Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-02 / 125. szám

iőll junius 2 -- - : ,'. ...... .7. >X'.I-V.V.' .— A 1V1 .I.I ternativ terveket és a közgyűlés látni fogja, melyik a jobb megoldás. Kovács János: Nem akarok tanácsot adni a polgármester urnák, bár aki a tanácsot nem fogadja el, az kalácsot sem kap. Elnök : Nekem nem is kell! Kovács János: Szögedet senki sem szereti jobban, mint én . . . Pillich Kálmán: Mind a ketten éljenek! Kovács János: Minden szegedi embernek kötelessége szeretni a városát. Én is csak jót akarok Szegeddel. Nekünk impozáns, nagy városházát kell épiteui, mert az egész ország figyelme ide fordul. Kéri a közgyűlést, hogy Dobay indítványát fogadják el. (A határozat,) Becsey Károly dr: Ha az előadó hozzájárul ahoz az indítványhoz, hogy a kérdést levegyék a napirendről, akkor ő is hozzájárul ahoz. Kéri a közgyűlést, hogy indítványát fogadják el. Wimmer Fülöp azt mondja, hogy monumentális városházánk már van. Most arra van szükség, hogy kiegószitö-ópületet emeljen. Kéri kimondani azt, hogy a kórdóst adják vissza a tanácsnak, amely köteles lesz elkészíttetni a terveket ós költségvetést, esetleg alternatív terveket készíttet és azok alapján részletes előterjesztést tesz a szeptemberi közgyűlésén. A közgyűlés ezután nagy többséggel elfogadta Wimmer Fülöp indítványát, Lázár György dr módisitásával, vagyis meglepte a tanácsot, hogy a szeptemberi közgyűlés elé terjeszszen megfelelő javaslatot. A képviselőház ülése. — Andrássy Gyula beszéde. — (Saját tudósítónktól.) A kultusztárca vitájában Andrássy Gyula gróf mondott ma nagy beszédet, melyet az egész Ház élénk figyelemmel és érdeklődéssel hallgatott. Beszédében hangsúlyozza, hogy veszedelmes dolognak tartja, hogy az egységes nemzeti érdekek rovására elhanyagoljuk a mindnyájunkkal közös célokat és részérdekek, osztály és felekezeti jelszavak bontsák meg a nemzet lelkivilágát. Az agrárizmusnak vagy a merkantilizmusnak a fogalmak tiszta értelmezése szerint megvan a maga jogosultsága, de ezeket bizonyos egységes érdekek szolgálatába kell állítani s nem szabad, hogy az érdekek fölé kerüljenek, vagy épen pártalakulás alapjául szolgáljanak, mondotta, majd hozzáfűzte, hogy a szabad gondolat, illetve a gondolkozás szabadsága elemi föltétele az emberi haladásnak s még a hitetlen jogát is meg kell védeni a maga álláspontjához. De a szabadgondolkozás önmaga ellen vétkezik, mikor aggresszivvé lesz s mások jogát veszélyezteti a különböző fölfogásban. És figyelemreméltó az a kijelentése is, amely szerint hiszi, hogy Magyarországon csak szabadelvű politikát lehet csinálni, szabadelvű fölfogásunkat sose vesztettük el egészen a legelkeseredettebb vallási harcok között sem. Szóval Andrássy Gyula gróf főképen a szélsőségek és a felekezetieskedés ellen csoportosította argumentumait, melyeknek súlyát, igazságát mutatta, hogy a munkaPártról ós az ellenzékről egyaránt siirü taps ós éljenzés szakitotta meg beszédét. Végül Pedig elsőnek Zichy János gróf kultuszminiszter üdvözölte ós hozzásietett Héderváry Károly gróf miniszterelnök, és egész sereg munkapárti, meg függetlenségi képviselő, hogy kezet szorítson vele. A beszéd után váratlan dolog történt. A Jegyző sorra fölolvasta a szólásra föliratkozott ellenzéki képviselőket, de senkisem jelentkezett. A munkapártiak pedig elállottaka szótól. Az elnöklő Návay Lajos megkérdezte, hogy akar-e még valaki beszólni? Ezúttal sem jelentkezett senki, mire az elnök bezárta a vitát. Az egész munkapárt tapsolt és éljenzett, de aztán kitűnt, hogy Csermák Ernő közben szólásra jelentkezett ®s Návay megállapítván a tévedést, CsorBELMAÜVARÖRSZM máknak megadta a szót. A vitát holnap is folytatják. A képviselőház mai üléséről ez a tudósításunk számol be: Berzeviczy Albert elnök féltizenegykor nyitotta meg az ülést. A mult ülés jegyzökönyvének hitelesítése után bejelenti az elnök, hogy a kispesti Kossuthszoborbizottság meghívta a Házat a Kispesten fölállított Kossuth-szobor leleplezésére. A székesfehérvári gazdasági egyesület föliratban kéri a Házat, hogy a Pool-szerződést ne hagyják jóvá. A Ház a föliratot a Pool-szerződést tárgyalásakor intézi el. A függőben levő interpellációkról a házszabályok 239. §-ának megfelelően jelentést tesz az elnök. E szerint választ vár ötvenöt elmondott interpelláció és elintézést vár három indítvány. (Barkóczy ellen.) Bakó József (pártonkívüli 48-as) szólal föl. Foglalkozik a miniszter azon kimutatásával, melyet az egyes iskolák állami segélyezéséről terjesztett a Ház elé. Tiltakozik az ellen, hogy ez a segély a felekezetek számaránya szerint osztassék el. Az államsegélyezést megállapító törvény elsősorban a protestáns felekezeten kivánt segíteni. A törvény életbeléptetése után csakis a protestáns iskolákat segélyezték. A katolikus intézeteket pedig ráutalták a katolikus alapokra. A kilencvenes években már kezdték a katolikus intézeteket segélyezni, ma már a protestánsok teljes mellőzésével nemcsak segélyezik a katolikus iskolákat, hanem állami pénzeken katolikus iskolákat építenek föl. A mostani költségvetésben állami segélyt kap százhét középiskola, ebből protestáns negyvennégy, katolikus ötvenhárom, községi tiz. Eszerint Barkóczy igazságtalan munkájának eredménye az, hogy mig 1896-ban az államilag segélyezett középiskolák közül protestáns volt hatvanhat százalék, katolikus huszonkét százalék, ma protestáns negyven százalék és a katolikus iskolák ötven százalékra emelkedtek. Mindez Barkóczy báró ártalmas munkájának eredménye, ki a protestáns iskolákat szeretné megfojtani. Legsürgősebb teendője legyen a miniszternek Barkóczyí a középiskolák éléről minél előbb elhelyezni. A fölvilágosodottság korában nem lehet a tanügyi osztály vezetője az, aki a kongregációk vezére ós minden katolikus tanárt a kongregációkba akar kergetni. Egy középkori alak, aki nemcsak hogy nem tud a felekezetek között különbséget tenni, de lelkében él az az óhaj, hogy a Iutherani conburanturtörvény végrehajtassák, — sőt pzt gyakorlatilag is megvalósítani kísérli — nem maradhat egy percig sem a magyar középiskolák élén. Fölvilágosodott katolikusok is kérik ezt ós a miniszternek ez az egy ténye többet fog érni minden liberális beszédnél. (Egy elfogulatlan pap.) Bichter János (munkapárti) elitéli a felekezeti torzsalkodásokat. Ha ehez rnost hozzájárul a konzervatív és radikális tábor harca, akkor bábok leszünk Ausztria kezében. Ő katolikus pap, — úgymond — de a XX. század gyermeke s nem óhajt visszatérni a középkor kultúrájába. A modern kor theolőgiája a középkor óta sokat fejlődött és tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a keresztény kulturát a radikális eszmék veszélyeztethetik, ő nem félti a kereszténységet az eszmék harcától és nem ellenzi a legradikálisabb gondolatok propagálását sem. Tartózkodjunk a felekezeti harctól, főleg pedig attól, hogy a felekezeti villongás üszkét a nép közé vigyük. (Általános helyeslés.) Nincs joga senkinek sem arra, hogy pártcélokra monopolizálja a kereszténységet. (Zajos helyeslés.) .. A harci katolicizmusnak egy jelszava van: Usd a zsidót! (Derültség.) Ez nem vezethet jóra. (Személyes kérdés.) Szünet után Szász Károly válaszolt Bakó Józsefnek arra a gyanúsítására, hogy ő azért beszélt volna a református theológiának az állami egyetemen való szükségtelen voltáról, mert vissza akart térni a kultuszminisztériumba magasabb állásra. Harminc éves barátság fűzi Bakóhoz, épen ezért a legnagyobb fölháborodással utasítja vissza ezt a méltatlan támadást. Fráter Lóránt a nemzeti irány érvényesítését sürgeti a művészet minden ágában, az építőművészeiben épugy, mint a festészetben, az iparművészeiben és a zenében. Rámutat arra, hogy az iparművészeti iskolában most nem arravaló tanárok működnek s az oda5 valók, mint például Lechner Ödön viszont nem kapnak ott helyet. A magyar népművészet állami támogatásával sokat megtakaríthatnánk, ma csak tiroli csipkékből kétmillió korona értékűt hozunk be. A költségvetést nem fogadja el. (Andrássy Gyula beszéde.) Andrássy Gyula gróf : A mi költségvetési vitáink legnagyobb hibája rendesen az, hogy mindenről beszélnek, csak magáról a költségvetésről nem. Azért szólal föl, hogy a liberálizmus álláspontját ebben a vitában határozottan és világosan kifejezésre juttassa. Veszedelmes dolognak tartja, hogy az egységes nemzeti érdekek rovására elhanyagoljuk a mindnyájunkkal közös célokat s részérdekek, osztály és felekezeti jelszavak bontsák meg a nemzet lelkivilágát. Az agrárizmusnak vagy a merkantilizmusnak a fogalmak tiszta értelmezése szerint megvan a maga jogosultsága, de ezeket bizonyos egységes érdekek szolgálatába kell állítani s nem szabad, hogy az érdekek fölé kerüljenek, vagy épen pártalakulás alapjául szolgáljanak. 'Ugyanez áll az osztályórdekekre nézve is, a munkásosztály helyzetének javitása a nemzeti fejlődés, a kultura és haladás érdeke, de egy osztály, akár a munkás, akár a munkáltató érdekét uralkodóvá tenni a többi rovására, nemzeti veszedelem lenne. A szabad gondolat, illetve a gondolkozás szabadsága elemi föltétele az emberi haladásnak s még a hitetlen jogát is meg kell védeni a maga álláspontjához. De a szabadgondolkozás önmaga ellen vétkezik, mikor aggresszivvé lesz s mások jogát veszélyezteti a különböző fölfogásban. Igy a szabadgondolkodás zsarnokságához jutunk el, amire példát épen Franciaország szolgáltat, amely ez irányzat túltengése folytán elvesztette a politikai fegyelmezettség erejét és egyre vészit nemzetközi politikai súlyából is. A vallás a társadalomban a legértékesebb rendföntartó erőt jelenti s hogy aki a vallásos érzést terjeszti, nagy szolgálatot tesz a nemzetnek is. Különbséget kell azonban tenni a vallásosság és felekezetisóg között. Az utóbbi arra tör, hogy a maga vallásának uralkodó pozíciót szerezzen a többivel szemben. Igaz, hogy a felekezetiség nem jelent szükségképen gyűlöletet és türelmetlenséget, de rendesen oda vezet, mert az egyik felekezet agresszív föllépése a többit is hasonló akcióra kényszeríti. Igaz, hogy küzdelem nélkül elképzelhetetlen a haladás, de a felekezeti türelemben több a veszedelem, mint a haszon. A felekezetieskedő emberek nem mindig vallásosak is, ez a hajlam megbontja a társadalom, a család békéjét egyaránt s haladás helyett a bónitó önmarcangolás útjára viszi. A felekezeti oktatás dolgában nem érthet egyet Tisza Istvánnal, van ugyan haszna a felekezeti iskolának, de szükségesnek tartja a nevelő-intézetek zömének államosítását. A gyermekek lelki világában a felekezeti iskolák egyoldalú vallási ós társadalmi fölfogást fejlesztenek ki. Ép olyan a hatásuk, mintha az arisztokrácia, a középosztály ós a munkásság gyermekei külön-külön iskolákba járnának. A kongregációk dolgában a szabadság álláspontján áll, de a kormánynak őrködnie kell, hogy senkire nyomást ne gyakoroljanak s ne vegyenek ki Ígéreteket olyan korban a gyermektől, mikor azok fontosságát mórlegelni sem tudja. Nagy bajnak tartja, hogy nálunk külön katolikus, külön protestáns és külön zsidó önérzetet akarnak kifejleszteni. Nálunk csak a nemzeti önérzetet kellene ápolni és erősíteni. Azt hiszi, hogy Magyarországon csak szabadelvű politikát lehet csinálni, szabadelvű fölfogásunkat sose vesztettük el egészen a legelkeseredettebb vallási harcok között sem. Három olyan különböző ember, mint az erősen katolikus és arisztokrata Széchenyi István, a lángle/kü és demokrata Kossuth Lajos ós a bölcs középút mestere, Deák Ferenc is a vallási kérdésekben egyetértettek. Az ő példájukat a mai nemzedék is követheti, mert amiben ők egyetértettek, az csak a jó ós helyes irány lehetett. A költségvetést elfogadja. Andrássy beszéde nagyon nagy hatást tett a a Házra. A képviselők pártkülönbség nélkül üdvözlésre siettek. Elől járt a gratulációban Zichy János kultuszminiszter, Apponyi Albert gróf és Héderváry Károly gróf miniszterelnök. A Ház pedig sokáig tapsolta ós ünnepelte. (Csermák: iskolai reformtervei.) Csermák Ernő a tanítás módszerének és a tankönyvek reformját sürgeti. Szemelvényeket olvas föl iskolai könyvekből annak igazolására, hogy például a nyelvtanításban milyen képtelen dolgokkal terhelik a gyermekeket. A költségvetést nem fogadja el. Az ülés két érakor végződött.