Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-19 / 114. szám

1911 május 18 DÉLMAGYARORSZÁG 3 ez a megbízás, ki tudná megmondani azt, hogy hányadszor került ez a kérdés a tanács elé, anélkül, hogy valami komolyabb lépés történt volna. Radikálisan kell intézkedni. Végre is ázsiai állapot az, hogy az ember fizeti a drága vizdiját, ha hátralékban marad, még végre is hajtják, vizet azonban nem tud kapni. Ne tanulmányozzanak annyit, hanem inkább cselekedjenek és találjanak gyors megoldást a panaszok orvoslására. A képviselőház ülése. — Kereskedelmi vita, vég nélkül. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőház ma folytatta a kereskedelmi tárca költségvetésének tárgyalását. Szkicsák Ferenc kezdte a beszédést, Horváth Mihály folytatta. És beszélt Pető Sándor, majd Haydin Imre. Lukács László reflektált a beszédekre. És uj beszédek következtek: Giesswein Sándor kezdte, Pető Sándor folytatta és egymásután fölszólaltak még Batthyány Tivadar gróf, Haller István, Sümegi Vilmos és Heltai Ferenc. Valami nagyon feltűnőt azonban ők se mondottak el, a vita sem ért véget, folytatása holnap következik. Návay Lajos elnök féltizenegykor nyitotta meg az ülést. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitolesitése után következett a napirend, a kereskedelemügyi tárca részleteinek folytatólagos tárgyalása. (Szkicsák a hegyi iparról.) Szkicsák Ferenc (tót nemzetiségi): Az iparpártolási tételnél az iparfejlesztés fontosságát hangsúlyozza és nemzetgazdasági szempontból Fontosnak tartja az iparpártolást. Különösen a hegyvidéken kellene szorgalmazni az ipar népszerűsítését. A meglévő ipartelepeknél népszerű kurzusokat szeretne fölállittatni, hogy igy a nép körében népszerűséget nyerjen az ipar szeretete. (Lukács László felel.) Lukács László kereskedelemügyi miniszter megjegyzi, hogy rendkívül fontosnak tartja az ipari oktatást ép az ipar fejlesztése szempontjából. Ipari tanfolyamokat fog létesíteni, hogy 'gy gondoskodjék az ifjúság ipari neveléséről. Az ipari segélyezést nem bankok, hanem szövetkezetek utján óhajtja közvetíteni. ( Munkásbiztositás.) Horváth Mihály (Kossuth párti): A munkásbiztositás tótelénél panaszolja, hogy sok kívánni valót hagynak hátra az egyes munkásbiztositó pénztárak. Sem a tagoknak, sem az orvosoknak nincs meg a bizalmuk az intézmény iránt. A kerületi pénztáraknak ma nincs semmi önkormányzatuk és minden tekintetben a központtól függnek. Pető Sándor (demokrata): A kerületi pénztárak autonómiájának szükségességét hangoztatja, mert az intézmény áldásos működését csak igy látja biztosítottnak. Mindennek a sok hibának és kívánnivalónak a belügyi kormány mostohasága . . . Elnök: Hogy méltóztatott mondani, ostobasága? Figyelmeztetem a képviselő urat . . . (Derültség.) Pető Sándor : Dehogy mondtam, ostobasága. Azt mondtam, mostohasága! (Zajos derültség.) A bányamunkások mostoha helyzetéről szól ós azt mondja, hogy a bányamunkások helyzete sokkal rosszabb, mint más ipari munkásoké. Haydin Imre (munkapárti): Lehetetlen a kerületi pénztárakat összetéveszteni magával a munkásbiztositás intézményével. A kerületi Pénztáraknál meglehetős laza az ellenőrzés ós a hibákat leginkább ez indokolja meg. Az egyenlő teherviselés fontosságát hangsúlyozza. Npm tartja célravezetőnek a kerületi pénztárak autonómiájának a visszaállítását. Több szónok nem lévén, elnök a vitát bezárja. Lukács László kereskedelemügyi miniszter: A bajok forrása leginkább abban van a munkásbiztositónál, hogy a bevétel kevés* á kiadás Pedig sok. Az autonómia miatt a kormány úgyszólván tehetetlen és nem avatkozhat á pénztár belügyeibe. A törvény módosítása szükséges, mert érzi, hogy segíteni, még pedig sürgősen segíteni kell. (Helyeslés.) A munkáskórház létesítése folyamatban van, egyelőre telket kell keresni. (Giesswein a postáról.) Giesswein Sándor néppárti a posta- és távírda költségeinek tótelénél szólalt föl. A postaés távirda-alkalmazottak fizetése rendezését sürgeti, aztán a vasárnapi teljes munkaszünet szükségességét hangoztatta. Az elnök tiz percre felfüggeszti az ülést. (Három kisebb beszéd.) Szünet után Pető Sándor a postatakarékpénztárnál és a vasútnál alkalmazott nyomdai munkások munkabérének megállapításában az idevonatkozó kollektív egyezmény respektálását sürgeti. Batthyány Tivadar gróf a vasúti jegy kedvezményeknek a postamesterekre való kiterjesztését kéri. Sürgeti a telefondijszabás módosítását, a második telefonközéppout fölállítását, a postások fizetésrendezésében pedig az automatikus előléptetés órvényesitósót, enuek hijján pedig legalább a szolgálati pragmatikát. Haller István szintén a postások fizetésrenilezóse ós az automatikus előléptetés mellett szólalt föl. (Heltai Ferenc felel.) Sümegi Vilmos után Heltai Ferenc az államvasutak tételénél válaszol Söpkéz Sándor múltkori fölszólalására, aki méltatlan kritikában részesítette a vasutak igazgatási rendszerét. Azok a bajok, melyek ott jelentkeznek, egy régóta divó hibás rendszer eredményei. A vasutak tisztviselő személyzete elsőrendű, de a fizetés, különösen a vezető állásokban, nevetségesen kicsiny. Az igazgatás hivatalos adminisztrációvá fajult az üzleti igazgatás helyett, ezt az is elősegíti, hogy az alkalmazottak a mostani rendszer mellett nem részesülnek az üzlet eredményeiben s nincsenek közelebbről érdekelve benne. Ismerteti a vasutak üzleti eredményének csökkenését a milliókra menő beiuházások ellenére is. Statisztikai adatokat sorol föl ennek igazolására. A személyzet sokkal nagyobb, mint amennyi a forgalom lebonyolítására szükséges. Igaz, hogy az anyag is, a szón nagyon megdrágult s ez egyik tényezője a rossz eredménynek. A talpfabeszerzósi költségekre ugyanez áll. Itt milliókat lehetett volna megtartani, ha a multkormány nem köt hosszú időtartamú szerződóseket.(Helyeslésa jobboldalon.) A bajokon a személydijszabás fölemelésével kell segíteni, ugy, hogy ezzel szemben a gyorsvonatokon életbelóptetik a harmadosztályt, a személyvonatokon pedig alkalmazzák a negyedik osztálynak megfelelő tarifát is. A dijfölemel ésből körülbelül tizenötmillió korona jövedelme lesz a vasútnak. Helyteleníti Söpkéznek azt a fölfogását, hogy a menetsebességet a vasutakon csökkenteni keli, mikor a vasúti igazgatóság úgyis ennek a retográd irányzatnak a hive. Az elnök az ülést két órakor berekesztette. Hegedűs Lóránt szegedi fogadtatása. A szegedi nemzeti munkapárt végrehajtóbizottsága tegnap délután Rtísa Izsó dr pártelnök lakásán ülést tartott. Rósa Izsó dr elnök bejelentette, hogy Hegedűs Lóránt országgyűlési képviselő, mint a Gyáriparosok Országos Szövetségének igazgatója, a Szövetség szegedi fiókjának május 24-én tartandó közgyűlésén részt vesz és ekkor A magyar ipar jövendő küzdelmei cimmel fölolvasást tart. A párt javaslatára, méltányolva Hegedűs Lóránt munkásságát és kiváló egyéniségét, elhatározta, hogy a közgyűlést követő fölolvasáson testületileg részt vesz. — A munkapárt az illusztris vendéget a pályaudvaron is fogadja és tiszteletére ugyancsak május 24-én, szerdán este a Kassban nagy lakomát rendez, amelyen a szegedi nemzeti munkapárt tagjai tömegesen vesznek részt. A szerb zsinat. Karlócáról jelentik: Az előadói javaslatot elfogadták. Később a volt radikális kongresszus sajtópörének ügye kerül napirendre. Előadó elreferálta, hogy egy budapesti lap ellen sajtópört indítottak, mert Bogdanavits patriárka személyét támadta. A pört beszüntették, mert nagyon sok pénzbe kefült. Félkettőkor a kongresszus folytatását péntek reggelre halsaztották. Szeged katonai fontossága. — Honvédlouassági hadosztályt szerveznek. — (Saját tudósitónktól.) A Bécsben megjelenő Fremdenblatt legutóbbi száma olyan katonai reformokról számol be, amelyek a legnagyobb érdeklődésre számithatnak. A honvédségre vonatkoznak a tervek elsősorban. És Szeged tekintetében különösen fontosak lesznek az ujitások. Mert Szeged honvédgyaloghadosztály parancsnokság székhelye lesz. Tehát a honvédkerületi parancsnokságot szervezik át igy. Miután pedig a honvédhadkiegészitést is reformálják s a hadosztályönállóság elve végig érvényesül, a parancsnokság tiszti létszáma erő.-en megnövekedik. A reformmal kapcsolatosan- két honvédlovassági hadosztályt állítanak föl, még pedig a Vedette értesülései szerint Budapesten és Szegeden. Eszerint a szegedi lovasdandár fölé még lovashadosztály parancsnokság is kerül, amilyen lovashadosztály parancsnokság van Temesvárott. De jelentős változást eredményez az is, hogy a honvédtüzérség fölállításával az egyik honvédtüzérezred Szegedre kerül s itt ugyancsak hiteles jelentés szerint tüzérdandárparancsnoksági állást szerveznek. Szeged mint gyalog- és lovashadosztály parancsnoksági székhely, kapja meg a második számú honvédhelyőrségi kórházat. Ennek céljaira a honvédcsapatkórházat alakítják át s ebben az ügyben járt itt nemrég Kepes Gyula dr vezértörzsorvos. A szegedi honvéduiász zászlóalj fölállítása és a 14. utászzászlóalj elhelyezése Temeskuhinba, szintén befejezett tény. A szegedi helyőrség képe ekként alakul át a tervezett reformok végrehajtása után, vagyis 1916-ban, amikorra a reformot befejezik. 1911-ben: Parancsnokságok: II. honvódkerületi parancsnokság. 45. honvódgyalogdandár parancsnokság. I. honvódlovasdandár parancsnokság. Csapatok: 46. császári ós királyi gyalogezred 1., 2., 4. zászlóalja. 5. honvódgyalogezred 1., 3., 4. zászló' 'a. 14. utászzászlóalj 1., 2., 3., 4. század . 3. honvédhuszárezred 2. osztálya. Intézetek: Császári ós királyi csapatkórház. Honvédcsapatkórház. 1916-ban: Parancsnokságok : II. honvédhadosztály parancsnokság. II. honvédlovassági hadosztály parancsnokság. 45. honvédgyalogdandár parancsnokság. 1. honvédlovasdandár parancsnokság. 2. honvódtüzórdandár parancsnokság. II. lóvásárló-bizottság. Csapatok : 46. császári és királyi gyalogezred több zászlóalja. 5. honvódgyalogezred. 3. honvódhuszárezred 2. osztálya. egy honvédhuszár gépfegyver-osztály. 2. honvédtüzérezred. egy honvédutászzászlóalj. egy honvédszekerószszázad. egy honvédkerókpárosszázad. Intézetek: Császári ós királyi csapatkórház. Honvédhelyőrsógi kórház. A reformokat 1916-ra hajtják végre. Mindenekelőtt a parancsnokságokat, azut.'a a csapatokat szervezik meg. A ceglédi lóvásárlóbizottság visszajön Szegedre. A honvédcsapatkórház tovább való kiépítését helyőrségi kórházzá 1913-ra sürgetik. Tudvalevőleg a 46. gyalogezred egyik zászlóalja most Avtovácon* három Szegeden vári. Az ezred két zászlóalja a jövő évben elmegy Szegedről s helyébe egy nemzeti' ségi ezred két zászlóalja jön Szegedre.