Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-19 / 114. szám

4 DÉLMAGYARORSZAG 1911 május 18 Mindezekután illetékes helyről jelentik még, hogy Hasai Samu honvédelmi minisz­ter a véderőreform letárgyalása után az őszszel Szegedre érkezik, hogy a várossal le­tárgyalja a katonai kívánságokat. A katonai kincstár, illetőleg a honvédelmi minisztérium tervei szerint ugyanis épí­tendő volna Szegeden egy parancsnoksági épület az uj parancsnokságok számára, egy honvédgyalogkaszárnya a Cserepes-soron, egy honvédtüzérkaszárnya a szeszgyár tel­kén, kibővitendő volna a csapatkórház hely­őrségi kórházzá, a honvédutászzászlóalj a 14. császári és királyi utászzászlóalj épüle­tét foglalná el. A huszárlaktanya kibővi­tendő volna a lovasgépfegyverosztag szá­mára. A Honvéd-téren és a Berlini körúton levő honvédkaszárnyákba az újonnan szervezett honvédcsapatok kerülnének. A legnagyobb kívánság azonban a gyakorló­tér. Ha 1916-ra a tanyai vasút kiépül, akkor Alsótanyán kérnek gyakorlóteret, ha pedig nem, akkor valahol Szőreg, Deszk és Béba között keresnek erre alkalmas területet, ahol nemcsak a harcszerű lövőgyakorlatok tarthatók, hanem a tüzérség is gyakorla­tozhatik. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Május 19, péntek Az egér. Vígjáték. Várnai Janka. (Páros '/,) „ 20, szombat Anatol. Bemutató. Lugosy Béla búcsúja. (Páratlan '/,) „ 21, vasárnap Anatol. Felhő Rózsi. (Saját tudósítónktól.) Esztendők óta nem volt olyan ünnepies, forró hangulatu színházi est Szegeden, mint ma este. Csütörtökön búcsúzott a szegedi közönség szivéhez nőtt primadonna, Felhő Rózsi. Aki hat esztendő óta annyi ked­ves estét adott, hogy a művészetet, a színházi művészetet elsősorban kedvelők valóságos jó­tevője lett. A nove forgalom lett. ő jelentette a vidámságot, a bájt, a finom nüánszokat. És mindent, ami egy igaz primadonnával vele jár­hat brilliánsnál szebb s ragyogóbb kísérőként. Felhő Rózsi nélkül kezdődnek és folytatód­nak az eljövendő szezonban a szinházi esték. Csak most ocsúdik a közönség igazán arra, hogy kije volt Felhő Rózsi . . . Ryen zsúfolásig még nem volt tömött a sze­gedi színház. Minden helyen, minden emeleten, zugban állottak és ültek, több százan pedig a szinházon kivül várták az előadás végét, hogy néhány röpke pillanatra megéljenezhessék a távozó primadonnát s az arcába tekinthessenek. Érdekes, de igaz, hogy a szinházi közönség ugy viselkedett, mintha izgalmas eset közép­pontjába jutott volna, mintha felejthetetlen esetté akarta volna avatni ezt a szinházi estét. Amikor a Leányka című operett első felvonása elvégződött, mindenki tapsolt, férfiak, nők, ki­pirult arcú gyermekek s mindenki elragadtatás­sal ünnepelte Felhő Rózsit, az ajándékok, ko­szorúk, virágok nagy serege boritott el minden talpalattnyi helyet a színpadon. Munkatársunk a szinpadon fölkereste Felhő Rózsit. Ismerősei, tisztelői közül többen gra­tuláltak neki s búcsúztak tőle. Felhő Rózsi igen meghatott volt, izgatott, reszketett egész testében, könnyezett. Majd hangosan sirt. — Nem is tudom kifejezni, amit érzek, — mondotta. — Ugy megszoktam az én közönsége­met s most ugy-a szivére szőrit a közönség, hogy látja, girok. Jó lesz, ha végig tudom játszani ezt a három felvonást. Hat esztendő kedyes, nagy­szerű emléke suhan most át valómon, hát hogy tudnom ón ezt kifejezni? Pedig ugy szeretném lekiáltani minden egyes embernek, hogy fáj a búcsúzás, hogy mindenkit szeretek, hogy min­denki a szivemhez nőtt, ez az egész, gyönyörű, édes város. Felhő Rózsi mindig gondos, mindig figyelmes mamája átölelte a leányát: — Gieb' Acht! No vigyázz! Rózsi, te igy még soha nem voltál. Ne is beszélj, majd én be­szélek. És elmondta, hogy Rózsi Budapestre szerző­dött, Nagy Endre kabaréjába. Ősztől, szeptem­bertől kezdve már Nagy Endre kabaréjában játszik. S a magyar vidéki városok után Buda­pest közönségét hódítja meg bizonyára, hisz neki könnyű, az ő művészetének mindenki meghódol. * Várnai Janka. A búcsúzók sorában nz utolsók, tehetség dolgában az elsők egyike Várnai Janka, aki két év előtt a Színművé­szeti Akadémia elvégzése után szerződött Sze­gedre. Itt kezdte színészi pályafutását, ame­lyen rövidesen minden bizonynyal ragyogó sikerek osztályosa lesz. Azok közül a kevesek közül való, akik a szini iskola elvégzése után nem töltenek ujabb három inasévet a nyilvá­nos szinpadon. Nemcsak a szerepköre volt első­rangú, hanem a tehetsége és működésének tere is. Nem mondhatjuk, hogy sokat fejlődött az­alatt a két óv alatt, amit a szegedi szinpadon töltött. Már mint a szini iskola növendékének számottevő sikerei voltak a Nemzeti Szinház szinpadán, amelyeknek bensőségét és őszinte­ségét a közönség lelkes és a sajtó egyhangú elismerése pecsételte meg. A szegedi szinpadon eltöltött két év a mostani gyönge vezetés mellett igazán nem alkalmas arra, hogy tehet­ségek fejlődjenek. Amennyiben Várnai Janká­nál erről szó lehet, legföljebb a skálája széles­bedett, a kedélye lett gazdagabb. Közvetlensé­gével, színjátszásának egyszerű eszközeivel első föllépésekor megnyerte a közönség elismerését ós szeretetét, amely most sajnálkozással és a kivételes kedvenceknek kijáró meleg szeretet­tel búcsúztatja. Az egér előadásán búcsúzik Várnai Janka pénteken este a szegedi szín­háztól, amelyben minden bizonynyal gyorsan emelkedő karrierjére megindult. A holnapi sze­repén kivül sok siker bizonyltja már is föltét­len tehetségét, de különösen két darabban produkált nagyot: a Liliom-ban és a Sárga lilom­ban. Azt hiszszük, az ilyen zsánerű szerepek eljátszásával Várnai Janka máris a magyar naivák élére került. * Átalakítják a színpadot. Most, hogy a nyári vakáció megkezdődik a szinházban és véget ér a szezon, ismét különféle átalakítá­sokat fognak a szinpadon végezni. A Wagner­függönyön, a szufitákon vannak javítani valók, de ezeken a kisebb átalakításokon kivül na­gyobb munkát akarnak végezni az egész szin­padon, amelyet a budapesti Vígszínház szín­padjához hasonlóan akar átalakíttatni a tanács. A csütörtöki tanácsülésen Gaál Endre dr taná­csos beszólt a kérdésről. Fölsorolta a színpad hibáit és azt javasolta, hogy kérje meg a ta­nács a budapesti Vigszinliáz felügyelőjét, Gundelt, hogy jöjjön le Szegedre ós adjon szakértői vé­mónyt arról, miként kellene az átalakit ásókat eszközölni. A tanács az előterjesztést magáévá tette, a szinházfelügyelőt a napokban lehivatja Szegedre és igy annak véleménye alapján leg­közelebb megkezdik már az átalakítási mun­kálatokat, amelyek persze a szezon megnyi­tásáig elkészülnek. A Vigszinház felügyelője természetesen nemcsak szakértői véleményt ad, hanem ő fog felügyelni az átalakítási munká­latokra is. * A zeneiskola vizsgája. A szegedi zene­iskola május 28-án tartja évzáró vizsgáját a városi gimnáziumban. A zeneiskola igazgatósága a vizsgára meghívta a tanácsot is, * Pozsár Antal amerikai nótái. Az elis­mert talontumos szegedi zeneszerzőnek leg­újabb alkotása ez a füzet, mely két magyar dalt tartalmaz Molvay Aladár szövegére. A dalok egyike „Isten veled szőke Tisza" a ked­vesétől ós falujától búcsúzó kivándorlót, másik a „Klivlendben egy gyár kéménye" pedig az Amerikában szerencsétlenül járt magyar le­gényt s a tiszamenti kis faluban kedvesének temetését festi. A dalok zenéje méltó a Pozsár­dalokhoz: érdemes, megkapó és könnyen tanul­ható. A füzet ára egy korona hatvan fillér. Ifjúsági lövőverseny Szegeden. — Fiaink testi kulturája. — (Saját tudósítónktól.) Ünnepélyes lövőversenyt rendeznek Szegeden a szegedi tankerület közép­iskoláiban szervezett ifjúsági lövötaníolyamok május huszonötödikén. Ez a verseny jelentős étappe lesz az ifjúság céllövészetben való kiok­tatásának, mely ezelőtt két esztendővel indult meg a magyar fiuk testi kultúrájáért lelkesedők nagy örömére. Gyönyörű lesz a verseny látvá­nyosságnak, de gyönyörű ós meggyőző lesz dokumentumnak is afelől, hogy a céllövés okos gyakorlása mennyire fejleszti az ifjúság szerve­zetét, mennyire acélozza bátorságát, biztossá­gát, fölényét és milyen biztató perspektívát sejtet a magyar fiuk harcászati szereplésére a katonaságnál békóbon, ós ha arra kerül a sor, háborúban. A nagyszabásúnak Ígérkező versenyben részt­vesznek a szegedi városi és állami főgimnázium, Szeged állami főreáliskola, a makói és nagy­kikindai gimnáziumokban, továbbá a hódmező­vásárhelyi református főgimnázium és állami polgári fiúiskolákban szervezett ifjúsági lőtan­folyamok. A szegedi helyőrségi elemi főtéren fog lefolyni a verseny Kiss Zsigmond altábor­nagy, kerületi parancsnok védnöksége alatt. Főnökök lesznek: Schultbeisz Emil tábornok, Plank Ede ezredes, Fischer Dezső ezredes, Sertits Ottó ezredes, Szőts Mihály ezredes, Terey Jó­zsef alezredes, Gaugl József alezredes, Lázár György dr polgármester, Szele Róbert dr fő­igazgató, Singer Mornói dr igazgató, Kárpáthy Károly dr igazgató, Homor István igazgató, Madzsar Gusztáv igazgató, Krcsméry Károly igazgató, Imre Lajos dr igazgató, Ajtay Gyula igazgató. A rendező-bizottság tagjai: Schmidt Kálmánszá­zados, Urhegyi Antal százados, Hrusztek Gyula százados, Pintér József főhadnagy, Titl János főhadnagy, Molnár Adorján hadnagy, Fekete Ipoly tanár, Biskontini Tibáld tanár, Stója Mik­lós tanár, Bérezi Ede tanár, Timina Ödön ta­nár, Farkas Iván Zsigmond tanár, Banga Sá­muel tanár, Csapó Lajos tanár. Az ünnepély sorrendje ez: 1. Május huszonötödikén reggel nyolc órakor a helybeli és a hódmezővásárhelyi iskolák ifjú­ságának gyülekezése az ujszegedi hidfönél. Gyü­lekezés után kivonulás a lőtérre kalonazenével. A makói és nagykikindai iskolák Újszeged vas­úti állomásánál csatlakoznak. 2. Negycdtizkor az elemi lőtéren az iskolák fölvonulnak, mire Kiss Zsigmond altábornagy a versenyt ünnepélyesen megnyitja. 3. A dijlövószet megkezdése, és pedig: Makó két lőálláson, Nagykikinda két lőállá­son, Hódmezővásárhely négy lőálláson, Szeged nyolc lőálláson. A lőállásokat az egyes iskolák részére sorshúzás utján jelölik ki. Versenyszabályok: A versenyen résztvohet minden jelentkező ifjúsági lövő. A fegyvert és lőszert a helyszinen adják ki. Lőlapokat, okta­tókat, írnokokat, felügyelőket a helyszinen adnak ki, illetve jelölnek ki. Cél : háromszáz lépés alaktancóltábla. Lőszer öt darab. Test­helyzet : tetszésszerinti, de szabadkézzel. Kinek az első három lövése hiába, a küzdelemben továbbra részt nem vehet. A lőcsarnokban a versenyzők közül csak a lőálláson lövők és az Írnokok által utána fölszólítottak tartózkod­hatnak. A legjobb lövők dijakban ós érmekben része­sülnek, amelyeket a rendező-bizottság itél oda. Lövészet alatt a II. honvédkerület zenekara játszik,

Next

/
Thumbnails
Contents