Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-15 / 136. szám

1911. junius IS. ÖELMÁGYARÖRSZÁÍI (Juriga éz Marx.) A napirend előtt személyes kérdésben Jn­riga Nándor (nemzetiségi) szólal föl és Balogh Jenő államtitkár múltkori támadását utasítja vissza. A méltóságos miniszteri titkár . . . Fölkiáltások: Államtitkár ! . . . Juriga Nándor: A méltóságos államtitkár ur . . . Elnök: Kérem, régi hagyományaink szerint itt csak képviselők, vagy miniszterek vannak. Rang és cimzés itt nem szokás. (Helyeslés.) Juriga Nándor errs kimagyarázza múltkori felszólalását ós csodálkozását fejezi ki azon, hogy a közoktatásügy államtitkárja Marx el­méletéről mint marxista gyülöltsógröl beszól, jóllehet az egész müveit világ ezeket az elmé­leteket a marxista tudomány elnevezésével tisztelte meg. Következett a napirend, a közoktatásügyi tárca költségvetésének folytatólagos tárgya­lása. (A tanitók és papok dolga.) Kovács János (Justh-párti) az oktatásűgy pedagógiai tótelével foglalkozik és a népisko­lák fejlesztését, valamint a tanitók ügyének rendezését sürgeti ós erre nézve határozati ja­vaslatot terjeszt be. Eukovszky Béla (néppárti) kijelenti, hogy el­áll a szótól. Bikáiig Antal (Justh-párti) közoktatásunkat rendszertelennek tartja és ezt részletesebben bizonyítja. Bánffy Miklós gróf pártonkívüli hatvanhetes a történelmi oktatás hiányairól ós a klasszikus nyelvek túlságos pártolásáról beszólt és a kultura ujabb szükségleteinek rípoiását hangoz­tatja. Thaly Ferenc (Justh-párti) a nem katolikus lelkészek fizetésrendezésóről beszél. Pozsgay Miklós kijelenti, hogy tagja a kongre­gációknak ós valahányszor résztvett azok mű­ködésében, sohasem hallotta, hogy ott más vallású vagy nézetű embert hitéért bántal­maztak volna. Elítéli a kongregációk elleni tá­madásokat. Pozsgay Miklós: Tűrhetetlen, hogy idegen vallásúak folyton támadják a katolikusokat. Az elnök figyelmezteti a szónokot, hogy ne beszéljen idegen vallásokról, mert csak bevett vallásokról lehet beszélni. Pozsgay Miklós a szegedi esettel foglalkozik még • a költségvetést nem fogadja el. \(JJock János beszéde.) Hock János: Magyarországnak kulturális té­ren van tulajdonkópen legnagyobb önállósága s itt fejthetnénk ki erőnket tehetségünk szerint. Annál sajnosabb, hogy most a kultuszvitába a legélesebb felekezeti szempontokat vegyitették bele s ezzel megbénították, káros irányba te­relték a Ház munkáját. Pedig az igazi haladás sose fakadt még a türelmetlenségből: Iszonyú módon terjed az országban a fele­kezeti türelmetlenség a vármegyék termeiben épen ugy, mint a falusi kovácsmühelyekben. A szegedi választási mozgalmak is erről adnak szomorú képet. Óvatosságra inthetne bennün­ket Ausztria példája, ahol a felekezeti és tár­sadalmi ellentétek föiszitása tehetetlen politikai vonaglásba vitte az államot. A mi történel­münk is azt mutatja, hogy felekezeti villon­gásaink megbénították a nemzeti önállóságért vivott harcainkat. Lippay prímás, a tulbuzgó katolikus prímás, aki jó magyar ember volt, ezért siratta meg az eretnek Rákóczy György halálát. Valóban csupán azért, mert Vá­zsonyi gyűlöli Polónyit ós vice versa, azért még nem kell kitörni a keresztes háborúnak. (Nagy derültség ós tetszés.) Polónyi különben a főváros elzsidósodásával izgatta föl a lelkeket. Polónyi statisztikájával szemben tételről-tételre bebizonyítja, hogy mennyire ha­mis adatokat használt. Egyebek közt Polónyi azt is állította, hogy a bizottsági tagok közt csak négygyei vannak többségben a kereszté­nyek, holott ötvennégygyei. (Nagy derültség.) Igy mutatnak Polónyi adatai a bizottságokról is. Van olyan bizottság, amelynek egyetlen zsidó tagja sincs s Polónyi még itt is zsidó többséget mutatott ki. (Nagy derültség.) Pedig sok helyen még akkor se jön ki ez a többség, ha Polónyi magamagát is a zsidók közé számította. (Nagy derültség.) Mint jó keresztény, tiltakozik az ilyen visszakeresztelések ellen. (Derültség.) A magyar katolikus egyháznak nincs oka, hogy elnyomatásáról, üldözéséről panaszkod­jék. Francia-, Olasz-, Spanyolországban, vagy Portugáliában sokkal rosszabban megy az egy­ház sora. A katolikus autonómiát már ré­gen meg lehetett volna valósitani, ha a felső klérus olyan őszintén akarja és olyan ener­giával sürgeti, mint kellene. Az autonómia volna orvosszere mindazoknak a bajoknak, melyek miatt most az egyházra hárítják a felelősséget. Az autonómia tenné lehetővé az óriás egyházi vagyon megfelelő szo­ciális társadalmi ós kulturális fölhasználását s igy orvosolhatná a nemzet tömérdek sebét. (Nagy tetszés ós helyeslés.) A szekularizáció­nak is ez volna az egyetlen ellenszere. A ka­tolikus egyháznak nem szabad magát politikai irányzatokkal azonosítani, ez ásta meg sirját Franciaországban ós Portugáliában egyaránt. A költságvetóst^nem fogadja el. (Zajos helyes­lés ós taps. A szónokot sokan üdvözlik.) (Interpellációk.) Pozsgay Miklós személyes kórdósben szólalt föl és ezután áttértek az interpellációkra. Juriga Nándor a vágujhelyi főszolgabírónak a verbói népbank ellen elkövetett erőszakos­kodása dolgában terjesztett elő interpellációt a belügyminiszterhez. A Ház ezután megszavazta Vojnich István báró ós társainak indítványát az ülések idejé­nek egy órával való meghosszabbítása iránt. Az ülés negyed háromkor végződött. sSZEZÖH. __ Fürdőruhák. Napok óta hűvösebb az időjárás, bár jú­niusban vagyunk, bár érezzük, hogyha fel­bők nélkül tűnhet elő a nap, benn vagyunk az igazi nyárban. És a nagyobb városokban, akár a fővárosban, alig akad ember, aki ne azt kérdezné, hogy mik a nyári terveink. És meglepetve tapasztaljuk, hogy mig azelőtt a közönség zöme a hegyekbe tódult, most a nagyobb rész a tengermonti fürdőket keresi föl, vagy pedig kettéosztja a nyarát s a né­hány heti éleslevegőjü hegyvidéket a viz­menti tartózkodással váltja föl. Részben ta­lán atmoszférikus eltolódások is okozói en­nek a változásnak, amennyiben már évek óta nem voltak oly forró nyaraink, amelyek elől okvetlenül zordabb vidékekre kellett volna menekülnünk. Másrészt azonban a liygiéna széles körben való megismerése és a tapasztalatok hosszú sora utalt arra a jó­tékony befolyásra, melylyel a viz, természe­tesen főleg a tenger melletti tartózkodás a szervezetre gyakorol. Gyors egymásutánban fejlődnek a tengeri fürdőhelyek s nőnek ki a földből a diszes, palotaszerü építmények, melyek a fürdőző közönségnek minden ké­nyelmet biztosítanak. A társadalmi élet, a kultura és a luxus egyre nagyobb mérveket ölt a tengeri fürdőhelyeken s a nagy párisi divatcégek egész külön divatot kreálnak a fürdőző hölgyközönség számára. „Strand­ruhák", „Strand-kalapok", „Strand-ernyők és cipők" minden kivitelben készülnek az egy­szerű vagy előkelőbb tengeri fürdőkbe ké­sziuo asszonynép számára. Eddig a női garderobe mostohagyermeke volt az uszó­ruha, most amerikai és angol behatások alatt ezeknek szabására és Ízléses összeállí­tására csaknem oly nagy gondot fordí­tanak, mint a nappali ruliaKra. Es ez helye­sen van igy, mert hiszen tengeri fürdőkben a nap javarészét uszóruhákban és lágy, boly­hos köpenyekben töltik el a nők, részint a vizben lubickolva, részint a bársonyos fö­venyben engedve át magukat az idegzson­gitó dolce far nientenek-. A fürdőruha szabásban lehetőleg egyszerű legyen. A tenger sósvizóben nem igen mara­dandók egyéb szinek, mint a fehér, fekete és marinekék, innen vs. u az, hogy a legtöbb fürdőruha ebben a színben készül. Persze, szabás és disz után nagyon különbözővé te­szik őket, valamint maga az anyag is. A leg­elegánsabbak nehéz tafotából, vagy esernyő­selyemből készülnek, kevés piros vagy fehér diszszel, mig a tartós marinókelme vagy liiszter szines zsinórozással. Legjutányosabb árban- a mosóanyagból, kret.011, zefir vagy köpperből valók. A fürdőköpenyek kimonószabásuak, színe­sek és díszüket elütő szinti hajtókák képe­zik. Nagy a választék a különböző anyagú és alakú fürdosapkákban és kalapokban is, melyek a Grenze-főkötőtől kezdve egészen a. széles, lenge olasz kalapokig minden formá­ban kaphatók. Brest,- vagy városi cipők és gyakorta harisnyák egészítik ki a divatos fürdőöltözéket. NAPi_HIREK — Lapunk legközelebbi szánta a közbeeső ünnep miatt szombaton reggel a rendes idő­ben jelenik meg. — Hock János nyilatkozata. Hock Já­nos, inint Budapestről telefonálják, a buda­pesti lapokban nyilatkozatot tett közzé, mely közelebbről érinti a szegedi választá­sokat. A nyilatkozat íontosabb részei a kö­vetkezők: — Kedden egy csongrádi jóbarátom te­metésén vettem részt. A temetés után Sze­gedre mentem be éjjeli szállásra, Meghallot­tam, hogy az Eötvös-párt a Próféta-vendéglő­ben tartózkodik. Ellátogattam hozzájuk, mert Eötvös jóbarátom ós különben is irodalmi működését nagyra becsülöm. A vacsora aiatt fölszólaltam és éles kontúrokkal jelle­meztem a helyzetet, mely Szegeden a békét és egyetértést megbolygatta. A választók­nak Eötvöst ajánlottam, — mint két rossz közül a kevésbé rosszat. Eloszlattam azt a téves véleményt, mintha nekünk a politi­kába föltétlenül bele kell vinnünk a vallási türelmetlenséget. Nagyon sajnálatosnak tar­tom, hogy az incidens megtörtént. — Károly Ferenc József eljegyzése. Egy római lap tegnap azt jelentette, hogy Károly Ferenc József főherceg nőül veszi Zita bourbon­pármai hercegnőt. Ezt a hírt megcáfolták, de a Neue Freie Presse ma roygeli száma most megerősíti ós azt irja, hogy az eljegyzés teg­nap megtörtént a toscanai Pianore kastélyban. — Lakás-kongresszus. Ugy látszik, a kások és lakásárak dolgában Németországban sincsenek valami édeni állapotok. Erre vall legalább az a hir, amelyet most Lipcséből jelen­tenek: Lipcsében egy nemzeti lakás-kongresz­szusra gyűltek az összes nagyobb német váro­sok delegáltjai. A kongresszuson PoscUlovszky gróf, Berlin kiküldöttje elnököl. — Egy főpolgármester automobílkatasz­t ró iá ja. Münchenből jelentik, hogy Bortscli dr főpolgármestert tegnap súlyos baleset érte s nem lehetetlen, hogy belehal sérüléseibe. A fő­polgármester tegnap automobilon ment hiva­talba, útközben összeütközött egy társzekérrel. Bortsch dr leesett a gépkocsiról a korekek alá, amelyek keresztül mentek rajta. A kolera. Berlinből jelentik: Newyorki távirat jelenti: A Berlin Lloyd-gőzösön, amely tegnap Genuából Nápoly érintésével ideér­kezett, mikor még nyilt tengeren volt, gya­nús körülmények között hirtelen meghall egy orosz utas. A hajóorvosok kétségtelenül konstatálták az ázsiai kolerát. A Berlin ki­tűzte a sárga lobogót s Newyork előtt a révkalauzok Svineburno Islandba irányítot­ták a vesztegzár alá. Nyolcszázharminchat fedélközi utas volt a Berlinen, valamennyit orvosi megfigyelés alá helyezték, ellenben a kajüt-utasokat két nap multán el fogják bocsátani. — A nagy lm jósszí rájk. Londonból jelen­tik: Mr. Wilson Havelok tegnap Southampton­ban a tengerészek gyűlésén proklamálta a matrózsztrájkot, de nem tört ki. Az angol hajós­vállalatok nyugodtan néznek a fejlemények

Next

/
Thumbnails
Contents