Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-27 / 96. szám

1911 április 23 DELMAGYARORSZAG 19 mány, Sipet, Kincstárszenfgyörgy, Kisszredistyo, Markovec, Meszics, Nagyzsám, Réthely, Varadia, Vatfina. Azokban a községekben, melyekben a magyarság meghaladja a lakosság 70 százalékát, 2073 lélekszámmal (193 százalék) szaporodott a lakosság. Ezek a községek: Ötvösd, Végvár, Vadászerdő, Szókelykeve, Dázsánfalva, Majláthfalva. A németajkú lakossággal bíró községeket majdnem megtizedelte a kivándorlási láz. Ezen községek közül csupán Szabadfalun, Kisfaludon, Németságon, Németrometón, Újfalun, Gizellafalván, Lieblingen, Deltán, Németsztamorán, Temeskutason növekedett a lakosság száma. A többiekben mindenütt fogyott; néhol 15—20 százalékkal is, mint Németszeutmihályon, Mercyfalván, Orcyfalván, Kistelepen, Máslakon, Józseffalván. A román ajkú lakossággal biró községek közül szembetűnőbb csökkenés észlelhető Csernegyháza, Székesut, Allios, Hosszuszó, Bólinc, Rakovica, Törökszákos és Sipet községekben. Máshol jelentéktelen a csökkenés, a szaporodás pedig normális. A szerb ajkú lakossággal biró községekben a szaporodás kielégítő. Legnagyobb a lakosság csökkenése a következő községekben: Varjas 543, Orcyfalva 495, Szakáiháza 477, Nagyzsám 394, Mercyfalva 349, Ujbessenyő 309, Knéz 307, Nómetszentmihály 291, Bélinc 274, Szentandrás 272, Szépfalu 250, Józseffalva 234 lélekszámmalVarjas, Knéz és Bélinc kivételével mindannyi németajkú lakossággal biró község. Tisza István az iskolák államosításáról. Nagyszalontán szerdán tartotta tavaszi közgyűlését a református egyházmegye, melynek Tisza István gróf a világi elnöke. A közgyűlésen adminisztratív ügyeket tárgyaltak, a református egyházközségek dolgait. Egy bihari község kérte, hogy iskoláját átadhassa az államnak s a fölszabaduló tanító fizetésből lelkészt alkalmazhasson. Tisza István szólalt föl a tárgyhoz ós a következőket mondotta: — Én a magam részéről ellenzem a kérelem teljesítését, mert nem tartom helyesnek a népoktatás állámositását. Sajnos, olyan áramlatok érvényesülnek a magyar tanitói kar körében, hogy a tanitók egy része ma már, ha nem is istentagadó, de legalább vallásellenes és az egyháznak őrködnie kell a gyermekek vallásos nevelésén. Ezért a kérelem elutasítását javaslom. A közgyűlés el is utasította a kérelmet. Fnlliéres Belgiumban. Brüsszelből jelentik, liogy Falliéres elnök fogadtatására nagyszabású előkészületek történnek, már csak azért is, hogy a francia állam fejét épen olyan fénynyel és pompával fogadják, mint aminőbon a német császárnak volt része. A fogadtatás részleteit a párisi belga követség közbenjárásával állapították meg. Eszerint Falliéres május kilencedikén, kedden reggel utazik el Parisból. Május kilenc-, tiz- és tizenegyedik napjain azután a belga királyi pár vendége lesz, majd tizenegyedikén este ismét visszatér ajfrancia fővárosba. A horvátok a Házban. A horvát centrumpárt tagjai közül Pejacsevich Tivadar gróf elnök vezetésével szerdán többen megjelentek a képviselőházban. Igy Mazura, Doktor, Turkovics, Radosevics, Draskovics gróf és Sisics egyetemi tanár. A horvát képviselők a zágrábi határozat érteimében szóvá akarják tenni a horvát centrumpárt gazdasági pénzügyi követeléseit. A földmivelésügyi, kereskedelmi ós pénzügyi tárca tárgyalásánál többen föl fognak szólalni és kifogják fejteni azokat a követelményeket, melyeket Horvátország autonóm gazdasági ügyeire nézve a párt fölállított. A földmivelésügyi tárcánál Turkovics dr szólal föl először és külön horvát erdészeti akadémia fölállítását, valamint a horvátországi folyók szabályozására nagyobb állami kölcsön fölvételét fogja sürgetni. A képviselőház ülése. — Földmivelésügyi vita. — (Saját tudósítónktól) Az indemnitás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta a Ház s igy most már csak a főrendiházban való tárgyalása volt hátra. A szerdai ülésen sorra került a földmivelésügyi tárca költségvetése, amelyet Papp Géza előadó terjesztett be és ajánlott elfogadásra. Bernáth Béla, Tallián Uéla és Frey János szóltak csak hozzá a javaslathoz, mert félkettőkor a Ház áttért az összeférhetetlenségi zsűri kisorsolására, mely a Lévay Lajos báró inkompatibilitásával foglalkozott. A földmivelésügyi vita meglehetős hosszúnak Ígérkezik, mert az agrárkérdések tudvalevőleg par excellena érdeklik képviselőinket s nagyon sok közölök szakértője is ezeknek a kérdéseknek. Féltizenegykor nyitotta meg az iilést Kabós Ferenc elnök. Harmadszori olvasásbán is elfogadták az indemnitás meghosszabbításáról szélé törvényjavaslatot és azt a mai ülés jegyzőkönyvének erre vonatkozó részével együtt átküldték a főrendiháznak. Interpelláció nincs bejegyezve. Napirend szerint következett az 1911. évi költségvetés folytatólagos tárgyalása. Soron van a földmivelésügyi tárca. Pap Géza előadó címenként ismertette a földmivelésügyi tárca költségvetését és elfogadásra ajánlotta. Az állami erdők tételénél fölhívta a földmivelésügyi minisztert, hogy az erdőtisztek fizetésének rendezését ne hataszsza el három esztendőre, hanem hajtsa végre mielőbb. (Általános helyeslés.) (A mezőgazdáitért.) Bernáth Béla a Kossuth-párt nevében szólalt a javaslathoz általánosságban. Keveselte a mezőgazdaság segélyezésére szánt másfél milliót, amely egy csepp a tengerben, mikor annyi tennivalóról van szó. Az egész költségvetés nagyon szük keretben mozog, ami egy mezőgazdasági országnál helytelen eljárás. Sürgette a viziutak intenzivebb fejlesztését, de ugy, hogy ez ne sújtsa túlságosan a kisbirtokosokat, mint ez most történik. Nem helyes, hogy mikor itt van országos veszedelemként a peronoszpora pusztítása, egyetlen borvidéknek, a tokajhegyaljainak szőlőbirtokosait segélyezik. Csupán azért, mert tavaly elverte őket a jégeső. Követelte a borkereskedelemben előforduló visszaélések szigorúbb üldözését, mert ma megtörténhetik, hogy egy osztrák cég „osztrák-magyar borokat" hoz forgalomba. Ez azért hátrányos, mert Ausztriában meg van engedve a mesterséges édes-borok forgalomba hozatala, mig nálunk nem. Nem fogadta el a költségvetést. (Szesz és erdő.) Tallián Béla (munkapárti) kérte a földmivelésügyi minisztert, hogy mikor a szeszkontingens megváltásáról lesz szó, azt az egyet eszközölje ki az Alföld részére, hogy azokat a gyárakat, amelyektől megvonják a kontingest, helyeztesse át a felföldre. Az állami erdészek státusrendezéséről beszélt ós teljes mórtékben hozzájárult az előadó szavaihoz. (Helyeslés a jobboldalon.) Frey János (néppárti) az állatorvosi szolgálat kiterjesztését kívánja olyanformán, hogy a gyógykovácsokhoz hasonló, kisebb képzettségű emberek Is foglalkozhassanak állatgyógyitással. (Lévay Lajos báró összeférhetetlensége.) Délután fél kettőkor a Ház megszakította a tanácskozást és kisorsolta az összeférhetetlenségi itélőbizottság tizenkét rendés és három póttagját Lévay Lajos báró összeférhetetlenségi ügyében. Az összeférhetetlenségi bejelentést Lévay ellen annak idején Szmrecsányi György tette azon a cimen, hogy Lévay igazgatósági tagja a kormánynyal szerződéses viszonyban lévő Hamburg—American—Line-társaságnak. A választás után az elnök berekesztette az ülést, az itélő-bizottság pedig megkezdte tanácskozását a pénzügyi bizottság termében. Délután két órakor az első számú bizottsági teremben együtt volt az összeférhetetlenségi itélő-bizottság. Az elnöki széket, mint legidősebb, Dánipl-Ernő. báró foglalta el. Fölhívta a bizottságot az elDÖk és a jegyző megyálasztására. Ez megtörtént. Megválasztották elnöknek Dániel Érnő bárót nyolc szavazattal és jegyzőnek Lázár István grófot, ugyancsak nyolc szavazattal. Az elnök erre megnyitotta a tanácskozást és fölhívta Beöthy Lászlót, az összeférhetetlenségi állandó bizottság küldöttjét, hogy terjeszsze elő a bizottság határozatát, Beöthy hoszszasan ismertette az ügyet. Közölte Beöthy, hogy az állandó összeférhetetlenségi bizottság az itélő-bizottság döntésére bizta az ügyet. Ezután az elnök az iratokat ismertette. Ezek között a legfontosabb Khuen-IIéderváry Károly gróf belügyminiszter átirata, amelyben az állandó 'összeférhetetlenségi bizottság kérdésére közli, hogy Lévay Lajos báró a kormánynak a Poollal kötött szerződésnél mint közvetítő nem járt el és a hajóstársaság semmiféle ügyében szerepe nem volt. A tanácskozáson jelen van Szmrecsányi György és Lévay Lajos báró is, akik élénk beszélgetés közben nagy irattáskákkal jelentek meg. Szmrecsányi György kéri Horváth Emil, Aldássy József és Jekelfalussy Zoltán kihallgatását, valamint több irat beszerzését. Kéri egyúttal Andrássy Gyula gróf kihallgatását is, hogy járt-e nála Lévay Lajos báró. Lévay erre írásban terjesztette elő észrevételeit. A Continental Pool semmiféle szubvenciót nem kap a kormánytól, ő a kormánynyal soha nem tárgyalt, ennélfogva nem foroghat fönn az összeférlietlenség esete ós a kivándorlási tanácsban elfoglalt állása sem nyújt alapot .az összeférhetetlenségre. Kéri a vizsgálat megszüntetését. Ezután Beöthy László elmondta, hogy az összeférhetlenségi állandó bizottság három esetre vonatkozóan befejezte a bizonyítást, negyedik esetben függőben tartja a bizonyítást: Horváth, Andrássy és Jekelfalussy kihallgatására vonatkozóan. Andrássy Gyula gróf kihallgatását mellőzi, mert Andrássy minisztersége idején Lévay báró még nem volt képviselő. Ultramodern regény. — A terrorista leány milliomos barátja. — (Saját tudósítónktól.) Ultramodern regénynek kell minősítenünk a történetet, ámbár a legérdekesebb az benne, liogy nem irntt dolog, hanem az élet, a Dumas-fantáziákon tultevő mester csináltatta végig egy amerikai milliomossal meg egy terrorista orosz leánynyal. Egy pör pattantotta ki, amelyet Londonban most tárgyalt a törvényszék s amelynek az előzményei Párisban játszódták le. Az érdekes regény hőse, akit a francia főváros haute világában nagyon jól ismernek, Willung amerikai milliomos. Több milliója van, ami azonban nem akadályozza abban, hogy szociálista legyen. Az viszont, hogy szociálista, nem akadályozza abban, hogy Párisban ne a legvidámabb és legzajosabb életet élje az év legnagyo.bb részében. Azt mondja, Amerikában oly drága az élet, bogy az ő néhány milliójából nem birja. Kénytelen az olcsóbb Párisban tölteni napjait. Néhány hónapja történt, hogy két hölgygyei a karján rótta az amerikai milliomos a boulevardot. Egyszerre azonban egy gyönyörű szép nőt pillantott meg; a maga két hölgyét faképnél hagyta, rávetette magát a gyönyörű ismeretlenre, betuszkolta egy automobilba és miközben szélsebesen vágtattak az utcákon, igazi amerikai stílusban forró szerelmet vallott. A hölgy elképedve hallgatta, majd mikor kissé magához tért, igy szólt: — Mit akar tőlem ? Én gazdag urileány vagyok! — Én meg milliomos! — felelte Willung. — De én orosz vagyok, — Én meg amerikai! — Én anarchista, terrorista, forradalmár vagyok. — Én meg szocialista!.. . Igy aztán összebarátkoztak. Néhány hónapig tartott' a viszonyuk, miközben aí amerikai izz<í