Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-23 / 117. szám

áees DELMAGYARORSZÁG 1911 május 23 Szünet után Molnár János folytatja beszédét. Ellenzi a tanítóképzés államosítását s az egyetemekről a teológiai fakultás kiküszöbölését. Sürgeti m ég a katolikus hitoktatók ós kántortanítók helyzetének rendezését ós a katolikus autonómia mielőbbi megvalósítását ez iránt határozati javaslatot is nyújt be. A költségvetést nem fogadja el. Lukács György fölszólalása után az ülés két órakor végződött. Milyen püspök volt Csernoch? — Válasz egy ilyen cimü cikkre. — Irta Várhelyi József, szeged-rókusi esperesplébános, tiszteletbeli kanonok. A Népzászlója cimü függetlenségi 48-as néplapban s annak nyomán egyik szegedi napilapban is megjelent s a valódi tényállással homlokegyenest ellenkező közleményre a következőkben válaszolok : A közlemény irója a legotrombább támadások özönét zuditja Kalocsa érdemes érsekére, akit szürke, hétköznapi lelkületű s papjaival szemben minden jogot, igazságot s szeretetet lábbal tipró egyénnek tüntet föl. A csanádi egyházmegye hazafias s hivatása magaslatán álló papsága jobban ismeri, sokkal inkább nagyrabecsüli volt főpásztorát, hogysem hitelt adna az eféle méltatlan s durva támadásoknak, sőt azokat lelke teljes fölháborodásával utasítja vissza, mert tudja, mert meg van győződve, hogy Csernoch János dr, volt csanádi püspököt három évi főpásztori működése alatt papjaival szemben mindig a szigorú igazság, jog és szeretet vezette. Hogy egyik-másik kötelességmuiasztó s papi hivatásáról megfeledkező papjaival szemben néha-néha éreztette szeretettel párosult főpásztori erélyót, azzal kötelességet teljesített. Hogy Csernoch János a néppárt hive, az köztudomású dolog, de korántsem oly vad, fanatikus hive, mint azt közlemény irója föltünteti, hogy tudniillik tüzzel-vassal keresztül gázol azon, aki nem szegődik a néppárt szolgálataiba, sőt hogy még szent vallásunkat is fölhasználja a pártpolitika szolgálatára. A szegedi esperesi kerület papsága nem tartozik a néppárt kötelékébe, de azért politikai magatartása miatt soha sem tapasztalt püspöke részéről sem mellőzést, sem megfélemlítést vagy letörést, de igen is tapasztalt atyai szeretetet. Arról pedig, hogy a népszövetség fölállítása tárgyában az esperesekhez körlevelet intézett volna, sem Jászai Géza szegedi esperes, sem az egyházmegye többi esperesei nem tudnak semmit. Különben, aki Csernoch János dr apostoli lelkületéről, mély vallásosságáról, papjai s hivei iránti atyai szeretetéről, igaz hazafiságáról meggyőződést akar szerezni, vegyen magának fáradságot s tekintse be 3 évi püspöksége alatt megjelent s minden plébánián megkapható főpásztori körleveleit s tapasztalni fogja, hogy azokon Csernoch János egyházi s hazafiúi erényeinek egész sorozata vonul végig. Ami a közleményben fölsorolt konkrét eseteket illeti, ha azok a valóságnak megfelelőleg lettek volna nyilványosságra hozva, bizonyára a megrágalmazott püspök részére billentették vplna az igazság mérlegének serpenyőjót. Ezekkel tehát nem foglalkozom, de nem hagyhatom emlités nélkül a kisteleki /plébános s káplánról fölhozott két esetet. Nagyon rossz szolgálatot tett cikkiró a kisteleki plébánosnak, midőn ugy állitja őt oda, mint akit Csernoch püspök szintén üldözött s igazságtalanul mellőzött volna. Akit mellőzni akarunk, azt érdomeiro való hivatkozással nem ajánljuk királyi kitüntetésre, annak kitüntetéséhez nem gratulálunk. Kistolok érdemes plébánosa pedig épen érdemeinek elismeréséül kapta püspöke utján királyi kitüntetését s a kitüntetéshez gratuláló meleghangú levelet s korántsem azért, mint cikkiró feltüntetni szeretné, hogy tudniillik Csernoch püspök Várossy Gyulát ezáltal megnyerje a néppárti eszmék propagálásának. Ami pedig a kisleleki káplán fizetését illeti, cikkírónak, ha igazságot akart volna irni, meg kellett volna említeni azt, hogy a kisteleki káplán kótszáztiz koronás fizetése onnan ered, hogy a kongrua-rendezós alkalmával, tehát még Csernoch püspöksége előtt, az illetékes tényezők helytelenül vallották be a kisteleki káplán fizetését, oly összeget mondva be kész kápláni fizetésnek, melyet nem mint fizetést, hanem mint tiszteletdijat élvezett a káplán s amely tiszteletdíj a változott viszonyok folytán jogosultságát elvesztve, megvonatott s igy apadt le a káplán fizetése ötszázharminc koronáról kótszáztiz koronára. S mi törtónt? Az, hogy cikkiró által papjaival szemben oly szívtelennek állított Csornoch püspök, a hivatali előde alatt helytelenül eszközölt kongrua bejegyzést illetékes helyen kijavitatta s kieszközölte, hogy 1911 január l-től kezdődőleg a kisteleki káplán kongruája megfelelő kiegészítést nyert. Különben a szegedi esperesi kerület papsága méltó felháborodással utasítja vissza az emiitett cikkben volt főpásztorára szórt rosszakaratú rágalmakat s az ebből kifolyólag volt püspökét ért sérelmeket magáévá teszi, azzal a legközelebb tartandó esperesi kerületi gyűlésen foglalkozik s elégtételt szolgáitat a méltatlanul meghurcolt főpásztornak. A városok műveltségi fokát az újságok és irodalmi lapok száma szerint lehet megállapítani, minél műveltebb egy nemzet vagy város, annál több a lapok száma. Egy év előtt indult meg fővárosi színvonalon a Délmagyarország napi lap, Szeged intelligenciájának örömére, s nagy küzdelmek árán megállta helyét, s a mai napon lezárja az első évet. A Délmagyarország ma nemcsak Szegeden, de a fővárosban, sőt Bécsben is, a vidéki újságok első helyét tölti be. Szeged város vezető fórfiai szükségét látták, hogy a legelső délmagyarországi lap fentartassék,s dicséretükre válik, hogy anyagi áldozatéi sem riadtak vissza a lap tovább fejlesztése érdekében. Mindazok, kik versengési féltékenységükből a lap kimúlását hirdették, és azok, kik a lap kenyórevői voltak és jogtalanul mint támadók léptek föl, most szégyenkezve, magukba térve a küzdelem színhelyéről leléptek. A kiválóan jó lap egy éves fennállásának alkalmából a jelenlegi szerkesztőt és segédtársait szívből üdvözlöm, s kívánom, hogy e lap buzgó hivei továbbra is maradjanak, hogy hazánknak és kedves szülőváosunknak még sokáig hasznára válhassanak. Hdltxer Dániel, Délmagyarországi versengirás Szegeden. — Rendezte a Szegedi Gyorsírók Egyesülete. — (Saját tudósítónktól.) Közel félezer szegedi és vidéki középiskolai tanuló jött össze a városháza összes termeiben, a szegedi gyorsírók délmagyarországi vorsenyirására. A verseny vasárnap délután két órakor kezdődött. Eljöttek a temesvári, aradi, szabadkai, nagyváradi, nagyszalontai, békési, zentai, félegyházai, kecskeméti, nagykőrösi, nagykikindai, szentesi, zombori, újvidéki és a nagybecskereki középiskolák (gyorsírást) tanuló ifjúsága közül több mint kétszázan és a nagybecskeroki középiskolák tanulói, a legtöbb tanintézet tanárával együtt. Képviseltette magát a gyakorló gyorsírók társasága Fabró Henrik dr elnökkel és Radvávyi Nándor dr-ral, a „Politikai Értesítő" munkatársával, a „Gyorsirástudományi Társulat" Ernst Józseffel, a Magyar Gyorsírók Társasága stb. Dobay Gyula dr elnök nyitotta meg a vorsenyirást, üdvözölte a nagyszámban egybejött versenyző ifjakat, a vidéki vendégeket és a gyorsírás lelkes tanulására buzdította az ifjakat. Majd a versenyszabályokat olvasta fel ós önálló munkára hiva fel az ifjúságot. Ezután kezdetét vette a diktálás nehéz munkája. A 220 fokot Fabró Henrik dr. diktálta. Ezen a fokon beadtak négy dolgozatot, amelyeket azonban szabálytalanságok miatt a biráló bizottság megsemmisített A 180 fokot Torma Károly szegedi városi főgimnáziumi tanár diktálta. Ezen a fokon beadtak összesen21 pályázatot. A 150 politikai fokot Herczegh Árpád dr temesvári főgimnáziumi tanár diktálta, beadtak 27 pályamunkát, a 150 kereskedelmi fokot Singer Gyula szabadkai felsőkereskedelmi iskolai tanár diktálta, beadtak e fokon 23 dolgozatot, a 120 politikai fokot Verő Leó föreáliskolai tanár diktálta, beadtak 54 dolgozatot, a 120 kereskedelmi fokot Singer Gyula szabadkai tanár diktálta, beadtak 42 dolgozatot, a 100 ós a 70 fokot Katona Dávid dr. diktálta, beadtak 75 illetve 130 dolgozatot, vagyis összesen 376 pályázat érkezett be. A pályázatok tüzetes elbírálása a késő esti érákban ért véget, amikor is Dobay Gyula dr egyesületi elnök a következő eredményt hirdette ki: A 180 fokon I. László Szabadka, II. Benkő András Szeged, III. Cukor József Arad keresk., IV. Kellner Dániel, Roboz László és Bózsó István Szeged városi főgimn. tanulók. A 150 politikai fokon I. Szobel László Szentes, II. Blan László Szeged, Blum Emil Zenta, III. Mergel Mihály Arad, Neff Mátyás Szeged. A 150 kereskedelmi fokon I. Schwimmer Sándor ós Stein Pál Szabadka, Farkas Anna, Holccr Margit, Csűri Béla és Neumann Jakab Szeged, II. Szabó József, Mandl Gyula és Márer Fülöpke Szeged. A 120 politikai fokon I. Koch Andor, Klucsik István Szeged, Füredi György, Bleier Imre, I Schweitzer Imre Félegyháza, Kovács Oszkár, Fellegi Andor, Répás Béla, Cinner Andor Szeged, Szarka István Szentes, Papp László Arad. A 120 kereskedelmi fokon I. dijat nyertek Cucker Dániel Arad, Strausz Ernő Nagyvárad, Salamon Brúnó Nagyvárad, Kerekes Ferenc, Kroó Ferenc, Kovács József, Springer Lajos Szeged, Láng Sárika Nagykikinda, Pollák Szilárdka Arad. A 100 fokon I. Rottenstein Antal Félegyháza, Ehrbar Frigyes Arad, Mátéffy Benjámin Szentes, Domonkos Viima Szeged, Balogh Margit, Opitz Vilma Szeged, Blum Ernő Zenta, Ivánkovits Hermina Szeged. A 70 fokon dijat nyertek Pilisi GizeJIa, Stern Gizella, Vermes Imre, Mojzsik János Árad, Schmidt Bernát Szeged, Fekete István Szentes, Grünbaum Anna Szeged, Temmer Ferenc Szeged, Kunos Jenő Temesvár, Weisz Andor Szabadka, Szabó Ilona Szeged, Kovács Vilmos Békés, Fricdmann Béla Szeged, Nágl János Szeged, Neumann Emil Arad, Falucli Dezső Szeged, Reick István Szeged, Földiák László Szabadka, Helfer Juliska Szeged, Csak 3 napon át (kedd, szerda és csütörtökön) lesz látható „fejjeli pillangó" Uráiü^Szinháscb^liSt (főszereplő flsta Nielsen). Budapesten száz előadást éet és folyton zsúfolt házukat vonz.