Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-22 / 92. szám

4 koztak a letartóztatás ellen és kijelentették, hogy ök temesvári illetőségű, adófizető, rendes kenyérkeresettel, állandó lakással biró polgárok, elfogatásukra és letartóztatásukra semmi ok nincs, ők ha idézést kaptak volna, készségesen megjelentek volna bármely hatóság előtt, őket tehát azonnal bocsássák szabadon. A szabadonbocsátás reggel félőt óra tájban meg is történt és a két ilyen módon meg­hurcolt család ma reggel készségesen megjelent a járásbíróság előtt a Ritter-ögyben lefolytatott tárgyaláson. Megjegyezni kívánjuk azt, hogy Faragóók és Diószeghyék egyöntetű kijelentése szerint az őket letartóztató rendőrök igen ta­pintatosan és udvariasan jártak el, rájuk pa­nasz nem lehet, sőt a rendőrök maguk is cso­dálkoztak a furcsa megbízatáson, de hivatkoz­tak arra, — noha semmiféle irást nem tudtak előmutatni, — hogy ők a letartóztatásra való parancsot éjfélkor kapták meg azzal, hogy azt azonnal teljesítsék. Az esetnek valószínűleg fegyelmi eljárás lesz a folytatása. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. d. u. A szünidei gyermektelep javára: A kis lord. este: Délibáb. (Páros */g-os bérlet.) d. u. Terestyényi Gyula föllép­tével: Viola. este: Délibáb. (Páratlan 8/g-os bérlet.) Bob herceg, operett. (Páros Vs-os bérlet.) A szent liget. Mészáros Giza vendégfölléptével. (Páratlan '1,-os bérlet.) A testőr. Mészáros Giza ven­dégfölléptével. (Páros */,-os bérlet.) A kivándorló. Nagy Terussal, a szegedi tűzoltók javára. (Pá­ratlan 1/,-os bérlet.) Délibáb. (Páros V»-os bérlet.) Sárga liliom. Biró Lajos kon­ferance-ával. Bérletszünetben, fél 8 órai kezdettel, d. u. Lotti ezredesei, este: Elnémult harangok. (Pá­ratlan 5/,-os bérlet.) Délibáb. Daljáték három fölvonásban. Irta Sümegi Ödön. Megzenésítette Kun Richárd. Pénteken este mutatták be a szegedi színházban. Operettek sikerének leghitelesebb mérőfoka a taps. Ebben pedig Sümegi Ödön és Kun Richárd darabjának, a Délibáb című operettnek péntek esti bemutató előadásán nagyon bőkezű volt a közönség, mely zsúfolásig megtöltötte a színházat. Sümegi Ödön, a szegedi szinház tagja s a librettó szerzője, már ismertette a Délmagyarországban a darab meséjét, ügyes, hangulatos operett-téma, fölötte áll az átlagon. Zenét Kun Richárd, a szinház karmestere irt hozzá, akinek nem ez a legelső színpadi mun­kája és fényesen igazolta, hogy Kun Richárd zenei tehetsége meglepő arányokban fejlődik. Érthető, hogy a két fiatal operettszerző iz­gatottan várta a bemutató eredményét. Sümegi Ödönnek első próbálkozása ez, Kun Richárdra nézve pedig különösen az volt fontos, hogy a közönség eldöntse, vájjon mint zeneszerző ha­ladt-e s ha igen, mennyit. Örömmel állapitjuk meg, hogy a bemutató sikere a legteljesebb volt. A közönség napok óta tartó érdeklődése nem szenvedett csalódást. Már az első fölvonás megragadta a közön­ség tetszését s ettől kezdve ez csak fokozódott. A finom, fülnek kedves muzsikáju énekszámok, ötletes jelenetek, kacagtató kuplék, táncmókák egyenként és összesen elősegítették a darab sikerét. A Délibáb sorsa már az első függöny­gördülés után eldőlt: a közönség óriási ováció­ban részesítette a szerzőket ós a szereplő­DELMAGYARORSZÁG ket egy aránt. Az előbbieket nyolcszor egy­másután szólította a lámpák elé s több pálmaággal és hatalmas babérkoszorúkkal lepte meg. Több énekszámot és kupiét három-négyszer is megujráztatott a közönség. A színtársulat legtöbb tagja kapott szerepet s ezek nagy­része igen hálásnak bizonyult. A főszerepeket Felhő Rózsi, Békefi Lajos, Pesti Kálmán, Mihó László és Nagy Dezső játszották. Felhő Rózsi elragadóan játszott s énekelt, de sokszor meg­ismételtették Békefi Lajos énekszámait is. Pesti Kálmán az udvarmester részeg szerepé­ben aratott sikert, nagyon tetszettek Mihó László kupiéi és tánca Juhászné Pajor Ágnes­sel, akit szintén sokat tapsolta a közönség. Rajtuk kivül még Békefiné, Nagy Dezső, Lugosi Béla és Mezei Andor játszottak jelen­tékenyebb szerepeket, valamennyien sikerrel. Tehát: siker minden vonalon. A színészek igyekezettel játszottak s a Délibábot a teljes sikerre emelték. A bemutató est hangulatából itólve, Sümegi Ödön és Kun Richárd operettje jóidéig müsordarabja lesz a színháznak. A Délibáb előadását szombaton és vasárnap ismétlik meg. "2X2 = 9. Budapestről jelentik: A Nem­zeti Színházban pénteken este mutatták be Wied vígjátékát, melynek cime: 2X2 = 5. Wied vígjátékában lokális vonatkozás is van, szatíra is van, tehát — korai halálát tudjuk csak jósolni ennek a Berlinben nagy sikert aratott és ma is a játókrenden szereplő darab­nak. Egy langyos tavaszi estén a magyar kö­zönség számára meg fog halni ós nagyon rövid idő múlva gondolni sem fogunk a már nyári ekszurziónak számitó bemutatóra. Minden em­ber más, mint aminek látszik; máskép cselek­szik, mint ahogy gondolkodik ós ha végül egy­szer ugy tesz, ahogy lelkében régóta gondolta, ellentétbe kerül előbbi énjével, logikátlanná válik: ez Wied tétele, amennyire ez a Nemzeti Szinház interpretálásából kivehető. A politikus, aki ebben a darabban szerepel, mindenféle kor­mányt szolgál, sokáig szolgalólek, végre forra­dalmár. A szabad művész, aki irtózik minden nyűgtől ós igától, végre rajztanító lesz egy iskolában, mert régóta él benne, hogy: jó a biztos jövedelem. Az iró, aki szabad eszméket hirdetett, végül szerződóst vállal a legreakció­sabb lapnál, épen annál, amely a legtöbb átkot szórta rá liberális gondolkodásáért. Igy végig az egész darabon. A színpadon a legnehezebb a szatírának a „kihozása". Sok jó darab bukott tl, mert a színészek nem tudták szolgálni a szerző intencióit és körülbelül igy jár Budapes­ten Wied is. Az előadásról bajos azt állitani) hogy a szerző teljes megértése alapján érett azzá. Kiaknázatlan marad sok jó és laposan hull sok éles vágás. * Szeged és » Liszt Ferenc ünnep. Zichy János gróf értesiti a várost, hogy ebben az évben lesz századik évfordulója Liszt Ferenc születésének. A magyar társadalom és kor­mány a nagy zeneköltő emiókét méltóképen ünnepli meg. Az ünnepség rendezésére orszá­gos bizottság alakult, amelynek elnökei Zichy Géza gróf és Michalovich Ödön lesznek. Szeged várost ebbe a bizottságba taggá beválasztot­ták. A közoktatásügyi miniszter erről értesiti Szegedet. * A medve. Schmidt Miklós fiatal, tehetsé­ges aradi költő A medve cimü négyfölvonásos falusi komédiájának április huszonkettedikén lesz a premiérje. A színtársulat már annyira elkészült a darabbal, hogy pénteken megtart­ják az első főpróbát. A megnyilvánuló általá­nos érdeklődós egy tehetséges költő felé irá­nyul, akinek ez a tőrülmetszett falusi komé­diája az első színpadi kisérlete. Már maga a darab tárgya is mulattató. A néhány évvel ez­előtt oly nagy port fölvert rózsahegyi medve ________ 1911 április 22 esetét dolgozta föl a szerző. Annakidején az egész ország kacagott azon a hires rózsahegyi eseten, amikor egy lenyúzott fej- ós lábnólküli medvetörzset találtak s a községi orvos a fő­szolgabíró jelenlétében emberi hullának ismerte el a medvetörzset. El is temették az emberi bolttestnek hitt hullát a rózsahegyi temetőben, ahonnan azután ekszbumálni kellett ós kiderült a tragikomikus tévedés, amelyen az egész or­szág kacagott. Ebből indul ki a szombaton elő­ször szinro kerülő falusi komédia cselekménye. A komédiát Kesztler Ede rendezi. A darab főszerepeit Nóvák Irón, Benkőné, Kesztler, Várnay, Beregi, Delli, Polgár, Vass és Cseh játszák. * Előndií.s a szünidői gyermektelep ja­vára. A szegedi jótékony egyesület a nyári vakáció ideje alatt szegény sorsú, gyenge szervezetű iskolás gyermekeket akar a szegedi tanyákon elhelyezni, hogy testileg megerősöd­jenek. Az e célra szükséges pénzösszeg rész­ben való fedezése céljaira Almássy Endre szín­igazgató szombaton délután fél négy órai kez­dettel a Kis Lorcl cimü ifjúsági énekes szín­darabot tűzte előadásra a szünidői gyermek­telep javára. Jegyeket feláron árusítják. A jótékony egyesülőt fölkérte a szegedi összes iskolák igazgatóit, ajánlják figyelmébe a tanuló ifjúságnak a jótékonycólu előadást, hogy a vagyonosabb szülők gyermekei is néhány fil­lérrel hozzájáruljanak a nemes cél megvalósí­tásához. Rsvoluerglosszák. — Puíf! Puff! Vagy mondjuk: — Durr! Durr! Esetleg: — Dirr! Durr! Piff! Paff! Puff! Mit gondolnak kegyetok, mit jelentenek mindeme fölkiáltójeles hangutánzó szavak? Egy­egy hangot a tavasz nagy koncertjében, egy visszatérő motívumot az ő furcsa ópuszában: tragikus és komikus revolverdurranásokat. Igen helyesen méltóztatik sejteni, a téma itt három főrészre oszlik, mint professzori ajkak monda­nák. Gyilkosságok, öngyilkosságok és —• pár­bajok. Na. Most azt méltóztatik hinni, hogy prédi­káció következik. Elmélkedés a gyilkosságok, öngyilkosságok és párbajok szörnyűségeiről. Isteni módon tévedni tetszik (kérem, Gerhart Hauptmann épen húsvétkor irta meg, nem a Szatymaz Timesben, hanem a Berliner Tage­blattlian, hogy tévedni — isteni), mert a tra­gikus revolverdurranásokról uern fogunk be­szólni, lévén a tragikum kinek-kinek a maga dolga. Aki egyszer komolyan revolvergolyót vett be az élet keserűségei ellen és az alvi­lágba szaladt a fekete, hideg revolverpurgo sikeres bevétele után, azt újságcikk meg nem győzi már az ő „tévedéséről". Aki egyszer revolverrel találó célzást tett más fejére, azzal számol a törvény. Aki oly módon hatott a pár­baj-partnere gyomrára, hogy az találva érezte magát vagy az arcára kapott egy értékes met­szetet, az az államfogház kötelékébe fog lépni és pont. Hanem a komikumai a revolverdurranások­nak! Ah, ezekről most aktuális beszólni, mert Aradon pisztolypárbaj esett csütörtökön, nem husz, nem harminc lépésről, hanem „közvetlen közelböl", mondja a tudósítás. Egy padon ült két ifjú s mert mindkettő egy és ugyanazon H. Mariska kisasszony szivében akart kizáróla­gosan helyet foglalni, ugy Béla ur, mint Iván ur, úgyis mint tizenkilenc esztendősek, úgyis mint romantikusok,konstatálták haláleset közbe­jöttének szükségességét. Iván ur azt találta mondani Budapesten Béla urnák H. Mariskáról: — Ismerem. Azt is tudom, hogy olyan köny­vekot szokott olvasni . . . április 22, szombat 32, „ „ 23, vasárnap 23 » 1 1? 24, hétfő „ 25, kedd „ 26, szerda „ 27, csütörtök „ 28, péntek „ 29, szombat „ vasárnap 30,

Next

/
Thumbnails
Contents