Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-05 / 102. szám

1911 május 5 DELMAGYARORSZAG Mindenesetre, ha nem is lényeges, de föl­tétlen nagy érdekességü Kern védelme és ajus 5 . vádoló beszéde. A Kern-ügyben különben pénteken kezdődnek a vád- és védbeszédek. it játsza 3sz Hét- M sikkasztó síkkasztója.) b a páros Kern Lajos dr beszédében előadta, hogy ő már inrmados többször tűnődött azon, hogy hová lett nemcsak ig tartja az ő vagyona, hanem a rengeteg pénz, melynek be kellett folynia. Most azonban már pozitív magyar adatokk al szolgálhat, mert felülvizsgálta könyveit, vendég- — A dolog nyitja az — mondta a közjegyző — dargit. A hogy volt irodavezetőm Nekich Rikárd, közel Jott si- százezer koronával károsított meg. A bűnvádi isszonyt följelentést meg is teszem ellene, be a si' Érdekes, hogy Kern vádját a tanuk is meg­erősítették. Csemegi Károly a közjegyző volt alkalma­zottja vallomásában elmondta, hogy a pénz ke­zelésével Nekich volt megbízva és többször észrevette, hogy Nekich kevesebbel könyvelt el, mint amennyi pénzt fölvett. Szeless József dr megerősítette Csemegi vallomását és vallomá­sában pozitív adatokkal is szolgált. Klein Er­zsébet gépirónővel megfigyeltette Nekichet és igy hetven-nyolcvan esetben jött rá a sikkasz­tásra. ő tudott arról is, hogy Nekich már két évet ült hasonló bűncselekmény miatt fegy­házba. — Vagy Nekich megy el, vagy én — figyel­meztette a többször a közjegyzőt, de ered­ménytelenül. A tanúvallomásokból még az is kiderült, hogy Nekich egyszer sem számolt be a közjegyzőnek azalatt az idő alatt mig Kern gyengélkedett. (Elmebajos volt-e a közjegyző?) Kern Lajos dr védelme abban csúcsosodik ki, hogy állandóan a volt elmebajával védekezik. Erre vonatkozólag több tanút hallgatott meg a törvényszék. Csemegi Károly vallomásában ki­domborította ugyan, hogy Kern az utóbbi idő­ben többször panaszkodott főfájásról ós hogy az iroda ügyeivel nem sokat foglalkozott, de a határozott elmebaj tüneteit ő sem észlelte. Szeless József dr csak izgatottságot tapasztalt. A többi tanuk sem konstatálták az elmezavart. A főfájás és izgatottság tüneteit is csak akkor észlelték, mikor már Kern dolgai a legveszélye­sebb stádiumba értek. Ekkor már Kern Lajos az irodáját annyira elhanyagolta, hogy a hiva­talos leveleket föl sem bontotta ós azok száz számra hevertek fölbontatlanul az íróasztalán. Ez azonban már inkább a leleplezéstől való félelem, mint az elmebaj tünetei voltak. (Orvosszakértők véleménye.) A kihallgatott tanuk állításait az orvosszak­értök véleménye megerősítette. Berger Mór dr üem talált oly fokú idegbetegséget, mely a közjegyzőt szabad elhatározó képességében gá­tolta volna. Tapasztalt ugyan némi feledékeny­séget, de ezt a rendszeres alkoholkövetkezményé­nek tudja be. Szabad akaratának érvényesíté­sében, azonban az alkohol semmi esetre sem hátráltatta. Gyuritza Sándor dr vizsgálatai során nem talált olyan szellemi elváltozásokat, melyek akaratában gátolták volna a közjegyzőt. Igy elmebetegségben semmi körülmények között aem szenvedett. Ellenben a nagyfokú alkohol­élvezet miatt itólő- és megfontoló képessége ceókkent. Legfontosabb az igazságügyminiszteri orvosszakértő véleménye, mely szerint Kern a bambaságot csak színlelte és memóriája is kifogástalanul működik, ha saját érdekeinek megvédéséről van szó. Nem szenved és nem is szenvedett elmebajban. Az alkoholélvezet tüne­teit azonban az igazságügyminiszteri orvos­szakértő is megállapítja. A közjegyző a fogházban is beteget jelen­tett. Csuzról és ideggyongeségröl panaszkodott. Naponta hideg viz kúrát használ ós direkt az 6 betegségére való tekintettel uj hideg zuhanyt vezettek be a fo(?ház fürdőjébe. Valósággal fényűzéssel kezelik a fogház kórházába. A napi sétáról önként lemondott, mert állitása szerint a csúza miatt igen fárasztja és külön­ben is már alig tud járni. Azt mondta, hogy lábai minden lépésnél rogyadoznak ós igen fél, hogy komolyabb betegséget fog kapni. (A csütörtöki tárgyalás.) Tizenegy napos tárgyalás után végre elin­tézte a bíróság a Kern-bünügyek vádiratának összes pontjait. A bizonyító eljárás ezzel be­fejeződött és pénteken már a pörbeszédekre kerül a sor. Csütörtökön a vádirat 19., 20., 21-ik pont­jait tárgyalták. Legjellemzőbb a vádirat tizenkilencedik pontja, melyet Hevessy Kálmán elnök igy ismertetett: A sándorfalvai római katolikus esperesnek : Szmollény Mihálynak 1909. február huszonket­tedikén történt elhalálozása után kétféle örö­kösök maradtak hátra : végrendeleti és törvé­nyes örökösök. A hagyaték rendezése végett Kern dr közjegyzőhöz fordultak, akinek Csapó János jelenlegi esperes bejelentette, hogy az elődjót megillető, de csak később folyósítandó kongruaillotókek szintén a hagyatékhoz tar­toznak. Kern később levélben fölszólította a plébánost, hogy ezeket az illetékeket szolgál­tassa be neki. Csapó hatszáznyolcvan koronát és százhatvanhat koronát posta utján el is küldött Kernnek, aki ezeket az összegeket elsikkasztotta. Kern azzal védekezve, hogy a hatszáznyolc­van koronát nem ő vette át. A biróság meg­állapítja, hogy az az összeg Nekich Richárd irodavezető kezeihez került. A biróság Csapó János esperest kihallgatta, aki a pénz beküldésére nézve tett vallomást. A vádirat huszadik pontjában foglalt eset, közönséges sablonos sikkasztás. Kern a nála közjegyzői letétbe helyezett ezerhatszáz koro­nát Bozóki Illés és Lázár Imre liorgosi föld­mivesek kárára elsikkasztotta. Védekezésére elmondja a vádlott, hogy ő abban az időben már nem kezelte egyenként a letéteket, igy ebből a pénzből más követelése­ket elégített ki. A vádirat utolsó pontja a Varga Ferenc ká­rára elkövetett sikkasztás miatt vádolja Kernt. Néhány tanút hallgattak ki, akik megerősítet­ték a vádirat adatait. Ezzel véget ért a bíró­sági eljárás, pénteken az ügyész mondja el a vádbeszódet. Az érdeklődés a közönség részé­ről a Kern-ügy iránt élénk lendületet vett a szenzációs fordulat után. A király. Alig hogy megérkezett a ma­gyar király a magyar fővárosba, mindjárt elevenség támadt a budai várpalotában. U felsége kiséretén kivül megérkezett a király leánya Gizella bajor hercegnő, az unokája Konrád bajor herceg, akik József főherceg és Auguszta főhercegnővel hódoló tiszte­lettel és szeretettel fogadták az ősz uralko­dót. A király egészségi állapota klelégitő. A napi programja nem változott. Mint ren­desen, ma reggel is négy órakor kelt föl s negyedhétkor Gizella hercegnő bucsulátoga­tását fogadta. Féltizkor József főherceg je­lent meg a felség előtt s mint újonnan ki­nevezett altábornagy mutatkozott be a királynak. A király orvosa gégefőlobot konstatált a felségnél de bizik benne, hogy a gödöllői jó levegő kedvező hatása hamarosan megszünteti a bajt. Ma délután Montenuovo herceg első főudvar­mester, Pdlffy herceg magyarországi udvar­nagy és Kerzl dr vezérfőtörzsorvos automo­bilon Gödöllőre utaztak, hogy az őfelsége fogadására tett készületeket megszemléljék, őfelsége a mai napon értesült hieronymi Károly válságos állapotáról, majd haláláról. A királyt észrevehetően lesújtotta a gyá­szos hír: kedvelt, kiváló miniszterének a halála. Hieronymi Károly meghalt. — Gyász országszerte. — (Saját tudósítónktól.) Ezekben a pillana­tokban, mikor e sorokat rójuk, Budapestnek, a tavaszos, ragyogó Budapestnek mintha elakadt volna a lélekzete. Gyászos hirt sut­tognak az ajkak, odaát Budán az arisztok­ratikus, csöndes Döbrentei-utcában egész fiakker és automobilpark áll a nyolcas számú ház előtt s a suttogásból komor, bizonyos beszéd válik: Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter délután öt óra tiz perckor meghalt. A miniszter betegsége. Mindenki tudta, hogy Hieronymi Károly álla­pota aggasztó, de a halálhír mégis váratlanul érkezett és megdöbbentően hatott. Több mint egy hónapja, hogy a hetvennégy esztendős kereskedelmi miniszter megbetege­dett. Influenzája volt, aztán jobban lett, any­nyira, hogy két héttel ezelőtt való pénteken már ki is kocsizott. Valószínű, hogy ez alka­lommal hült meg újra, mert ismét visszaesett és ezúttal súlyos bronchitiszszel komplikáiódott az influenza. Azóta súlyos csapások is érték a nagybeteg minisztert: a felesége is beteg lett és meghalt a leánya. Ezek a körülmények tet­ték veszedelmesen súlyossá Hieronymi állapo­tát, tegnap volt a temetés, ez is nagyon föl­izgatta, állapota egyre súlyosabb lett. Hieronymi szerdán az egész napon át igen gyönge volt, táplálékot alig vett magához és igen rosszul érezte magát. A broncbitisz-szel komplikáiódott súlyos influenzához jelentékeny szivgyöngeség járult és ez teszi Hieronymi ál­lapotát válságossá. Háziorvosa, Bálint Rezső dr, Korányi Frigyes és Korányi Sándor báró pro­fesszorok, tegnap többizben fölkeresték és el­határozták, hogy ma délelőtt konzíliumot tar­tanak a nagybeteg fölött. Az orvosok ugyanis egyértelműen rendkivül veszedelmesnek talál­ták Hieronymi állapotát. Neusser bécsi pro­fesszor, akit táviratilag hivtak meg a ma dél­előtti konzíliumra, szerdán este tizenegy óra­kor az ekszpressz-vonaton érkezett Budapestre és a Fiume-szállóban vett lakást. Csütörtök délelőtt tiz érakor érkezett meg a nagybeteg­hez Korányi Frigyes báró. Nyomban utána ér­kezett meg Neusser professzor Holtán Sándor miniszteri tanácsossal, aztán Bálint dr háziorvos. Tiz órára volt kitűzve a konzilium, de csak ne­gyedtizenegykor kezdődött meg, mert Korányi Sándor báró ekkor érkezett. A négy orvos nyom­ban megkezdte a konzíliumot. A betegszobában tartózkodott ez alkalommal a miniszter fivére is, Hieronymi Pál Máv. mérnök, sőt aggódé felesége is, aki szintén nagybeteg, de önfel­áldozóan inkább fölkelt a betegágyából, nehogy a nagybeteget még az ő betegségével is izgassa. A konzilium rendkivül sokáig tartott. Három­negyed tizenkettőkor izgatottan szaladt le a lépcsőkön a miniszter fivére ós rászólt a kocsisra: — Hajtson a Döbrentei-téri patikához! Tizenkettőkor a tanárok sziverősitő injek­ciót adtak ós egyéb gyengeség ellen való sze­reket rendeltek. A konzilium negyed egykor ért véget. A tanárok minden fölvilágositástól tartózkodtak, mindössze ennyit mondottak: — Az állapot súlyos. Öckszcellenciájci válto­zatlanul gyenge. Itt. itt fáj. .. Ez már a vég kezdete volt. A hetvenöt éves szervezet nagyon gyönge volt már ahoz, hogy komplikációkat elviseljen s három órakor délu­tán a beteg lólegzóso megnehezült, a szívműkö­dés egyre gyöngült ós Korányi Sándor meg­állapította, hogy Hieronymi állapota válságos. Négy óra után a beteg nagyon nyugtalan lett, izgatottan hánykolódott, mindenúron (ölakart

Next

/
Thumbnails
Contents