Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-02 / 125. szám

4 DELKAGYARORSZÁG Ocsmány bűnök a francia tisztikarba. Parisból jelentik: A marokkói zavargásokban az arab csapatokat vezető francia tisztekről borzalmas dolgok kerültek napfényre. A szemtanú arab katonák rémregényeket mesélnek arról a határtalan kegyetlenségről, amelylyel a francia tisztek bántak el az utjokba akadt gyermekekkel és aszszonyokkal. Vért ontottak, gyilkoltak, amerre csak jártak. Sőt, mint a szemtanuk mesélik, a tisztek közül sokan még arra is vetemedtek, hogy jó pénzért asszonyokat adtak el lélekkufároknak. Az eljárás a vérengző tisztek ellen már megindult. SZÍNHÁZMŰVÉSZET \J. György és Bura Jóska. (Saját tudósítónktól.) Öreg Bura Jóska, amint mindenki tudja, különösen ünnepi/himnuszok és még ünnepibb indulók zeneszerzése terén ért el kiváló eredményeket Nagyváradon. Nincs olyan nagyobb jelentőségű alkalom, amikor ő elő nem rukkolna örökbecsű alkotásával. Nincs olyan király, akit ő egy diszzeneszerzeménynyel egyszer-kétszer, esetleg többször is meg ne tisztelt volna. A legeslegújabb szerzeményeit részint Széchenyi Miklós grófnak, részint pedig V. Miklós angol királynak ajánlotta. Széchenyi Miklós hálás köszönettel vette át a jeles alkotást, az angol király himnuszával azonban már nem ilyen simán ment az ügy. A kiváló zenész ugyanis finom, kék bársony fedélbe köttette halhatatlan zeneszerzemónyét és a fedelére csillogó arany betűkkel nyomatta rá : On His Majesty George V. King of England An occasional new Hungárián poem with texte for piano with loyality by Bura József Nagyvárad (Hungaria) Bölcsőde Street 7, Amikor aztán teljes pompájában ragyogott a nagy mű, elküldötte a budapesti angol konzulátusnak, alázatos instanciában könyörögvén hozzá, hogy az uj angol királyhoz továbbítsa a nagyórtékü koronázási ajándékot. Azt talán mondanunk sem kell, hogy az angol konzul rendkívül megörült a gyönyörű kottának és lelkesen kiáltott föl : — Hogyan, az öreg Bura Jóska már zenét is szerez ? Eddig csak azt tudtam róla, hogy két golyót szerzett a boszniai hadjáratban. No, nem baj. Azért derék ember marad előttem továbbra is. Sok ilyen kiváló zenész kellene az én szegény angol hazámnak ós akkor teljes volna a britt boldogsága. És miután a kiáltás elhangzott, becsomagolta ő is a kottát és elküldte — öreg Bura Jóskának egy, még alázatosabb instancia kíséretében. Az állott a jó szagú levélben, hogy szép, szép az a zeneszerzés, de egy budapesti konzulnak még nincs annyi hatalma, hogy a közvetítéssel hozzájárulhasson V. Györgynek és az egész angol nemzetnek a boldogulásához. Ellenben megkérte az öreg érdemes szerzőt, bogy müvét egyenesen a londoni osztrákmagyar nagykövetséghez küldje be. Az közelebb is lakik az angol királyhoz és igy hamarabb tudja a címzettnek kézbesíteni. De meg jobb barátságban is van valószinüleg az udvarral és ha netalántán aggályok merülnének föl a hatásos induló művészi értéke felől, diplomáciai uton minden kétkedést nyomban el tudna igazítani. Igy azután az öreg zenész a londoni nagykövetséggel lépett összeköttetésbe és most boldog reménykedéssel várja V. György hálájának megnyilvánulását. A második városháza. — Touább tanulmányozzák a kérdést. — (Saját tudósítónktól.) A városi közgyűlés csütörtökön folytatta a második városháza kérdésének a tárgyalását. A csütörtöki közgyűlésen is sokan szóltak a kérdéshez és a közgyűlés többségének az volt az álláspontja, amit a Délmagyar ország hangoztatott, hogy tudniillik az egész Püspöktelken kellene fölépíteni a második városházát és nem szabad ideiglenesen ugy megoldani a kérdést, hogy az építkezésre csak a telek felét használják föl. Végleges döntés csütörtökön nem történt. A tanács magáévá tette Wimmer Fülöpnek az álláspontját és a közgyűlés kimondotta, hogy visszaadja az ügyet a tanácsnak, amelyet azzal biz meg, hogy az elhangzott fölszólalások figyelemhevételével készíttessen a mérnökséggel tervet ós költségvetést és a szeptemberi közgyűlésnek tegyen érdemleges javaslatot. Ismételten hangsúlyoznunk kell, hogy a kérdést csak egyetlen módon lehet és kell megoldani. Hatalmas, méreteiben is impozáns városházát kell építeni, olyant, amely elfoglalja az egész Püspöktelket és alkalmas arra, hogy ott mindazok a városi hivatalok elhelyezést nyerjenek, amelyek a városházán most nem férnek el. Azért szükséges beépíteni az egész Püspöktelket, mert gondolni kell a jövőre is és nem szabad olyan megoldást keresni, amely öt, tiz óv mulva megint napirendre hozná a kérdést és esetleg újra szükségessé tenné egy harmadik városháza építését. A tanácsnak figyelembe kell venni ezeket az indokokat, figyelembe kell venni a közgyűlésen elhangzott fölszólalásokat ós ilyen értelemben kell megtenni előterjesztéseit a szeptemberi közgyűlésnek. A csütörtöki közgyűlésnek több mint a felét foglalta le a kérdés tárgyalása. Sokan szólaltak föl ós közben szenvedélyes is lett a vitatkozás. A közgyűlésnek arról a részéről, amelyen a vasúti palota ügyét tárgyalták, alábbi tudósításunk számol be. (Megindul a vita.) Az elnöki megnyitó után Bokor Pál polgármesterhelyettes kijelenti, hogy tévesen mondotta azt, hogy az uj városháza kilencszázezer koronába kerül. A mérnökség átszámította az adatokat és arra az eredményre jutott, hogy a hatszáz négyszögöl terület beépítése csak hatszázezer koronába kerül. Becsey Károly dr nem fogadja el a tanács javaslatát. A tanács figyelmét fölhivja arra, hogy az üzletvezetőség mellett van egy nagy telek. Azt kellene visszaszerezni a vasutigazgatóságtól. Most elhelyezték az üzletvezetőség egy részét Szegedről és az iizletvezetöségi palota fejlesztésére ugy sincs szükség. Ezen a telken lehetne egy épületet építeni, amelyet híddal kötnének össze a városházával. Szerinte meg lehetne a kérdést oldani ugy is, hogy a Mars-téren a kiállítással kapcsolatban építenének egy második városházát. Ha ezeket a megoldási terveket nem fogadná el a város, akkor kéri Dobay Gyula dr indítványát elfogadni. A Püspöktelket semmi körülmények között sem szabad szétosztani. A városházát az egész telekre kell fölépíteni. (A tanács ellen.) Biró Benő azt tartja szükségesnek, hogy egyenlőre csak a Püspökteleknek a Tisza Lajoskörut felé eső részét és az oldalszárnyakat építsék, be. A többi rész akkor lenne beépítendő, ha arra szükség van. Addig a telek hátsó részét parkírozni lehetne. Szó volt arról is, hogy a bérházat bontsák le és annak helyére építsék föl a második városházát. Azt mondták, hogy a bérház telke kicsiny. Kimutatja, hogy a bérház telke épen olyan nagy, mint a Püspöktelek fele. Obláth Lipót szükségesnek tartja, hogy az egész Püspöktelket építsék be. Kéri, hogy adják vissza a kérdést ujabb tanulmányozás végett a tanácsnak. (Wimmer indítványa.) Wimmer Fülöp azt mondja, bogy ha elég a Püspöktelek fele, akkor építsék be a telek felét a városházával. A postapalota részére nem lehet jobb területet találni a Püspökteleknól. Különben azon a véleményen van, hogy a Püspöktelek fele nagyon is elégséges a városháza céljaira. Egyébként azt indítványozza, hogy adják visszji, a kérdést a tanácsnak, bízzák azt meg azzal, bogy az elhangzott fölszólalások figyelembevételével a mérnökséggel készíttessen tervet, költségvetést és azok alapján tegyen ujabb előterjesztést. (Lázár válasza.) Lázár György elnök: Nem szólalt volna föl, ha Kovács nem akarta volna őt kioktatni arra, hogyan kell eljárni. Tanácsra nincs szüksége, tud ő járni a maga lábán is. Ami a postaigazgatóság kórdósét illeti, arra vonatkozóan kijelentheti azt, hogy először Szterónyivel tárgyalt a kérdésben. Szterényi ingyen telket és épületet kért. Megmondotta neki, hogy anyit nem adhat, azután Hieronymival tárgyalt. Tárgyalt pedig olyanformán, hogy elővették a térképet és megkeresték azon, hogyan lehetne fölállítani a szegedi postaigazgatóságot. Hieronymi meg is igérte a postaigazgatóság fölállítását, de az igéretót nem válthatta be, mert meghalt. Ő ilyen módon szokott eljárni. (Zajos helyeslés). Elnök: Ami a most folyó kérdést illeti, arra nézve megjegyzi, hogy nem szeretné, ha sokáig húzódna a dolog. Dobay indítványát fölösleges elfogadni. Azt itt sem támogathatja és fönn sem támogathatja. Dobay Gyula dr: Csak akadályokat ne gördítsen eléje. Elnök: Ha elfogadják Dobay dr indítványát, azt megfölebbezik és a fölebbezés miatt esztendőkig elhuzódliatik a kérdés. Legjobb volna az egész ügyet visszaadni a tanácsnak azzal az utasítással, hogy a szeptemberi közgyűlés elé terjessze be javaslatát. Addig tanulmányozni kell a kérdést, a tanács készíttessen al(A postaigazgatóságról.) Kovács János azt mondja, hogy nem lesz szükség uj postapalotára. A posta kétharmadrésze el megy a vasúthoz és akkor lesz hely bőven. Ezért nem kell gondoskodni a postapalota helyéről. Tehát a hivatal részére nem kell uj palota, azonban szükség lesz arra mégis, ha idehelyezik a postaigazgatóságot. Ha ugyan idehelyezik. Mert ha a postaigazgatóság érdekében is ugy fognak eljárni, mint az egyetem érdekében . . . Elnök: Annak az érdekében jól eljártak! (Helyeslés.) Kovács János: . . . akkor nem lesz itt postaigazgatóság! Elnök: De bizony lesz! Kovács János : Azon a nézeten van, hogy az egész Püspöktelket be kell építeni. Kéri, hogy nyilvános pályázatot hirdessenek a tervekre. (Reflektál az előadó.) Bokor Pál polgármester-helyelyettes a fölszólalásokra reflektál. Örül azon, hogy a Püspöktelket megfelelőnek találta a közgyűlés. Az üzletvezetőség melletti telket nem lehet megszerezni. Célszerűségi okai vannak annak, hogy a tanács nem az egész területen akarja fölépíteni a második városházát. A terület másik részét a postaigazgatóság részére kell föntartani. Ha a közgyűlés ennek ellenére mégis arra az álláspontra helyezkednék, hogy az egész területet be kell építeni, akkor egydzerre kell beépíteni az egész Püspjaktelket. Kéri, bogy a tanács javaslatát fogadják el. Pillich Kálmán azt ajánlja, hogy az egész Püspöktelket építsék be és ott hatalmas, monumentális palotát építsenek. Dobay Gyula dr hasonló állásponton van ós kéri javaslatának elfogadását.