Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-27 / 120. szám

1911 május 24 DELMAGYARORSZAG 5 — A római egyetemen diák voltam — igy kezdi — és már irtam volt néhány kötet verset. Néhány fiatalember ekkortájt igen lieves irodalmi vitát folytatott a Cronaca Bizantinaban. Ennek az újságnak a kiadója munkálkodásom jutalmazásakópen egy virágkereskedőnél és egy cukrásznál nyílt hitelt nyitott, ugy hogy virágot ós cukrot annyit rendelhettem, amennyi jólesett. Akkortájt igy fizették a költőket . . . Egy reggel egy nagyszerű színésznő jelent meg városunkban és megrészegített mindnyájunkat. Imádtuk. Nekem jutott a megbízatás, hogy tisztelegjem nála és mézédes költészetünk termékeit lába elé rakjam. Még ma is emlékszem arra a nagy félelemre, mely hatalmába ejtett... Bevezettek Sarali Bernhardt szobájába, aki néhány ur és egy kosár vörös rózsa társaságában ebédelt. A fülem zúgott, nem is értettem meg, mit válaszol üdvözlésemre. Zavaromban igen nevetséges lehettem, nem tudtam mihez fogni, kaptam a költeményeket, a művésznő lábai elé dobtam és elinenekültom. A barátaim izgatottan vártak egy közeli kertben, hogy beszámoljak nekik küldetésemről. De hiába vártak és hiába kutattak utánam egész este, egész éjszaka. És ez az elfogultság társamul szegődött akkor is, amikor esztendők múlva Párisba utaztam és Sarah Bernhardt királyi nagylelkűséggel ajánlkozott rá, hogy az ösmeretlen fiatalembernek drámáját szinrehozza. * A Vijjszinpad a közönségért. A szegedi Vigszinpad igazgatósága fáradságot és költséget nem kiméivé, mindent elkövet, hogy a közönségnek élvezetes ós művészi szórakozást nyújtson. Az igazgatóság vasárnap délelőtt ingyen tombolát rendez, amelyben gyönyörű nyereménytárgyakat sorsolnak ki. Vasárnap délután félhely árakkal előadás lesz a VigszinPadon, fehér műsorral. A délutáni előadáson az egész művész-személyzet föllép. Szombaton és vasárnap este uj műsorral az egész művészgárda részvételével pazar előadás lesz. Föllép Ella Elyott, a táncok királynője, a milanói Scala volt tagja. Menő a telepátikus fenomén, aki iránt az érdeklődós napról-napra nagyobb •esz. Sarkacli, Csabai ós Kerekes is föllépnek és uj számokkal fogják azt a sikert tetézni, amit eddigi működésűkkel méltán kiérdemeltek a szegedi közönségtől. A kínai forradalom. Szentpétervárról jelentik: Pekingi megbízható hirek szerint a dinasztiaellenes forradalom, amelynek élén Senai Kai Ven áll, nagyon veszedelmes. A forradalmár sereg 40,000 főnyi gyalogságból toborzódott össze s ehez 8000 tényleges szolgálatban álló katona csatlakozott. A jelszó: Halál a Mandzsur-dinasztiára. Ázsia az ázsiaiaké! Barátság a japánokkal! Holló Lajos mandátuma. A Kúria második választási tanácsa pénteken folytatta Zachár Emil dr elnöklósével annak a petíciónak a tárgyalását, amelyet a félegyházi választáson a kisebbségben maradt munkapárt adott be a Megválasztott Holló Lajos mandátuma ellen. A tárgyaláson Tetétleni Ármin dr, a peticionálók jogi képviselője folytatta fejtegetéseit, ame'yekben a kihallgatott tanuk vallomásait bírálta. A tanukat két csoportra osztva sorakoztatta föl a bíróság előtt. Az egyik csoportba foglalta azokat, akik Félegyházán vezéremberek, a másik csoportba azokat a tanukat, akik nem választók, vagy ha választók, nem vezető emberek. Megállapította, hogy a vezéremberek Egyértelműen vallottak ós pedig azt, hogy sem 'tatás, sem etetés nem történt. Ezzel szemen áll a többi tanú, akik nem vallottak egyértelműen s akikről Tetétleni megállapítja, nogy épen az a körülmény, hogy vallomásuk különbözik, valószínűvé teszi az igazságukat. Egy része a tanuknak büntetett előéletű ugyan, de ez csak szépséghiba. Tetétleni után a petieionálók fölszólalására kerül a sor. Holló Lajost V&lószinüleg már szombaton kihallgatja a Kúria. Hollós József Szegeden. — Beszámoló egy tanulmányútról. — (Saját tudósítónktól.) Szeged közéletének csöndes szenzációja van. Jthóaapi fáradságos tanulmányut, lankadatlan munka ós kutatás után hazaérkezett Hollós József dr, a szegedi közkórház boncoló-föorvosa, a város társadalmának egyik első intellektuelje. Ez a ritka energiájú ós kiváló képességű férfiú, aki néhány évi egyetemi ós klinikai mult után a vidék csöndessógóben világraszóló tudományos munkásságot fejtett ki két-három óv alatt, ez év januárjában ment külföldre, hogy a tuberkulózis bakteriológiája és terápiája terén az ujabb eljárásokat megismerje és megtanulja. Munkásságának nagy jelentőségét hivatalosan is elismerték; tanulmányai céljára a belügyminiszter egyezer, a kultuszminiszter pedig kétezer korona segélyösszeget utalt ki számára ós a város hatósága összesen hat hónapi szabadságra bocsájtotta. Hollós doktor csütörtökön érkezett vissza utolsó tartózkodási helyéről, Berlinből, hogy orvosi és kórházi működését Szegeden újból felvegye. A Délmagyarország megbízásából felkerestem a kiváló orvost Kazinczy-utca 6. szám alatti rendelőjében, ahová most költözik át ós ahol épen a lakás elrendezésével van elfoglalva, hogy tanulmányútja lefolyása és eredményei iránt, a nyilvánosság várakozását kielégítendő, érdeklődjem. A doktort a legnagyobb munkában találtam. Iratai, könyvei és műszerei között kétségbeejtően fárasztó munkában forgolódott, alig lehetett látni a sok nyitott láda és szekrényszárny közepette. Felesége és két kis leánya még a régi lakásban tartózkodnak ós a doktor egymaga rendezi a dolgozószobáját és a laboratóriumát. — Nagyon szívesen vagyok rendelkezésére, — kezdte Hollós doktor — ha nem nyilatkozatot vár tőlem, hanem csak egy kis tereferóre jött el. Amit végeztem ós amit kezdeni, illetve folytatni akarok, az nem sok ós nem is érdemel sok szót: dolgoztam, mint egy diák és sokat tanultam, most pedig itt vagyok, hogy felvegyem a régi munkásságomat. Hétfőn kimegyek a kórházba, átveszem a hivatalomat és ugyanakkor megkezdem a rendeléseimet is. Jól érzem magamat ós szívesen fogok neki a munkának, mert jól esik az a tudat, hogy nem hiába jártam künn, tanultam ós előrehaladtam. Es most beszóljon ön. [A szegedi újdonságokra vagyok kíváncsi. Oly szépen, egyszerűen, meggyőzően mondta ezeket Hollós doktor, hogy szinte levett a lábomról. Miért is faggassam tovább? Az ő munkássága nem szorul staffagera. De azután a nyilvánosságra gondoltam. Ez az ember onnan jön, ahol a tudomány és "a kultura összefognak és osodákat müveinek a nagy, „magyar" betegség, a tuberkulózis elleni küzdelemben. Onnan jön, ahol nemcsak üdvözítő igéket hirdetnek, de embereket, ezreket mentenek ós gyógyítanak meg, elesetteket ós halálraszántakat, szegényeket és nyomorultakat, élni vágyókat és családfentartókat, — ennek az embernek a tapasztalataihoz jussa van a nagyközönségnek akkor is, ha jobban szeretne menekülni a nyilvánosság program-kérdéseitől. Ravaszul munkába vettem tehát. Tudtam, hogy nem fog nyilatkozatot tenni, de azt is tudtam, hogy hallgatni sem fog, ha ráterelem a beszédet a tuberkulózis-küzdelem nagy kérdéseire. Ekkor nem tudhat hallgatni. És mert erre a cselre már jóelőre elkészültem, Bandelier és Röpke jeles szakkönyvéből merített tudásom egész arzenáljávei, egyszerre egész érdeklődő kérdés-rajjal támadtam neki. Ami nem sikerült az érdeklődő interwievernek, az sikerűit a hipochondernak, — a doktor elkezdett besznélni. Itt pedig következzék az, amit elokvens, nagy látókörű és elragadtatáson előadásából sikerült megjegyeznem. — Azért mentem ki, hogy a tüdővész elleni tudományos ós társadalmi védekezés ujabb módjait tanulmányozzam. Főként a vonatkozó bakteriológiai ós gyógyítási kérdések érdekeltek. Négy hétig Davosban voltam, Spengler Károlynál, ahol különösen a tuberkulózis és a lues összefüggését ós szerologiáját tettem búvárkodás tárgyává. Itt fejeztom be egyik, Szegeden megkezdett könyvemet is, amely Wiesbadenben a napokban fog megjelenni ós amelynek cime: Simptomatologie und Terapie der latenten und larvierten Tuberkulose, (A nyilt és a burkolt tuberkulózus fölismerése ós gyógyítása). — Vizsgálódásaimat Lyonban, Rocké és Qormand tanárok mellett, az orvosegyetemen és a bakteriológiai intézetben folytattam, majd ismét négy hét múlva Borisba mentem, ahol hat hétig a Pasteur-intézetben dolgoztam, Roux és Metschnikoff professzorok oldalán. Itt végzett munkásságon: redm Ínyeit csak az idehaza folytatott to. b':i munka fogja kiegészíteni. Legutóbb Berlinben, az egyetemi belgyógyászati klinikákon dolgoztam. — A tüdővész elleni küzdelemről vallott fölfogásom odakünn sem változott. Az, hogy a tüdővész gyógyítható és megelőzhető betegség, már régóta nem újság. A fődolog marad: a megelőzés. Franciaországban, de méginkább Németországban magas színvonalú intézmények, az úgynevezett dispensáire-e\n vezetik ezt a harcot, amely intézetek élén a legelső szaktekintélyek állanak. Franciaországban ós Belgiumban még viszonylag tökéletlenebb fegyverekkel folyik a harc, de Németországban egyéh eszközök is vannak; első helyen a fontos népjóléti és egészséges lakáspolitikai intézmények. A kellő erővel ós színvonalon, a betegség veszedelmességével arányban azonban még sehol sem küzdenek. A mi viszonyaink persze még sokkal szegényesebbek. — Orvosi munkásságom eredményét a szakirodalomban fogom földolgozni és először az ez év őszén megtartandó római tüdővész elleni kongresszuson mutatom be. Természetes, hogy a minisztériumokhoz terjedelmes hivatalos jelentést fogok föi terjeszteni. — A gyógyítás eszközei az általa íos higióninikus és diétás eszközök mellett a specifikus kezelés a különböző szérumokkal, tuberkulinokkal és az Immun-körperekkel. Majdnem mindegyikkel értek el gyógyeredmónyeket. A legjobbak mégis a Koch alaptanán felépülő Tuberkulinok és az Immun-körper. A párisi Pasteurintézetnek is jeles tuberkulinjai vannak. Az ón munkálataim főként a tuberkulotikus megbetegedések határformáira ós prognózisára vonatkoztak. A gyógyításra is egyre tökéletesebb és tökéletesebb módszereink vannak. Nagyon érdekesek az immunitás-tanok. Németországban a kettősfertőzós Spengler iskolája szerint tanitott elmélete már általánosan elfogadott, amely szerint az emberi tüdővósznól, emberi tüdővész és állati gümőkór bacillusai is szerepelnek. Franciaországban is egyre terjed ez a nézet az unismussal szemben. — A küzdelem jövője a legbiztatóbb Németországban és Svájcban. E két országban évrőlévre statisztikailag kimutatható a tuberkulózis apadása. Itt már érvényesül az energikus antialkoholista mozgalom is. A dispensairekben oltásokat is végeznek. A szanatóriumkezelés kizárólagosságától már elfordultak. Jelszó már a tüdővész-izolálás, amely célt a tüdővósz-kórházak szolgálják. Magyarországon még széleskörű és igen energikus intézkedésekre van szükség, de biztató jel az érdekelt minisztériumok űgybuzgalma és érdeklődése. Még sok nagyon-nagyon érdekes dolgot, kórlefolyást, részié et mesélt Hollós doktor. Épen távozóban voltam tőle, amikor a postáját hozták. A sok levél közt volt egy Spanyolországból, Valenciából. Agullar Jor-