Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-23 / 117. szám

1911 május 23 DELMAGYARORSZAG 3 A beszéd után percekig zúgott az éljen. Justh után a budapesti szociáldemokrata párt kiküldöttje; Buchinger Manó beszélt. Utána még Bakonyi Samu, Szende Pál beszéltek, Papp Elek a hajdúság üdvözletét hozta a népgyűlésnek, Esterházy Mihály gróf kijelentette, hogy ö ugyan a név örökénél fogva, milyet visel, a felsőbb osztályokhoz tartozik, de mégis mint a nép becsülője hive az általános választójognak. Végezetül szólásra jelentkezett Bécly-Schwimmer Róza. Alig kezdett azonban beszólni, a tömeg egyrósze zajos ellenmondásokat kiáltott feléje. A zaj olyan lett, hogy Schwimmer kénytolen volt elállni a szótól. Az első évfovdnló. Köszönöm az uraknak, hogy ebből az alkalomból fölkerestek s őszintén kívánom, hogy azzal a lelkesedéssel munkálkodjanak tovább, melylyel mi a lapot egy év előtt megalapítottuk. Az önök föladata könnyebb, mint a miénk volt, de még mindig nem könnyű. Mi a közönyt törtük meg, önöknek az érdeklődést kell föntartani. Szeretem a szülővárosomat, több évszázad múlt el azóta, hogy a családfám itt gyökeret vert s megvallom őszintén, erre az átöröklött évszázados szeretetre nagy szükségem volt esztendeje ahoz az elhatározáshoz, hogy itt egy lap alapításához hozzájáruljak, amely uj csapásokon haladva, modern eszméket hirdetve, hivatva lesz egy egész országrészt uralva, Szegednek mint kulturközpontnak e főlényét a hirlapirás terén is dokumentálni. Nem azért vonakodtam, mert városunk őserejében nem biztam, hanem mert nem hittem, hogy annak már tudása ébredt. Megnyugvással látom, hogy csalódtam és a Délmagyar ország, bár egyelőre szerényebb keretekben, mint ini azt annak idején óhajtottuk, oly diadalmasan hóditva halad nemes célja felé. Sok szerencsét és sok lelkesedést. Aigner Károly dr. Föloszlatják a szerb kongresszust. Zágrábból jelentik: Itt széltében az a hir járja, hogy Rohonyi Gyula államtitkár és királyi biztos tegnapi látogatása a miniszterelnöknél azzal a tervvel függ össze, hogy föloszlatják a szerb egyházi kongresszust. Politikai körökben így tudják, hogy Tomasich bán javaslatára a valami. Ez egy plusz a géphez, a mekanikához képest. Ez az akarat. Ez a lélek. Meg lehet ijedni ettől a szótól, le lehet tagadni, el lehet leplezni, meg lehet kövezni, de észre kell venni azt, amit jelent. Misztikum, de belőle vagyunk, benne mozgunk. Kényszerit bennünket. Hiszen olyan semmi értelme sincs tulajdonkép a veszedelmekkel és a hallálal való akaratos játéknak, olyan fölösleges az egész, olyan szépen meglehetne Jenni nélküle. Hiszen ugy le lehet okoskodni, 'e lehet nézni az egész kétségbeesett kisórJetezést: igy megostoroztatnia magát, igy harcolnia, igy meghalnia az embernek, csak azért, mert egy pár óráig fönn tud maradni ott, ahol a madár röpül, a kulturátlan, ösztönös állat! S ha lesz belőle praktikum yalamikor, istenem, akkor is olyan rossz üzleti fölfogás, olyan lehetetlenül rossz befektetés nekimenni a szenvedésnek, a ha'alnak, mert abból valamikor haszna lesz valakinek, hasznuk valakiknek. És az eml)ei\ a madárember mégis nekimegy halálnak, veszedelemnek, mint ahogy neki kellett mennie, valahányszor tágitani akarta a világot, valahányszor' többet akart. Látni, élvezni, tudni, szenvedni, de — akart. S akarta a fizikumának a megostoroztatása afán is. Mert az akarat mindig fenébbnek érezte magát és mindig fölényesebb volt a fizikumnál. Mert a test maradi, a lélek forradalmár. Amaz lassú, emez eruptív, gyors, kiszámíthatatlan. i kormány egy ós ugyanazon időre fogja kitűzni a szerb egyházi kongresszusi választásokat és a horvát országgyűlési választásokat. Most egy éve született meg a „Bélmagyarorszag"i Az újszülött szakított a természetes fejlődési folyamattal, mert nem mint gyönge csecsemő jött a napvilágra, hanem egyszerre mint életerős, edzett és harcrakész kis óriás lépett ki a porondra. Ezt a természetellenes fejlődést itt is a szülők sínylették meg, akik bizony sok gond és kellemetlenség közepette tartották fenn az újszülöttben a hirtelen kifejlődött életerőket. De utóvégre is az újszülött legalább nem szenvedett a gyermekbetegségekben, a szülők pedig valahogyan mégis csak túlestek a bajaikon és a „Bélmagyarország" most születésének első évfordulóján a közönség támogatásától és bizalmától megerősödve, nyugodtan tekinthet vissza életének első évére. Azok pedig, köztük én is, akik anyagi és erkölcsi erejük latbavetésével és némileg kockástatásával vettünk részt a „Bélniagyarország" megalapításában és fenntartásában, ha anyagilag némi veszteségeket szenvedtünk is, de erkölcsileg megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a „Bélmagyarország"-gal egy friss, eleven, a délvidék, de különösen Szeged város érdekeit mindig szemelőtt tartó és azokat előmozdító sajtóorgánumot szereztünk városunknak. A „Bélmagyarország" első megjelenésénél országszerte szenzáció erejével tudott tartalmának ugy a, hírszolgálata, mint az irodalmi nívó tekintetében kiválóságával s azóta fennállásának egész ideje alatt mindenkor iparkodott az első számmal nyújtott Ígéreteket- be is váltani. Amidőn tehát én, aki ezidő szerint már távol állok a lapnak ugy anyagi, mint erkölcsi vezetésétől, a fent elmondottakat elfogulatlanul megállapító, ugy a régebbi összeköttetésnél fogva, mint városunk közügyei és sajtója érdekében is őszintén kívánom, hogy a „ Bélmagyar ország" ne álljou meg a megkezdett uton, hanem folyton tovább fejlődve működjék a legnagyobb sikerrel. Szeged, 1911. május 22-én. Bartha Dezső dr. Kristóffy jelfiitséfje. Békéscsabáról jelentik: A parasztpárt vezetősége szombaton este értekezletet tartott, amelyen megbízta Biró Emil dr ós Andor András párttagokat, hogy utazzan .k Budapestre és keressék föl Kristóffy József volt belügyminisztert és kérdezzék meg Szárnya van. Amit ráparancsol a testre ós viszi a kárhozatba, de odamegy, ahová akar. Mert impulzusai vannak, parancsolatai vannak s azokkal nem lehet okoskodni. Mindig őrületesek, mindig hóbortosak az okoskodás hideglámpájánál nézve. Egyáltalán nem lehet megmondani a miértjüket. Csak megtörténnek. Föltétlenül és minden pokollal szemben megtörténnek ezek az ő parancsolatai. Szófogadó hegedűsei vagyunk ennek a démoni dirigensnek. Alvajárói vagyunk. Médiumai. Egyikünket odadobja egy lány elé és annak aszeme egy rebbenéséért, egy szaváért olyat cselekszik az az egyikünk, hogy a világ kétségbeesve tördeli a kezét: de egy ilyen lányért! de egy lányért! de hogy lehetett?... Másikunkat, sokakat, elküld levegőt hóditani, s ha az emberiségre rájön a lélek egyik bolondórája, akkor az az emberiség beletör, belé akar születni a levegő-járásba, a sasok zónájába. Ha mindjárt a nyomorúságok, a veszedelmek Pandoraszelencéjét szakitja is föl vele, ha uj, véres brilliánsot rak is emberi szenvedések szomorú ékszerébe. Aminthogy mindig gazdagodnia kell egy ilyen véres kinccsel. Minden röpiilésért, minden fölemelkedésért egy mai ele l'homme-oiseauval kell megfizetnie. Talán épen ezért nem is mal-nak, betegségnek, — hanem gloire-nak, dicsőségnek kellene elnevezni. Madárember dicsősége. Vérével pecsételve. tőle, hogy abban az esetben, ha a párt többsége a képviselöjolöltsóget neki fölajánlaná, elfogadná-e a jelölést. Biró ós Andor elutaztak és tárgyaltak Kristóffyval. Kristóffy hosszas rábeszélés után kijelentette, hogy abban az esetben, ha spontán ós egységes lesz ez a megnyilatkozás, akkor elfogadja a jelölést. Kristóffy ugy nyilatkozott, hogy nem tartja időszerűnek, hogy ő jelenleg a parlamentben helyet foglaljon. Később engedett a rábeszélésnek és kijelentette, hogy elfogadja a jelölést. A megbízottak ezt megtáviratozták Csabára, ahol vasárnap délután három órakor a parasztpárt jelölőgyülést tartott Barabos János elnöklésével. A gyűlés először Áchim helyére pártelnöknek Darabos Jánost választotta meg. azután egyhangú lelkesedéssel Kristóffy J s.aet jelölte. Kristóffy programbeszédet t: ni nem megy le Csabára ós korteskedr. fog a kerületben. A Justh-párt Urszinyi János dr csabai ügyvédet jelölte. A képviselőház ülése. — Kultuszvita vég nélkül. — (Saját tudósítónktól.) A vallás- és közoktatásügyi minisztérium költségvetésének vitájában hétfőn három beszédet mondtak. Az egyik szónok a munkapárti Szász Károly, a másik Molnár János volt. Mindkettőt, a szokottnál nagyobb érdeklődéssel hallgatták. Szász Károly különösen az uj egyetemek kérdésével foglalkozott. Molnár János pedig a szabadkőművesekkel hadakozott. Az iilés végén Lukács György mondott rövid beszédet. Berzeviczy Albert elnök féltizenegykor nyitotta meg az illést.. A mult ülés jegyzökönyvének hitelesítése után Zichy János gróf vallás- ós közoktatásügyi miniszter előterjeszti azoknak a tanítóknak a névsorát, akik ellen az 1907. évi nópoktatá í törvény értelmében, nemzetellenes magatartásuk miatt, fegyelmit inditou ak. A Ház a jelentést a közoktatásügyi bizottsághoz utasította. Következett a napirend, a kultusztárca költségvetésének folytatólagos tárgyalása. (A harmadik egyetem.) Szász Károly (munkapárti): A főiskolai kérdéssel kapcsolatban kijelenti, hogy a túlzsúfoltság miatt szükség van a harmadik egyetemre. A budapesti egyetemi hallgatók számát minden körülmények között apasztani kellene. A nagy túlzsúfoltság eredménye aztán, hogy az előadás nem lehet olyan tökéletes, mint kívánatos volna. Igy van ez a vegytani ós bonctani tanszékeknél. Ezért szükséges egy harmadik egyetem felállítása. Mint a protestáns egyház tagja, nem kiván egyetemet az egyháza számára. Teológia nem való az egyetemre, a papképzést minden egyház a maga körében végezze el. Mert nem akarja, hogy egy állami jellegű egyetembo vallási színezetet vigyenek be. (Helyeslés.) Kovácsy Kálmán: És a katolikus fakultás? Szász Károly: A meglévő fakultásokat nem kell bolygatni és a budapesti egyetemen meg kell hagyni a teológiai fakultásomért az egyetemi alapok egy része felekezeti célra adatott. Tüdős János : Hiányos konzekvencia! Szász Károly : Ismétlem, hogy állami egyetemen nem tartom helyesnek a papképzést. A költségvetést elfogadja. (Molnár apát panasza.) Molnár János (néppárti): A vallásos érzés csökken, mióta a destruktív irodalmi ós művészeti irányok terjednek. Sürgős az egyházpolitikai törvények revíziója. (Zaj.) A ibadkőmüvesek minden vallás ellen hnr hirdetnek, nemcsak a katolikus vallás elte Sándor Pál: Minden klerikálizm s »... nJ Molnár János: A középiskolai Mária-kongregációk nem olyan veszedelmesek, mint ahogy hirdetik. Nem is igaz az a vád, mintha ezek a kongregációk átkos szellemet vinnének be az iskolákba. Más felekezetű iskolákban is alakultak ilyen egyesületek; igy Máramar^ iszigeten a református főgimnáziumban a Bethlen-kör és Pápán a konfirmált ifjak egyesülete. Zboray Miklós: Hát a Zion-egyesületek?! Molnár János: Ezeken az egyesületeken mi, a legsötétebb reakciósok sem botránkoztunk meg