Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-27 / 96. szám

16 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 április 23 Madary János rendőrkapitány a szerencsétlenségre vonatkozóan a következőket mondotta munkatársunknak: — A rendőrség megindította ugyan a vizsgálatot., hogy kit terhel felelősség a balesetért, de a nyomozás, csak annyiban bizonyult eredményesnek, hogy a szerencsétlenségért nem lehet okolni senkit. Mi nem vagyunk szakértők vagy mérnökség, hogy megtudjuk állapítani, veszélyezteti-e vaijon a leégett épülőt a munkások életét vagy sem. Igy nem is tudhattuk, hogy a fal bedőléssel fenyegetett. Egyébként pedig építkezési szabályrendeletünk még nincs s a közbiztonságra nálunk tulajdonképen a csendőrség ügyel föl. — Nagyon kérem még az urakat — fejezte be a főkapitány — ne méltóztassanak többet írni, mint amennyit mondok . . . Tehát a balesetért senki sem felelős. Senki a világon. Csak a fal. Kár, hogy azt nem lehet bíróság elé állítani . . . Zentai állapotokról bevezetésül ennyit. Lapunk holnapi számában a riport folytatódik. NAPI_HIREK Zivatarok a marokkói pusztán, Itt, ahol dolgozom, köröskörül él, lélekzik a civilizáció. És látom Marokkót. Az opálos, kék menyboltozatot. A liepe-hupás, végtelen rónaságot, amelyet elborit az alfa. Az alfa csöndesen sustorogva hullámzik. A fűszálak meghitten hajladoznak egymásra és hirdetik a békét. Pedig lángban áll az egész vad ország. A táviróhuzalok világgá röpítik a vészhireket. „A Beni M'tir törzs megtámadta a szultáni Fezt." „Mulej Hafid mehaliáját vereség érte." „A fölkelő törzsek ostrommal vették be a székvárost." „Muley menekül . . ." Négy élő mohamedán szultánt ismerek. Valamennyi Mohamed sarja. A török szultán. A zanzibári szultán. Ali ben Omar, a comorrai szultán. És Muley. A zanzibári szultán árnyókfejedelem. Ali ben -Omar a légion d'honneur fejében túladott a szultánságon. Az egyedüli Muley Hafid ragaszkodott erős akarással — Európán kivül — a trónjához. Holott furcsa trón ez. Ha még trón. Ma már ketten marakodnak érte: Muley és Abdul Aziz. Magyar ember önkéntelenül is a török időkre gondol, amikor ellenkirályok dúlása labanckézre juttatta hazánkat.. Éidemes elmélyedni ama cselszövények tanulmányozásában, amelyek az algezirászi értekezésen és megállapodásokon át végromlásba döntötték a szabad arab törzseket a szabad arab sivatagok alfás buckái közt. Alig egy esztendeje, 200 kilométerre Feztől hánytam-vetettem meg Dzsil Ali bajtársammal egy szökés lehetőségét Fezbe és sokat tudtam meg Hafidról, amit Parisban nem sejtenek. Az elarichai kórházban három hétig üdültem egy fezi bíróval (a Beni Chouari törzs fia volt), nem szólva ama pillanatnyi intervjuk sokaságáról, amelyeket szentóletü marabout-kkal, intelligens goum és spáliitisztekkel (arabokkal!) eszközöltem, hogy a marokkói kérdést tisztázzam. Amit Európában tudnak Marokkóról, arról nem szólok most. Hogy képzelik el Marokkét? Mert a legeredetibb országok egyike. Város? Város van benne — fél tucat. Fez, Rabat, Marakes, Tanger, Constantine, Casablanca . . . Nézzék meg, kérem, a térképet. Nagy darab ország ez a Marokkó, amely Muleyen kivül a havas Állast is uralja. Ezerfajta kóbor douár ténfereg az alfa között. Alfa, alfa, mindig csak alfa. A vibráló fényözönben feltűnik egy mozgó pont. Abból karaván lesz. Két ráncosképü asszony görnyedten hordja a sátorfát. Faj-arab paripákon a szakállas férfiak. Hajtják a tevéket, az öszvéreket és a birkanyájat. Ez Muley népe. Ezt a népet gyilkolja meg a civilizáció. Melyik jog előbbrevaló ? A franciák joga » civilizációra, vagy a szabad arab törzsek joga az életre ? Muley Hafidot a francia fegyvertársak majd kihúzzák a hínárból valahogy. A szultánt ma a franciák tartják, akik vállalták, hogy Marokkóban rendet csinálnak. A szultán tragikus helyzetbe került. Azok, akik Abdul Azizt kikiáltották ellenszultánnak, tudnak mehallát formálni. Muley Hafidot cserben hagyták a katonái . . . Muley Hafidot kóbor népe ellen a röpdöső trikolór alatt Lebel-szuronyok attakjai védelmezik meg. Szegény, vad szultáni . . . Ama harcokban, amelyekre egyrészt borzasztó üvöltéssel könyörgik a Próféta áldását, másrészt francia részt sürün adják a napi parancsokat, el fog vérezni az arab szabadság. Töfögő gépkocsik száguldanak majd a marokkói pusztán. Csillogó vasúti vágányok szelik keresztül Marokkót Colomb-Bóchartól Tangerig ós Szűz Mária dicsőségére székesegyház fog épülni Fezben. Notre Dame de Maroc. A lobogó bivuak tüzek mellett burnuszos arab harcosok verődnek csoportba. Abdul Aziz mehallája táborozik itt. A szabad arabok csattogó fogakkal átkozzák Hafidot, ki a rumi „fejedelemnek" Parisban békejobbot nyújtott. Halál a fejére! Halál a rumi oszlopokra! A francia háló, a réseau, visszatarthatatlanul zudul a szabad arab törzsek fejére. Lyautey, a legionáriusok apja, a 19. hadtest háborús hadosztályának divizionárusa, mint egy antik római gladiátor veti a hálót. Hja, a gall okult a római cirkusz porondján. Tiz sugárban is nyomulnak a francia oszlopok Fez felé. Legionáriusok, zuávok, aBataillon d'Afrique, az infanterie coloniale, a bennszülött vadászok, a tüzérség, a compagnie saharienne tnartalócai, a spáhik és a huszárok. A guorillaháboru minden jelensége jellemzi Marokkó pacifikálását. Lyautey különítményekre osztja az állományt. A különítmények élén légionárius századok, dühös ordasok gyanánt törtetnek előre. A légionáriusokkal párhuzamosan firtatják az alfát a tirailleutök. Csatát provokálni nem kell . . . Alig múlik éjszaka, hogy egy-egy halálorditás ne verje föl a gitourne-okat. Caporal, la créve . . . Jói táplált puskaropogás és véres késharc jár a leszúrt őrszem vérfagyasztó sikolya nyomán. Másnap támad a mehalla. Lyautey és a szikratávíró pontosan intézkednek, hogy 10—20,000 arabbal háromezer köztársasági katona kerüljön horzsolódási viszonyba. A fantáziára fantázia robban. Marokkó volt. Mert ágyujuk, liditjük, dinamitjuk vagy mitraillouse-ük nincs a fékeveszett araboknak. K. A. — Lapunk egyen példányai Budapesten, a Ltohoncsrt-dohánytőzsdében, Andrássy-ut 48, (Oktogon) 10 fillérért kaphatók. — Őfelsége Gödöllőit. Bécsi tudósítónk jelenti: Őfelsége magyarországi tartózkodásának részleteire vonatkozólag uj megállapodások történtek. A király ugyanis Magyarországon való tartózkodása nagyobb részét nem Budapesten, hanem Gödöllőn fogja tölteni. Erre orvosai tanácsából határozta magát a felség, aki még mindig rekedtséggel küzd s akinek egészséges, pormentes levegőre van szüksége. Péter szerb királylyal már a követség utján közölték is a felségnek azt a kijelentését, hogy budapesti fogadásáról sajnálattal le kell mondania, illetőleg az évnek egy későbbi részére kell halasztania. Péter szerb király budapesti látogatásának elmaradását egy belgrádi jelentésünk is megerősíti. — A szegcdi egyetemért. A szegedi egyetem ügyében tárgyaló szegedi bizottság szerdán utazott föl Budapestre, miután Lázár György dr polgármester már kedden délután megérkezett a fővárosba. A bizottság, amelynek tagjai Gaál Endre dr kulturtanácsos, Boros József kórházi igazgató-főorvos és Faragó Ödön dr városi tiszti főorvos, magával vitte azt a memorandumot, amely részletesen fölsorolja, hogy a város miféle adományokkal hajlandó hozzájárulni az egyetem fölépítéséhez. A hozzájárulás teljos összege 12.235,720 korona ingatlanokban és készpónzbon. A küldöttség érdemleges tárgyalásai 27-ikén, csütörtökön kezdődnek. — Kimen győzelme, Scliöuaich bukása. Föltűnést keltő hirt közöl velünk bécsi tudósítónk. Olyan forrásból, mely a legfelsőbb körökből meríti értesüléseit, kapta a következő kijelentéseket: — Kétségtelen, hogy a katonai pörrendtartás reformjának ügye jóval kedvezőbb Khuenre, mint Bienerthre. Ebben a döntés csütörtökön valószínűleg megtörténik. Egyúttal kétségtelen az is, hogy Schönaicli báró közös hadügyminiszter a megállapodás precizirosásával bukott miniszter. Már a delegációk idején keringett felőle ez a verzió, de akkor még egy nagyon nagy ur tartotta őt: őfelsége. — Mióta azonban a nyelvi intézkedések alkalmazásába meg sem kísérelt közbelépni, a király is elejtette és állásából való távozása rövid idő és ildomosság kérdése. Nemsokára megkezdi nyári szabadságát s valószínűleg nem is fogja, mint miniszter befejezni. — Uj miniszteri tanácsosok. A király Landgraf János miniszteri osztálytanácsost és Ébersz Károly miniszteri tanácsosi cimmel fölruházott számvevőségi igazgatót, miniszteri tanácsosokká nevezte ki. — Barabás Béla és az aradi szociálisták. Aradról jelentik : Az aradi függetlenségi párt nem akar hallani a szociálistákkal való együttműködésről, pedig erre többször fölszólították. Barabás Béla is kijelentette, hogy nem akar velük együtt szerepelni. — Az államvasút nyári menetrendje. Most jelent meg az államvasút nyári menetrendje, amely több, az idegenforgalom szempontjából fontos összeköttetést létesit. A budapest— berlini gyorsvonatok menetrendjének megváltoztatásával oly összeköttetés létesült, amely csatlakozik a konstantinápolyi gyorsvonathoz. Az uj vonat este 7 óra 33 perckor indul Berlinből és másnap délután 12 óra 50 perckor érkezik a keleti pályaudvarra, ugy. hogy a berlini utas 3 óra 20 perckor folytathatja útját a keletre. Visszafelé a konstantinápolyi gyorsvonathoz való csatlakozással a vonat 3 órakor indul Budapestről s reggel 7 óra 45 perckor érkezik Berlinbe. A keleti pályaudvarról reggel mMmmmM' Bjj' ingp a villamos MM