Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-27 / 120. szám

1911 május 24 DELMAGYARORSZAG 3 jn-e a vakmerőségre, ugy látszik, a romániai Mnekre vonatkozóan kiadott türelmi rendelet woritotta a Tribuna embereit. Ha akadna neaizetiségi képviselő, aki a fönti értelemben merne szólalni a parlamentben, akkor re­mélhetőleg meg fogja kapni a kellő feleletet. Besteapta-te Iiomane egyike a legvadabb iz8'ató nótáknak ós nyilvános éneklóso a magyar torona országainak területén kihágás ós mint 'yet büntetik. A képviselőház ülése. — Kongregációs nap a Házban. — I (Saját tudósítónktól.) A képviselőház ma 'olytatta vallás- és közoktatásügyi költ­ésvetés tárgyalását. Az ellenzék részéről Kelemen Samu, a munkapártról Mártonffy járton és Kozma Andor szólalt ma föl. Jagyobb érdeklődéssel Kelemen beszédét '"Ugatták, aki a kongregációk dolgával fog­lakozott, működésűket ismertette és kri­l'zálta. Az ülésen Berseviczy Albert, majd Návay ajos elnökölt. Az elnök javaslatára a Ház elhatározta, Bánffy Dezső báró temetésére való tekin­tettel egy órakor befejezi a tanácskozást. Az e'nök jelentette, hogy a temetésen a Ház nevé­>eh Návay Lajos alelnök fog beszédet mon­dani. Fölolvasta az elnök Henry Brissonnak, ,a francia kamara elnökének köszönő táv­irtát a páris—madridi repülőversenyen történt katasztrófa alkalmából nyilvánított fászvétért ós özvegy Hieronymi Károlynó köszönő levelét a Ház részvétiratára. A Ház ezután folytatta a kultuszminisz­h'ium költségvetésének tárgyalását. A Ház mai üléséről ez a tudósításunk szá­mol be: Rerzevkzy Albert elnök féltizenegykor nyi­totta meg az ülést. A mult ülés jegyzőkönyve­ik hitelesítése után az elnök indítványára a Ház- elhatározta, hogy Bánffy Dezső báró teme­tésére való tekintettel mai ülését egy órakor ^rekeszti. A Ház ezután tudomásul vette le,»ri Brissonnak, a francia kamara elnökének özvegy Hieronymi Károlynőnak táviratait, "•melyben megköszönik a képviselőház rész­ltét. Következett a napirend, a kultusztárca költ­ésvetésének folytatólagos tárgyalása. (Magyar iskolák.) . lártonffy Márton (munkapárti): A magyar J^olának a magyar kulturát kell szolgálnia. ('a kell törekedni, ' hogy a magyar államiság ézmóje mindenütt, főleg az iskolákban is érvé­nyesüljön. A kultura és az iskola elválasztha­"tlanok és örömmel látja, hogy a miniszter minden törekvésevei az iskola magyarságát !faria szolgálni. Vizsgálnunk kell az iskolákat j bél a szempontból, vájjon megfelelnek-e az "kólák azoknak a követeléseknek, amelyeket [/•agyar állam megkívánhat. . Kern helyes, ha elhanyagolják a tanárok fize­ésének rendezését, mert a magyar községi j^olai tanároknak biztosítani kell a nyugodt "igélhetést. Megszavazza a költségvetést. (A* ekszpozé bírálata.) Kelemen Samu (Justh-párti): Semmi sem mu­stja jobban a közszellem hanyatlását, mint a kultuszminiszter beszéde ós az az ujongó m&adtatás, amelyiyel ezt a beszédet a néppárt '°Kadta. Tisza István mondott ugyan liberális °e8zédet, csakhogy ezt a beszédet Tisza István m°ndta ós nem a miniszter. A miniszter pro­pamjának főbb pontjait vizsgálva, beláthat­A ' bogy ez nem szorosan vett kulturprogram. f\ miniszter programja megegyezik a keresz­''uyszociálisták programjával. Huszár Károly (sárvári): A keresztényeknek /a£y a szociálistáknak szól-e ez a kirohanás? IZaj.) Kelemen Samu: Ezt beszédem folyamán fo­részletesen kifejteni. A miniszter sok helyen harci jelszót tett muftáévá. Magyarországon törvénybe van ik­*"tva a vallásnólküliség ós az ilyen állam­polgárokat nem lehet a harmadik sorba ál­dani. Kijelenti, hogy nem szabadkőműves. (Zaj a néppárton.) A szabadkőművesség alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta. Rakovszky István: Nem tartják meg az alap­szabályokat. (Zaj.) (A kongregációkról.) Kelemen Samu: A magyar parlament nem politikai mozgószinház és ezért ezeket a kér­déseket csakis higgadtan szabad fejtegetni. A Mária-kongregációknak Zichy szerint csak a pietás a célja. Bns Jakab jezsuita páter szerint pedig a kongregációk célja az eclesia militans megerősítése. Felolvassa a kongregációk ré­szére kiadott utasításokat. Az összes kongregációk egy helyre futnak össze és ez a római a központi kongregáció. Hogy a kongregációk nemcsak pietizmussal fog­lalkoznak, bizonyítja a 13. paragrafusa a vidéki kongregációk utasításának is, amely arról szól, hogy a kongregációk közéleti kérdésekkel is foglalkozzanak. (Zajos jelenetek.) A kongregációk kiadványaiban olyan utasí­tásokat talál az ifjúság számára, .amelyekből erre csak kár háramolhatik. Az élet fizikai törvényeinek korlátozása sohasem szolgái az egészség javára. A kongregáció havi füzeteiből és ifjúsági könyveiből olvas föl részleteket. Huszár Károly : A talmudot idézze. Polónyi Géza : Az Ezra törvényeinek sokkal érdekesebb utasításai vannak ! Kelemen Samu: Polónyi Géza ur tartózkodó karaktere folytán bizonyára nem fog tartóz­kodni a tartózkodástól. Nem akarja korlátozni semmi tekintetben a gyülekezési jogot, de az ellen van kifogása, hogy az ifjúságot, amelyre fiatalságánál fogva it ránehezedik a tanári te­kintély, besorozzák a Mária kongregációkba, vagy más gyülekezetekbe, legyen a Bocskay-, vagy a Zion-egylet. (Élénk helyeslés a Ház minden oldalán.) Kovácsy Kálmán: Az ifjúságot nem szabad megmételyezni. (Zaj). Fölkiáltások a néppárton: Hát a Galilei-kör! A folytonos zajban az elnök rendreutasítja Kovácsyt és Huszár Károlyt. Apponyi Albert és Sághy Gyula csititólag fordul Kovácsy felé, aki azonban nem hagyja magát. Kovácsy Kálmán (Apponyi felé): Nem engedem terrorizálni magamat. A mi pártunkban csak liberálisnak lehet lenni! (Zaj). Kelemen Samu: Ha ilyen szellemben fog folyta­tódni a magyar közélet megmételyezóse, akkor közel van az az idő, amikor pártkülönbség nélkül egyesülni fogunk és ha kell, ököllel fogjuk kivivni magunknak lelkiismereti szabadságunkat. (Taps a Justh-párton). Rakovszky (a munkapárt felé): Na, hát élje­nezzenek! A munkapárton éljeneznek. (Kozma a klerikalizmusról) Kozma Andor: Ugyanolyan szabadelvűnek tarija magát, mint Kelemen, ép ugy elitéli a klerikalizmust, de nem lát benne oly nagy ve­szedelmet, mert a magyar klérus eddig nem azonosította magát azzal az uitraklerikálizmussal, amit egyes politikai körök hirdetnek. Kozma Andor: Az uj egyetemnek fölállítása régi szüksége a magyar közművelődésnek, mert hiszen a kuli ura mindig felülről terjed. Szük­ségesnek tartja a középiskolák szaporítását, még nemzeti vidéken is. Az a tapasztalat, hogy a nemzetiségek megtanulnak ugyan ma­gyarul beszólni, de magyarul érezni nem tudnak, nem ábrándíthatja ki a nyelv­héditó erejéből táplált meggyőződéséből. A tüz­zel-vassal való magyarosításnak különben sem barátja, A költségvetést elfogadja. (Helyeslés a jobboldalon.) Daniján Vazulnak a Ház megengedte, hogy beszédét holnap mondhassa el. Az ülés egy órakor végződött. A Jnstli-pilrt ncpgyülése Hódmezővásár­helyen. Vasárnap Hódmezővásárhelyen rendez a függetlenségi és 48-as Justh-párt népgyűlést az általános, egyenlő és titkos választói jog mellett. A gyűlés délelőtt 10 órakor lesz a Kossuth-téren. A központ képviselői már szom­baton megérkeznek Hódmezővásárhelyre. A hód­mezővásárhelyi Kossuth Lajos-pártkör Nagy György dr és Kovács József elnöklete alatt tar­tott végrehajtó bizottsági ülésén elhatározta, hogy az érkezőket ünnepélyesen fogadja és tiszteletükre fáklyásmenetet rendez. Eltemették Szeged képviselőjét, Bánffy Dezső bárót. — fiz országos részvét. — (Fővárosi munkatársunk telefonjelentése.) Bánffy Dezső báró volt miniszterelnököt, Magyarország közéletének egyik legérdeke­sebb férfiát, Szeged képviselőjét, ma délután három órakor temették el a Kerepesi teme­tőben. Iiaypál Benő imája után az egyszerű fekete koporsót délelőtt féltizenkettőkor szállították át a Bimbó-utcai palotából a Kalvin-téren levő református templomba, ahol az ősi imához komor gyászpompában várta az ország és a református egyház nagy halottját. Féltizenkettőkor érkezett meg a Kalvin-téri templom elé a halottas kocsi, nyomában öt koszorús-kocsival. A diszfurgont az elhunyt fia, Kázmér báró kisérte. A koporsót elhelyezték a templom urasztaii részén fölállított egyszerű katafal­kon, amely mögött a gyászlepellel bevont szószók emelkedett. A koporsóra tették Bánffy özvegyének, testvérének, leányának és fiainak koszorúit. A katafalk körül helyezték el a kormány, a képviselőház és a főrendiház s az ország ós Szeged ko­szorúit. Tizenkét órakor nyitották meg a templo­mot a közönség részére, amely sürü csopor­tokban tekintette meg az ország nagy ha­lottjának a ravatalát. Két óra után már sok ezerre menő közönség lepte el a Kálvin­teret, ugy, hogy lovas- és gyalogos rendőr­ségnek kellett a rendet föntartani. Fólhárom­tól kezdve egymásután érkeztek meg a köz­élet és egyház notabilitásai. Néhány perccel az egyházi ceremónia előtt megérkezett a király képviselője Pálffy Miklós herceg magyarországi udvarnagy és József főherceg képviselője: Szapáry József gróf főudvar­mester, akik egyszerű fekete karosszékben, a ravatal baloldalán foglaltak helyet. A kata­falktól jobbra ós balra levő padokban a csa­ládtagok, a családhoz közel álló előkelőségek, a kormány, a képviselőház, főrendiház és a küldöttségek képviselői foglaltak helyet, közöttük Szeged ötventaguküldöttsége, Lázár György dr vezetésével. Hárorh órakor fölcsendült a református gyülekezet éneke. A Te benned bíztunk eleitől fogva ... és a Krisztus az én életem . . . kezdetű dalokat énekelték, amely után Kenessey Béla erdélyi református püspök tar­tott könyekig megható, magasszárnyalásu, gyönyörű prédikációt. Az egyházi szertartás után a Muzeum-köruton, Rákóczi-uton ós a Köztemető-uton át a nagyszámú gyászközön­ség a kerepesi temetőbe kisérte a koporsót. A temetőben Haypdl Benő rövid beszéde után a képviselőház nevében Návay Lajos alelnök búcsúztatta el a nagy halottat. Ballal Lajos miniszteri tanácsos a Lipót­városi Kaszinó részéről mondott búcsú­beszédet. (A család ggászjelentése). A család a következő gyászjelentést adta ki: Elesett a mi fejünknek koronája: ezért szomorú a mi szivünk. Özvegy báró losonci Bánffy Dezsőné született Máthé Ilona a maga és leánya, Dóra, továbbá az elhunytnak első felesége néhai magyargyerömonostori Kemény Mária bárótól született gyermekei losonci Bánffy Kazimir báró és neje született tarcsafalvi Pálffy Marié, gyermekeik Marienne és Dániel, losonci Bánffy Ferenc báró és neje széplaki Petricsevich-Horváth Ida és fiuk Dezső, Feilitzsch Berthold báróné született losonci Bánffy Alice bárónő, férje Feilitzsch

Next

/
Thumbnails
Contents