Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-02 / 125. szám

DBLRTAGYARORSÜÁG 3 hajó építtessék. Hogy ez mit jelent, könnyű átlátni, ha meggondoljuk, hogy egy-egy páncéloshajó húszezer tonna tartalmú s hogy körülbelül hatvanmillió koronába ke­rül. A német flottaegyesület tehát öt ilyen hajóval akar többet épittetni s ez többe ke­rülne egynegyed milliárdnál. Köster admirális aligha terjesztett "volna be ilyen határozati javaslatot, ha nem tudná, hogy ezzel a birodalmi kormány és a császár akaratát fejezi ki, ami különben abból az örömujongásból is kitetszik, amit a német kancellár lapjai a flottaegyesület ha­tározata miatt elárulnak. A német ilottaegyesület határozata s az ennek nyomán meginduló agitáció már azért is sajnálatos, mert ezzel Angliát is arra kényszeríti Németország, hogy akarata elle­nére is szaporítsa a flottáját. Mindenesetre nagyon furcsa választ adott a német Ilottaegyesület Grey angol külügy­miniszter akciójára, hogy a fegyverkezésü­ket a hatalmak korlátozzák. A szegedi választás. — Junius 14-én lesz. — (Saját tudósítónktól.) Bekövetkezett, amit félórával azután megirtunk, hogy a nemzeti munkapárt végrehajtó-bizottsága teljes egy­hangúsággal Rósa Izsó dr-t jelölte képviselő­nek. Nincs a városban egyetlen ember, aki a legteljesebb mértékben ne helyeselné ezt a jelölést. A függetlenségi párt hivatalos organumai is a legnagyobb szimpátiával irnak Rósa jelöltetéséről, sőt az egyik lap határozottan annak a véleményének ád ki­fejezést, hogy Rósával szemben nem szabad ellenjelöltet állítani. Mindez ideig nem is akadt komoly ellen­jelöltje a nemzeti munkapárt érdemekben gazdag elnökének és ma, amikor a város­ban uralkodó hangulatot teljesen kitapasz­talhattuk, határozottan állítjuk, hogy Rósá­nak komoly ellenjelöltje nem is less. Beszél­nek ugyan kísérletezésekről, amelyek azon­ban olyanok, hogy beszélni sem érdemes róluk. Mindig akadnak sajátságos emberek, akik nevetségessé akarnak lenni, ha most is lesz majd valaki, aki Rósa udvarában az udvari bohóc szerepére vállalkozik, legyen meg a kedve szerint, nevessünk rajta. A munkapárt végrehajtó-bizottsága ma délután ismét értekezett, a bizottság tagjai teljes számban jelentek meg. Elhatározták a tanácskozás folyamán, hogy a párt nagy­gyűlését junius 8-dra hívják össze a Tisza­szálló nagytermébe, a párt ezen a nagygyű­lésen jelöli Rósa Izsót, akit küldöttségileg fognak meghívni a gyűlésre. Szó van arról, hogy erre a nagygyűlésre többen jönnek le Budapestről az országos párt tagjai közül, bár a végrehajtó-bizottság tagjai azon a vé­leményen voltak, hogy Rósa személye any­hyira tisztelt, jelöltetése oly általános és teljes szimpátiával, helyesléssel és örömmel találkozott, hogy erre semmi szükség. A városban a különböző pártok és társadalmi osztályok körében uralkodó hangulat alap­ián megállapította a végrehajtó-bizottság, hogy komoly ellenjelöltre kilátás nincs, el­határozta, hogy a pártirodát a közeli napok­ban mégis fölállít ja. Szóval minden, ami történt, amellett vall, hogy a nemzeti munkapárt a legteljesebb készenlétben, egész fegyverzetben, vallott Politikai programjához és a jelölt szemé­lyéhez való törhetetlen ragaszkodással várja ®s állja a harcot, ha harc lesz. Ha pedig bekövetkezik, amit velünk együtt mindenki hisz, hogy Rósával szemben senki sem mer kísérletezni, akkor bizonyságát adta annak a Politikai érettségnek, komoly munkabuz­góságnak és bátor, megfontolt tettrekész­8%nek, amely elsősorban jellemezte min­a vezért, akiért most minden harcra kész a párt: Rósa Izsó dr-t. Itt irjuk meg, hogy a nemzeti munkapárt ^egrehajtó-bizottságának május 31-én meg­tartott jelölő-gyüléséről lapunk tegnap meg­jelent számában tévesen jelentettük, mintha a gyűlésen Jászai Géza apátplébános ur el­nökölt és a jelöltet ő hozta volna javaslatba. A gyűlésen ugyanis nem Jászai apátplébá­nos ur elnökölt és a jelöltet sem ő, hanem Ujj József dr ügyvéd ur hozta ajánlatba és miután a jelenvolt bizottsági tagok egyen­ként hozzászólottak, Jászai apátplébános ur is kijelentette, hogy a jelöléshez ő is hozzá­járul és azt támogatja. A mai nap eseményéhez tartozik még, hogy a központi választmány a választást junius 14-ére kitűzte. Alább adjuk Mikszáth Kálmánnak egy irását, amelyben a nagy iró sok találó szinnel jellemzi Rósát. Persze az akkori, régi idők emberei, hangulatai és világnézete szól az Írásból, de jellemző, hogy Rósa már akkor is a rohamlépésekben fej­lődő Szegednek egyik legkimagaslóbb vezér­embere volt. Készülnek a választásra. A munkapárt végrehajtó-bizottságának ülése mellett a mai nap legnevezetesebb eseménye, hogy a központi választmány délelőtt ülést tartott, amelyen kimondotta, hogy a választás junius tizennegyedikén less. A központi választmány ülésén Lázár György dr elnökletével Taschler Ei-.dre főjegyző, Becsey Károly dr, Cseró' Ede dr, Csonka Ferenc, Fluck Ferenc, Ivánkovics Sándor dr, Pap Ró­bert dr ós Ssarvady Lajos voltak jelen. Az ülés megnyitása után Taschler Endre fő­jegyző előterjesztette, hogy Bánfty Dezső báró halála miatt a szegedi első kerület mandátuma megüresedett és a képviselőház elnöke május huszonhetedikén bejelentette a Háznak, hogy az .uj választást elrendeli. A választásnak a beje­lentéstől számított harminc napon belül kell a törvény szerint megtörténnie. Azt java­solja a főjegyző, hogy a választás napja, ideje junius tizennegyedike legyen. A választás tehát szerdai napra esnék. Kezdődik reggél nyolc órakor. Szavaznak az első, második és harmadik törvényhatósági választási kerületek és Újszeged polgárai. Indítványozta továbbá a főjegyző, hogy választási elnök legyen Ivánkovics Sándor dr, küldöttségi elnök Csonka Ferenc. Helyettes elnökökül ajánlotta Fáry Istvánt és bástyái Holtzer Aladárt, választási jegyzővé a választási elnök mellé Back Lipót dr-t, a küldöttségi elnök mellé Ördög Lajos dr-t, helyettes jegyzőkké Vig Józsefet ós Barna Györgyöt. A főjegyző indítványait a választmány elfogadta és megállapodott abban, hogy az első törvény­hatósági választási kerület és Újszeged vá­lasztópolgárai a városházi tanácsteremben Iván­kovics Sándor dr választási elnök, a második és harmadik törvényhatósági választási kerület választópolgárai pedig a bizottsági teremben Csonka Ferenc küldöttségi elnök előtt adják le szavazataikat. Mikszáth—Rósáról. Mikszáth Kálmán egyik gyönyörű és Szegedre kü­lönösen értékes könyvé­ben Tisza Lajos és udva­rában megörökített sze­gedi vezetőket. Rósa Izsó­ról is irt, még pedig, amint itt következik: A legszorgalmasabb ember és a legnagyobb munkaerő. Egyike a legokosabb embereknek Szegeden, akiről nem lehet azt mondani, hogy az eszét rosszul használja, de azt sem, hogy jól. Higgadt, sima, mint az angolna, ildomos, mint a harmadnapos férj és unalmas, mint a Horváth Gyula röpiratai. Ünnepélyes, mint a Vógh Aurél arca, ha semmi gondolat nincs a fejében, fölfelé olyan, mint a Tisza Kálmán dereka, lefelé olyan, mint a Szabados János versei, csupa sziv, csupa édesség. De ez édességben van valami émelygős (ami a Szabados verseiben nincs) ós valami keresett­ség, (ami szinte nincs a Szabados verseiben). De ami az ő modorában is, a Szabados ver­seiben is meg van: az a refrain. Az ő modorának refrainjo az — egyszeregy. A szavak mögött a számok. Csengő rimek kedvéért a sorok . .. * Egyik barátját arra kértem, mondjon valami életadatot róla: — Rósáról? — szólott az csodálkozva, majd hozztette teljes meggyőződéssel: ,Nem történt aszal soha semmi." Nem is történt. Élete zajtalan, csendes és kimert. Keresett ügyvéd, mégis több „testvére" van, mint kliense. Mestersége a pörlekedés, mégis a „csillapí­tásban" excellál. * Ha az „örök béke"-féle fogalom nem volna még kigondolva, akkor bizonyosan kitalálta volna azt Rósa, igy azonban nem maradt semmi kitalálni valója. Logikus fő, dialektikája is van. Egészben olyan, mint az a rejtélyes chinai doboz, amelyben, ha felnyitjuk, van egy kisebb doboz, abban ismét egy kisebb és újra meg újra mindég kisebb-kisebb, mig végre a leg­utolsó dobozt — lehetetlen felnyitni. Senki sem tndhatja meg, mi van benne. * A biztosi tanács legtöbb tagja hasonlít a kalocsai érsekhez, aki mindenütt ott van a világon, csak épen Kalocsán soha sincsen. Rósa ebben is szerencsés kivétel volt. ő folyton dolgozott és sokat dolgozott. Tisza sohasem tette kényelmes pozícióra. Szorgalmas volt, mint a méh . . . Mézet szedett minden fűből, virágból, mint a móh . .. Ki vethetné szemére ? A méhnek ez a ter­mészete. Fulánkját nem éreztük. Ő azonban érezhette a mienket. De e csípéseket be fogja takarni a nemesi diploma. Már látja is álmában a Kendék három liliom­ját, a Komjáthyak két buzakalászát, a Szluhák koronás oroszlánját és a Horváthok kék golyó­ját repülni arany mezőben. Polónyi és Jnath. Illetékes helyről jelentik, hogy a kultusztárca költségvetése ügyében pénteken Polónyi Géza, szombaton Justh Gyula fognak javaslatokat beterjeszteni a Ház elé. Mindkét javaslat elé érdeklődéssel néznek a politikai körökben. Kombinációk — Budapesten. A szegedi mandátumról van szó, azaz a legújabb buda­pesti kombinációról. Ugyanis, mint fővárosi munkatársunk telefonálja és mint a fővárosi lapok is röviden megirják péntekre, a képviselőház mai ülésén ellenzéki képvi­selők körében mozgalom indult meg, hogy a szegedi első kerületben Wekerle Sándort, a volt koaliciós miniszterelnököt léptessék föl — hirtelen nem is sejtjük milyen zászló alatt. Valószínűleg pártonkívüli hatvanhetes programmal. Szóval a régi programjával. És Wekerle máris kijelentette, hogy hajlandó elfogadni a jelöltséget. Szóval most még csak az van hátra, hogy fölkínálják neki. • Most még csak az volna hátra, hogy Wekerlével teljes legyen a Házban a bukott koaliciós kormány képviselete. Azjó az egészben, hogy ez még nagyon hátra van. Talán hátrább, mint ahogy Budapesten gondolják. Olyan hátra s messze, mint ahogy Szegeden tudják.

Next

/
Thumbnails
Contents