Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-26 / 95. szám

12 DELMAGYARORSZÁG 1911 április 25 1911 Alig állott odébb Nemes Jenő dr, feljött a püspöki rezidenciába egy pécsi bank tisztvise­lője valamilyen ügyben. A titkár eldicsekedett neki, hogy milyen jó üzletet csinált ós hogy a sorsjegyek nagy nyereménynyel kecsegtetnek, nem is kellett kifizetni az egészet, csak rész­ieteket törlesztett. A banktisztviselő erre föl­világosította a püspöki titkárt, hogy a sors­jegyek mai névértéke nem több háromszáz­tizenhárom koronánál és aki a nyakukba varrta a kanonokoknak, csak szélhámos lehetett. Nyomban megtették a följelentést a rendőr­ségen ós Nemes Jenő drt letartóztatták a Ná­dor-szálloda huszadik számú szobájában. A fő­papok, félve a botránytól, nem akartak egye­bet, csak azt, hogy visszakapják a pénzüket és azt az irást, amelyben kötelezték magukat a további részletek fizetésére. Este hat óráig a rendőrség le is bonyolította „Nemes Jenő dr"-ral ezt az üzletet s őt magát futni en­gedte. NAPJ_HIREK Török-magyar szimpátia. - Szaloniki-i lapok »Széged«-ről. ­(Saját tudósítónktól.) Két Szalonikiben meg­jelenő, francia nyelven irott ujtörök lapnak, a Journal de Salonic/ue-nek és a Le Progrés de Salonique-nek két-két példányát hozta a mai posta a Bélmagyar ország szerkesztőségébe. Figyelmes kollégáink küldöttéi?, akik az elmúlt év decemberében olyan szimpátikusan fogadott vendégei voltak Szegednek. Küldötték pedig abból az alkalomból, hogy a budapesti keleti akadémia hallgatói Kunos Ignác vezetésével ellátogattak hozzájuk. A két lap magasztaló vezércikkben és hosszú riportokban számol be erről a látogatásról, mint a török-magyar ba­rátságnak ujabb tanúságáról és szorosabbá kapcsolójáról. A Journal de Saloniqüe húsvéti számában ezenfelül magyar szövegű üdvözlet­tel kedveskedik a vendégeknek, irván a követ­kezőket: Isten hozta magyar vendégeinket! Saloniqüe város közönsége szívélyesen üdvözli kedves magyar vendégeit, ezen nemes és lovagias nemzet fiait, kik oly mély rokonérzéssel viseltetnek az oszmán nemzet iránt. Éljenek a magyaroki Ugyancsak a Journal de Saloniqüe irja a török-magyar barátságot magasztaló vezércik­kében: Emlékezzünk meg itt arról is, hogy azóta a látogatás óta, melyet több pub­licistánk és hivatalnokunk tett Budapesten és Szegeden a mult év decemberében, vá­rosunkban török-magyar liga alakult és nagy praktikus fejlődésnek néz elébe. Persze a jó törökök a mi nemzeti metropo­lisunk nevét Széged-uek irják a vezércikkben és a küldött lapok címzésén s természetesen Szezsenek ejtik, aminthogy Fenyves Fülöp ne­vét is Fenyvésnek irják, Fenyveenek mondják. Magyarországi fogadtatásukat sohasem fogják elfeledni s most ugy emlegetik a magyarokat, mint „akiknek figyelmességét és szimpátiáját nem lehet megfizetni szavakkal és frázisokkal. Magyarország az alkotmányos óra megalakulása óta sok bizonyítékát adta Törökország iránt való érdeklődésének. Ez az ország több izben megmutatta, hogy mennyivel kivánja gazdasági fejlődésünk valóra válását, minden képességünk értékesítését, hogy együtt haladhassunk a nagy civilizált államokkal." Mindenesetre kedves ez a figyelem és viszon­zása annak a francia nyelven irt üdvözlőcikk­nek, melylyel a Délmagyarország fogadta a szalonikii vendégeket s amelyet olyan lelkese­déssel olvastak. Amint forgatjuk ezeket a messze keletről jött lapokat (török módon bal­ról jobbra kell őket forditani), a cikkek hang­jából azt az örvendetes tényt olvassuk ki, hogy a török-magyar barátság — mindkét nép jövő­jében oly fontos tényező — nem fikció, hanem egyre igazabb valóság. Ebből a szempontból nagyon fontos a magyarok törökországi láto­gatása, melyről egyébként a Le Figaro vasár­napi száma is megemlékezik, a kissármási föld­gázzal egyetemben, s azt irja, hogy a magyar kiránduld k csalódtak, ha török tavaszt látni mentek ki, mert Törökországban az idei ápri­lis olyan, mint a többi: virágtalan. De ha virá­gokat nem, szimpátiát találtak. Szeretetet lát­tak, éreztek s ez ebben a látogatásban a leg­fontosabb. — Lapunk egyes példányai Buda­pesten, a llohoncxi-dohánytózsdében, Andrássy-ut 48, (Oktogon) 10 fillérért kaphatók. — Nagybeteg a pápa. Rómából jelen­tik: A Vatikánból érkező megnyugtató hirek ellenére is egészen bizonyos, hogy a pápa állapota sokkal komolyabb, mint hivatalosan jelentik. A pápa betegsége idült köszvóny­bajnak utókövetkezménye. Az orvosok már mult héten megegyeztek abban, hogy a katasztrófa bekövetkezése minden pillanatban várható. A pápa most tul van ugyan a vál­ságon, de az orvosok még mindig félnek meglepetéstől. Az orvosok a Vatikánban állandó szolgálatot rendeztek be. A kihall­gatásokat mind lemondták. — Egy másik római távirat azt mondja, hogy a pápa álla­pota még mindig nagyon aggasztó. A kösz­vény és agg kor nagyon aláásták egészségét. A pápa fáradtnak és gyengének érzi magát és orvosai nehezen tudják rábírni, hogy csak rövid ideig is pihenjen. — A király egészsége. Bécsből jelentik: A király egészsége teljesen helyreállott. Udvari körökből jelentik, hogy a király a legnagyobb határozottsággal tiltakozott az ellen, hogy ide­jének beosztását korlátozó intézkedést tegyenek és azt a kívánságát fejezte ki, hogy ebbon a tekintetben ne igyekezzenek rá befolyást gya­korolni. — Szegccl polgármestere Budapesten. Lázár György dr, polgármester kedden délután három órakor Budapestre utazott. A polgár­mester 27-ikón részt vesz az egyetem ügyében tartandó ankéten, addig is azonban több városi ügyben jár. el az illetékes hatóságoknál. — A szegedi egyetem* A vallás- és közoktatásügyi minisztériumban egymásután hallgatják meg azoknak a városoknak a megbízottait, amelyek jogot formálnak az egyetemre. Több] város küldöttsége tárgyalt már ebben a kérdésben a minisztériummal, most azután Szeged került sorra. Szeged háromtagú küldöttsége, élén a polgármesterrel huszon­hetedikén tárgyal a kultuszminisztériummal az egyetem dolgában. A bizottság terjedel­mes memorendumot visz magával, amely részletesen elősorolja azokat az adományo­kat, amelyeket Szeged az egyetemért ál­dozni hajlandó. A szegedi terv szerint az orvosi ós természettudományi tanszékekhez szükséges épületek az uj közkórház körüli huszonöt holdas területen foglalnának he­lyet, mig a központi egyetem, a jogi ós böl­csészeti fakultás számára a régi kórház telke szolgálna. A fölajánlott tiz és fél millió érté­ken kivül Szeged város még további áldoza­tokra is hajlandó, amennyiben ennék szük­sége mutatkoznék. Nevezetesen füvészkert számára Újszegeden adna területet és föl­szerelést, egy millió korona értékben, to­vábbá telekkel, pónzáldozattal járulna hozzá, ha erre szükség van, meteorológiai és csil­lagászati intézetek fölállításához. A város — amint mindebből látható — semmiféle áldo­zattól sem riadna vissza, Azt a memoran­dumot, amelyet a miniszter elé terjeszt, hétfőn fogadta el a tanács. A bizottság budapesti tárgyalásán kivül Szegeden is lesz tanácskozás az egyetem érdekében. Balogh vallás- és közoktatásügyi államtitkár el­határozta ugyanis, hogy az egyetemre aspiráló városokkal nemcsak a miniszté­riumban, de a helyszínen is tárgyal. Ba­logh államtitkár evégből két miniszteri ta­nácsossal és az egyetemi tanács több tag­jával — júniusban vagy szeptember végén — Szegedre érkezik, hogy a helyszínen is letárgyalja a várossal az egyetem ügyét. Az államtitkár a szakemberekkel meg akarja tekinteni a fölajánlott intézményeket és telkeket, hogy azoknak értékét is megálla­píthassa. — Buzaszcntelés. Kedden, szent Márk napján tartotta meg a római katolikus egyház a buza^zentelést. A szegedi belvárosi szent De­meter-templomban ünnepélyes istentisztelet volt, amely után a hívek lobogók alatt vonul­tak ki a Kálvária mellé, ahol Jászai Géza apátplébános végezte a szertartást. A körme­netben részt vettek a diákok is és igy az ösz­szes iskolákban szünet volt. A buzaszentelés ünnepségét a rómaiaktól vette át a katolikus egyház. A római nép szintén körmenetben vo­nult ki a szántóföldek közé, hogy az istenek áldását kérje a vetésekre. — Bástyái Holtzer. Megírtuk, hogy a király a Holtzer S. és fiai szegedi nagykereskedő cég főnökeit: Holtzer Tivadart, Holtzer Emilt ós Holtzer Aladárt, valamint törvényes utódaikat a közgazdaság terén szerzett érdemeik elismeré­seül nemesi rangra emelte és részükre a bás­tyái elönevet adományozta. A hivatalos lap keddi száma közli a kitüntetésről szóló leg­felsőbb királyi kéziratot. A kitüntetett nagy­kereskedőket a hétfői és keddi nap folyamán számosan kerestek fel üdvözlettel. Részben személyesen, részben levél vagy távirat utján, úgyszólván Szeged összes notabilitásai fejezték ki a kitüntetett Holtzerék előtt örömüket, hogy érdemeiket a legfelsőbb helyen is mél­tányolták. — Aekreiitlial gróf fölgyógyult. Abbá­ziából jelentik: Aehrenthal gróf teljesen ki­heverte betegségét, idegessége elmúlt. Május tizenötödikéig marad itt a közös külügy­miniszter. — Adományok. A belügyminiszter a szegedi tüdőbeteg diszpenzér részére ötezer koronát adományozott. — Németh István fölszentelt püspök kétszáz koronát küldött Lázár György dr, polgármesternek, a siketnóma intézet ré­szére. — Tanítók gyűlése. A Csongrádmegyei ta­nítóegyesület május 6-án Szentesen, a vár­megyeháza közgyűlési termében tartja negyven­egyedik évi rendes közgyűlését, amelyen folyó ügyeket tárgyalnak. — Megrendszabályozták a telefont. A távbeszélő-üzem körében fölmerült pana­szok megvizsgálása alkalmával kiderült, hogy sok előfizető a szabályok megkerülése, illetve téves értelmezése alapján, távbeszélő állomásának használatával visszaél, neveze­tesen távbeszélő állomását használatra ide­geneknek a távolsági forgalomban is áten­engedi, sőt egyesek a távbeszélő ezen meg M részére egész éure hirdetést ad fel, :: az hirdethet ::

Next

/
Thumbnails
Contents