Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-07 / 104. szám

2 DELMAGYARORSZAG 1911 máfus gazdaság kialakulása. A történelmi fejlődés menete az, hogy az ipar fejlődését a mezőgazdaság fejlődésének etape-ja kell, hogy megelőzze. Ugy Angolországban, mint Németországban az ipar fejlődését a mezőgazdaság hatalmas föllendülése előzte meg, a fejlett ipar modern mezőgazdaságot föltételez. A középkori kézműves városok fölépülése és kialakulása a mezőgazdasági termelés javulása nyomán állottak be. Magyarországon a modern mezőgazdaság kialakulása csak a kötött birtokok fölszabadításával és a szekularizációval lesz elérhető, ehez pedig a népparlamentra van szükség. Mindaddig, mig lehetővé válik a kötött birtokok fölszabadítása és a nép fogyasztőképességének emelése, az ipar nagyobb és jelentőségteljesebb fejlődéséről alig lehet szó. Legutóbb iparpolitikával foglalkozó körökből hangzott a városok felé a kiáltás, hogy minden város karolja föl az ipar fejlesztésének kérdését, a városok kongresszusának állandó bizottsága alakítson a maga kebelében iparfejlesztő bizottságot s ugyancsak minden város alakítsa meg az ipar érdekeit védő, az ipar fejlesztésére konkrét javaslatokat kidolgozó bizottságait, melyeknek központi irányító szerve lenne a városok kongresszusának állandó központi bizottsága. Mi őszintén megvalljuk, hogy sem a városokban megalakítandó bizottságoktól, sem a városok kongresszusa központi bizottságának iparfejlesztő bizottsággal kiegészítésétől és ezen bizottságok előreláthatólag kifejtendő tevékenységétől nagyon sokat nem reménylünk a hazai ipar nagyobb fölvirágoztatását illetőleg. Sokkal nehezebbek, mélyrehatói) azok az okok, melyek az ipar feji tését általában megnehezítik, mint hogy bizottságok rezoluciói ezen se lietnének. Aiindenesetre kívánatos! szükségesnek tartjuk, hogy a váró kongresszusa, mint a városok fejl< sét s érdekeik előmozdítását szol! szervezet komolyan foglalkozzék e a kérdéssel, de itt az ideje annals liogy a városok kongresszusa ak tekintélyének és szavának teljes su val mutasson rá a bajok igazi é nem tagadható okaira. A városok k gresszusának ezt megtenni annyiva inkább föladata, hivatása és köte sége, mert az iparfejlesztés neliézst és annak okát képező mélyre) gazdasági és társadalmi bajok a vi sok fejlődésének képezik nagy aka lyát, melynek elhárítására utakat módokot megjelölni lehet-e illetékes1 testület a városok országos kongrf szusánál ? A városok kongresszusa állandó zottságának iparfejlesztő bizottság kiegészítése helyett az iparfejlessd illetőleg több sikert reménylenénk al ha minden egyes város az állam i{ fejlesztő tevékenysége kiegészítés céltudatos városi iparpolitikát köve' Mindenekelőtt minden város foglalk hatna azzal a kérdéssel s megfig! hetné, miért nincsen a város kf> fekvő falvak népének olyan fogyass képessége, melynek folytán a vái iparos elem által piacra hozott tert keket elhasználhatná ? Mi volna a sz1 séges teendő a nép fogyasztóképes j gének emelésére ? Melyek volnál azok a teendők, melyek a nagyipar gyáripar kifejlődését elősegíthetnék gekkel jár és ahol a lakosság az év azon részeiben, amikor a földmivelés szünetel, hasznos munkával foglalkoztatandó. A háziiparnak a városok legtöbbjére nézve azonban túlságos nagy jelentősége nincsen és inkább szükséges a nagyipar és kézműipar fejlesztése tekintetében céltudatos várospolitika követése. Már most megállapítva azt, hogy a városi iparfejlesztési politika körébe vág: 1. a nagyipar ős gyáripar, 2. a kézműipar, s mellőzve teljesen a társadalom tevékenységét, melynek nem szabhatók irányelvek, fölmerül a kérdés, milyen irányú várospolitika követendő, hogy a város sikerrel közremüködhessék a magyar ipar fejlesztése körül ? A kérdésre nagyon nehéz a felelet s jóformán csak általános elvek állíthatók föl, mert hiszen minden egyes helyen más és más terjedelemben, más és más eszközökkel segíthető elő egyes iparágak fejlesztése. Az ipar fejlődése általában annyira összefügg a mezőgazdasággal, a kiilés belpolitikai kérdésekkel, a követett vámpolitikával; az államkormányzás reakciós vagy kevésbé reakciós irányával, a közoktatással, a munkásmozgalmakkal, hogy tisztán a város, ha egyébként minden az ipar fejlődése ellen van, az ipar fejlesztését illetőleg nagyon keveset tehet. Az iparfejlődés növekedő nehézségei Magyarországon elsősorban is a kötött birtokok nagy számában keresendők, ebből kifolyólag a fogyasztóképesség hiányában, továbbá a rossz adórendszerben, a tőkeszegénységben, a magánvállalkozás bizalmatlanságában, a közoktatás normálisnál is rosszabb voltában. Modern nagyipart mindenütt megelőzte a modern mezőa többi tudományok: a chemia és fizika, a jog és a bölcselet, a mathesis és a művészet, a szociologia és a statisztika összeállanak, hogy hasznára váljanak, sorompóba lépjenek itt az emberiség érdekében. Az orvosi tudományos világ Berlinben két helyen összpontosul leginkább; a „Charité" poliklinika és a Virchov kórház ezek a gócpontok. Nagy munkát végeznek ezek, melyet kiegészítenek a többi klinikai intézetek. Egyébiránt Berlin harminc nagy kórházában ós munkás betegsegóiyző rendelő helyiségeiben szintén kiváló emberek vezetése alatt folyik az orvosi kutatás, az orvosképzés és az orvos-továbbképzés, speciális kurzusokat pedig minden magántanár lakásán, vagy klinikáján kaphat jó pénzért a tudományt szomjúhozó orvos. Amikor az ember a Karlstrassén befordul, csupa orvosi rendelő helyiséget befogadó házak mellett megy el és igy jut el a Charitéig, amelynek óriási területe az orvosegyetemi épületek jó részét fogadja be. Két nagy hivatalos palota között jövünk egy területre, ahol régi épületeket most bontanak le, bogy az ujak szinte eltolják a róamint már is nyomukba nőnek. Középen áll a sebészeti pavillon grandiosus méretű amfiteatralis szerkezetű mütőtermével ós nagyarányú, meg intim kis betegszobáival. Az operációs teremben négy asztalnál folyik a műtét nagy csendben, melyet csak az acóleszküzök percenése zavar. A német minuciózus dolgozás, az aprólékosságig menő asepsis adja itt a példát a sebószvilágnak. Hüdekrand, a hírneves sebész a klinika igazgatója, az előbbi vezetői csillagok a sebészet terén : Dieffenbach, Bardeleben Komig. JSpnek az intézetnek a versenytársa a Zie- | gelstrassei egyetemi sebészeti intézet, melynek a történetében csillog a neve Gráfenek, az egyptomi szembetegség első ismertetőjének és itt működött valamikor Billroth, a bécsi sebészóriás. Jelenleg a zseniális Bier, a klinika vezetője. A kapcsolatos „Langenbeckhaus"-ban tartja üléseit a világ legelőkelőbb orvostársulata: a „Berliner Med. Gesellschaft." Nagyszerű benyomást tesz a szemlélőre a földkerekség legnagyobb, 2000 ágyas kórháza : a Virchov-kórház. Üres, még be nem épített telkek közt jut el ide az ember ebbe a nagy, díszesen, sőt pazarul felépített „beteg város"-ba. Ha az ember végig megy a fél renaissance-ban épült palotáktól övezett udvarban és látja, amint a napfényen sütkérező betegek tömege között keresztül huz egy-egy fehér kabátos tömeg élén valamelyik élénken gesztikuláló orvosi nagysággal, valami különös érzés fogja el, vájjon mi dől itt most el ? A kórház gyönyör ü „Weiszer saal"-jában gyűlnek össze a kórházi orvosok, meg a sok idegen, hogy hallják a Wechselmann főorvos eredményeit. A kis, kövér, ideges, öregedő ember alig tudja elhessegetni magától és a viaszlenyomatoktól a lázasan, mobón, sőt könyökkel érdeklődőket. Kész csata folyik itt a tudományért . . . vagy miért? . . . Nem ez az áltudományos mozgalom, nem a hatalmas gépház, a pompás fertőtlenítő intézet, a nagyszerű konyha, az adminisztráció sima volta az, ami megkap, hanem a nagy orvosi személyzet mellett az intelligens, megbízható ápoló személyzet az, amely feltűnik. Ez képezi a kórház főerősségét, itt összpontosul a beteg jó ellátása ós itt az az óriási különbség, amely ez és a mi kórházaink között van. Nálunk irgalmas nővé bábáig, ha kevés intelligenciát találunk i fontos hivatásnál, sehol soha nem látjuk a pontos kötelességtudást és megértést,1 itt magától értetődik. A fertőző betel után érdeklődő közönség is megért) mint nálunk, csöndesen veszi tudomásul í ves betegje állapotát. Itt eszembe jutott * fertőző kórházunk zsivajgó, neveletlen bei látogató tömege, mikor a szerető aj anyák, férjek, gyermekek majd agyonüti szegény kórházi segédorvost, mert í akarja megengedni a látogatást és evv« skarlát és roncsoló toroklob tovahurcold A tuberkulózis és a rákkutatás a Chaf' ban folyik. A most elhalt hires Ernst Letf volt eddig a vezetője a belgyógyászati c tálynak, hol 1903-ban Vilmos császár tatta fel az „Abteilung für Erforschung I Krebs krankheit"-ot. A Charitéban áll a hires, nevezetes kórtani intézet, hol VirO ajkáról először hangzott el az ige : oi" cellula e cellula — minden 'sejt sejtből j1 Ez a ház a világosság háza. Mintha a fé sugarak, melyek laboratóriumainak abld ból kivilágolnak a sötét berkeibe akarná* betörni, bevilágítani, a késő éjjel se haí nyugodni a kutatás szellemét. A fehérré alakok csöndesen ülnek a mikroskop e' és fakad, árad az áldás az emberiségé tudósok „elvont" laboratóriumi munkája* Itt ismertette a mester és reformátor ^ chov a „sejtkórtanát" ós evvel megalapit'' a modern orvostudományt. Itt ólto le életé* mindkét periódusát, a teremtőt ós a kritikai1 nagy patológus, melyek közül az eií1 nem tudja melyiket tartsa fontosabbd vájjon a gigászi induktív teremtő erőt v> a jellemző szigorú kritikát, mellyel a tW