Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-12 / 108. szám

1911 május 10 DELMAGYARORSZAG 3 London, május 10. A iíeufer-ügynökség jelenti Newyorkból: San Jüan del Surból érkezett távirat szerint Estrada a nikaraguai elnökségről Granadában kibocsátott proklamációja szerint Diaz alelnök javára lemondott. Azt hiszik azonban, hogy a granadai alkotmányozó gyűlés Mona hadügyminisztert fogja elnökké választani. Newyork, május 10. Az Associated Press jelenti El-Pazóból: Később érkezett jelentések szerint Navarro juarezi parancsnok az alája tartozó szövetségi csapatokkal nem menekült el, hanem a laktanyában a végsőig menő ellenállást fejtett ki. Délben tűzte ki a fehér zászlót, két órával azután, hogy Madero Juarezben ütötte föl főhadiszállását. Navarro vezérkarával együtt Garibaldi ezredesnek adta meg magát. A legutóbbi három napon a juarezi harcokban mindkét részről nyolc ember esett el, százötven sebesült meg. A képviselőház ülése. — Justh-pártiak fölvonulása. — (Saját tudósítónktól.) A földmivelésügyi tárca vitájában ma négy ellenzéki szónok vett részt: Kun Béla, Rákosi Viktor, Eitner Zsigmond és Vértan Etele. A mezőgazdaság kérdéseiről azonban ma ismét elterelte a figyelmet Polónyi Géza fölszólalása, aki egy tegnapi közbeszólás folytán ma részletesen szóvá tette a Justh-pártnak a szociálistákkal való barátkozását. Polónyi azt bizonyítgatta, hogy Justhék formális szövetséget kötöttek Bokányiékkal s hogy egy ilyen haza- és nemzetellenes párt barátságával kompromittálták a függetlenségi párt hagyományait és törekvéseit. Berzeviczy Albert féltizenegykor nyitotta meg az ülést s a jegyzőkönyv hitelesítése után Kostyál Hugó, a kivándorlási bizottság előadója terjesztette be a kivándorlási bizottság jelentését. A jelentést ki fogják nyomatni és a Ház elé fogják terjeszteni. Következett a napirend, a földmivelésügyi tárca költségvetésének folytatólagos tárgyalása (Szónokol a Justh-párt.) Első szónok Kun Béla (Justh-párti): A többtermelés fon tosságát fejtegeti, amelytől a nemzet megerősödését várja. Nem a történelmi osztályokat tartja fontosnak, hanem a kisbirtokosokat, akiknek érdekeit mindenképen elö kell segíteni. A kivándorlásról beszól. A kisgazdák rossz hitelviszonyait fejtegeti. A hitbizományok dolgában sürgős intézkedéseket tart szükségesnek. Öröm mel látja, hogy Károlyi Mihály gróf is a hit bizományok megbolygatását tartja szükségesnek. A hitbizományok törvényben kimondandó eltörlését tartja szükségesnek. Az ellen a vád ellen, mintha ezt azért kívánná, hogy a magyar földbirtokokat elzsidósitsa, tiltakozik. Akik azt akarják, hogy a magyar zsidóság kezére ne kerüljön több földbirtok, igyekezzenek odahatni hogy a magyar paraszt szerezhessen föld birtokot. Nálunk sokan csak a zsidók pénzét szeretik ós sok zsidó bérlő van szerződéses viszonyban magyar főurakkal, akik örömmel fogadják el a zsidók pénzét. A rossz munkásviszonyokról beszél és a gazdasági önállóság szükségességét fejtegeti. Fölolvassa Kazy József államtitkár egy levelét, amelyben az államtitkár egy nagy magyar városnak, Hódmezővásárhelynek ígéreteket tett, amelyeket aztán nem tartott meg. Valószínűleg azért, mert Hódmezővásárhely függetlenségi követet küldött a Házba. Mintagazdaságok ujabb fölállítását tartja szükségesnek ós a szövetkezeti eszme fölkarolását. Nem fogadja el a költségvetést. Rákosi Viktor (Justh-párt): Abban az ország ban, ahol a népesség hetven százaléka mező gazdasággal foglalkozik és abból él, mindenki nek foglalkoznia kell a mezőgazdaság kérdései vei. Az összes kérdésekben a legkülönbözőbb nézeteket hallotta a Házban, alig akadt a vita folyamán néhány egybehangzó vélemény. Dunántuli, erdélyi és alföldi mezőgazdasági politikát különböztet meg, azonban a népet mindennütt földhöz kell juttatni, különösen a Dunántul. Erdélyben az volna a föladata a birtokpolitikának, hogy a magyarság megtartsa, illetve visszafoglalja pozícióját. A legfontosabb kérdés, hogy milyen mezőgazdasági politikát kell követni az Alföldön, a magyarság szivében. Itt rosszak a munkásviszonyok, melyeket sürgősen orvosolni kell. Elsősorban öntözöcsatornák szükségesek, melyeket fontosabbnak tart a közlekedő csatornáknál. Ezt a magyar faj hegemóniája szempontjából tartja különösen fontosnak, mert az Alföldön van Magyarország és a magyarság központja. Helyes gazdálkodással az Alföld kétszer annyi embert is el tudna tartani. Ez pedig a magyar faj szupremáciája szempontjából fontos. (Helyeslés.) Nem fogadja el a költségvetést. Az elnök az ülést öt percre felfüggeszti. (Mezőhegyes körül.) Szünet után Vártán Etele az állami birtokok hivatását abban látja, hogy tenyészállatokkal és nemesitett vetőmaggal lássák el a magángazdaságokat, ne pedig búzát termeljenek saját hasznukra. Most az állami birtokok a vetőmageladással is nyerészkednek s drágábban mérik az átlagos, országos áraknál. A mezöhegyesi uradalom olyan nagy, hogy néhány ezer holdat kisebb bérletek alakjában is kezelhetne. Hibáztatja azt is, hogy ezen az állami birtokon hat vagy nyolc mezőgazdasági szeszgyár van. Szarvasmarha tenyésztésünk legnagyobb baja, hogy a fiatal marhát idő előtt tömegesen kivonják a forgalomból, vágóhidra viszik. Kéri a minisztert, segítsen ezeken a bajokon; a többet termelés elvét az állattenyésztésre is ki kell terjeszteni s ezt csak a friss marhaállomány megóvásával érhetjük el. A költségvetést nem fogadja el. Eiiner Zsigmond az állattenyésztés kérdésével foglalkozott ezután s a birtokmegosztás és parcellázás dolgával. A költségvetést nem fogadja el. (A Justh-párt és a szocialisták.) Polónyi Géza: Miután a költségvetés vitájába az utóbbi napok során belesodródott a választójog kérdése, a Ház engedelmét kéri, hogy erről is szólhasson. Magát a költségvetést, mely a közös vámterület alapján áll, nem fogadja el. Sajnálja, hogy a magyar gazdaközönség is fél az önálló vámterülettől, pedig ez a gazdák érdekeit semmiképpen nem érintené. Röviden foglalkozik a kataszter-kiigazítás dolgáról és az altruisztikus állami bankról, amelynek működése iránt nem viseltetik egyelőre bizalommal. A hitbizományok föntartásának nem hive, de ugy szeretné megoldani a kérdést, hogy a föld a parasztnak jusson s ne idegen kezekre. Szól a fedezetlen tőzsdei határidő-üzletről és sürgeti a tervezett, reformot, melyet Ausztriának is megígértünk. Ismerteti a halászati törvény fogyatkozásait s azt a lelketlen pusztítást, amit a halak közt a maszlagolással véghez visznek.(Derültség.) Rátér a választói jog dolgára, melyet minden oldalról oly nagyfokú idegességgel kisérnek. Örül, hogy azokkal a vádakkal szemben, melyekkel e téren a Justh-pártot érték, a párt részéről egy helyesbítő akció indult meg. Ha a párt egyes tagjai által a Házban tett helyreigazító nyilatkozatokat, a pártvezetőség is autorizálni fogja, teljesen meg fog ebben nyugodni. Emlékeztet Irányi tanitására, amely szerint Magyarország semmiféle más országhoz nem hasonlítható s arra, hogy a függetlenségi párt tradíciója szerint a népjogok kiterjesztésében nem haladhat egy vonalban azokkal, akik a nemzet a haza fogalmának ellenségei. Az utca szimpátiáját spontán lelkesedés alakjában nem hiba megnyerni, de ezt szerződéssel előre biztosítani nem lehet. (Taps és helyeslés a Kossuth-párton és néppárton.) Szívesen látja az ntca támogatását, de nem szövetkezik vele. Fölkiáltások a Justh-párton: Mi sem szövetkeztünk! Polónyi Géza: Attól tart legjobban, hogy az a propaganda, mely a nemzet és haza ellen tőr, nyerni fog erkölcsi tekintélyében, ha a Justhpárt palladiuma alatt jelenik meg. Justh Gyulának nincs szüksége Bokányiék erkölcsi erejére, de megfordítva, Jásziéknak bizony szükségük van a Justh tiszta nevére és egyéniségének súlyára. (A Justh-párt tagjai közül többen kivonulnak a teremből.) Baross János: Ugy-e, ezt nem kellemes hallgatni ? Polónyi Géza utal arra, hogy 1901-ben már ugyanaz volt az álláspontja, ami most, de azóta még szigorúbb lett. Baross János: Nagyon helyes! Polóntfi Géza: Ismerteti a választójogi mozgalom ujabb történetét, mely a progresszív szabadkőműves páholyokból indult meg 1900 után. De a szocialistákkal még a szabadkőművesek sem akartak szövetkezni, legföljebb csak kontaktust akartak tartani velük. A Justhpárt és a szociálisták közt most a szövetkezést Jászi Oszkár közvetítette. Rektifikálja Sümegi Vilmosnak azt a tegnapi közbekiáltását, hogy a szociálistákkal a vezérlő-bizottság nevében ós megbízásából tárgyalt volna az Orient-szállóban a szociálistavezérekkel. Nem megbízásból, a maga jószántából bocsátkozott ebbe a tárgyalásba. A szociálisták üzenték, hogy tárgyalni akarnak s igy ment el a találkozóra. Egy negyedóra alatt azonban rájött, hogy a megegyezés lehetetlen azon az alapon, melyet a szociálisták előterjesztettek. Ugyanekkor egy másik képviselő is tárgyalt a szociálistákkal. Vázsonyi Vilmos: Ki volt az a képviselő? Polónyi Géza: Ugylátszik, jelentkezik is már. (Derültség.) Vázsonyi Vilmos: Ez októberben volt és nem decemberben. Polónyi Géza: Mindegy az, kérem. Ez nem lényeges. Fölolvassa a Népszava április 30-iki vezércikkét, amely tele van izgatással és gyűlölettel az állam, a nemzet és a vallás ellen. Kérdi a Justh-pártot, van-e hát szövetkezés köztük és a szociálisták közt vagy nincs? Utal a szocialista kongresszus határozatára, amely a szövetséget csak azzal a föltétellel köti meg, ha a Justh-párt a képviselőházban obstrukcióval megakadályozza a védőerőreformot. Kun Béla: Hát ön nem akadályozza meg ? Polónyi Géza: Én igen, de nem annak á célnak szolgálatában, mint önök. Én sohase szövetkezem azokkal, akik istent, hazát, mindent megtagadnak. Ismerteti az aradi gyűlés lefolyását. Fölkiáltások a baloldalon : Ott a szociálisták nemzeti zászlók alatt jelentek meg. Polónyi Géza: Olvassák el kérem, mit irt erről pár nap múlva Kunfi Zsigmond ? Az aradi gyűlésen megjelentek a budapesti szociálista párt hivatalos küldöttjei is. Szmrecsányi György: És Bédi Schwimmer Róza is. (Derültség.) Polónyi Géza: Idézeteket olvas föl Jászi Oszkárnak a gyűlésen elmondott beszédéből, amelyben lépten-nyomon a szövetséget emlegette. Eitner Zsigmond, Bakonyi Samu és Kun Béla közbekiáltanak: A választójog ellenségei is szövetkeztek. Polónyi fölolvassa Jászi Oszkárnak Aradon mondott beszédét, amelyben szintén az uj szövetségről beszélt. Pető Sándor: Polónyi is részt vett szociálista gyűlésen. Csodálatos, hogy aki igy beszél, a választójog hívének meri vallani magát. Ez komédia! Polónyi Géza: És mig Jászi Aradon megáldotta Justhék és a szociálisták szövetségét. Batthyány Tivadar tegnap kijelentette a Házban, hogy nem jött létre szövetség. Én Batthyánynak adok hitelt Hogy Jászi mit szól Batthyány kijelentéséhez, ez az 6 dolga. (Élénk derültség. Nagy mozgás a Justh-párton.) De mégis csodálatos, Aradon jelenvolt Justh és Batthyány, miért nem cáfolták meg ott nyomban a szövetséget. A Justh-párt legnagyobb része ekkor fölkelt és kimet a teremből. Polónyi Géza ezután befejezte beszédét. A Kossuth-párt élénken megtapsolta. Kun.Béla fölkiáltott: — Éljen az általános, egyenlő, titkos választójog! — Éljen a haza! — kiáltották tapsolva hozzá a Kossuth-pártiak. Még PetÖ Sándor visszakiáltott a terembe: Jobb lesz, ha azt mondják, hogy éljen a latifundium. Ezzel az ülés háromnegyed három óra után véget ért. Diaz mégis elnök marad. Diaz, Mexikó elnöke tudvalevőleg bejelentette, hogy ha Mexikóban helyreáll a béke, lemond elnöki állásáról. Egy netvyorki távirat most arról ad hirt, hogy Estrada nicaraguai elnök Granadában proklamációt bocsátott ki és ebben Diaz elnök javára lemondott állásáról. Azt hiszik azonban, hogy a granadai alkotmányozó gyűlés nem Diazt, hanem Mena hadügyminisztert fogja elnökké választani.