Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-27 / 96. szám

DILMAGYARORSZÁG 1911 április 27 leveleket irt szerelmesének. Többek közt egy­szer azt a merész állítást is megkockáztatta, hogy nem lehet j'gaz szocialista, aki nem tud forrón szeretni. Ez még nem lett volna baj, hanem egyszer házasságot is igért. Amikor te­hát Willung, megunván az orosz kalandot, Lon­donba menekült, a hölgy utána sietett az an­gol bíróságnál házassági ígéret megszegéséért félmillió frank kártérítésre bepörölte. A törvényen azonban Willung azzal védeke­zett, hogy ö mint szocialista elitéli a házasság polgári és a kapitalista rend föntartására való intézményét; csak a szabad szerelmet helye, selheti. Amikor tehát házasságot ígért, ezt csak tréfából tehette, A biró elfogadta ezt a véde­kezést és az ítéletben kimondotta, hogy az orosz hölgynek, mint terroristának, ismernie kellett a szocialistáknak a házasság intézmé­nyéről való fölfogását, a házassági ígéretet tehát nem vehette komolyan. Elutasították keresetével. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Április 27, csütörtök A kivándorló. Nagy Terussal, a szegedi tűzoltók javára. (Pá­ratlan Va-cw bérlet.) „ 28, péntek Cigányszerelem. (Páros 1/3-os bérlet.) „ 29, szombat Sárga liliom. Biró Lajos kon­ferance-ával. Bérletszünetben, fél 8 órai kezdettel. „ 30, vasárnap d. u. Lotti ezredesei. „ „ este: Elnémult harangok. (Gál Gyula vendéggel. Páratlan >/,-os bérlet.) Május 1, hétfő A becstelenek. (Gál Gyulával. Páratlan a/s-os bérlet.) „ 2, kedd Botrány. (Gál Gyulával, Páros Vs-os bérlet.) A testőr : Mészáros Gizával. Ugy tetszett, hogy uj jeleneteket uj szépségekkel gazda­gítottak ma este Molnár Ferenc darabjában. Mészáros Giza játszotta el a szegedi közön­ségnek a színésznő szerepét s bearanyozta azt az ő tudásával, erotikájával, asszonyiságával. Meg egységes színjátszói erejével. A molnárfe­renci szellemhez hozzáölelte szinészegyénisóge szellemét. Földobott olyan kérdéseket, ame­lyekre nem lehet felelni, csak ujabb kérdések­kel s megfejtett olyan lélektitkokat, amelyek­nek következéseit várjuk, óhajtjuk. Az iró szellemét igazán, szellemesen ós igy hó­dítóan adta nekünk. Csak természetes tehát, hogy a második, de bucsuestén minden egyes hallgatóját rövidebb-hosszabb ideig, de tel­jesen magáénak vallhatta. Mészáros Giza szi­nésziességének legnagyobb értéke erotikájában van, — ez tagadhatatlan. Forró, szenvedelmes: szinte beteges, szinte beteggé tesz. Alig akad magyar színpadon hozzá hasonló színjátszó. Ellenben valami mégis hiányzik a játékából, ha több jeleneten át figyeljük. Nem tud gyönyörűen hallgatni. Nincsenek szünetei, amelyek meg­döbbentenek, megállítják s meglendítik a fantá­ziát. Igaz, hogy e — csupán utólag ide ér­zett — hiányt is értékre váltj i azzal a lendülettel, ahogy beleveti magát teljesen, elragadóan a szerepébe ... de mégis hiányzott ez a szünet, amely, érezzük, szintén gyönyörű lett volna, mert Mészáros Giza művészetében ami benne van, mindig nagyszerű. Az előadás különben kitűnően sikerült. Almássy Endre nagyobb elmélyedéssel, több igaz színnel játsza már ezt a kitűnő szerepót, Pesti Kálmán kri­tikusa pedig igaz művészettel átitatott volt. * Orosz pavasztszinház. Több orosz iró Pótervárott megalakította az első parasztszin­házat. Az egész színtársulat parasztokból áll. A tapasztalat bizonyítja, hogy a parasztok mint közönség és szereplők egészen más drámát akarnak, mint a polgári közönség és pedig fő­ként morális értékű müveket. A parasztszinház élén Semenov orosz iró áll, A színház tándo­rolni fog és egész Középoroszországban fog elő­adásokat rendezni. Itt említjük meg, hogy a moszkvai szinház, melynek híre messze túlter­jed az orosz határokon, nagyban készül Tolstoj hátrahagyott müvének, Az élő holttest-nek elő­adására. A próbák igen hosszú időt vesznek igénybe és így a művészek elhatározták, hogy a nyári szünet alatt is tartanak rendszeres próbákat. A bemutató előadás az őszszel lesz. * Modern színház Japánban. Március első felében Tokióban fölavatták ós megnyitották Japán első nagy modern színházát, a Teikokuzát} vagy császári színházat. A nagyszabású szinház története sok évre vezethető vissza. Eddig Japánnak nem volt nagyobb színháza; Tokió vendégei és az előkelő társaság ki voltak zárva színházlátogatásokból, hacsak nem akartak résztvenni abban a kétes élvezetben, hogy a néptömeggel keresztbetett lábszárakkal vegye­nek részt órák hosszat a szabadban, a régi módi népies színházak előadásain. Az uj csá­szári szinház voltaképeni atyja Ito márki; csak az ő ismételt közbenjárásának és sürge­tésének köszönhető, hogy a tervet az illetékes körök pártfogolták. Csak az ő segítségével va­lósíthatták meg a tervet Kawakami és felesége, Sada Jacco. A pénzt Okúra és Sibusava báró, két milliomos japán, adták az építkezéshez. A főváros legelőkelőbb helyén áll, szemközt a császári palota hátsó részével. Késői renaissance stílusban épült; a nézőtér teljesen európai. A fali festményeket Wada, japán festő festette európai modorban, de japán stiluselvekkel. A színpad egyszersmind forgó színpad is. A régi tradíciónak megfelelőleg japán „virágos ut" is van a nézőtéren. A színészek ott haladnak végig föl a színpad felé. * Másfélmillió korona két Tiziúnért. Londonból jelentik : Lenbach Ferenc özvegye eladta a férjének gyűjteményéből Tizián két híres műremekét. Az egyik II. Fülöp spanyol királyt, a másik I. Ferenc francia királyt áb­rázolja. Egy londoni műkereskedő hatvanezer font sterlinget adott a két festményért. * Küry Klára Áradon. Debreceni zajos si­kerű vendégszereplése után Kolozsvár, Nagy­várad és Arad várja vendégül Küry Klárát, a kiváló művésznőt. Aradon huszonhetedikén kezdi meg vendégszereiésót. Csütörtökön a Muzsikus­leány címszerepét, szombaton Trenk báró fő­szerepét és vasárnap az Ingyenélők Sárikájá­ban búcsúzik. Bizottsági ülések a főrendiházban. A főrendiház egyesült pénzügyi, közlekedésügyi ós közgazdasági bizottsága Harkányi Frigyes báró elnökletével szerdán délután ülést tartott, amelyen az Osztrák-Magyar bank szabadalmá­nak meghosszabbításáról, az érme- ós pénz­nemek meghatározásáról s a vele kapcsolatos ügyekről tárgyalt. Gaál Jenő ismertette a ja­vaslatot az ülésen, melyen a kormányt Lukács László pénzügyminiszter és Teleky János állam­titkár képviselték. Lukács László fölvilágosi­tásai után módosítás nélkül elfogadták a bi­zottsági jelentést. A főrendiház pénzüuyi bi­zottsága ezután tárgyalta az indemnitási javas­latot, melyet változtatás nélkül elfogadott. Portugália és az egyház. A Havas-ügy­nökség jelenti Lisszabonból : A lisszaboni pap­ság ma délután a patriárka elnöklésével össze­gyűlt a székesegyházban és egyhangúlag a kö­vetkező határozatot hozta: Tekintettel arra a súlyos és aggasztó helyzetre, amelybe az egy­ház került az állam és az egyház szétválasztá­sáról szóló dekrétum következtében, a papság a pátriárkával teljes egyetértésben késznek nyilatkozik az egyház jogainak védelmére és a papi funkciók szabad gyakorlása érdekében minden áldozatot meghozni. Az összes püspök­ségek papsága csatlakozni fog a lisszaboni pap­ság magatartásához á szétválasztási törvény dolgában. A püspökök gyűlést fognak tartani, amelynek határozatait azután közlik a pápával. Tauaszi dluat-eszmsk. Ha a férfidivat mai újdonságait szemléljük, azt tapasztaljuk, hogy annak nagy része csak ne­künk újdonság, mert tulajdonképen divatba jött régiségek, Mint a festők a régi iskolákban ke­resnek eszméket, mint a müiparban korábbi századok formái ós mintái kelnek uj életre, mint, a művészet számtalan ágában a régi stílus utánzása divik és mint az építészetben a régi korból merítik az uj eszméket, ugy a férfidivat­ban is antik formák és minták utánzása, a réginek modernizálása az uj irány. „A történelem és a divat ismétlődik" és ami már olyan régi, hogy újnak is beválik — kivált ha szép — megérdemli, hogy ismét divatba jöjjön. Hogy milyen nagy tért hódított az utolsó pár esztendőben például a zakó öltöny, azt a férfinak e kedvenc ruhája bizonyítja legjobban. Ezidén Öt változata ál! rendelkezésünkre, me­lyeknek mindegyike más-más alkalomra szolgál. A modern tavaszi ideai zakó, ha divatszövetből készül, egysoros szabású és három gombbal van ellátva, mig tavaly az egy- vagy kétgombos zakók voltak divatosak. Ezen változással el­tűnt a túlzásba vitt hosszú kihajlás és mert a divatos zakó alja rövidebb a tavalyinál és egyenes esésű, az egész ruhadarab diszkrétebb benyomást kelt, mint a derekbe szabott, hosszú és terpeszkedő aljú elődje. Mig a leirt forma a harmadik gomb alatt majdnem egyenesen van kivágva c-s az alsó sarkok félkörben vo­nulnak hátrafelé, egy másik divatos forma egyenesen zárul, ugy, hogy az egysoros kabát alsó sarkai derékszögben végződnek. Kétsorosán csakis a sötétkék zakókat szab­ják, ezeknek nincsen oly mely kivágásuk többé, mint a tavalyiaknak voltak és bár a mellső ki­hajtás azért olyan hosszú, hogy az egysoros mellény kilátszik alóla, e kabát mégis három gombbal zárul. A leirt három ruhán kivül igen szép a kívül fölvarrott zsebekkel ellátott egysoros zakó, melyhez alul fölhajtott nadrág járul. Ebben a formában különösen flanell öltözeteket fognak készülni. Végül meg kell ínég emlékezni az uj kétgombos, hosszú, keskeny rnollsö kihajtásu zakóról is, mely azért számithat nagy favori­zálásra, mert a divatos sávos szövetek ebben a formában legszebben érvényesülnek. A nadrág font bő, lefelé mindinkább szűkebb és alul szó­lesen föl van hajtva. Itt jegyezzük meg, hogy egy francia uj nad­rágtartó jelent meg, mely az ismort amerikai „Agrossy" tartótól abban különbözik, hogy a nadrágot nem hat, hanem hét gomb segítségé­vel tartja helyén. A hetedik gomb ott van el­helyezve, hol a nndrág elől zárul és az újfajta szerkezet azt célozza, hogy a nadrágot a has körül bőre ereszthessük, de azért mégis rendes helyén tarthassuk. Aki nadrágtartót visel, ha­mar észreveszi ennek a furfangos újításnak a hasznát, de azért annak, aki kedvenc szórako­zása közben az úgynevezett német nadrágtar­tót egyáltalában nem viselheti, rendkívül nagy szolgálatra lesz az az ügyes magyar találmány, mely „Halley" név alatt nyert nemrég világ­szabadalmat. Mig a francia újdonság egy hete­dik gombbal teszi bonyolultabbá a nadrágtartó viselését, a Tassy-féle nadrágszoritónak egyei ­len egy gombra sincsen szüksége, sőt mi több, kiküszöböli azt a hátsó, tüskés, csatos szorítót is, mely eddig a nadrág bőségőnek szabályozá­sára szolgált. A modern városi felöltő az örök életű „Chas­terfied". De mert egyenes esésű, szíik és rövid, alig ismerünk rá. Legszebb, ha sötétszürke, vagy fekete „Shetland" szövetből varrják és I

Next

/
Thumbnails
Contents