Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-27 / 120. szám

6 DÉLMAGYAÍ10RS2ÁG 1911 május 27 ern dán dr, kórház-igazgató irta. Érdekes e levél megszólítása: Chéreetillustre confrére! írja Jordán doktor, hogy Hollós könyvét francia kiadásában elragadtatással olvasta és irányitása alapján akarja beteg kis fiát is kezelni. Részletes tanácsot kér . . . Van eb­ben valami nagyvonásu . . . Egy szegedi gyakorló-orvos, akit ilyen levelekkel keres­nek föl a világ minden részéből, Szegeden ... Búcsúztam. ígéretemet, a nyilvánosság előtt való hallgatásra vonatkozót, persze megszegem. De„ bocsássa meg nekem ezt Hollós doktor! Ő már tul van a kicsinyes megtámadtatásokon, az előítéleteken. Csak elismerés illeti meg, nem gáncsoskodás. Él­jen és dolgozzék egészséggel Szeged város javára, dicsőségére. Magyarország és Szeged nevét az övével kapcsolatban ós az ő érde­méből ujabb ezrek és ezrek isinerik és ta­nulják meg tisztelettel. Még Valenciában is. Csak természetes, hogy mi is megbecsüljük. Könyvét a tuberkulótikus intoxicátiókról pá­lyázatára bekérte a párisi tudományos aka­démia. Szolgáljon ez is magyarázatául an­nak, hogy benne nemcsak a hangyaszor­galmú gyakorló-orvost, hanem a nemes tudóst is tisztelni akarjuk. —x, A szegedi mandátum. * — Mikor lesz a választás? — • ' (Saját tudósítónktól.) Pénteken megérke­zett Szegedre Berzeviczy Albertnek, a kóp­j- viselőház elnökének az a leirata, amelyben É az első kerületben az uj választást elrendeli. Ezt a leiratot átteszik a központi választ­| mányhoz, amely azonnal kiirja a választas határnapját. A szegedi választás minden !;, bizonynyal junius második hetében, tizedike 'é és huszadika között lesz. f&h A nemzeti munkapárt végrehajtó-bizott­t) ' sága csütörtökön délben Rósa Izsó dr elnök­ifi lésével tartott ülésén foglalkozott a válasz­Kí'tás kérdésével is. A bizottság kimondotta II azt, hogy bár a pártot nem tartja olyan­nak, amely a központi végrehajtó-bizottság­tól utasításokat fogadna el, azonban azzal mégis egyetértően kívánja a választási moz­galmat irányítani. Ezért az elnök, aki mint törvényhatósági bizottsági tag, rósztvett Budapesten Szeged város képviseletében Bánffy temetésén, a központtal megbeszéli a dolgot, a választás iránti teendőket ós azok­ról a vasárnap délelőtt tizenegy órakor tar­tandó értekezleten referál. A bizottság reméli, hogy abban a hely­zetben lesz, hogy a választás kérdésében véglegesen állást foglalhat ós a pártnak egy megfelelő jelöltet ajánlhat. Egyébként ugy áll a kérdés, hogy bár sok kombinációról beszélnek, a munkapárt hiva­talosan senkit sem jelölt ós személyi kér­désekkel nem foglalkozott. Az az egy bizonyos, hogy az első kerü­let képviselője munkapárti einber lesz, mert hiszen az első kerület választóinak túl­nyomó része a munkapárthoz tartozik, ame­lyik pártot a Bánffy-párt tagjai erősíteni fognak. A zágrábi telefonkönyv. Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter egyik utolsó intéz­kedése volt a telefonkönyvek roformju. E re­form megváltoztatta a horvátországi telefon­könyveket is. Eddig a zágrábi előfizetők részére egy külön, csak horvát nyelvű telefonkönyvet adtak ki. Ezt megszüntették és a zágrábi elő­fizetők névsorát csak az országos telefonkönyv­ben közölték, ahol a horvát városnevek horvá­tul, az előfizetők nevei horvátul és magyarul vannak közölve. Emiatt Zágrábban valóságos kis forrongás tört ki. Egyik zágrábi lapban Persicli szerkesztő lázitó hangon irt erről a rendelkezésről és sztrájkra szólította fel a hor­vát telefon-előfizetőket. Az ügyészség letartóz­tatta Persichet, a kormány pedig, hogy békés utón végezhessen a forrongással, tegnap uj rendelkezést adott ki. Lukács László ideiglenes kereskedelmi miniszter elrendelte, hogy a zág­rábi előfizetők névsora ezentúl a Horvátország részére kiadott és csakis horvát nyelvű telefon­könyvbe vitessék be. Hajóssztrájk Fiúméban. — Bajban az Ungaro-Croata. — (Saját tudósítónktól.) Magyarország1 leg­nagyobb hajóstársaságának egyike, a nagy forgalmat szolgáló Ungaro-Croata kritikus órákat él át. Amint egy este Fiúméból ér­kezett sürgöny jelenti, a társaság összes ha­jóin alkalmazott gépészek és tengerészek sztrájkba állottak, mert a társaság igaz­gatósága nen volt hajlandó az alkalmazot­tak bérköveteléseit teljesíteni. E percben az a helyzet, hogy az Ungaro-Croata kény­telen volt összes hajójáratait beszüntetni és Fiume szál.ódái nem képesek befogadni a kirándulók és átutazók százait, akik a Quarnero csodaszép vidékeire készültek a hajóstársaság utvonalain. Az Abbáziából na­ponta átránduló fürdőközönség az esti órák­ban Fiúméban rekedt természetesen nincs elég bérkocsi, hogy a fürdővendéget Abbá­ziába visszaszállíthassa. Az előjelek igen kedvezőtleneknek látsza­nak és alig hihető, hogy az elkeseredett bér­sztrájk egyhamar véget érjen, hacsak az összes tényezők nyomást nem gyakorolnak a társaságra. A sztrájkoló műszaki alkalmazottak és matrózok, akik között túlnyomó az olasz­dalmát és a horvát elem, ma délután a sztrájktanyán roppantul izgalmas lefolyású gyűlést tartottak, amelyen a sztrájk folyta­tását határozták el és sürgős memorandumot szerkesztettek az igazgatósághoz, amelyben követeléseiket részletezik és kijelentik, hogy azokhoz minden eszközzel ragaszkodnak. A társaság intézkedésére nagyszabású rendőri intézkedésekot tettek és az éjszaka tartamára a helyőrségi katonacsapatok egy részét is készenlétbe helyezték. Fiume közön­sége igen nagy izgalommal várja a fejlemé­nyeket, mert sokan komoly zavargásoktól tartanak. Éjszaka tizenkét óráig a sztrájkolok maga­tartásáról nem érkezett ujabb hir. Énp, folyó Í!Ó 28-ÉI lilíioü feszi C képen látható a szegedi küldöttség is, Lázár György dr polgármesterrel az élén. Balkán-bonyodalmak. — A porta válasza Oroszországnak. —• (Saját tudósítónktól.) Megírta a Délmagyar­ország, hogy a törökországi zavarok, amelyek egyre fenyegetőbb jelleget kezdenek ölteni, felújították ismét a macedóniai veszedelmet és mint a keleti eseménynél általában, tartani kell tőle, hogy ezek az ujabb mozgalmak is túlterjednek majd eredeti helyük határain és nem egészen veszélytelen bonyodalmakat fog­nak előidézni a Balkánon érdekelt hatalmak körében. E bonyodalmak legveszedelmesebbike Monte­negró föllépése folytán állhat elő. Nikita feje­delem tegnapelőtt tudatta az európai hatalmak követeivel, hogy ha Törökország a montenegrói határon folytatni fogja fegyveres előkészületeit, vagy Montenegró is kénytelen lesz mozgósítani és különösen a macedón törzsek betörésével szemben határait biztonságba helyezni. Annál a szoros viszonynál fogva, amelyben a montenegrói király az olasz királyi házzal van, arra lehet következtotn , hogy Montenegró e lépése az olasz külügyminisztérium tudtával és beleegyezésével történt ós hogy Olaszország bal­káni terveinek folytatására készül, amikor Montenegró ezt a lépést mogteszi. A monarchia diplomáciai köreiben meglehetős izgalommal beszélnek ezekről az eseményekről s mivel Bosznia és Hercegovina birtokbavétele folytán most már mint közvetlenül érdekelt hatalom szerepelünk a Balkánon, nagyon ter­mészetes, hogy diplomáciánk feszült figyelem­mel kiséri a Balkánon észlelhető mozgalmakat és hogy nemcsak Olaszország, hanem a mon­archia is nyitott szemmel nézi az ujabb fejle­ményeket. Nem hiszik ugyan, hogy egyelőre komolyabb formákat öltliessenek ezek a fejle­mények, de el kell készülnünk mindenre s a külügyminisztériumban megfeszített érdeklő­déssel néznek most a Balkán és Olaszország felé. A balkáni bonyodalmakról ma ez a távirat érkezett: Konstantinápolyból jelentik: A török miniszterelnök erélyes hangon válaszolt az orosz beavatkozásra. Oroszország tud­valevőleg tiltakozott az ellen, hogy Tö­rökország hadikászülődóseket tesz a montenegrói határon. A török minisz­terelnök kijelentette ma délelőtt az an­gol nagykövetnek, hogy a porta a maga ügyeit függetlenül intézi. Törökország­nak, amely sohasem vonakodott a ba­rátságos hatalmakkal barátságosan tár­gyalni, nincsenek háborús szándékai Montenegro ellen, de viszont Monteneg­rótól is korrekt magatartást követel. Montenegrótól függ, hogy a barátságos viszony helyreálljon. — Montenegrónak figyelemmel kell lenni arra a nemzet­közi jogi szabályra, hogy forradalmáro­kat ne támogasson. Ami Oroszország tanácsait illeti, azok csak Cettinjére al­kalmazva volnának helyén. Végül a miniszterelnök kijelentette, hogy a porta meg fogja jegyezni magának azt a kö­rülményt, hogy az összes nagyhatalmak között csak Oroszország tett ily lépést Törökországgal szemben. Az orosz nagy­követ délután tárgyalt a török minisz­terrel, aki azután a hadügyminiszterrel tanácskozott. r&jsraaad:- ;ra'3ftj«fcgliss*aa«k3e I villamos yasotí jegyekre hirdetéseket jutányos árban fogad el a „Délmagyarország" kiadóhivatala.

Next

/
Thumbnails
Contents