítette el a kedvét attól, hogy betegeit, ha egyáltalában lehetséges, magyar fürdőbe küldje. De hány orvos van, aki véglegesen elveszítette az ilyen vállalkozásoktól a kedvét? Az a mód, ahogyan a magyar fürdők — a rendes és tiszteletreméltó kivételektől eltekintve — még az orvosokkal is bánnak, mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy a magyar fürdőknek vendégeket szerezzen. Meg kell azt nézni, hogy külföldi fürdők — világhirüek — hogyan kedveskednek a magyar orvosoknak. Az osztrák fürdők formálisan udvarolnak a magyar orvosi karnak. És a magyar fürdők? "Van, amelyik egyenesen brutalizálja azt az orvost, akivel dolga akad. A magyar fürdőknek a magyar orvosi kar természetes szövetségese. És a magyar orvosi kar szivesen győzeti meg magát arról, hogy jó dolgot cselekszik, ha betegeit magyar fürdőre küldi. A magyar orvosi kar szivesen hódittatja meg magát. De — meg k«ll hódítani. A magyar fürdőknek meg kell tanulniok ennek a meghódításnak a módját külföldi konkurenseiktől. Kereskedelmi szellemre van a magyar fürdőknek szükségük. * A magyar fürdők közül épen ezért természetes bizalommal azt kell ismeretlenül is nézni, amelyik hirdet, amelyik reklámra is költ pénzt, mert íöl lehet tételezni, hogy azt kereskedelmi szellemben, tehát európai módon, okosan ós tapintatosan vezetik. A hirdetés ilyenképen Magyarországon kettős értékű: először a hirdetés természetes toborzó erejénél fogva, másodszor azért, mert jogot ad a legmegtisztolőbb föltevésekre a hirdető fürdővel szemben. A külföldi hirdetések? A magyar fürdők idáig még nem jutottak el. Meg lehet azonban jó. solni, szinte teljes bizonyossággal előre meg lőhet mondani valamit, ami nagyon vigasztaló reménység ós biztató kilátás: ha a magyar fürdők meg tudják hódítani a magyar közönséget, akkor meghódították a külföldi közönséget (Szép példája ennek a természetes folyamatnak a Tátra külföldi népszerűsége.) Akkor rákerülhet a sor a külföldi hirdetésekre is; akkor ez okos üzleti kiadás, jövedelmező befektetés lesz. Az államvasutak igazgatósága gyönyörű, nagy diszmüben mutatja be a külföldnek Magyarország természeti szépségeit. A diszmü díszes, nagy és gyönyörű, ez a legfőbb előnye és ez a legnagyobb baja. Egy ilyen, diszmü — egy vaskos kötet, amely csak drága pénzen vehető meg — nem alkalmas Propagandára, nem hathatós reklámeszköz. Kis füzetekre van szükség, amelyeknek a százezreivel elárasztják a külföldet ós amelyeket ingyen adnak. Az osztrák alpesi tartományok egy különös, de utánzásra méltó ujitással lepték meg a világot: az államosított idegenforgalommal. Ez azt jelenti, hogy hivatalos, állami bizottság alakult az idegenforgalom föntartására, fejlesztésére, hirdetés és reklám elvégzésére, hotelek alapítására, kis szállók építésére, az egész idegenforgalom szervezésére. Magyarországon egy ilyen hivatalos idegenforgalmi szervezetnek természetes alapja az államvasút volna. Ha a magyar fürdők megteszik a magukét, bizonyára elképzelhető, hogy idővel ez az idegenforgalmi szervezet — üzleti szellemben,, kereskedelmi vezetéssel — Magyarországon is megalakul és akkor nemcsak a sokat siratott magyar milliókat nem viszik külföldre, hanem Magyarország hozzájut az európai milliókhoz, sőt az amerikaiakhoz is, amelyeknek a megszerzésére eddig gondolni sem mert senki. Müv/észeti kiállítás a szegedi nöipariskolában. — Sok munka: kevés segítséggel. — (Saját tudósítónktól.) Sok jelzőt kellene halmoznunk, ha teljes értékében jellemezni kívánnánk a szegedi nőipariskola kiállítását. A hasznos iskola lelkes vezetői minden évben meglepő eredményt tárnak az érdeklődők elé. És ami leginkább meglepő: kevés segítséget kapnak s önerejükre hagyatottak. Avatott igazgatónő, két tanárnő s egy rajztanár közel száz leány- s asszonytanitványt oktatnak, művészetre vezetnek, az iskolát pedig Szeged szabad királyi város évi ezer, az állam szintén ennyi korona segítséggel honorálja. A nőiparegyesület megfeszített igyekezettel tartja fönn évrőlévtizedre az iskolát. De azt még sem fejlesztheti ugy, amint szeretné és ahogyan kellene is. Nem fejlesztheti azért, mert jelentős, igazi segítés nem érkezik sehonnan. Ugy, hogy a szegedi nőipariskola évrőlévre egyállapotban marad, küzd a fönnmaradásért. Ilyen küzdelmek miatt aztán nem emelkedhetik arra a nivéra, amelyet jogosan elvárhatna immár Szeged, az iskolákért annyira rajongó metropolis s nem emelkedhetik az iskola ugy, amint vezetőinek tudása, lelkes munkássága képesítené. A nemtörődömség, a kicsinyesség okozza, hogy ezt a nagyrahivatott intézetet még mindig szűk, sötét szobákban tartják fönn — jótékonyság ós alamizsna segitsógóvel. A nemtörődömség okozza, hogy uj iskolaépületről, uj tanítónőkről, igazi fölszerelésről's általában az iskola nagygyátevéséről még csak beszélni sem szabad. Legalább senki nem beszól erről még ma se . . . A szegedi nőipariskola huszonöt esztendő óta munkálkadik, az ipar, a hasznosság s a müvéj szet nevében, mindig. Az iskola igazgatónője, özvegy dr Arany Károlyné. Tanárnők Papp Klementin, aki a fehérnemű szabást és varrást, a felsőruha szabást ós varrást, a csipkeverést s a fehórhimzést, Wilhelm Emma a hímzést tanítja, azonkívül bevezette az iskolába a sással való háziipart, második esztendeje sásból készítenek a növendékei ízléses tárgyakat. A növendékeket Cholnoky Károly tanár tanítja a rajzra. Az iskolának az elmúlt évben száz növendéke volt, akiket két csoportra osztva, Papp Klementin és Wilhelm Ella kisasszonyok tanították, éjt-napot összetóve, dicséretes buzgalommal. És meglepő eredménynyel is. A szeged1 közönség rendkívül érdeklődik az iskola iránt, kiállitáxait mindig százával keresik föl, növendékeknek pedig úriasszonyok és tanítónők is ajánlkoznak. De mert az iskola szük bórhelyiségben nyert elhelyezést, ezért sok növendéket be sem fogadhatnak. A szegedi nőiparegyesület tartja fönn az intézetet, amely igazán a jótékonyság iskolája. Szeged szabad királyi város évi ezer koronát ad csupán az intézetnek, amelyet az állam még ezer korona segítséggel bővit ki. A jelen helyzet olyan, hogy az lskola fejlesztésére gondolni sem lehet. A mai helyzet mellett az iskola évről-évre tengődik, mert az évi kiadásokat szűkösen kell beosztani, reformterveket alkalmazni nem tudnak, uj tanerőket nem hozhatnak, a jelentkezőket be nem fogadhatják. Általában a mai helyzet mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy továbbra is megmaradjon. Három teremben állították ki a növendékek kiválogatott munkáit. A tanárnők nyilatkozata szerint igen sok munkát nem lehetett a közönség számára bemutatni, egyszerűen azért, mert nem fértek a termekbe. Az izlós, a stilus, a nemes igyekezet lengi á^ a termekben-kiállitott munkákat. Feltűnik az is, mennyire jellemzőjévé vált úgyszólván minden műnek az egyszerűség, a határozott stilus. Papp Klementin és Wilhelm Ella tanárnők áldásai a szegedi nőiparnak s női művészetnek. Annyi növendékükből váltják ki évenkint a tehetséget, az izlést s a nemes ambíciót, hogy arra minden dicsérő szó kevés. Fáradtságot nem ismerve buzgólkudnak, újításokkal lépnek föl. Például Papp Klementin kisasszony bevezette, tanítási tárgyul tette a csipkeverést, Wilhelm Ella növendékei pedig sás-bél készítenek Ízléses, hasznos tárgyakat. És ők a nővendékek szellemi vezetői, terveznek, uj moöeleket mutatnak be, ISpést igyekeznek tartani a főváros s a Nyugat ilyennemű iskoláival. De a növendékeket is rávezetik a tervezés nehéz, de gyönyörűséges titkaira. Papp Klementin kiválóbb növendékei ezek: Aranyiczky Gizella (fehérhimzósek, ágynemüek, pongyolák, saját tervezésű csipkéi), Schütz Margit (pongyola, fehérnemű), Boga Irénke (fehérnemüek), Katona Mariska (felsőruha, reggv. pongyola), Bankóczy Mária (utcai ruha, eredeti rajzok, tervek után készült hímzéseivel), Hankó Aranka (himzés), Komlósy Ilonka (ágynemű), *Röder Árpádné (felsőruha), aztán Csury Mariska és Farkas Erzsébet csipkéi a legszebbek, elegánsak, nemesen egyszerűek. A legkényesebb Ízlésűek is igazgyönyörüséget találnak az egyes munkákban. Wilhelm Ella stílusa, tanítási módja már közmondásos Szegeden. A legnagyobb elismeréssel és hálával beszélnek az 5 művészetéről és áldozatkészségéről, akárcsak Papp Klementina kisasszonyéról. Wilhelm Ella kiváló növendékei ezek: Katona Ilonka (teljes hálószoba díszletek, Wilhelm Ella kisasszony tervei után), Ábrahám Ilonka (szintén ilyen díszlet), Cholnoky Mariska (antik mintás párna), Keller Erzsi (perzsaazsur asztalkái, keleti stilusu teritője), Valkay Erzsi (tüllfestése és kínai hímzése), Shütz Rózsi (aranyhímzéses párnái, szalon garnitúrája), Richter Lili (párnája s fehórhimzéaei), Simon Ilona, Sándor Ilona (szalaghimzései), Weisz Rózsi (azsuros ozsonnakészlete), Weisz Juliska (teljes hálószoba-hímzések, párnák). A sásmunkákban finom motivumu, ízléses dolgokat produkáltak: Shütz Margit, Aranyiczky Gizella, Richter Lili, Katona Ilonka és Katona Mariska. Egészben véve az idei kiállítás méltán következik az évekkel ezelőtt bemutatott kiállítások után, amelyek a szegedi közönség teljes megelégedését nyerték meg. A legnagyobb elismeréssel kell adóznunk dr Arany Károlyné igazgatónőnek is. Vasárnap délelőtt tizenegy órakor nyitják meg a nőipariskola kiállítását. Valószínűleg Lázár György dr polgármester nyitja meg a kiállítást, amelyen a kamara képviseletében Szarvady Lajos, Weiner Miksa és Perjéssy László is megjelennek. A kiállítás négy napon át: szerda estig marad nyitva, naponta délelőtt kilenctől délután hat óráig.