Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-17 / 137. szám

4 DELFIAGYM0BSZÁ6 fi. 1911 junius 17 és Hock és Polónyi mai vitájának kapcsán a fővárosi plébánosválasztások ügyéhez szól hozzá. Azt mondja, hogy Polónyi a Vigadóban csak kérte a zsidókat arra, hogy mondjanak le a plébánosválasztás jogáról. Ez pedig nem anti­szemitizmus. Foglalkozik a liberálizmus ós klerikálizmus jelszavaival és sürgeti a katolikus autonomiát. Szünet után Zichy János gróf vallás- és köz­oktatásügyi miniszter: Sajnálatát fejezi ki azon, hogy a vitát, melynek bovezetóseképen mondott beszédében'minden felekezeti gondolatot és illúziót gondosan eliminálni és kikerülni igyekezett (Igaz! Ugy van! jobbfolől), mégis úgyszólván elejétől fogva végig a felekezeti gondolat és felekezeti érzés dominálta. Semmi­től se félti jobban kulturális haladásunkat és fejlődésünket, mint a felekezeti gondolatnak és felekezeti érzéseknek a nyilvános életbe ób a fórumra való hurcolásától. (Élénk helyes­lés, taps jobbfelől és a széleőbaíoldaíon.) Ugy a miniszteriális adminisztrációnak minden moz­zanatában, mint mindenütt, hol egyáltalában befolyása van és lesz, a feíekezetieskedés gon­dolatának és érzésének föltámadását minden tőle telhető eszközzel meg akarja akadályozni, (Élénk helyeslés jobbfelől.) mert a felekezeties­kedéstől épen a vallásos szellemet félti. (Igaz! Ugy van! Elénk tetszés jobbfelöl.) Már pedig a vallásos szellemnek a kultiválását, gondo­zását tűzte ki egyik föladatául. Maradjon a feíekezetieskedés, a felekezeties gondolkodás és érzés ott, ahová való, a felekezetek kereté­bon, esetleg a társadalomban. Nem válaszolhat a vitában fölhangzott összes észrevételekre, de mindegyiket komolyan meg­fontolja. Többen sürgették a tanítóképzők államosítását, ezt egyelőre a felekezeti oktatás évszázados tradíciói gátolják. Ugy lehetne egyelőre megoldani, hogy a tanítói képesítő vizsgálatot állami bizottság előtt tegyék le a jelöltek. A polgári iskolák is kinőttek mostani kereteikből, de helytelen dolog lenno egy új­fajta középiskolát alakítani belőlük, szakértők véleményét fogja majd a reform előtt kikérni. Külön magyar püspökség fölállításának az a legnagyobb akadálya, hogy a görögrkeleti és görög-katolikus magyarság nagyon szétszórtan lakik. A naptáregyesitést azonban, ahol csak lehet, siettetni fogja. A zsidó egyház szervezeti reformja nagy ne­hézségekbe ütközik, oktroj utján pedig nem akarja megoldani a dolgot. Rendezni óhajtja azonban a rabbiképzés dolgát és az uj hitköz­ségek alakulására vonatkozó szabályrende­letet is módosítani fogja. A katolikus auto­nómia dolgában benyújtott s a többi ha­tározati javaslatoknak is mellőzését kéri. A keresztény szellem hangoztatásával sem fele­kezeti irányzatra, hanem egy világnézetre gon­dolt, abban az értelemben, mint valamikor Eötvös József báró. A kongregációkról ismétli, hogy azok tisztára pietista irányú egyesületek s ezeket beszüntetni a lelki és erkölcsi neve­lés kárával járna, de gondoskodni fog róla, hogy ezekben az egyesületekben a felekezeti gyűlölködés ne fejlődhessék, másrészt, hogy senkit se kényszerithessenek a belépésre. Kéri a költségvetés elfogadását. (Elénk éljenzés és taps. A minisztert sokan üdvözlik.) A Ház ezután a kultusztárca költségvetését általánosságban megszavazta s nyomban hozzá­fogott a részletes tárggaláshoz. Castro német lobogó alatt. Nemyorkból jelentik: Washingtonból táviratozzák a Central Newsnak: Castro megérkezése Haitira uj hely­zetet teremtett. Nem lehetetlen az a híresz­telés, hogy az ekszelnök csakugyan német lo­bogót tűzött ki és igy a német birodalom vé­delme alá helyezte magát, de ebben az esetben nemzetközi bonyodalmak fognak kerekedni. Egy amerikai páncélos hajó indult el a kubai vizekre, hogy megakadályozza Castro partraszállását, nehogy polgárháború törjön ki Venezuelában. A szegedi mandátum. Héderváry Ká­roly gróf miniszterelnök Szegedről a követ­kező táviratot kapta: Amidőn tudatjuk, hogy Gerliczy Ferenc bárót óriási lelkesedéssel háromszáz szava­zattöbbséggel szeretett képviselőnkké vá­lasztottuk, ebből az alkalomból ujabb mély tisztelettel üdvözöljük nagyipéltóságodat. A (íerliczy-pár( nevében Pálffy pártelnök A miniszterelnök a következő távirattal válaszolt: Pálffy pártelnök urnák, Szeged. Őszintén köszönöm a szegedi nemzeti munkapártnak üdvözlő táviratát, melyet Gerliczy Ferenc bárónak Szeged képviselőjévé történt meg­választása alkalmából hozzám intézett. Midőn örömömnek adok afölött kifejezést, hogy hazám nagy magyar városa is nemzeti mun­kapárti képviselőt választott az országgyű­lésbe, hazafias üdvözletemet küldöm Szeged összes nemzeti munkapárti választóinak és kérem továbbra is lelkes támogatásukat. $ZFHHAZ,_WÜVÉSZET ~ * Csiky László megint jubilál. A Szeged és Vidéke^ csütörtöki számában irja a követ­kezőket: * Hányadszor ? Csiki László, aki szinész­kedésének harmincadik évfordulóját Szegeden ünnepeltette, most Gyulán is ünneplést akar rendeztetni magának ugyancsak ez alkatomból. Különösnek találnék, ha a békésgyulai közön­ség ennek a szerénytelen törekvésnek fölülne. Hiszen a szegedi jubileum után is kiderült, hogy Csiki már harminckét éve színész és igy ünneplése erőszakolt volt. Ehez a hírhez a magunk részéről a követ­kezőket jegyezzük meg : Számtalanszor bebi­zonyítottuk, hogy mi a színészeknek jó bará­tai vagyunk, sokkal jobb barátai vagyunk, mint aminőknek szabadna lennünk anélkül, hogy a színészetnek ne ártsunk vele. De elítéljük és helytelenítjük azt a minden áron való több­szörös jubilálni akarást, mert desilluzionálja a színészekről való ideológiánkat és azt a hitet ébreszti az emberben, hogy a jubileumban nem is annyira a jubileum, az elismerés a fö, ha­nem az, hogy jó alkalom arra, hogy a színész megajándékoztassa magát és esetleg a közön­ség ünneplésével vegye élét a jogos kritiká­nak. Talán jó lenne, ha a színigazgatók, söt az Országos Szinészogyesület is' foglal­koznának ezzel az uj iparággal, jubileumot az igazgató csak hiteles adatok alapján engedé­lyezne és lehetetlenné tenné, hogy például har­mincéves jubileumot két havonként tarthasson valamelyik színész. Ilyesmivel rontanak a szí­nészet becsülésén és becsületén, pedig a színé­szekről még mindig sokan hiszik, hogy az élet­nek azokat az útjait tapossák, amelyeken a hires „idealizmus" rózsái nyílnak és tövisei meredeznek. Jaj lesz a színészeknek és a szí­nészetnek, ha egyszer a színészek szerényte­lensége révén meglátja az egész közönség, hogy a színészek régen nem járják az apostolok tö­vises útját, amelyen pedig ma már' nem is tö­visek teremnek, — hanem hogy a kulisszák mögött festett minden, nemcsak a díszlet, az arc, a haj. Elég volt a jubileumokbél. * Bíró Lajos beteg. Biró Lajos, a „Sárga Liliom" kitűnő szerzője, a kiváló iré tegnap falun, ahová elvonult, hogy egy ujabb müvét megírja, súlyos beteg lett. A fővárosból orvos­tanárt hivtak hozzá, aki sürgősen elrendelte, 'hogy szállítsák bo egy fővárosi szanatóriumba. Késő este automobilon érkeztek meg veie és gz ujabb orvosi konzultáció arra az örvendetes eredményre vezetett, hogy műtétre most nincs szükség és előreláthatólag nem is lesz. Biró Lajos most már lényegesen jobban van és ha a jelek nem csalnak, néhány napon belül jó egéízségben fogja elhagyni a szanatóriumot. * Az Urániából. A szegedi Uránia uj mű­sora ismét szenzációs slágerekkel keriil be­mutatóra. Ez az uj miisor felülemelkedik még az eddig látott és mindig óriási sikert aratott, jó ízléssel kiállított mozgófényképészeti alaki-, tások műremekein is. A mai nyolc számból álló programnak kiváló számai közül különösen kiemelendő a Római kiállítás aktuális látvá­nyosság, meg a Tüzes vér cimü nagyhatású dráma, amelyben nagytudásu, előkelő színészek minden dicséretet felülmúló kvalitásait kell íjicséeníínk, Löw Immánuel — bécsi főrabbi? — A bécsi hitközség határozata. — (Saját tudósítónktól.) Nagy, kitüntető meg­tiszteltetés érte a szegedi főrabbit, Löw Immánuel dr-t. A világ legnagyobb zsidó hitközsége, a bécsi választotta meg első fő­papjának az európai hirü tudóst. Junius nyolcadikán hozták a bécsi zsidó hitközség közgyűlésén a határozatot, amelyről hivata­los átiratban értesítették Löw Immánuel dr-t, akitől hétfőig tartó záros határidőben vár nyilatkozatot a bécsi hitközség elnök­sége. A bécsi hitközség már 1903-ban meg­hívta Löwöt, aki azonban akkor elhárította magától a kitüntető figyelmet. Most minden előzetes megkérdezése nélkül egyhangúlag megválasztották s most már csak napok kérdése, hogy Löw Lipót fia, az apja ma­gyar hazafias szellemében nevelkedett tudós lelkipásztor megmarad-e szegedi hivei köré­ben, avagy itt hagyja Magyarországot'? A bécsi zsidó hitközség a legnagyobb a világon. Százhetvenötezer zsidó lakik Bécsben, akik valamennyien egy hitközségbe tartoz­nak. Vannak városok, nagyobb a zsidók száma, mint például Newyorkban, ezekben azonban több hitközség funkciónál. Bécsben tizeijhat imaház van, amelyek kö­zül legnagyobb a lipótvárosi. Ennek a veze­tője Güdemann Mór dr volt, aki hetvenöt éves korában most ment nyugalomba. Az Ő helyére kerülne Löm Immánuel, aki a bel­városi főrabbi nyugalomba vonulása idején a belvárosi zsinagóga vezetését venné át. Meg kell jegyezni, hogy Schtniedh dr, a bel­városi zsinagóga főpapja most kilencven esztendős ós ő volt az, aki Löw meghívását kezdeményezte. A véderőbizottság. Budapestről jelentik: A véderöbizottság elfogadta a huszadik szakaszig a véderőjavaslatot. A vita során beszéltek: Tóth János, Bakonyi Samu, Székely Forenc, Batthyány Tivadar gróf és Németh Károly. A francia kormány marad. Párisból je­lentik: A minisztertanács határozata és Pam íöldmiveiésügyi miniszter tegnapi beszéde a szenátusba lehetővé tette, hogy a Monis-kabinel helyén maradjon. Az ellenzéki sajtó tüzet okád, hogy a kormány szószegő lett, mert program­jában azt hirdette, hogy az államtanács dön­tését magára nézve kötelezőnek fogja tartani s most frontot változtatott, csakhogy meg­hosszabbítsa életét. A kormányválság tehát elsimult, de őszszel újból ki fog törni. Pelletan hozta meg a hirt Monis betegágyától, hogy a kormány nem mond lo. Ausztria az urnák előtt. Bécsből jelentik: Pénteken reggel kiadott hivatalos jelentés sze­rint százhatvannégy kerületben lesz kedden pótválasztás. Mindegyik párt megfeszített erő­vel készül ezekre a választásokra, mert tulaj­donképen ezeknek sorsa fogja eldönteni a pár­tok erőviszonyát. A kormány mindent megtett arra, hogy a keresztényszociálistákat és német polgári pártokat egyesítse a szocialisták ellen. Különösen Bécsben nagy az elkeseredettség a keresztényszocialisták ellen. Már félig legyőz­ték őket, most egészen tönkre akarják tenni. Ha a keddi pótválasztásokon . sikerül vezérei­ket kibuktatni, akkor a keresztényszociálista párt vezér nélkül jön bo a Reichsrathba. És akkor bizonyos, hogy a jövő évben a községi választásokon szintén megbuknak a keresztény­szocialisták és a bécsi városházán a liberális polgárság korüi uralomra. Szombat este több kerületben gyűlés lesz és ezeken mondják "ki a harcot a kerosztényszociálisták ellen. A szo­cláldemokra párt nem is várta meg a liberáli­sok határozatát, hanem hivatalos lapjában be­jelenti, hogy a bécsi szociáüsták kötelesek mindenütt leszavazni a polgárielöltro, ha az illető szabadelvű és természetesen, ha nincs szociálist^, jelölt,

Next

/
Thumbnails
Contents