Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-27 / 96. szám

1911 április 30 ________ DELMAGYARORSZAG ugy bélelik, hogy a selyem a magasan záruló kis mellső kihajtásait majdnem a szólekig fedi. Senki sem merte volna föltételezni, hogy nagy karimájú szalmakalapok divatja a fekete kemóuykaiápra is befolyással lesz, pedig bizonyos, hogy a tavalyiaknál valamivel magasabb, <Jo sokkal szélesebb szélű kalapokat fogunk viselni. Hogy [az idei szalmakalapok karimája a tavalyinál sokkal szélesebb, azt csak helyeselhetjük, mert a nap ellen annál jobb oltalmat nyújtanak. • Bizonyos, hogy ozidón a fehér alapon szinesen sávozott harisnya lesz divatos. Mellette a barna és kék egyszinü ós „changeant" hatású melirozott, nemkülönben a sötét alapon fehérrel sürüu sávozott újdonságok fogják kacéran ékesíteni a férfi lábakat. Talán mindenki tudja, hog y az egyszinü és tarkán mintázott selyem zsebkendők igen divatosak és a minden kabáton meglevő úgynevezett „szivarzsebben" viselik. Hogy ez a viselet akkor elegáns, ha nyakkendő sziliéhez hasonló és hogy azt a kis kendőt valamely divatos illattal szokás szagosítani, az is ismeretes. A nemzeti munkapárt értekezlete. Budapeslről jelentik: A nemzeti munkapárt szerdán ©sto hét órakor Berezel Dezső olnöklósével értekezletet tartott, melyen megjelentek Székely Uerenc igazságügyminiszter, Zichy János gróf kultuszminiszter, Rohonyi Gyula, Balogh Jenő, Jakábffy Imre, Kálmán Gusztáv és Karácsonyi Lajos államtitkárok is. Az értekezlet jegyzökönyvét Szász Károly vezette. Kenedi Géza •ismertette az igazságügyi tárca költségvetését, melyet az értekezlet Székely Ferenc felvilágosításai után egyhangúlag elfogadott. Riportok Zenta városából. — A leégett városháza kérdése. — Baleset, melyárt senki sem felelős. — (Kiküldött munkatársunktól.) A zentai nagy tiizkatasztrófa után — mint ismeretes — a város rendkívüli közgyűlést liivott egybe, melynek a legszükségesebb tennivalók megbeszélése volt a tárgya. Mielőtt azonban a képviselőtestület tagjai a tárgyra tértek volna, először a pártpolitikai hangulatokat készítették elő s mint Zentán minden városi ügy, ugy a régi városháza fölépítésének avagy egy uj városháza emelésének kérdése is a politikai pártok hangulat-hullámzásába terelődött. Tulajdonképen Zentán egyetlen párt uralkodik minden városi ügy fölött: a függetlenségi Kossuth-párt. Ezzel aztán, azt hisszük, megmondtunk mindent. Hogy a politikai mérleg serpenyőjében nem birnak sulylyal az irni-olvasni is alig tudó paraszt párttagok, természetes tünet, — de annál szomorúbb, veszedelmesebb Zentára, hogy minden városi kérdés, legyen az kulturális, gazdasági, tüzrendészeti, városfejlesztési és a többi, a függetlenségi párttagok laikus és tudatlan cenzúrája alá van vetve. Ez a cenzúra pedig egyenesen visszavaló a középkorba. Amit a függetlenségi párt elnöke kimond: az szentírás, ha még olyan barbár és naiv is. Mert aki függetlenségi, annak Zentán egyetlen várospolitikai meggyőződés lehet és van és ez : a tenyészbikák szaporítása. Városrendezés, fejlesztés, utak kövezése, csatornázás, világítás, építkezés, tűz- és életbiztonság és még sok-sok minden, ami Zentán hiányzik : hiányzik a képviselőtestület függetlenségi, többségben lévő tagjainak programjából is. Jellemző a zentai városi állapotokra, hogy nagyon csekély kivétellel a város intelligenciája távol tartja magát minden városi dologba való beavatkozástól. Mert tudják, hogy a náluknál öszszehasonlithatatlanul tudatlanabb irányitói az ügyeknek, leszólják őket. Szinte ugy tűnik föl, mintha a gatyás diktátorok esküdt ellenségei lennének mindennemű intézménynek, tervnek, eszmének, mely Zentát, ezt a harminckétezer lakossággal biró kitűnő fekvésű várost a korszerű haladás sebesen robogó vonatához akarja kapcsolni. Idegen, aki Zentára vetődik ós érdeklődik egy ilyen középnagyságú magyar város ügyei iránt, elképped és menekül, annyira megriasztja a kinai-falvastagságu elmaradottság. Persze, a város vezetősége polgármesterestül és szenátorostul együtt szintén alá van rendelve a politikai párt cenzúrájának. Mielőtt valamiféle javaslatot vinnének a közgyűlés elé, előbb ki kell kémlelni a hangulatot, ha még oly szükséges és elhalaszthatatlan is az a bizonyos javaslat. Maga a város egyik vezető embere jelentette ki munkatársunk előtt, hogy „Zentán minden városi ügyben az uralkodó politikai párt elnökének szavadönt,mintha a vétó-jog korszakában élnénk." Ezt az urat pedig Mester Andornak hívják, vaskereskedő és függetlenségi pártelnök. Hallgatag fölháborodással beszélik Zentán, a városban, hogy Mester Andor szava kész okirat, teljhatalommal fölruházva. De viszont azt sem lehet eltagadni, hogy előbb Mester Andor is kikémleli „az általa elnökölt" politikai párt hangulatát mindenféle városi ügyben. Ez mégis némileg enyhit a pártelnök diktátori bűnein. Mindez azonban csak halvány képet ad arról, hogy micsoda rugók mozgatják Zenta városi életét és a város vezetőségének tevékenységét. A legutóbb törtónt tiizkatasztrófa kiválóan alkalmas arra, hogy Zentával közelebbi ismeretséget kössön az ország. Ez az ismeretség ugyan csöppet sem lehet kellemes Zentának, — de tanulságos és hü képét adja egyes magyar városokban uralkodó állapotoknak. A zentai tűzvész nagyon sok mindenről lerántotta a leplet. Érdekes, hogy Zenta most törvényhatósági joggal fölruházott várossá akar emelkedni. Építkezési szabályrendelete ellenben nincs, — de nincsen tüzrendészeti szabálgrendelete sem. Mert azt a néhány paragrafusból álló régi és elavult tüzrendészeti szabályrendelet, amelyet még 1900. körül alkottak, igazán nem szabad számításba venni. Több kárt okoz a tűzbiztonságnak, mint hasznot. Ezt belátták végre a diktátorok is, de azért uj tüzrendészeti szabályrendelet még mindig nincsen Zentán. A régi használhatatlanságát bizonyítja az is, hogy róla a zentai önkéntes tűzoltótestületnek még csak tudomása sincs. A város nem teszi ki magát annak a szégyennek, hogy forszírozza a tűzoltótestület vezetőségének tudomásul vételét. Zenta tehát a törvényhatósági cimre és jellegre aspirál. Ellenben a közgyűléseit nő, de még jobb izlésü férfi sem hallgathatja végig, — annyira nivótlan, laikus és durva. Reprodukálhatatlan kifejezések röpködnek, persze a függetlenségi kiskirályok szájából. Leinteni pedig dehogy is szabad őket... a világért sem. Hiszen a polgármesternek épen csak az elnöki széket szabad betölteni a szó legszorosabb értelmében. És ne szólj szám . .. (Munkálkodik a közgyűlés.) De regisztráljuk a tényeket. A tüzkatasztrófa után a város rendkívüli közgyűlést tartott, melyen előbb arról esett szó, kireparáltassa-e a város a régi, leégett városházát, vagy pedig eltüntesse a föld színéről és építtessen ujat. Ebben a kérdésben ugy döntöttek, hogy kikéri a város valamelyik budapesti egyetemi tanár szakértői véleményét. Levél ment Budapestre, de az egyetemi tanárok közt vállalkozó nem akadt. Az első kísérlet nem sikerült. Erre elhatározta a város, hogy a kereskedelmi minisztériumból kér szakértőt a városháza kérdésében. A kereskedelmi minisztériumból értesítés jött, hogy a kiküldendő szakértő ügyében a tárgyalás a siker reményében folyik. Most a varos vár, vár és reméli, hogy néhány nap múlva, több siirgönysürgetós után végre megérkezik a kért szakértő. A rendkívüli közgyűlés ezenkívül még egyéb munkát vézett. Nevezetesen, megválasztotta a tűzvész-bizottságot, melynek tagjait az alábbi meghivó tünteti föl: Meghívó. A városháza leégéséből folyó intézkedések és a városháza helyre állítása, illetve uj városháza ügyében hozott 607/1911. számú városi közgyűlési végbatározattal kiküldött tűzvészbizottság alább nevezett tagjait a folyó évi .. . hó ... . napján dél .... órakor a polgármesteri hivatalban tartandó ülésre tisztelettel összehívom. Zentán, 191.. évi hó. . napján. polgármester. Tek. Berta Pál földmives ur „ Berzenczey Domokos városi főmérnök ur „ Burány János ur „ Czabafi János városi főjegyző ur „ Dudás Lajos nyugalmazott polgármester ur „ Glücksthal Adolf dr ur „ Halmberger György ur „ Hevér Péter földmives ur „ Jedlicska István ur „ Katona Gergely földmives ur „ Kikirics János földmives ur „ Kiss Simon ur [„ Lovászy Andor dr országgyűlési képviselő ur „ Madari János rendőrkapitány ur „ Mester Andor vaskereskedő, pártelnök ur „ Pfeiffer István igazgató-mérnök ur „ Pollák Ignác ur „ Sik Frigyes földmivelő ur „ Széchényi István dr ur „ Tolmácsy István dr ur „ Vuits György földmives ur „ Vukovics Dániel földmives ur. A tüzvészbizottság megválasztása után még nem végződött be a közgyűlés munkája. Igen bizony. Csernoch János püspököt megválasztották a város díszpolgárává. A tüzvészbizottság, megválasztása óta, napnap után ülésezik. Hogy mit végzett eddig, arról bajos beszámolni. A város vezető emberei nem nyilatkoznak, legalább is nem szivosen. Ellenben annál részletesebben lehetne beszámolni arról, hogy a huszonkóttagu bizottság mit nem végzett. Mert a figyelme, annak ellenére, hogy a rendőrkapitány is, meg a főmérnök is benne van, még arra sem terjedt ki, hogy a városháza leégése után a bontásnál dolgozó munkások életbiztonságát megóvja. (Baleset, melyért senkisem felelős.) Mialatt a tüzvészbizottság zajtalanul ülésezett a népiskola valamelyik osztályában — a népiskolába telepedtek át a város összes hivatalnokai — azalatt a mult hét csütörtökén a leégett városháza bontásánál szerencsétlenség történt. A járásbíróság tűzfala megunta a bontásra való várakozást és hirtelen nagy recsegés-ropogás közepette bedőlt. Alatta több munkás dolgozott de egy kivételével, valamennyien idejekorán menekültek. Puskás Istvánnak azonban nem volt elég ideje és a ha- • talmas fal a fejére zuhant s a szerencsétlen ember a kőtörmelékek alá temetődött. Nagynehezen eltakarították a romokat és eltört lábbal, betört oldalbordákkal kihúzták a munkást. Sérülése nem életveszedelmes ugyan, de annyira súlyos, hogy a szerencsétlen ember aligha fog többé talicskát és csákányt a közébe venni. A rendőrség rájött, hogy eljárást kell indítani, vájjon kit terhel a felelősség a balesetért. A mérnökség azt mondja, hogy a fal nem látszott veszedelmesnek, de a baleset után tartott vizsgálatnál kiderült, hogy nagyon is fenyegetett veszélylyel. Ré i módi építkezés szerint csinálták s hiánvzanak belőle a biztosító pillérek s egészben véve rozoga, rossz, katasztrófát sejtető. Abból a „nem látszott''-ból pedig azt a következtetést lehet levonni, hogy a leégett épületet, mielőtt a munkások a bontáshoz hozzáfogtak, biztonsági szempontból meg sem vizsgálták. Hagyták ugy, amint van. Ki törődnék Zentán életbiztonsággal, amikor még építkezési szabályrendelet sincs.