Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-19 / 114. szám

1911 május 18 4. Végeredmény megállapítás és osztályozás lesz. 5. Az egyforma eredményt elérteknél a sorsbúzás dönt. 6. A verseny berekesztése. Szele Róbert dr főigazgató buzditó beszéde. Eredmény kihirdetés, dijak és érmek kiosztása. 7. Utána Kiss Zsigmond altábornagy az ifjúsághoz intézett záróbeszéddel az ünnepélyt berekeszti. 8. Az ifjúság elvonulása katonazenével. Csaba halotti tora. — Zsilinszky Gábor fogva inarad. — (Saját tudósítónktól.) Kikeseredett csendességgel, ökölbeszorított nyugalommal, vértanuknak kijáró impozáns ünnepélyességgel temették el az összelövöldözött AcMm L. Andrást. A nép csodálatosan nyugodt volt, a temetés feltűnően csendes és minden incidens nélkül való. Békéscsabán a hangulat kezd egyre hangosabb lenni Zsilinszkyék ellen, akik ennek a kényszerítő hatása alatt elutaztak a városból és valószínűleg végleg el' fognak költözni. Egyre szaporodnak a vádpontok a két Zsilinszky-fiu ellen és egyre fogynak a mentő momentumok. Az ügyész gyilkossággal vádolja Zsilinszky Endre dr-t és öccsét Zsilinszky Gábort, a nyomozás pedig egyenesen az előre feltett szándékot kutatja. A helyzet egyre veszedelmesebben komolyodik a virtusból embert ölt fiatalemberek fölött. Békéscsabán máiegészen helyreállt a rend. A község visszanyerte a régi képét, még Acliim gyászoló háza, a zöldre festett földszintes kis ház hangos : esznek-isznak benne, eddig tiz borjut és tiz birkát öltek le és tiz hektó bort ittak meg a halott parasztkirály emlékére... Zarándoklás Áchim sírjához. Áchim András frissen ásott, virággal beborított sirhantjához ma hajnal óta egyre tart a zarándoklás. Reggel fólhótkor gyászistentisztelet volt a nagytemplomban, ahonnan ezrekre menő tömeg vonult ki a temetőbe. A friss sirnál ma hangzott el az első politikai beszéd: Kulcsár Béla mondotta, aki Áchim nagy liive volt. A parasztság nevében mondott istenhozzádot Áchimhoz. Az uri társadalom áldozatának nevezte őt. — Aki megölte, — úgymond többek között — az örökre ellenségetek legyen. A hallatlan gazságot boszuljátok meg! Ne gyakoroljatok elhamarkodott véres boszut, vért ne ontsatok. A boszu az legyen, hogy Áchim elveit szigorúan megőrizzétek, szavait, tanításait megtartjátok, ti férfiak. Ti, asszonyok, pedig emlőtökön keresztül neveljétek gyermekeitekbe a boszut Acliim haláláért. Ilyen hangon ós ilyen célzattal beszólt Kulcsár. Azzal fejezte be, hogy a teguap éjszaka leszaladt villámcsapás isten ujja volt. A villám a Zsilinszkyék háza környékén csapott le. Kulcsár után Simonka György dr mondott imát Áchim lelkiüdvóért. Megfontolt szándékkal. A vizsgálóbíróval párhuzamosan a csendőrség is külön nyomozást folytat. Ennek a nyomozásnak rendkívül érdekes eredménye volt. Találtak két tanút, akik azt vallották, hogy közvetlenül a gyilkosság után találkoztak a két Zsilinszky-ftuxvA. Ezek akkor még nem tudták, hogy halálos sebet ejtettek ellenfelükön és azt hitték, hogy a lábán sebesítették meg könnyebben. Állítólag ezt mondták a két tanúnak: — Megtámadtuk, meglőttük ós megvertük azt az Achimot, azután pedig otthagytuk házanépével együtt. A két rendkívüli fontos tanúvallomást jegyzőkönyvbe veszik. A hatósági nyomozást a család ügyvédje is igyekszik kiegészíteni. Adatokat kíván szerezni Arra vonatkozólag, hogy előre megbeszélt dolog DÉLMAGYARORSZÁG volt-e a támadás, vagy sem. Ilyen irányú nyomozása eredményes volt és kérte erre vonatkozólag több tanú kihallgatását a vizsgálóbírónál. Mielőtt a „Békéscsabai Friss Újság" egy-egy érdekesebb száma megjelent, röpcédulákon az előtte való napon tudatták a közönséggel, hogy miről fog szólani a következő szám szenzációs cikke. Igy történt a Zsilinszkyről irt „Fotográfia" megjelenése előtt is. Mikor a röpcédula tartalmáról a két Zsilinszky-fiu tudomást szerzett, elmentek Staffel szerkesztőhöz az újság nyomdájába és követelték tőle, hogy mutassa meg az apjukról szóló cikk kéziratát. Staffel természetesen megtagadta kérésük teljesítését, mire Zsilinszky Endre a következőket mondotta : — Kijelentem magának, ón huszárkadét vagyok, nekem vágni, lőni semmi. Ha az apámat, megrágalmazták, végzek Áchimmal. Ezzel a Zsilinszky-fiuk távoztak a nyomdából. Az eset keddi napon történt, csütörtökön Staffel felutazott Budapestre ós a Newyorkkávéházban találkozott Áchimmal. Elmondotta neki Zsilinszky Endre fenyegetését, de Acliim nem ijedt meg: — Ismerem az uri hencegést, nem lesz ebből semmi. Nem is esett több szó a dologról. A beszélgetésnél jelen volt egy ujságiró, akit a család ügyvédjének kívánságára a vizsgálóbíró szintén ki fog hallgatni. Zsilinszky és Áchim rokonok. Ez még szebbé teszi az esetet, még különösebbé: Áchim L. András és Zsilinszky Endróék rokonok. Áchim második unokatestvére Zsilinszkynek. Az Acliim-család is, a Zsilinszkycsalád is egyszerű parasztszármazás és vannak még Zsilinszkyék Csaba vidékén, akik egyszerű paraszti sorban élnek. Áchim András felesége pedig Zsilinszkynónek a rokona. Szóval a gyilkosság egész közeli rokonok közt történt. Zsilinszky Endre dr elutazott Csabáról. A tegnapi napot is már Gyulán töltötte, a fogházban is járt, meglátogatta a fiait és ruhát, fehérneműt, fésűt és élelmiszert vitt be a számukra és Keppich dr védőügyvéddel tárgyalt. Az öreg Zsilinszky ma Budapestre utazott ós Vázsonyi Vilmost szeretné megnyerni ifjabb fia védőjének. Zsilinszky Gábor fogva marad. A békésgyulai törvényszék vádtanácsa Gábor József törvényszéki elnök vezetése mellett ma délelőtt tiz órakor kezdette meg az ügyészség által gyilkossággal vádolt Zsilinszky-fiuk bűnügyeiben a letartóztatás ellen való fölfolyamodás tárgyalását. A vádtanács a védelem azon előterjesztése fölött döntött, hogy a két foglyot tiz-tizezer korona óvadék fejében, helyezzék szabadlábra ós hogy a cselekmény ne minősíttessék gyilkosságnak, hanem csupán szándékos emberölésnek. A tanács délben hozta meg határozatát, amelyet a vizsgálóbíró délután négy órakor hirdetett ki a foglyok előtt. A vádtanácsi tárgyaláson Gábor József biró elnökölt, az ügyet Gubicza Ádám előadóbiró ismertette, a harmadik szavazó-biró Tömöry Lajos volt. Hosszas és beható tanácskozás után a vádtanács először is a bűncselekmény minősítésének kórdósét döntötte el, degradálván a minősítést, nem gyilkosságnak, hanem szándékos emberölésnek minősítette az esetet. A szabadlábra helyezés kérdésében ugy határozott a tanács, hogy ifjabb Zsilinszky Endre dr, aki csak bűnsegéd az ügyben, ötezer korona óvadék mellett szabadlábra helyezendő, ellenben Zsilinszky Gábor, mint tettes, ezidő szerint semmiféle óvadék mellett sem bocsátható szabadon és vizsgálati fogsága föntartandó. Lisy Viktor dr királyi ügyész a vádtanács végzésének ama része ellen, amely ifjú Zsilinszky Endre dr szabadlábra helyezését rendeli 17 el és az ellen, hogy a cselekményt nem gyilkosságnak, hanem szándékos emberölésnek minősiti, fölfolyamodást jelentett be. Miután a fölfolyamodás felfüggesztő hatálylyal bir, addig, mig a nagyváradi Ítélőtábla nem dönt, ifjú Zsilinszky Endre dr-t sem helyezik szabadlábra. Zsilinszkyék most egy neves fővárosi kriminalistát szeretnének megbízni a védelemmel. A legtöbb védőügyvéd azonban politikai okokból nem akarja vállalni az ügyet. Igy kosarat adott Vázsonyi Vilmos dr, Pető Sándor dr, Edvi-lllés Károly és még többen, akik részint azért nem fogadták el a védelmet, mert Áchim Andrással baráti viszonyban voltak, másrészt pedig politikai szempontokból nem vállalhatják az ügyet. Leányvásár a cselédpiacon. — Mi lesz a hatósági cselédközuetitővel ? — (Saját tudósítónktól.) Magyarország a külföldön a hangárokról hires. Ahány éjjeli mulatóhely van a Balkánon, mind tele van magyar leányokkal, akiket nagy számban ekszportálnak lelkesen lélekkufárok idegen országok kétes hirü házaiba. Szomorú nevezetessége lett a külföldnek a magyar leány, akinek a csókjából épen ugy szerez vagyont magának a buenos ayresi lélekkufár, mint a belgrádi csóktanya gazdája. Néha, nagyritkán nyilvánosságra kerül a hungarak rettenetes szenvedése, a legtöbb esetben azonban nem hagyja el semmiféle hiradás a szorosan záródó tapétaajtókat. Szomorú, de igaz tény az is, hogy az Alföldről sok leányt liferálnak a külföldre. A boszniai, hercegovinál, szerbiai éjjeli lebujok jórészt alföldi leányokkal vannak tele, akiknek a fejét mindenféle Ígéretekkel telebeszélik és elcsavarják. Innen az Alföldről liferálják a legtöbb hungarát és azelőtt Szeged szomorú nevezetességre vérgődött ebben a tekintetben. Itt volt a központja az alföldi leánykereskedelemnek, de mióta Somogyi Szilveszter dr áll a rendőrség élén és életbe lépett a büntetőtörvénykönyvnek az az intézkedése, amely a leánykereskedelmet szigorúan bünteti, az esetek száma csökkent és a lelketlen lélekkufárok részben elővigyázatosabbak, ovatosabbak lettek, részben székhelyüket más városba tették át. Ma is vannak Szegeden leánykereskedők. Az áruikat leginkább a cselédek sorából szedik és jórészt cselédeket szállítanak el innen idegen országok csóktanyáira. A városháza eiőtt van az úgynevezett cselédpiac. Hetivásáros napokon ide jönnek el a cselédet keresők és itt várakoznak a cselédek is. Ez a helyzet nem jól van igy ós a Délmagyarország hasábjain több izben megsürgettük már egy hatósági cselódközvetitő fölállítását. Szomorú dolog, de ugy van, hogy a szegedi cselédpiac állandó tartózkodási helye a lélekkufároknak, akik itt szerzik áldozataikat. A tapasztalatlan falusi parasztlánynak, aki azért jön Szegedre, hogy cselédnek szegődjön el, a cselédpiacon csavarják el a fejét, itt környékezi meg őt a raffinált kosaras asszony, aki arany, gyémánt ékszert, selyem, bársony ruhát ígér neki ós azután elszállítja valahova a Száva partjára. Csak a napokban törtónt, hogy ogy előkelő szegedi úriasszony kiment a cselédpiacra azért, hogy ott cselédet fogadjon. Meg is alkudott egy falusi parasztlánynyal és már el akartak menni a cselédpiacról, amikor az úriasszony egy pillanatra máshova nézett^ Ezt az időt használta föl egy egyszerűen öltözött nő, aki odafurakodott a parasztleány mellé és elkezdett vele beszélgetni. Épen akkor érkezett oda az úriasszony is, aki azt hitte, hogy az idegen nő rokona a cselédnek ós azért nem akarta megzavarni a beszélgetésüket, amelynek