Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-20 / 90. szám

T3T"—- - •• -— DELMAGYARORSZAG 1911 április 2.0 Hiszen épen mi, a nemzeti politika hivei vagyunk azok, akik hangoztatjuk, hogy mikor a kivándorlás napról-napra fokozódik, hogy mikor a szociális bajok napról-napra növekednek, mikor közegészségiigyünkrossz s közigazgatásunk meg nem felelő, mikor a fajok és felekezetek viszálykodása fenyeget, akkor Magyarországnak nagyobb problémái vannak, mint amelyeket a írázishazafiság képes megoldani. De mi épen azt mondjuk, hogy e kérdések megoldása maga is nemzeti politika s nem azt, hogy a politikával ellenkezik. Mert ez a frázisos fölfogás egyoldalúságához nagyon hasonlít s a két véglet emez egyoldalúságban ugy látszik találkozik. A frázisos hazafi nem érti, hogy a céltudatos reformpolitika a legjobb nemzeti politika s a nemzetközi radikális nem érti, hogy a nemzeti függetlenség egy klerikális és militarista hatalomtól való függetlenségünket jelenti, a magyar szupremácia pedig a kiválóbb — s igy haladásra alkalmasabb — fajnak főlényét a kevésbé liberális és kultúrában fejletlenebb fajok fölött. Az igazi nemzeti politika az igazi reformpolitikával egy és ugyanaz. A mexikói forradalom. Londonból jelentik' A mexikói fölkelők tegnap éjjel titokban kiürítették Agua Prietát. Ugyanakkor a mexikói kormánysereg ujabb rohamra készült a város ellen és az éjszaka leple alatt a csapatok kisebb osztályokban szinte hason kúszva közeledtek a városhoz. Nagy lett Reynold Diaz meglepetése, mikor kémszemlére küldött előőrsei jelentették, hogy a város üres. A lázadók elszéledtek, senki sem tudja, merre. Nyilván puskaporuk fogyott el és nem tudták Agua Prietát tovább tartani. Tegnap este Newyorkba távirat érkezett az amerikai csapatok parancsnokától, hogy Agua Prietánál ujabb ütközet áll küszöbön, mert a fölkelősereg csak cselből ürítette ki a várost, hogy aztán rácsaphasson Reynold Diaz elbizakodott táborára. A lázadók Juez Cabral vezetése alatt hagyták el Agua Prietát s messze a várostól egyesültek a főikelők kisebb csapataival, most pedig vonulnak a város ellen. Sokkal nagyobbak a mexikói fölkelők veszteségei, semmint az első hirek jelentették, de a mexikói kormány serege is sok halottat vesztett. A fölkelők a csatatéren mindjárt el is ásták halottaikat, a sebesülteket pedig elszállították az ország belsejébe. El Pasából (Texas) jelentik, hogy egész északi Mexikó lázong. A nép a forradalmárokhoz szit, mert bandáik irgalmatlanul rabolnak és a sereg számára elhajtják a lakosság nyájait. A hadviseléshez ugy szereznek pénzt, hogy a bányák pénztárait kifosztogatják és a hivatalnokokat elkergetik. De nemcsak a fölkelők sarcolnak, hanem a kormány serege is. Newyorkba tegnap este tiz órakor Mexikó fővárosából távirat érkezett azzal a hírrel, hogy Gomez Garcia, a lázadók egyik vezére, a mexikói külügyminisztertől fegyverszünetet kórt. Diaz elnök hajlandó megadni a fegyverszünetet. Washingtonból jelenti az Evening Post tudósítója: Diaz elnök lemondása befejezett dolog és csak rövid idő kérdése. Milliós aszfaltozás. — A Magyar Aszfalt Társaságnak ítélték oda a munkát. — (Saját tudósítónktól.) Szokatlanul népes és vitatkozásban gazdag volt a szegedi, szerdai rendkivüli közgyűlés. A Tisza Lajos-körut aszfaltozását tárgyalják és a tanács ismeretes javaslatához nagyon sokan hozzászóltak. Természetesen eltérőek voltak a vélemények, a vitatkozás sokszor élesebb és hevesebb is volt a szokottnál, a beszédek és fölszólalások gyorsan követték egymást és hat óra felé járt már az idő, amikor az elnöklő polgármester a kérdésben a szavazást elrendelte. A tanács javaslata mellett Balassa Ármin dr, Pillich Kálmán, Bokor Adolf, Kormányos Benő dr beszéltek és azt kívánták, hogy a legolcsóbb ajánlattevőnek, a Magyar Aszfalt Társaságnak adják ki a munkálatot. A tanács javaslata ellen Wimmer Fülöp, Becsey Károly dr szólaltak föl, akik azt kívánták, hogy a Tisza Lajos-körut gyalogjárdájának az aszfaltozásával bízzák meg a Pick és Tóbiás céget, amelynek a gyalogjárdájára vonatkozó ajánlata 8754 koronával olcsóbb a Magyar Aszfalt Társaság ajánlatánál. A vitatkozás végén Bokor Adolf polgármesterhelyettes, az ügy előadója bejelentette, estjét irodalmi és szinházi eseménynyé avatná. „Az eredeti darabok" szinrehozásától borsódzik a hátunk. Azt már igazán nem tudjuk nyugodtan nézni, ha vidékiesdit játszanak a szegedi színpadon és ha az előadott eredeti színdarabok csak azért nem tudnak bejutni valamelyik fővárosi színházba, mert a kvalitásnak ott alkalmazott mértékéig nem értek föl. Sajátos és részben sajnálatos viszonyaink a „vidéki" szónak speciális magyar tartalmat adtak, ami mindig olyas valamit jelent, ami intellektualitás, kifinomodás, differenciálódás, erő, tartalom éá tehetség dolgában nem ér el oda, ami fővárosi. A gazdasági és kulturális erők megsokasodása és egyenletesebb eloszlása minden bizonynyal rést hasit ezen a már-már berozsdásodó fölfogáson és állapoton, itt a vidéken az az ember a talpán, aki ennél a nagy munkánál egy-egy hatalmas fejszevágással segit. Fejvesztésre Ítélnénk tehát mindenkit és halálos ellenségeül szegődnénk annak, aki az eredeti bemutatókat itt Szegeden ugy merné értelmezni, hogy az itteni színház iskolája lehet az irnitudásnak ós hogy itt ezen a vidéki szinpadon szinrehozhatók olyan darabok, amelyeket még baráti körben is a legmerészebb önfeláldozással hallgat meg vagy olvas végig az ember. Ami egyéb van a programban, semmitmondóbb azoknál a részeknél is, amelyekkel eddig foglalkoztunk. A Peleskei nótárius-1 szinószi gurmandóriának beadni semmi esetre sem fog sikerülni ós bizony szomorú, ha a színház uj igazgatója hónapokon át ezt tudta a legnagyobb érdekességnek kisütni jövendő szinigazgatása első éve számára. Ezek után pedig térjünk oda vissza, ahonnan kiindultunk. Hogy is kezdtük ? Hogy nincs a világon bőkezűbb ember a függetlenségi párti képviselőnél és a színigazgatónál, ha programbeszédet mond és hogy ép azért mindazokat, amiket ezek az urak ígérnek, a kellő értékükre kell leszállítani. Tegye ezt meg valaki Almássy Endre programjával, amit valójában sehogy se tudtunk megtalálni a programban, mi marad akkor? Még csak a sovány, a vérszegény program sem, hogyan merjen hát az ember álmodozni olyan szegedi színházról, amely nem vidéki a szó mucsai értelmében, amelynek igazgatói irodájában művészember termeli az ötleteket, a kulisszák között pedig lelkes, szorgos és a tehetség lázától izzó gárda közvetíti a tömegeknek a jobb irodalmi termékeket és aratja a babért. Programot nem találtunk, a munkát várjuk tehát, amelynek nem lesz nálunknál készségesebb elismerője ós szigorúbb kritikusa. Kézai Simon. hogy a Magyar Aszfalt Társaság a tanács kérdésére nyilatkozott, hogy hajlandó olyan árért megcsinálni a gyalogjárdát, mint a Pick és lóbiás cég. Természetesen ez a kijelentés nagyban hozzájárult ahoz, hogy a közgyűlés olyan nagy többséggel mondotta ki, hogy az összesen egymilliókétszázhuszonegyezer koronás aszfaltmunka elkészítésével a Magyar Aszfalt Társáságot bizza meg, de egyben azt is kimondotta, hogy ez a határozat csak birtokon kivül fölebbezhető meg. Ez azt jelenti, hogy a város a vállalattal azonnal megköti a szerződést ós a vállalat haladéktalanul hozzá is fog a munkához. A javadalmi palota építésének ügyét tárgyalták még *és a közgyűlés elfogadta a tanács javaslatát. Fél hétre járt már az idő, amikor ezzel a tárgygyal végeztek és igy a hétmilliós kölcsön ügye és egy telekkisajátitási javaslat nem is kerülhetett sorra. Ezeket csütörtökön délután a folytatólagos rendkivüli közgyűlésen tárgyalja a törvényhatóság. A közgyűlésen Lázár György dr polgármester elnökölt, a jegyzőkönyvet Taschler Endre főjegyző, Bárdoss Béla és Ferenczy Béla aljegyzők vezették. A polgármester rövid elnöki megnyitója után következett a (Tisza Lajos-körut aszfaltozása) kórdósének a tárgyalása. Bokor Pál polgármesterhelyettes ismertette az aszfalt-ügyet. Elmondotta, hogy a tanács a beérkezett ajánlatok közül a Magyar Aszfalt Társaságot bízta meg a munkálatok teljesítésével, mert a mérnöki hivatal az összmunkát illetőleg annak a vállalatnak az ajánlatát találta legolcsóbbnak. A társaság 877.000 koronáért hajlandó elvállalni a munkát. A járda aszfaltozását, illetőleg a Pick és Tóbiás cég ajánlata 8764 koronával olcsóbb. A bizottság megállapította, hogy a Pick ós Tóbiás cég nem mutatta be az eddig teljesített aszfaltmunkáinak a kimutatását és ezenkivül több kisebb-nagyobb szabálytalanságot követett el az ajánlat beadásánál. A tanács fontosnak találta, hogy a munkálatokat minél gyorsabban végezzék el ós ezért a járdánál fönnálló kisebb eltérést nem találja indoknak arra, hogy a munkálatokat szétválasszák egymástél. A tanács határozata ellen a Pick és Tóbiás cég főlebbezóssel élt. Fölebbezésóben kiterjeszkedik minden kifogásra és hajlandónak nyilatkozik a városnál fönnálló óvadékát kiegészíteni. A tanács azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a fölebbezést utasítsa el és a tanács határozatát hagyja jóvá. Wimmer Fülöp arra kéri a közgyűlést, hogy adjanak helyet a felebbezésnek. Fontos az, hogy a város vállalatainak a kiadása korrekt módon történjék. A mérnökség két teljesen elkülönített versenytárgyalást hirdetett. Egyet a kocsiutra, egyet a járdára. A két versenytárgyalásra beérkezett ajánlatokat szót kellene választani. A Magyar Aszfalt ajánlata a kocsiutnál olcsóbb, adják oda annak a kocsiutat, a Pick és Tóbiás cég ajánlata a gyalogjárdánál olcsóbb, bizzák meg ezt a céget a gyalogjáró aszfaltozásával. Az nem baj, hogy a Pick és Tóbiás cég még nem aszfaltozott. Nevelni kell uj vállalkozókat, valahol csak kezdeni kell egyszer. A közszállitási szabályzat előirja, hogy a helybeli vállalkozókat előnyben kell részesíteni, még ha azok kissé drágábbak is. Ezért is kell a Pick ós Tóbiás céget előnyben részesíteni. Kéri, hogy a gyalogjáró aszfaltozásával bizzák meg a Pick és Tóbiás céget. Kormányos Benő dr azt mondja, hogy a Pick ós Tóbiás cég strolimann, amely másnak adja át a munkát. Ebben az évben el kell végezni a munkálatokat, ez a legfontosabb érdek ós ezért a Magyar Aszfalt Társaságot kell megbízni a munkálattal. Ha a Pick ós Tóbiás cégre is biznának munkát, ugy ki kell mondani a közgyűlésnek azt is, hogy a cég a munkát nem adhatja át másnak. Különben a tanács javaslatát kéri elfogadni. Pillich Kálmán: A pályázati föltételekben kikötötték, hogy a vállalkozó tartozik igazolni szakképzettségét is. A bizottság, amikor az ajánlatok fölött döntött, azt találta, hogy a Pick ós Tóbiás cég a szakképzettséget nem tudja igazolni, mert aszfaltozási munkát még nem végzett. A bizottság fölajánlotta a cégnek, hogy végezzen két utcán próbnburkolást és ha ott beigazolja szakképzettségét, akkor a jövőben figyelembe vehetők lesznek a pályázatai. A mostani munka olyan egységes kivitelt követel, hogy két vállalkozóra az aszfaltozást