Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)
1911-06-11 / 132. szám
B : 1911 II. évfolyam, 132. szám Vasárnap, junius 11 Rözpontj szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, Korona-utca 15. szám a Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal IV., t=3 Városház-utca 3. szám crs ELŐFIZETÉSI AR SZEGEDEN: egész évre . R 24'— félévre ... R 12negyedévre. R 6'— egy hónapra R VEgyes szám ára 10 fillér ELŐFIZETÉSI AR VIDÉREN egész évre . R 28'— félévre . . . R 14'— negyedévre. R V— egy hónapra R 2'40 Egyes szám ára 10 fillér TELEFON-SZAM: Szerkesztőség 303 c=j Riadóhivatal 836 Interurbán 835 Budapesti szerkesztőség telefon-száma 128—12 Eötvös Károly, Irta Balassa Ármin dr. Szeged szabad királyi város első választókerületének intelligens polgársága nagy és gyors elhatározással kezébe kapta a tiszta szabadelvüség zászlaját és reá irta arra Eötvös Károly fényes nevét. A magyar országgyűlés képviselőházának minden ragyogó színei mellett is fogyatékos a harmóniája, mert hiányzik onnan Eötvös Károly neve. Magyarország politikai történetének azok a lapjai, amelyekre Széchenyi, Kossuth és Deák irták föl a demokratikus szabadelvű Magyarország kialakulásának históriáját, elsőrangú helyet tartottak fenn Eötvös Károly részére. Eötvös Károly a magyar nemzet kultúrájának azok közé a klasszikus képviselői közé tartozik, akiknek egyénisége olyan arányban növekedik, amilyen arányban a nemzedékeket távolabb viszi tőlük a kor rohanó fejlődése. Eötvös Károly csaknem utolsója ezeknek a kolosszális alakoknak és ma már Úgyszólván történelmi távlatban áll előttünk az a színpompában káprázatos politikai és irodalmi működés, amelylyel nemzetünk közművelődésének kincseit gazdagította. Hamarjában nem is lehet megállapítani, melyik területen nagyobb Eötvös Károly. A bünügyi védelem terén világhiríi nevet szerzett magának, mint a magyar Berryer, ott szerepel a világ legnagyobb védőügyvédjeinek sorában. Politikai működése visszanyúlik a DeákPárt korszakos fontosságú reform működéséig és ahol a szabadelvű és demokratikus fejlődés kérdései követelték ^aguknak az érvényesülést, Eötvös Károly ragyogó ékesszólásával és tollának félelmetes erejével az úttörők első sorába került. Amikor az egyházpolitikai törvények Napirendre kerültek és a függetlenségi bárt Ugrón Gábor és társai vezetése álatt a közjogi ellenzék álláspontján akarták lehetetlenné tenni a nagy szabadelvű reformok törvénybe iktatását, Eötvös Károly Turinba sietett Kossuth Lajoshoz, hogy az ő beavatkozását kérje és a kormányzó által értesse meg a függetlenségi párttal, hogy az egyházpolitikai reformkérdésekben a függetlenségi párt a kormánynyal szemben ellenzéki álláspontot el nem foglalhat, mert ezek a reformkérdések a függetlenségi és 48-as pártnak fönnállása óta programjához tartoznak és Eötvös Károlynak ezen közbelépése eredményezte azt, hogy a függetlenségi párt a Wekerle kormány segítségére sietett és lehetővé tette az egyházpolitikai törvények kodifikálását. És mindezek betetőzéseül Eötvös Károly magyar szépirodalmi működésével a klasszikus magyar szépirók sorába emelkedett és ma, amikor sem Jókai, sem Mikszáth nem élnek közöttünk, tulaj donképen Eötvös Károly képviseli magában azt a nemesebb, tisztább magyar nemzeti irodalmat, amelyben a magyar nemzet közművelődési egyénisége kifejezésre jut. Eötvös Károly ma, hála a gondviselésnek itt él még közöttünk szellemi erejének ragyogó teljességében. És ezekben a nehéz napokban, amikor az ország nemzeti fővárosában a szabadelvüségnek meg kell vívnia döntő csatáját a reakció sötét szellemével, nemzetünknek ez az első ékessége ide jön közénk, hogy utolérhetetlen szónoki hatalmával rabjává ejtsen bennünket és a tiszta demokratikus szabadelvüség zászlaját diadalra juttatva fölemeljen magához mindnyájunkat és részesévé tegye Szeged első kerületének választó polgárságát annak a világra szóló dicsőségnek, amelyet Eötvös Károly neve képvisel. Harc a szegedi mandátumért. — Eötvös-párt kontra Gerliczy-párt. — (Saját tudósítónktól.) Tegnapról mára ismét, — de ezúttal utolszor — nagyot fordult a politikai helyzet s egy váratlan alakulás következtében most már tisztán állnak előttünk a mandátumért való döntő harcnak a végső perspektívái. Návay Tamás nem vállalta a neki fölajánlott jelöltséget s a szegedi nemzeti munkapárt végrehajtó bizottságának indítványára a pártgyülés kimondotta, hogy hivatalos jelöltei nem állit. Ugyanakkor azonban nagy lelkesedéssel kimondotta azt is, hogy bár nem hivatalosan, de jelöli Eötvös Károlyt, aki a jelöltséget elfogadta s vasárnap délután Vázsonyi Vilmos, Sándor Pál és többek kíséretében Szegedre érkezik elmondani programbeszédét. Ennek a jelölésnek a kimondásánál a párt kidomborította azt, hogy mikor az egész országban erős harcot áll a liberalizmos és a klerikálizmus, akkor Szeged első kerületének olyan férfiút kell a parlamentbe küldenie, aki mindig a progresszív törekvések csatasoraiban küzdött. S ilyen férfiút találtak Eötvös Károlyban s ilyen elvi háttere van az ő spontán, lelkes jelöltetésének, amely kétséget kizárólag teljes diadallal fog járni. Eötvös Károly neve és egyénisége mindig a legtisztább liberalizmus a haladás inkarnációját jelentette politikai pályafutásának minden mozzanatában s jelenti most is, mikor az ország egyik legintelligensebb választókerülete őt bizza meg féltékenyen őrzött liberális tradíciói képviseletével. Ugyanakkor a munkapárt második jelöltje, Gerliczy Ferenc báró is a liberálizmus, a haladás elvét hangoztatja és igyekszik energikusan megcáfolni azt a híresztelést, hogy ő antiszemita tendenciákkal ment a választási harcba. Gerliczy báró egyébként szintén vasárnap délután mond programbeszédet. Fölléptették a függetlenségi párt részéről Várossy Gyula kisteleki plébánost is, de ez a jelölés igazán csak a lobogó becsületéért történt s lényegtelen incidense a választási eseményeknek, melyeknek vasárnapig történt alakulásairól itt részletesen beszámolunk. Návay nem válla! jelöltséget. Az a távirat, melyben Návay Tamás bejelentette Rósa Izsónak, hogy a jelöltséget nem vállalja, igy hangzik í Rósa tisó Szeged. Magaii Vis»őftytUró MM engedik, hogy jé*