Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-25 / 119. szám

1911 május 25 ÖElMAÜYAKORSZÁÖ egy BÁNFFY DEZSŐ. — 1843—1911. — A magyar közélet ismét szegényebb lett egy markáns, erős fajsúlyú alakkal: tegnap hajnalban hosszú szenvedés után meghalt Bánffy Dezső báró. Mint ember és politikus egyaránt jóval fölébe nőtt az átlagnak. Életét szakadatlan és buzgó munkában töltötte. Ez a magyarázata, hogy elmúlása őszinte és általános gyásza az egész nemzetnek s hogy ravatala előtt elmosódnak a politikai ellentétek és csak a súlyos veszteséget érezzük, amely halálával az országot, elsősorban a szegedieket, akik különösen a szivéhez nőttek, — érte. Tipikus megtestesülése volt Bánffy Dezső annak a fogalomnak, amit fajmagyar elnevezéssel jelöl meg a nemzeti büszkeség. Daliás alak, akit már puszta megjelenése is megkülönböztetett. A makacsságig SZÍVÓS fajszeretete, amely nem ismert megalkuvást) férfikorán át magánéletének és hivatalos működésének minden fázisán keresztül híven kitartott vele. Mindehez vegyük még, hogy ifjúságától kezdve a tett embere volt s megértjük, hogy közéletünknek a legutolsó négy évtized alatt egyre rohamosabban fejlődő egyéniségévé nőtte ki magát és hogy egyike lett azoknak a kiváltságosoknak, akiket kvalitásaik a miniszterelnöki méltóságig emeltek. Az erdélyi részeknek Bánffy Dezső báró már a hetvenes évek végén kimagasló, szellője volt. A nacionalista törekvések azidétt kezdték a hullámokat verni s a magyarság védekező szervezkedésében Bánffy mindjárt eleinte kiváló erőnek bizonyult, igy jutott Szolnokdoboka főispánságához, a iegekszponáltabb poziciók egyikére, melyen °lyan vasmarku kormányzati tehetséggé csiszolódott, hogy akkortájt kevés vármegyében volt az általa teremtett rendhez hasonló. Szigorúságáért rettegték, de emberies gondolkozása és szinte asszonyos szivjósága Megszerettették még ellenfeleivel is. E sikereknek a hire nyerte meg számára Bzapáry Gyula grófot s juttatta Bánffyt i892-ben mandátumhoz, hogy aztán a kigyöngült ós elbetegesedett Péchy Tamás helyót a képviselőház elnökségében elfoglalhassa. Ugyszólva Deus ex machina esett a nagy nyilvánosság kellős közepébe, de rátermettsége hamar otthonossá és igen rövid 1(,c alatt népszerű speaker-ró tette. Népszerűségét nagyra növelte, hogy az időközhon megindult liberális irányzat egyik legodaadóbb hívének bizonyult, ami aztán Megmagyarázza, hogy Wekerle bukása után Miért kellett neki jönnie s hogy ami nem ^került a „nagy kabinef'-nek, a szabadelvű egyházpolitikai alkotásokat a felülről támadt segíthette át . k. " «J» HMII IlIlXlf UUIOVIXUV ^álmatlanságon hogyan epen ő? Aránylag rövid miniszterelnöksége az eMlékezet,es és jelentős kormányzati niotiVllMokban valósággal bővelkedik. Az egyházpolitikai alkotásokat egymásután segítette a törvénykönyvbe és vitte át minden zökkenós nélkül az életbe. Agliardi megrendszabályozásában és Kálnoky gróf elbuktat-ásával a magyar befolyás erőteljes izmosodásáról tett imponáló tanúságot. S aztán a millenáris nemzeti ünnep s a Treuga Dei lélekemelő fényéből, a német császár budavári emlékezetes szerepléséből, a horvátok ós a románok megrendszabályozásából, amelyek valósággal dagasztották a nemzeti önérzetet, mindenki, még az ellenfelei is elismerték a Bánffyt megillető részt. A sikereivel lassankint sokasodtak az ellenfelei is, akik végre heves obstrukció után bekényszeritettók a csöndes főudvarmesteri móltóságba. Nem állta azonban sokáig ezt az egész életére rácáfoló nyugalmat. És már utóda, Széli Kálmán alatt levetkőzi az udvari móltóságot, hogy korábbi politikai hiveitől és gondolkozásától meglehetősen merész elkanyarodással ismét a politikai küzdőtéren teremjen. Ami azóta történt, úgyszólván a tegnap története. Emlékezünk rá még elevenen, hogy lassankint mint változott egyre keményebb ellenzékké s hogy a politikai mérséklethez csak a hálátlan koaliciós elszigetelés keserűsége téritette újból vissza. Hibái, amik bőven voltak, megboszulták magukat gyors emelkedésének hirtelen megtörésében. Sikerei azonban, amelyek szapora egymásutánban nőttek ki kormányzatából, a legjobban bizonyítják, hogy tévedései és fogyatkozásai ellenéro is a hivatottak közül való volt. Izzó, sohasem lankadó fajszeretete pedig még emlékében is melegséggel tölti el minden magyar embernek szivét-. Bánffy utolsó órái. Budapestről ezeket jelentik Bánffy Dezső báfó utolsó óráiról: A három hónap óta nagybeteg Bánffy utolsó napjait rendkívül nagy szenvedések kőzött töltötte el. A tiidőgyuladás, amely néhány nap előtt megtámadta, órárólórára válságosabbá tette életét. Tegnap tartották az utolsó orvosi tanácskozást betegágyánál, ahol Jendrassik Ernő egyetemi tanár ós háziorvosai, Tihanyi és Szöllőssy doktorok megállapították, hogy a beteg teljes elerőtlenedése a legvégzetesebb veszedelemmel fenyeget. Bánffy tegnap már jóformán semmit sem evett és délutánra teljes apáthiába merült. Azt is megállapították az orvosok, hogy eszméleténél volt, de már nem szólt senkihez és a hozzáintézett kérdésekre nem válaszol. Süriin jelentkezett a köhögési inger és fölog ez okozta a legnagyobb fájdalmait és szenvedésétÁllandóan látogatta a beteget Haypál Benő református lelkész, akivel igen jó viszonyban volt Bánffy. Tegnap is betegágyánál ült. Mély csönd volt a szobában, senki nem zavarta egy hanggal sem Bánffy haláltusáját. A beteg egyszer csak Haypálra emelte szemét és halk', alig haliható hangon igy szólt: — A leányom tegye le a konfirmációé vizsgát, még ha meghalok is. Azt akarom, hogy kálvinista legyen. Ezek voltak az utolsó szavai a bárónak. Az utóbbi napokban, valahányszor meglátogatta Haypál Benő, Bánffy eszméleténél volt, nem mulasztotta el figyelmeztetni a lelkészt arra, hogy Dóra leányának csütörtökön kell letennie a konfirmációé vizsgát, amely a református egyház törvényei szerint a gyülekezetbe való fölvételt jelenti. Haypál Benő ma korán reggel megjelent a gyászházban, ahol a kegyelmes asszonynyal megállapodott abban, hogy az elhunyt utolsó kívánságát teljesítik és Dóra baronessz holnap leteszi a konfirmációé vizsgát a Szilágyi-téri templomban. Bánffy élete. - Naggobb epizódok az államlérfl életéből. Bánffy Dezső báró (losonci), Bánffy Dániel báró ős Lécfalvi Gyárfás Anna fia, született Kolozsvárott, 1843 okt. 28-án. A gimnáziumot, ugyanott végezte, azután a lipcsei ós berlini egyetemeket látogatta és hosszabb utazásokat tett külföldön. Visszatérve gazdálkodott, majd mint a balközép hive, részt vett a politikai életben is, de bár több izben fellépett, mint képviselőjelölt, mandátumot nem nyert. A fúzió után 1875-ben Belső-Szolnok vármegye főispánja ós Kővárvidók főkapitánya lett. A megyék uj beosztása után Szolnok-Doboka vármegye élére lépett, mint főispán, 'ésőbb Be. zterce-Naszód vármegyét is ö igaz ívta és egyúttal, mint kir. biztos, rendezte a szó 1 iskolai és ösztöndijalapoknak, mint • aeti kormánybiztos pedig a volt második román határőrezrednek a kincstárral szemben vitás ügyét. E tevékenységének maradandó emléke ezt a rendezést szabályozó törvény. Ezen érdemeiért nyerte előbb a Lipót rendnek, majd a Szent István-rendnek lovagi keresztjét. Az erdélyi református egyházkerület főgondnokául is mer választották. Mint Erdély egész északi részének kormányzója határozott és erélyes fellépése miatt már akkor igen fontos tényezője volt a magyar politikai életnek. Megyéiben szinte ellenállás nélkül biztosította a kerületeket a kormánypárt részére. A nemzetiségi tekintetben annyira exponált területen erős és hajthatatlan képviselője volt a magyar állam tekintélyének. Az a meggyőződése, hogy nemzetiségi gyűlések, tartása éppen nem engedhető meg, ellenkezésbe hozta őt a Szápáry-kabinettel. Emiatt és mivel királyi biztossága és kormánybiztossága az ügyek lebonyolításával különben is megszűnt, lemondott a főispánságról. Annál meglepőbben hatott Bánffyra Szápáry miniszterelnöknek az az elhatározása, mellyel őt szemelte ki az 1892. év tavaszán összeült országgyűlés elnökéül. Személyes tekintél.yónek, családja ősi presztige-ének ós az erdélyi református egyház főgondnoki állásának köszönhette, hogy Szilágysomlyó szélsőbal kerülete mindaddig őt küldte az országgyűlésre. Mint államférfi. Mint a képviselőház elnöke is pártember maradt. Kötelességének tartotta, hogy azonosítsa maglát a kormány politikájával és tőle telhetőleg előmozdítsa annak sikerét. A különböző pártok vezetőivel tanácskozást folytatott a házszabályok szigorítása érdekében, de törekvése célt nem ért. A szabadelvüpárton belül heves ellenzője volt a nemzeti párttal való fúziónak. Nagy feltűnést keltett, hogy 1894. április 1-ón Kossuth Lajos temetése alkalmával egyházkerületi gyűlés tartása cimén távol volt a fővárostól. Amikor 1894. junius elsején a AVekerle-kabinet állása megingott és a szabadelvű-párt nem fogadta el Khuen-Hóderváry Károly bánnak Bécsben kitűzött jelöltségét, a király Bánffy véleményét is kikérte a politikai helyzet felöl és miniszterelnöksége már akkor szóban forgott. De Bánffy szükségesnek tartotta, hogy még a régi, bár némileg megújított kormány vigye keresztül a főrendiházban leszavazott törvényjavaslatokat. A Wekerlekormány bukása után és mivel a horvát bán ismételt jelöltsége és ezzel együtt a fúzió terve ujabban is meghiusult és Széli Kálmán vonakodott kabinetet alakítani, a király 1895. január 14-én Bánffyt bizta meg az uj kabinetmegalakitásával. Programjában az egyházpolikön) ^^cs^Lhatr^' \Jt*$íflÍ&™S&MtílÚZt$Í%fl szenSja ^Éjjeli pillangó (főszereplő Asta Nielsen). o Budapesten szűz előadást ért és folyton zsúfolt házakat vonz.