Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-05 / 102. szám

1911 DELMAGYARORSZÁG 1911 május 5 Mind< tétlen i vádoló péntek* Papp Elek (Justh-párti): Ausztria és Magyar­ország gazdasági viszonyairól beszél és pana­szolja, hogy mindenünket Ausztriának vagyunk kénytelenek eladni. Ezen az önálló vámterület fog segíteni. Rosszalja a hitbizományok intéz­ményét és határozati javaslatot terjeszt be a hitbizományok eltörlése érdekében. (A földeli megterhelése.) Beck Lajos rámutat a birtokváltozások nagy mértékére, ami mindenesetre egészségtelen állapot jele. Ismerteti a magyar földbirtok rop­pant megterhelését, ami egyik legnagyobb aka­dálya az intenzív gazdasági kulturának. A mi örökösödési jogunk nincs semmi tekintettel a nemzeti érdekekre, a birtokmegtartás nagy szociális és gazdasági jelentőségére. Másutt mindenütt bevitték az örökösödési jogba eze­ket a szempontokat, nálunk fokozott mórték­ben szükség volna erre. Szól az egyenlő örö­kösödés rendszeréről. A költségvetést nem fo­gadja el. Egy órakor az elnök az ülést félórára felfüggesz­tette, félkettőkor nyilt ülésben kisorsol­ták az összeférhetetlenségi itólő-biróság tagjait Széchenyi Emil gróf ügyében. A bizottság tagjai a Ház előtt letették az esküt s az elnök az ülést berekesztette. Az itéló'-biróság ülésének lefolyásáról külön tudósításunk szól. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Április 5. péntek 6, szombat 7, vasárnap 8 hétfő 9 kedd 10 szerda Medgyasszay Vilma kabaré­estélye és Robin orvos. Víg­játék. (Bérletszünet.) Medgyasszay Vilma fölléptével Az elvált asszony. (Bérlet­szünet.) d u. A bor. (Falusi történet.) este Délibáb. Operett. (Békefi­pár búcsúja. Páros »/,-os bérlet. Trilby, szinmü. Fenyvesi Emil vendégföllóptével, bérletszünet. A tanítónő, szinmü. Fenyvesi Emil vendégfölléptével, bérlet­szünet. Az államtitkár ur, vígjáték. Fenyvesi Emil vendégföllépté­vel, bérletszünet. Jegyzetek egy külvárosi színházról. Páris, április 30. Párisban, még a legszegényebb faubourg (kül­város) lakossága, a legnyomorúságosabb gyári munkásnép sem tud ellenni a fantáziáját he­vítő s érzékeit izgató színházi látványosság nélkül. Semmi sem érdekesebb, mint figyelni az egyes tragikus szcénák hatását, az egyszerű, tanulatlan munkások arcán. A belvárosi nagy színházak karzatain s kakasülőin azonban nem ugyanaz ez a hatás, mint a kültelki színházak­ban. A belvárosban ugyanis a csőcselék nem érzi magát teljesen otthonosan, feszélyezve van az alatta levő elegáns publikumtól s valódi érzelmének nem mer szabad megnyilatkozást adni. A Théatre de Quartier-ben, az ő színhá­zában azonban sem feszélyezi s ha a teremben uralkodó illat nem bátortalanitaná el egy ki­csit az „egyszerű erkölcsök tanulmányozóját", föltétlenül átragadna miránk is az a megelé­gedettséggel teli gyönyör, amely az egész elő­adás alatt az egyszerű nézőközönség arcát megüli. Az előadás pontban nyolckor kezdődik — a közönség azonban megjelenik a kapuk előtt már hét órakor. Először: mert a színházba menetel nagy esemény, amelyet lázas türelmetlenséggel vár mindenki — s a türelmetlen emberek min­dig jóval idő előtt érkeznek; másodszor pedig az az egy óra, amit igy várakozással töltenek el, rájok nézve nem vész teljesen kárba. A kapu előtt megjelenik a színház portába, fényes, ekszotikus uniformisában s ékes szavakkal ma­gyarázza meg az egybegyűlteknek az előadandó darab témáját, kiemelve a hatásos jeleneteket s fölhiva a figyelmet a színészek kitűnő játé­kára. Majd kiosztja a várakozók között a ri­kító szinü illusztrált szinlapot, amelyet azután a szinmüpártolók apró csoportokba oszolva — kommentálnak. Mindegyik csoportban akad egy tapasztalt, világlátott egyén, aki a darabot már látta egyszer ós ezen a jogcímen értekezést tart a többieknek, akiknek arca már előre su­gárzik az örömtől s attól a sok vérfagyasztó és megríkató gyönyörűségtől, amit odabenn látni fognak. Végre megnyílnak a kapuk s a közönség be­tódul a nézőtérre. Feltűnik azonban,hogy vala­mennyién szorongatnak valami kis csomagot a hónuk alatt. Miután elhelyezkedtek a valamikor pirosnak mondott bársony zártszékeken, ezek­nek a rejtelmes csomagoknak a titka meg­oldódik. A publikum ugyanis a gyárakból s a műhelyekből nem ért rá hazamenni, hanem egyenesen idejött a színházba s nem vacsoráz­hatván otthon, magával hozta az elemózsiáját. És a zsíros papírokból előkerülnek a kolbászok, sonkák, sajtok s a kabátzsebekből a vörösboros üvegek és a lakmározás eltart az első fölvonás végóig, betöltve a helyiséget valami fanyar illattal, amely illat, összevegyülvén az ember­párával, meglehetős szalonképtelen s kellemet­len szagkeveréket ad. A második fölvonás alatt azonban a lakmározásnak még nincsen vége. A francia ugyanis, legyen az bár a legszegé­nyebb munkás, a clessert-ről le nem mond. A zsebekből és kiskosarakból almákat hoznak elő, amelyeket a nézőtéren elhelyezett kályhá­kon megsütnek. És ez a színházi almasütés pompásan kedélyes szint kölcsönöz az estének. Az almák elcseréiődnek s a csere nyomában támadt veszekedés rendesen pár percre felfüg­geszti az előadást — de csak a színpadon, mert a nézőtéren ekkor folyik csak igazán a komédia. Megesik azután, hogy ezek a sült al­mák nemcsak a nézők dessert-je képen szolgál­nak, banem a közönség nem-tetszésének kifeje­zésére is, amennyiben az elégedetlen specta­teure-ök habozás nélkül röpítik őket az anti­patikus színész fejéhez. Az előadásra kerülő darabok természetesen speciális dramaturgiai törvények szerint vannak összetákolva. Mert egy külvárosi színdarabnak az a főkelléke, hogy minél több vérfagyasztó gyilkosságot és hajmeresztő mészárlást tartal­mazzon. És ebből az öldöklésből különösen a puska-halál a legkedveltebb a közönség előtt. Az igazgató kénytelen minden felvonás végére, okkal, ok nélkül, valóságos lövöldözést rendezni. A sortüzekre a nézők igazi gyermekekként tombolnak az örömtől. Igaz ugyan, hogy min­den felvonás után oly fojtó lesz a puskapor füst, hogy a termet tiz percre teljesen ki kell ürí­teni. A külvárosi közönség nem fukar a tetszés­nyilvánításban: a komikus jelenetek alatt le­veti a kabátját és cipőjét, hogy szabadabban nevethessen s a hatásosabb szcénák után perce­kig tapsol. A tapsot azonban nem a színész jó játéka szerint nézi, hanem a szerep minősége szerint. A hőst, az ártatlanul szenvedőt, bár­milyen komiszul játszik is, frenetikus tapssal dicséri és buzdítja, míg az intrikust, a gonosz­ság megszemélyesítőjét — kivétel nélkül min­dig kifütyüli. Havas Zoltán. '" Medgyasszay Vilma kabaréja. Arra a nagy érdeklődésre váló tekintettel, amely Med­gyasszay Vilma kabaréestéjét kiséri, a szinház vezetősége elhatározta, hogy szombaton kabaré keretében lépteti föl a művésznőt. Medgyasszay Vilma műsora nem egészen ugyanaz marad, ami az első estén, mert több uj dalt is énekel. Azonkívül szombaton Grengoire, a klasszikus egyfölvonásos vígjáték kerül színre. * Fenyvesi Emil vendégszereplése. Feny­vesi Emil, a Vigszinház kitűnő művésze, a jövő héten három estén át vendége lesz a szegedi színháznak. Hétfőn a Trilby Svengaliját, ked­den A tanitónő-bon ifjabb Nagy Istvánt, szer­dán pedig Az államtitkár ur címszerepét játsza Mindhárom előadás bérletszünetes lesz. Hét­főre a páratlan háromharmados, keddre a páros egyharmados, szerdára a páratlan kétharmados bérlők elővételi jogát szombat estig tartja fönn a pénztár. * Ternovszky Margit sikerei. A magyar vidéki városok színházainak kedvelt vendég­szereplő primadonnája G. Ternovszky Margit, á héten több estén át Debrecenben aratott si­kert, valósággal ünnepelték a müvószasszonyt Az egyik debreceni újság igy számol be a si kerről: Maeste fejezte be vendégszereplésétTernovszk5 Margit, a debreceni szinháznap több napon át kedves és ünnepelt vendége. A müvószasszonj ma este a Bőregér Adél szobaleány szerepébei búcsúzott. Mindhárom napon sürü tapsokbat ós meleg ünneplésben volt része a művésznő nek, aki debreceni szereplésével ujabb bizonyi tékát adta nagy énektudásának s veleszületett müvésztehetsógének. Bájos megjelenése, váltó zatos, gyönyörű toalettjei csodálatra ragadtál a közönséget, amelyet művészi tudásával, gy5 nyörü hangjával, mindig elegáns és kedvei megjelenésével és egyéni tulajdonságának sol megnyerő és lebilincselő tulajdonságaival tel jesen meghódított. Csak örvendetes dolog hogy az igazgató a müvószasszonyt állattál vendégszereplésre megnyerte ós igy a közön sógnek, amely Ternovszky Margit művészeté nek csodálója lett, alkalma lesz e müvészetbei még sokszor gyönyörködni. 1 Vádol a vádlott közjegyző. — Bonyodalmak a Kern-ügyben. — (Saját tudósítónktól.) Kern Lajos dr tár gyalása szenzációs fordulattal közeledik t befejezés felé. Egyik meglepetés a másika érte. A tanúkihallgatások után a vádló ( sikkasztási bűnesetek megvilágítása céljából védőbeszédet mondott, melyben súlyosabb nál súlyosabb vádakkal illette egy volt al kalmazottját, Nekich Richárdot. Majd rátéri saját életmódjának ecsetelésére és elmondta hogy ami az 5 személyét illeti, mindig f lehető legszerényebb életmódot folytatta. Ez zel szemben óriási meglepetést hozott a: orvosok szakvéleménye, akik kivétel nélkü ki j elen tették, hogy Kern megrögzött alkoholista Ehez járult még azoknak a tanuknak vallomása kik a közjegyző életmódjára vonatkozólag azt a vallomást tették, hogy Kern állandóai vendégeket fogadott és igen költséges nagy uri életet folytatott. Igy az unalmasan lassai döcögő Kern-ügy a végső stádiumban szőve vényes és szenzációs adatokat dobott i fölszinre, melyek különböző kombinációkrí adtak okot. Legjellemzőbb az az eset, mel! a csütörtöki tanúkihallgatások során derűi' ki. Ugyanis Kern már régebben tudott Nekié üzelmeiről és dacára volt alkalmazottjai Szeless József dr, többszöri figyelmeztetései' nek, Nekichct megtartotta szolgálatába-fi ugy, hogy Szeless dr kénytelen volt lemofl dani állásáról. Jellemző eset ez, de még szőve vényesebbé teszi a már amúgy is igen bo nyoluit ügyet, mert Kern, kinek Nekich bi zalmasa volt, — mint föntemlitett tényei igazolják — följelentést tett Nekich ellen d ügyészségnél. Az ügyészség azonban a vá( képviseletét nem vállalta, mert a Kern ál' tal fölemiitett esetek elévültek. Az érdeke ügyben egyébként illetékes helyről igy nyi latkoztak: — Az megtörténhetett, hogy a volt iroda vezető a felektől több pénzt szedett az ok iratok kiállítása dijáért, mint amennyi 1 tarifa szerint járt volna s hogy a különbÖ zetet a maga céljaira forditotta. Az is meg történhetett, hogy kevesebb pénzzel számol be főnökének, mint amennyit fölvett. Ámd' ezeket az eseteket csak magánvádra üldő zik s mint szolgálati sikkasztás három hónai alatt elévül. Kernnek szerdai nyilatkozata ffl befolyással sincs a most folyó tárgyalási

Next

/
Thumbnails
Contents