Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)
1911-05-27 / 120. szám
1911 május 27 delmaöyarörszáö NAPI HÍREK Bánffy nemzetiségi politikája. (Saját tudósítónktól.) Pénteken délután eltemették Szeged nagynevű képviselőjét, Bánffy Dezső bárót. Helyén valónak találjuk az államférfi nemzetiségi politikáját röviden ismertetni. Tizenöt évig nyilott alkalma Bánffynak szemtől-szembe kerülni az állambonló nemzetiségi törekvésekkel ós ő teljes mórtékben felismerte e törekvések végzetes veszedelmességót. És egyúttal alkalma volt tapasztalni, hogy erélyes, kitartó és céltudatos politikával ezek a törekvések ellenstjlyozliatók és a nemzeti védelem bástyái fokozatosan megépíthetők. Kormányra lépte után nemsokára felállított a a nemzetiségi ügyosztályt, amely Jeszenszky Sándor és Jancsó Benedek uvatott vezetése alatt hivatva volt a nemzetiségi törekvéseket állandóan éber figyelemmel kisérni, külföldi összeköttetéseiket elvágni és egy nagyszabású, évtizodokre szóló, az egész állami gépezetet átjáró, öntudatos nemzeti politikával gyökerében megtámadva, végleg lehetetlenné tenni. Bánffy anemzetiségi törekvéseketa memorandumpörizgalma által forradalmi kitörésig hevített állapotban találta ós rövid négy évi kormányzata alatt sikerült elérnie, hogy a nemzetiségi szenvedelmek vihara teljesen elcsöndesedett ós helyet adott egy oly fokú tespedósnek, ellanyhulásnak ós megalapulásnak, aminőre — a nemzetiségi sajtó beismerése szerint — sem azelőtt, sem azután nem volt példa. A nemzetiségi törekvesek szarvait nagyra növesztette a középponti kormányzat teljes tájékozatlansága, a nemzetiségi veszedelem lekicsinylése, a könnyelmű elnézés és a rossz helyen alkalmazott engedékenység. Ilyen körülmények között a vidéki állami szervek is tehetetlenségre voltak kényszerülve. A tájékozatlanság oly mértékű volt, hogy állami támogatást kaptak olyan papok és tanítók, akik mint notórius izgatók voltak ismeretesek és hivatalos álláshoz jutottak olyanok, akiknek a magyar állam ellen való gyűlöletükről mindenki tudott. A román kormány podig nyíltan — az állami költségvetésbe feltiintetvo — támogatta az erdélyrészi román középiskolákat. Bánffy jövetelével ós a nemzetiségi ügyosztály működésének megindulásával e züllött állapotoknak csakhamar vége szakadt. A nemzetiségi törekvéseknek érezniük kellett, hogy az állami szervezet ébren figyeli minden mozdulatukat ós öntudatos, hatalmas erővel — amely lesújtani képes is, akar is — találják magukat szemben, ha régi játékaikat folytatni próbálják. Az ennek következtében beálló tehetetlenség érzete sorvasztotta el a nemzetiségi törekvéseket olyannyira, hogy a Bánffykormányzat vége felé már beállott a teljes letargia. —• A szegedi egyetemért. Budapestről jelentik: A budapesti Szegedi Kör, amely a fővárosban élő szegedieket egyesiti magában, ujabban — mint fővárosi tudósítónk ifja — nagyobb arányú akció megindítását határozta el. A kör nemrég védnökének választotta meg Gerliczy Ferenc bárót, a Szeged ügyeiért mindig áldozatra és munkára kész deszki földbirtokost, aki levélben jelentette be a körnek, hogy a tisztséget elfogadja. Gerliczy Ferenc tehát a jövőben a kör életében is tevékeny szerepet fog játszani és igy Is jobban összeforr ezzel a várossal. A Szegedi Kör különben május 28-ikán tartja Budapesten rendes évi közgyűlését, amelynek a rendes jelentéseken kivül egy jelentős tárgya is van. A fővárosban ma már mindenütt beszélnek arról, hogy a kör agitációt indit a szegedi egyetem érdekében ós az akciót azzal kezdi meg, hogy monstre deputaciót vezet Zichy János gróf vallás- ós közoktatásügyi miniszterhez. Az elnökség a javaslat megtevósekor azt is fogja indítványozni a közgyűlésnek, hogy ennek a küldöttségnek a vezetésére Gerliczy Ferenc bárót kérjék föl ós őt kórjók föl arra is, hogy a miniszternél a Szegedi Kör kívánságát előadja. Gerliczy mindenesetre el fogja fogadni a megtiszteltetését és bizonyos egyben az is, hogy benne erős támogatót talál az egyetemért folyó agitáció. — Löw Immánuel cir ciulékbeszéde Báiiffyról. Bánffy Dezső bárónak, a liborálizmus és demokrácia nagy politikusának halhatatlan érdemei vannak a magyar zsidóság tökéletes egyenjogúsítása ós felekezeti jogainak teljes kivivása körül. Löw Immánuel dr szegedi főrabbi pénteken este hét órakor a zsidó templomban Bánffy Dezső báróról emlékbeszédet mondott. A beszédében méltatta Bánffy érdemeit és azt a vonatkozást, ami Bánffy DezsÖ és a magyar zsidóság között fennállott. A gyönyörűen megkonstruált beszédet sokan hallgattak végig. — Barát Árinia ünneplése. Temesvárról irják: A temesvári hírlapírók kőre Lendvai Miklós szerkesztő elnőklósóvel gyűlést tartott, amelyen elhatározta, hogy Barát Ármin királyi tanácsost, aki két évtizeden át Temesvárott mint szerkesztő működött, a sajtóiroda vezetőjévé törtónt kinevezése alkalmából külön ünneplésben fogja részesíteni. A temesvári hírlapírók Barát Ármin nevére nagyobb alapítványt létesítenek, amelynek kamatait temesvári hírlapírók segélyezésére és jutalmazására fordítják. Ezenfelül a városi polgársággal együtt ünnepélyt rendeznek, amelyen Barát Ármin volt szerkesztőnek ós Temesvár érdemdús városi bizottsági tagjának emlékalbumot nyújtanak át. — Glattfelder püspök útja. Glattfelder Gyula dr, csanádi püspök, szombaton délelőtt tizenegy óra harminckilenc percker utazik keresztül Szegeden uj székhelyére. A szegedi katolikusok az állomáson üdvözlik az nj püspököt. A szegedi katolikus nővédő-egyesület tagjai Raskó Istvánná elnök Vezetésével a püspök üdvözlése céljából féltizenkettőkor a Szeged-állomáson nagy számban gyülekeznek. A püspök vasárnapi ünnepélyes beiktatásán a szegedi katolikus nővédő-egyesület is képviselteti magát. Jelen lesz Kelemen Bólánó díszelnök, Raskó Istvánná elnök, Aigner Nándorné, Kószó Istvánná, ragambi Fluck Dezsőnó, Gárgyán Imrénó alelnökök és Simkó Elemér dr egyesületi titkár. — Rosenberg Gyula kiJlatetése. A király Rosenberg Gyula országyülési képviselőt legközelebb a Szent István-rend kiskeresztjével tünteti ki közéleti müködéso jutalmaképen. — Főei'dőtamlcsosi kinevezés. A király Kiss Ferenc szegedi erdőtanácsost főerdőtanácsossá nevezte ki. A kiváló tisztviselő ez ujabb előléptetése alkalmából mindenki szívélyesen üdvözli Szeged erdőgazdaságának buzgó föllenditőjót. — A kiállítási ankét. Megírtuk, hogy Lázár György dr polgármester az országos kiállítás dolgában értekezletet hivott össze. Ejt az értekezletet Bánffy halála miatt elhalasztották ós azt hétfőn, huszonkilencedikén tartják meg. Arra a polgármester meghívta Gelléri Mórt, az országos iparegyesület igazgatóját ós Kovács Gyulát, a kereskedelmi muzeum igazgatóját is. — Uj ügyvédi iroda. Winkler Sándor dr fürészgyáros, aki már évekkel ezelőtt ügyvédi vizsgát tett, pénteken megnyitotta Szögeden ügyvédi irodáját. — Máriadalok az alsóvárosi templomban. Dr Simkó Elememé, aki művészi és gyönyörűen csengő hangjával már többször gyönyörködtette a szegedi müvószpublikumot, ma este hat órakor az alsóvárosi templomban XVI. századbeli Máriadalokat fog előadni. — Hieronyini-, Bánffy-, Lüw-utcák Szegeden. A szegedi polgárság körében fölmerült az a gondolat, hogy a város egyik fontos utvonalát Bánffy Dezső báró-utcának nevezzék el. Igy azután a májusi közgyűlés elé három ilyen javaslat kerül. A Polgár-utcát Bánffy Dezső báró-utcának, a Margit-utcát Hieronymi Károly-utcának ós a Zsinagóga-utbát Löw Lipót-utcának fogja elnevezni a város közgyűlése. — Német gazdák Szegeden. A Deutsche Landwirtschaft-Gesellschaft negyven tagja érkezett pénteken este Szegedre, hogy magyarországi tanulmányutjokban a szegedi tanyai mezőgazdaságot és állattenyésztést is tanulmányozhassák. A szépszámú társaságot Jeszenszky Pál, az Omge ügyvezető-titkára kisóri magyarországi utjokban. A Szegedi gazdasági egyesület nevében Bokor Pál elnök fogadta a vendégeket. A társaság tagjai Szegedről Mezőhegyesre utaznak, ahol az állam vendégei lesznek. — Házasság. Singer Jenő szegedi tekeasztalgyáros junius 4-ón délután egy órakor vezeti Budapesten, a Dohány-utcai zsidó templomban oltárhoz Braun Zelmát. — Hivatalos órák a péuzügyigazgatóságuál. A magyar királyi pónzügyigazgatóság a közönség tájékoztatása céljából közhírré teszi, hogy a pénzügyigazgatóság ós a szegedi királyi adóhivatal hivatalos órái 1911. évi junius 1-től szeptember 30-ig a nyári időszakra való tekintettel reggel hét órától délután egy óráig fognak tartatni. — A legnagyobb csatahajó. Tegnap bocsátották Filedelfiábun vízre Vyomingsorhajót, melynek tonnatarlalma a legnagyobb az összes eddigi csatahajók között. — Sztrájkol tizenhárom péksegéd. A szegedi póksegédek május 24-ón kimondták, hogy sztrájkba léptek, mert a munkaadók egy része nem teljesítette követelésüket. A mozgalomban azonban mindössze tizenhárom munkás vesz részt. A többi nem akarja családját kenyér nélkül hagyni s igy tovább dolgozik. A sztrájkolók a Nómeth-fóle vendéglőben ütöttek tanyát. — Véres kerékpár-verseny. Milánóból jelentik: Rengeteg néptömeg várta a célnál a kerékpár-verseny bajnokait. Egy csomó fiatalember, hogy jobban lásson, fölkuszott a célpont közelében épülő ház gerendáira. Egyre többen ós többen másztak föl, mig egyszerre a nagy teher alatt a gerendázat leszakadt. Egy fiatalember meghalt, kettő halálosan s husz más is súlyosan sebesült meg. A könynyebben sérültek száma körülbelül negyven. — A szülők előtt. Debrecenből irják: Tegnap este öngyilkosságot követett el egy Rácz Gábor nevü iskolai tanuló. Az esetnek a flu szülei is tanúi voltak, de a meglepetéstől nem tudtak segíteni rajta. Rácz Gábor folyton veszekedett az édes anyjával. Az öngyilkosság előtt is heves jelenetei voltak, mire az anyja leszidta. Erre a fiu leakasztotta a szegről az apja revolverét s oda kiáltotta: — Itt az életem. A következő percben a szájába lőtt. A megrémült szülőket annyira meglepte a dolog, hogy elájultak. Haldokolva szállították Rácz Gábort a közkórházba. && részére egész éure hirdetést ad lel, :: az hirdethet í:
