Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-09 / 82. szám

:imKft-f-^t, 6 DÉLMAGYARORS^AG 1911 április 9 talma alá rendelt három csendőr életét. Nemrégen, mikor ez a bánásmód már tűrhetetlenné vált, megszervezték a járásőrmesteri állást. A járásőrmester egy-egy járásban időszakonként bejárja az őrségeket, felügyel a rendre, fegyelemre és arra, hogy az őrmesterek emberségesen bánjanak a legénységgel. Ezzel azonban nem sokra mentek, mert a járásőrmesterek csak immel-ámmal felelnek meg hivatásuknak. Ha meglátogatnak egy-egy járőrt, nem aziránt érdeklődnek, hogy bánik az őrmester a legényekkel, hanem azt nézik, előirás szerint van-e begombolva a csendőr cipője. Ezek a járásőrmesterek öreg csendőrök, tudásuk a hetvenes évekből való, nem lehet csodálni, hogy a velük való kísérletezés nem sikerült. És addig, mig ez a bánásmód meg nem változik, hiába minden kecsegtetés ós kapacitálás, — csendőrnek csak az megy, aki nem annak való. Nem ez az egyetlen panasz, van ezenkivül is annyi, hogy könyvet lehetne irni róluk. Egy csendőrnek ma téli hidegben és nyári melegben oly nagy területet kell beportyáznia, hogy csoda, ha lo nem roskad. Teljesen el van zárva a világtól, a polgári társadalommal alig érintkezhetik, magára van hagyatva s igy nem csoda, ha a csendőrök közül sek az ivásnak adja magát. A csendőrnek éjjel-nappal tanulnia keli : de mindig csak szolgálati szabályokat magol. Hogy a csendőrök tanítását szabályok holt bemagolása helyett átlalános műveltség elsajátítására fektessék, ezt eddig hiába sürgették. Mozgalom, mely az újjászervezést sürgesse, nincs. Nem is lehet, mert a csendőrség vasfegyelme kizárja azt. Aki reformálni akarna, valószínűleg kerületi börtönt kapna érte. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Szinházi műsor. Április 9, vasárnap »j 9, íj 10, hétfő: 11, kedd: 12, szerda : 13, csütörtök: 14, péntek: 15, szombat: 16, vasárnap 16, „ 17, hétfő 17, „ d. u.: A vig özvegy, operett, este : Bob herceg, operett. (Páratlan 4/,-os bérlet.) A karszemélyzet jutalomjátékaként Ditrói Nándor dr és Terestyényi Gyula vendégfelléptével, Viola. (Páros °/3-os bérlet.) Becstelen, szinmü. Bemutató. (Páratlan '/,-os bérlet.) Becstelen, szinmü. (Páros 'l,-o» bérlet.) Opera-előadás a gyermekszanatórium javára. Fölemelt helyárakkal, bérletszünetben. Szünet. Opera-előadás a gyermekszanatórium javára. Fölemelt helyárakkal, bérletszünetben, d. u.: Dollárkirálynő, operett, este: Sárgaliliom, vidéki történet. (Páratlan '1,-os bérlet.) d. u.: Karenin Anna, dráma, este: Cigányszerelem, operett. Bérletszünetben. Fodor Ella bucsuzása. (Saját tudósítónktól.) Négy évvel ezelőtt, 1907. Virágvasárnapján kezdődött a szegedi színpadon Fodor Ella karrierje, amelyen most minden bizonynyal jelentős fordulóhoz ér. Ez a négy év a haladás, az emelkedés, a sikerek a színészi elmélyedésben és a színpadi megjátszásban való tökéletesedés nagy gazdagságát tárta föl. Szerény és sablonos szerepben, egy népszínműnek, a Cigány-mik Rózsi-jában mutatkozott be Szegeden Fodor Ella, de még ezen az első tavaszon eljátszotta Ocskay brigadérosban Tisza Ilonát, Salonet, Júliát, a dolovai nábob leányát. Az igy kezdődött színészi karriert emelkedésében a nagy tehetség mellett egyre segíti a fanatikus hit, törhetetlen szorgalom és példás lelkiismeretesség. Fodor Ella ma már a szegedi közönség kedvence, országosan elismert drámai színésznő. Bizonyos tendenciák, amelyeknek okai még ma is a kulisszák mögött bujkálnak, váratlan, a szegedi közönség előtt érthetetlen ós csöppet sem kedves változásokat idéztek elő a szinház életében. A művezető ngy találta jónak — neki fáj majd a feje miatta, hogy szembehelyezkedjék a közönség óhajával, ízlésével, véleményével ós szeretetével és társulatának leginkább azokkal a tagjaival nem újította meg a szerződést, akik annak erősségei voltak, akiket a közönség elsősorban szeret ós akiket csak hasonlóval is aligha tud pótolni. Nem szerződtette a művezető Fodor Ellát sem, akit egy budai nagysikerű vendégszereplés után sietve szerződtetett a temesvári szinház kitűnő igazgatója, Krecsányi Ignác, olyan fizetéssel, aminőt ma a vidéken egyetlen drámai szende sem élvez. A szinházi szezónnak a jövő hónapban való befejezésével tehát Fodor Ella végleg eltávozik Szegedről. Szegedi működését nem lehet móltatás ós megemlékezés nélkül a múltnak átadni, ép azért lelkes és nagyszámú tisztelői elhatározták, hogy húsvét vasárnapján a Sárga liliom előadásán meleg ovációk keretében búcsúztatják a szegedi színpadtól. Szeged egész társadalma lelkesen készül erre az ünneplésre, amelyen hivatásában buzgó és méltó színésznőt búcsúztatnak ós ünnepelnek. Fodor Ella nagy sikerekre tekinthet vissza. A nagy és értékes szerepeknek egész sokaságát játszotta már meg. A Taifun, Cyrano, Sámson, Othello, Patyolat kisasszony, Tanítónő, Arany ember, Tökéletes feleség, Vetélytársak, Kerülő ut, Vasgyáros, Bánk-bán, Baccarat, Visszatérés Jeruzsálemből, Az ördög, Liliom, Tolvaj, Folt, amely tisztit, Kuruzsló, Hamlet, Grengoire, Párbaj, Találkozás, Kis cukros, Kis királyok, Balga szűz, Testőr, Sárga liliom, Medikus, szegedi diadalából nagy részt vívott ki. Krecsányi társulatánál való működését Budán szeptember, Temesvárott október elsején kezdi meg Fodor Ella. Innen minden bizonynyal valamelyik nagy fővárosi színházhoz viszi utja gyorsan haladó karrierjén. * A medikus. Fenyvesi Emil és Csortos Gyula vendégszerepeltek szombaton este Bródy Sándor életkópében. Az ő színjátszói művészetük meg a szegedi szereplők nemes igyekezete ünnqpiessé tette a mai estét. Csortos Gyula egyéniségével, játszókópessógóvel már pénteki első szereplésekor foglalkoztunk. Ugyanazt kellene ismételni mai szereplése alkalmával. Fenyvesi Emil, a Vígszínház művésze pedig most játszott először Szegeden, Rubin orvos szerepében. Hogy milyen hóditóalakitókópességgelsazórzósek, színek milyen skálájával fogta tneg ma a szegedi közönséget, annak visszaadására minden jelző kevés. Felejthetetlen alakítás marad azok előtt, akik látták. A szombati előadás minden részletében nivós, legtöbb jeleneteiben pedig művészi volt. Pesti Kálmán, Fodor Ella, Nyárai Antal szines, gazdag s minden részletében is művészi alakítást nyújtottak. És amig a szinpadon ott vibrált Bródy Sándor termékeny, szeretetteljes szelleme, addig a közönség soraiból megbotránkoztató hangok hallatszottak előadás közben, a legszebb, legdrámaibb jelenetben is teleszájjal köhögtek, krákogtak, a harmadik emeleten kis gyerekek sirtak, valamivel följebb röhögtek, a földszintre kalapok, színlapok repültek, a zenekarban a hangszerek hirtelen megszólaltak és a többi. És érdekes, hogy ez a szokás mindenestibb már. Ez a közönségi előadás is a műsorba került. Csak legalább ilyen estéket ne rontanának le, mint amilyen a szombati volt. Mert az ilyenért mégis kár. * Szimfónikus hangverseny. Zeneéletünk intenzivitásának megnyilvánulása a szombati szimfonikus hangverseny, melyet a Szegedi tisztviselők otthona rendezett Meák Gyula, Istók Sándor és a honvédzenekar közreműködésével. A szimfonikus hangversenyt szépszámú közönség hallgatta végig s az egész Koncert a teljes siker jegyében folyt le. Mozart „Varázsfuvola-nyitányával" vezette bo a honvédzenekar a hangversenyt. Mozart e nyitánya annyira közismert és mégsem elcsépelt, hogy a közönség nagy élvezettel hallgatta. Majd Meák Gyula lépett az emelvényre és Beethoven Zongoraversenyét adta elő meglepően intelligens technikával. A mü szellemét teljesen átérezte és átéreztette. A magyar királyi honvódzenekar preciz összjátékot produkált, mikor Haydn szimfóniáját adta elő. A „Largettó" méltóságos nyugalmát eltalálta a zenekar, a ,Menuettó" bájos invencióját átérezte és a pianissimók dinamikai kontrasztjait finomsággal juttatta érvényre. A „Menuettó" humoros zenemű, melynek triója kissé Lánderizü. A „Prestót" nagy lendülettel ós tűzzel adta elő a zenekar. Ezekután egy fiatal hegedűművész, Istók Sándor mutatkozott be teljes készültséggel, egyik legnehezebb hegedűversenyt interpretálva: Csajkovszkij Alegro moderatóját. Meleg tónussal játszott, kantinólája részletekben is szép hanggal rendelkezik. Előadása temperamentumos, kissé nyugtalan volt, de ez fiatal vérmérsékletének tudható be. Nagy ovációban volt része a fiatal művésznek és a közönség óhaját tolmácsoljuk azzal, hogy a jövő szezónra is szívesen látottjvendógnek tekintjük. Wagner „Lohengrin*-je fejezte be a hangversenyt. Fichtner karnagy vezetése mellett a zenekar nagy tűzzel és páthoszszal juttatta érvényre Wagner müvét. A siker jórésze Fichtner karnagy becsületes művészi munkájának eredménye. (sz. m.) * A kai'gacmélyzet jutalomjátéka. A mindig kötelességtudó karszemélyzet javára hétfőn kerül szinre a legjobb régi népszínművek egyike, Viola, az alföldi haramia. Különös érdekessége, hogy két jeles műkedvelő is föllép benne. Terestyényi Gyula az egyik, aki nem ismeretlen ember a színpadok világában. Ditrói Nándor dr, felsőkereskedelmi iskolai tanár a másik, őt viszont családi tradíció vonja közelebb a deszkákhoz. Fia ugyanis Ditrói Mórnak, a Vigszinház igazgatójának, aki hétfőn este maga is jelen lesz az olőadáson. Szmollény Nándor, a „Viola", mint politikai irányszinmü cimón az előadást megelőzőleg konferenceot tart. A darabban a főbb szerepeket Tóvölgyi Margit, Fodor Ella, Juhászné, Nagy Dezső, Baróthy, Papi, Sümegi, Pesti, Mihó, Oláh játszák. PENSION-EXQUISITE Előkelő családi liome a belváros központján. • Elegáns szobák balkonnal a Kossuth Lajos-utcára. Elsőrangú konyha. • Fürdők, villanyvilágítás, lift, minden szobában telefon. • Szobák 4 koronától feljebb. • Teljes pensió 10 koronától feljebb. • Telefon 174—05. sz. BUDAPEST, IV., Ferenciek-tere 9 OGAK Lukács Imre íogmüterme a berlini fogtechnikán oki. képesitve Gsehonifs-uteo 1. Sitirtienyi-tér sorolt. Prosnilr-IÉ. 1911 Varrógó| Kerékpá Gramofc május mán u paloták helyeze DÉF Ami N — i (Saját t életének fordulópoi második i ben indul befogadó zönsóg eg ma már egyik na nagyobb j mával, há házon, há városi ká kozást az jegyét, ft állapotról sokat han Nagyvá a dolgokr a másodit amelyben kolja a r ségességó részvényt pénztárán ház, mind körül óriá kek érték tulajdonos építési kö Mindeze aláírói, h korona k esetleges épitse mej ugy adja kori igazg sége8 vez< A beadi gyalja a t ügyi bizot és az indi ülésén, ak lalkozhati! A másoi csolatban szegedi SZÍ fejlődött s ség van a ház befőj de itt i váradon : amekkorái sége. A té rosszabb (