Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-28 / 121. szám

4 DBLMAÖYÁRÜRSÜG 1911 május 28 a hatodik kerület tiz, a hetedik kerület tizenkettő, a nyolcadik kerület, Ugy a IX/a. és IX/b. kerület pedig egyenkint és külön-külön hat-hat tagot választ, megváltoztatja és az egyes kerületekben választandó törvényhatósági bizottsági tagok számát ezen kerületek lakosságának a választandó kétszáz bizottsági tag számához viszonyított arányban állapítja meg. Ennek az indítványnak a megtételére az a körülmény indította Tóth Imre dr-t, hogy a második városházának kérdése folyton szőnyegen van és mielőbbi megoldása égetően szükséges. A jelenlegi városházán levő bizottsági terem négyszáz városatya befogadására képtelen, a mellette levő két kisebb tanácsteremre pedig szükség van és igy a közgyűlési teremnek ezekkel való megnagyobbítása kizártnak tartható. Ez oknál fogva az újonnan fölépítendő városházára kell gondolni és az erre vonatkozó tervek elkészítése és a fölépítés megkezdése előtt kell gondoskodni arról, hogy az uj városházán olyan bizottsági termet tervezzenek, amely négyszáz városatya befogadására alkalmas lesz. — Ha a második városháza kérdésének megoldása előtt nem határoznak a bizottsági tagok számának a törvény rendelkezései érteimében leendő felemelése tárgyában, akkor az uj városháza fölépítése után örök időkre elesik a város a fölemelés lehetőségétől. Már pedig hogy a bizottsági tagok számának szaporítása elengedhetetlen, azt a megejtett népszámlálás eredménye eléggé igazolja. De szükséges egyes kerületek közt a bizottsági tagoknak a lakosság arányában való elosztása is, mert — az indítványozó szerint — például az csak nom lehet igazságos, hogy amig az első kerület tizenháromezer lakosa harminchat városatyát választ, addig a negyvenkétezer lelket számláló külterület mindössze tizennyolcat választ. Az első kerületben minden háromszázharminchárom emberre esik egy városatya, ezzel szemben a külterületen minden kétezerháromszázharminc lakosra jut eg bizottsági tag. . Végül arra kéri Tóth Imre dr indítványában a tanácsot, hogy azt a májusi közgyűlésen terjessze a törvényhatósági bizottság elé. Véres csnta Marokkóban. Parisból jelentik: Mikor Garauj ezredes serege át akart kelni a Beht folyón, három lázadó törzs rejtekhelyekről támadta meg. Véres csata támadt, amely azzal végződött, hogy a kétezorötszáz főnyi francia hadoszlop kierőszakolta az átkelést. A marokkóiak részén százhúsz ember esett el s a lázadók hátrahagyták fegyvereiket ugy menekültek. A francia csapat öt halottat vesztett, egy altiszt és huszonkét közlegény megsebesült. A szegedi mandátum. A szegedi képviselőválasztás ügyében a nemzeti munkapárt végrehajtó bizottsága vasárnap délelőtt tizenegy órakor ülést tart. A szegedi jelölés körül főleg budapesti iapokban a nevek, tervek és kombinációk egész légiója merült föl. Egyelőre azonban a jelölés még nem történt meg: ez a nemzeti munkapárt egyetemének dolga. Maga a párt végrehajtó bizottsága csak vasárnap foglalkozik a személyi kérdésekkel. Rósa Izsó dr, a nemzeti munkapárt elnöke, szombaton Budapesten megbeszéléseket folytatott a szegedi politikai helyzetre vonatkozólag. E megbeszélésekről a végrehajtó bizottság vasárnapi ülésén ad fölvilágosítást a párt elnöke s ekkor foglalkozhatik a párt a jelölés személyi kérdéseivel is. Kórházat a tanyáknak. — A tiszti főorvos előterjesztése. — (Saiát tudósítónktól.) Faragó Ödön dr, tiszti főorvos, közegészségügyi szempontból nagyon fontos előterjesztést tett szombaton a szegedi tanácsnak. Az előterjesztésben arra kéri a főorvos a tanácsot, hogy a már megszavazott tanyai orvosi lak fölépítése iránt sürgősen intézkedjék, a törvényhatósági bizottságot pedig arra kéri, hogy gondoskodjék arról, miszerint Röszkén egy járványkórházat épitsenek. Erre a járványkórházra föltótlenül szükség van, mert a kórház hiányában a tanyáról Szegedre szállítják a fertőző betegeket, ami persze nagy veszedelemmel jár. A tiszti főorvos előterjesztésének fontosabb része igy szól: Miután Alsótanyán, Röszke—Szentmihálytelek részére most már külön kerületi orvosi állást szerveztek: elérkezett az ideje annak, hogy az uj helyzetből kifolyólag előálló ujabb követelmények is szükségszerű kielégítést nyerjenek. Röszkének mintegy kétezerliótszáz lakost számláló községszerü alakulata van, közigazgatási szervezete azonban miben sem különbözik a többi tanyai kapitányság szervezetétől. Bár özek szerint ugy Röszkének, mint a körülbelül ezerhétszáz lakost számláló Szentmihályteleknek a többitől eltérő, fejlettebb közigazgatási berendezésre formaszerü igénye nincsen: mégis nyilvánvaló, hogy az egy csomóba összeverődött kétezerhétszáz lélek adminisztrálása a törvényhatóságra most már olyan kötelezettségeket ró, amelyek elöl ki nem térhet. Magam részéről azonban ezúttal csak általam képviselt közigazgatási ág legszembetűnőbb hiányára kívánok kiterjeszkedni. Amig ugyanis a járványos megbetegedéseknél a szétszórtan levő tanyai házakból a baj elhurcolása a lakosság abszolúte is ritkább óriutkezésónél fogva meg van nehezítve: addig a sürüen lakott helyeken ennek épen ellenkezője áll. Önként folyik ebből, hogy más a hatóság föladata a tanyákon, más a községekben, más a nagyvárosokban. Röszke és Szentmihálytelek is ugy tekintendők, mintha községek volnának s igy közegészségügyi berendezkedésüknek is másnak kell lenni, mint például Atokházának. A különböző viszonyok tehát az előidézői annak, hogy a nálunk elismerten olyannyira nehéz közegészségügyi közigazgatást nem lehet egységes alapon szorvezni, hanem a bel- és külterületen a fejlődós arányában és a lehetőséghez képest kell azt alkalmazni. Innen van azután, hogy Szegeden a legmagasabb szolgálati . igények váltakoznak a kielégítetlenül maradó legelemibb követelményekkel, mert hisz határaink között föltaláljuk a nagyvárost és a falut egyaránt. Ha Röszkén, vagy Szentmihálytelken egy járvány, például kolerajárvány üt lti, ugy ott nem vagyunk képesek a védekezés egyik legfontosabb módját, az elkülönítést minden esetben végrehajtani, mert nincs ezen célra szolgáló helyiségünk. ~ Eddig ez a dolog nem volt aktuális, mert Röszkén orvos lévén: a Feketeszélen lakó kerületi tisztiorvost egy röszkei kórház orvosi teendőinek ellátására kötelezni képtelenség lett volna. Járvány esetén tehát kénytelenek lettünk volna, vagy volnánk a Röszke—Szentmihálytelken el nem különíthető ragályos betegeket a városba szállítani. Hogy ez mit jelent: azt külön fejtegetni azt hiszem fölösleges. Miután azonban az előfeltételek megvannak, ennélfogva kérem a tanácsot, hogy a röszkei (s egyúttal a csengelei) orvosi lak fölépítése jránt sürgősen intézkedjék, a köztörvónyhatósági bizottsághoz pedig: Röszkén egy legalább tizenhat ágyas és külön megfigyelő helyiséggel biró járványkórház fölépítése és ugyanoda egy külterületi fertőtlenítő s illetőleg egészségügyőri állás szervezése iránt előterjesztést tegyen. A főorvos végül kéri a közgyűlést, hogy az ügyben az államsegély kinyerésének kérdésével össze nem kapcsolva határozzon. Mert hogy mindezekre szükség van — mondja — az bizonyos és ezért megcsinálhatja azt a város az állam segítsége nélkül is. Glattfelder Gyula Szegeden. — „Büszke vagyok, hogy Szeged püspöké is vagyok." — (Saját tudósítónktól.) Ünnepies, meleg fogadtatásban volt része Glattfelder Gyula dr-nak, az uj csanádi püspöknek szombaton Szeged ál'omáson. Szegőd hatósága, a katolikus papság s a katolikus egyesületek vezetősége kivonultak, üdvözölni a Temesvárra, installációra utazó főpásztor!. Tizenegy óra után zsúfolásig megtelt a Szeged-pályaudvar perronja. A temesvári káptalan részéről Élaskovics Ferenc és Grósz József dr kanonok Szegedre érkeztek, hogy az egyházmegye határán adják át a csanádegyházmegyei klérus hódolatát az uj egyházfejedelemnek. Szeged város hatósága részéről Lázár György dr polgármester és Gaál Endre dr tanácsos, a papság részéről Jászai Géza apát, Várhelyi József tb. kanonok, Gallér Kristóf pápai kamnrás, Niedermaycr Antal, Kiss Gyula és Barmos György plébánosok, Govrik József szőregi esperes-plébános, Singéi' Kornél főgimnáziumi igazgató, Tatarek József minorita házfőnök, Naszády József, Zörög Mihály, Porzsolt Géza és Waldmann György tanítónőképző intézeti tanárok, Römer Péter hitoktató, Stiell Lőrinc, Henny Ferenc dr segédlelkészek, Bezdán János bört.önlelkósz és Dobrozenszky József tábori lelkész, továbbá a katolikus kör és a nővédő-egyesület tagjai jelentek meg a pályaudvaron. Féltizenkettő után robogott be a budapesti gyorsvonat, amelynek egyik elsőosztályu kocsijában t feltűnt a fiatal főpap bíborpalástod daliás alakja. Glattfelder püspök a közönség lelkes éljenzése közepett szállt ki s kezet szorított Lázár György dr polgármesterrel, aki » következő üdvözlő-beszéddel fogadta : Méltóságos püspök ur, amidőn az őscsanád' püspökséget elfoglalja, legyen Szeged váró' földjén Szeged közönsége által szeretettel üdvözölve. Azon kijelentések, amelyeket » közelmúltban Szeged érdekében szóban és Írásban tett méltóságod, inegnyugtatólag hat; nak, hogy Szeged atyai jóbarátot nyert ni főpásztorában. Az isteni gondviselés vezérelj6 méltóságodat működésében. Lelkes éljenzés kisérte a polgármester üdvőí' letét, amelyre Glattfelder püspök válaszolt: — Nagyságos polgármester ur, fölemel a tudat, hogy az ország második városán®" üdvözletét fogadhatom. Büszke vagyok, hogí Szegednek is püspöke vagyok. Joggal hird®' tik, hogy Szeged hü város. Szeged szeb" lesz, mint volt, — mondta a király. An1! tőlem függ, mindent elkövetek, hogy a királp sző beteljesedjék. Szögednek polgármest®f úrban olyan feje van, amelyre nemcsak6 város, hatiem az egész ország büszke. Nag) koncepciói szorgalommal és merész bátorság gal egyesülnek. Bizakodva várjuk azt a napof amelynek első sugarai — a polgármester »' közelében elhangzott szavai szerint —j fogadalmi templom kupoláján s a harmadi" egyetem ormán törnek meg. Egész léleké állok Szeged érdekei mellé s a polgármest®' ur terveinek megvalósulását szeretettel í°' gom támogatni minden erőmmel. Szűnni nem akaró lelkes éljenzés közt fejez'' be szavait a főpásztor, majd a csanádi kápW lan üdvözletét fogadta, amelyet Blaskovió Ferenc kanonok tolmácsolt: — Méltóságos püspök ur, nagy örömmel fiúi szeretettel jelentünk meg, hogy az egyhá'' megye határán üdvözöljük s kívánjuk, hogí méltóságodat az isten áldása és kegyeli"' kisórje hozzánk. — Nagyságos kanonok urak, főtisztelené1' papság, — válaszolta a püspök — köszönő"1 hogy már itt üdvözöltek. Kérem önöket, bog! az előlegezett szeretetet fokozzák iránta"1 Püspöki jelszavamul ezt választottam : titia, de éreztem, hogy emellé még egy sé kell: Amore. Szeretettel jöttem önök közé ; legyenek meggyőződve jóakaratomról. Raskó Istvánné tolmácsolta még a szeg®1', katolikus nővédőegyesület üdvözletét, na®j Farkas Irén urleány csokrot nyújtott át a pas