Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-13 / 85. szám

1911 április 13 DELMAGYARORSZAG A Habsburgok és a — A német trónörököspár Sácsben. — (Saját tudósítónktól.) A német trónörökös­pár hétfőn Bécsben volt, ahol a királyt láto­gatták meg. Bécsben nagy szeretettel fogad­ták Németország jövendő urát ós ebből az alkalomból nem lesz érdektelen föleleveníteni azokat a ma már csak emlékezetben élő reminiszcenciákat, amelyek a Hohenzollero­kat a Habsburgokhoz fűzik. Frigyes Vilmos német trónörökös már több izben volt a Burgban, felesége azonban először látogatott el abba a házba, amelyhez a porosz udvart is annyi sok személyes emlékezés fűzi. Első Ferenc Józsefet, emlé­kezete visszavezeti a Hohenzollern-ház sok tagjára, talán harmadik Frigyes Vilmosig, aki 1840-ben halt meg. Mindenesetre élénk összeköttetésben volt negyedik Frigyes Vilmossal. Mind a két fejedelem szorgalmas levelezésben állott egymással és gyakran érintkeztek dacára, hogy akkoriban fejedelmi összejövetelek ritkábbak voltak, mint ma­napság. Az a szivélyes viszony, amely a trónörö­kös dédapja Frigyes Vilmos vagy amint őt Bécsben is nevezték „az öreg Vilmos" kö­zött volt ismeretes és a mai generációnak is élénk emlékezetében van. Frigyes Vilmos élete végéig eljárogatott Ausztriába fürdő­zés végett, ez alkalmakkor8 mindenkor föl­kereste Ischlben királyunkat is ós többször szállt meg a Hofburgban. Frigyes Vilmos Erzsébet bajor hercegnőt Vette feleségül. E házasság révén aztán a bécsi ós berlini udvar közeli rokonságba kerültek egymással. Erzsébet királynő egyike volt a szép nővéreknek, akiknek nagy be­folyásuk volt a német udvarnál. A másik nővér Zsófia hercegnő Ferenc József király édesanyja volt. Erzsébet ikertestvére Amália a szász királynak lett a felesége. A trón­Örökös nagyapja, akit trónörökös korában Bécsben általában csak ugy hivtak „unser Fritz" sokat tartózkodott Ausztriában és felesége Viktória királynő minden évben el­látogatott Dél-Tirolba is. A bécsiek közül sokan emlékeznek még az 1873. évi világkiállítás megnyitására, ami­kor a megboldogult Erzsébet királynő Fri­gyes Vilmos trónörökös karján jelent ott meg. A trónörökös apja, a mostani német császár fiatal korában félig-meddig bécsi ember volt. A szép őszi napokat a semme­ringi vadászterületeken töltötte. Különben a Burgba is sokszor ellátogatott és talán a bécsi tartózkodása ifjúkora legkedvesebb emlékei közé tartozik. A mostani trónörökös is sokszor járt Bécsben. Voralbergben saját vadászterülete van, most fiatal feleségét is először hozza Bécsbe őfelsége látogatására. A legnagyobb szeretettel fogadták őket nemcsak az udvar részéről, hanem a lakosság részéről is. A trónörökös pár látogatása a folytatása te­hát egy régi családi tradíciónak és azt mu­tatja, hogy az a kedves viszonyt, amely még a múltból ered az ifjabb nemzedék a jövőbe is átviszi. A főrendiház ülése. A főrendiház szerdán délben tizenkét órakor Csáky Albin gróf el­nöklésével ülést tartott. A kormány tagjai kö­zül Székely Ferenc igazságügyminiszter volt je­len. Az elnök elparentálta Cziráky Béla gróf főudvarnagyot, Forgách Károly grófot és Bende Imre nyitrai püspököt a főrendiház tagjait, akik­nek emlékét jegyzőkönyvben is megörökítik. A horvát országgyűlés átiratára Neumann Károly dr elnök elhunytáról a főrendiház elnöksége távirati uton nyilvánítja részvétét. Bejelentette az elnök, hogy Bernáth Géza, Barcsay Domokos, Klobusiczky János és Herczog Péter báró újonnan kinevezett főrendeknek a belügyminiszter meg­küldte a királyi meghívó levelet. Esterházy Károly gróf és Degonfeld Imre gróf mentelmi jogának felfüggesztését kérte a pozsonyi ügyészség, illetve a budapesti büntetőjárásbi­róság. Mind a két kérelmet kiadták a men­telmi bizottságnak. Bohus Károly bárónak a legfelsőbb fegyelmi bíróságban viselt tagságáról történt lemondását elfogadták. Ezután általá­nosságban és részleteiben is fölszólalás nélkül megszavazták a szabadalmazható találmányok­nak, mintáknak és védőjegyeknek a kiállításo­kon való ideiglenes oltalmiról szóló törvény­javaslatot. A jegyzőkönyv hitelesítése után az elnök kellomes ünnepeket kivánt a főrendeknek ós ezzel az ülés véget ért. Kina háborúra készülődik. Péter várról je­lentik : A kinai hadügyminiszter a hadtestpa­rancsnokokat Pekingbe szólította, hogy velük a rendkívüli mozgósítás tervéről tanácskozzék. A rógens-herceg harcias manifesztumot intézett a hadsereghez, amelyet fölszólít, hogy minden pillanatban legyen elkészülve a háborúra. A ré­gena-herceg fölszólította a hadügyminisztert, hogy a hadsereg újjászervezését haladéktalanul fejezze be. A közoktatásügyi miniszter Pécsett. Zichy János gróf vallás- ós közoktatásügyi mi­niszter, mint Pécsről jelentik, szerdán reggel fiai társaságában odaérkezett, hogy öcscsét, Zichy Gyula gróf pécsi püspököt nevenapja alkalmából üdvözölje és köszönetet mondjon neki nagylelkű alapítványáért, melylyel Pécs­nek egy uj gimnáziumot adott. A püspököt délelőtt a város tanácsa a polgármester veze­tésével testületileg üdvözölte. A katonai kérdés. — Félhivatalos jelentés a tárgyalásokról. — (Saját tudósítónktól.) Tegnap este érkezett haza Bécsből Héderváry gróf miniszterelnök és Székely igazságügyminiszter s rövid pi­henő után mindketten ismét Bécsbe men­nek, hogy a véderő és a katonai pörrend­tartás dolgát végleg nyólbeüssék. Hazai honvédelmi miniszter a szerdai délelőttöt még Bécsben töltötte s déluta'n öt órakor utazott vissza Budapestre. Az osztrák lapokban és ezek nyomán a magyar sajtóban olyan hirek jelentek meg, hogy a katonai pörrendtartás dolgában a magyar álláspontot — a kilences bizottsági programnak a magyar nyelv érvényesülésé­ről szóló pontját — máris érzékeny vereség érte. Hire járt, hogy olyan megegyezés jött létre, mely szerint a katonai bíráskodásban a magyar nyelv csak mint egy néptörzs idiómája fog érvényesülni. Héderváry gróf miniszterelnök már teg­nap este mosolyogva szólt ezekről a hirek­ről s azt mondotta, hogy alaptalanságukat nagyon jól tudják mindazok, akik a tárgya­lás eddigi részleteit ismerik. Ma aztán szük­ségesnek látta a kormány, hogy a magyar közvéleményt az osztrák hírekkel szemben tájékoztassa és megnyugtassa. Félhivatalo­san a következő jelentést tették közzé. A most lefolyt bécsi tárgyalásokról a buda­pesti lapokban megjelent közleményekre vonat­kozóan illetékes helyről nyert információ alap­ján kijelenti, hogy ezek a közlemények részben alaptalanok, részben tévesek. Mi sem bizonyítja inkább e közlemények alaptalan voltát, mint az, hogy ezekben a magyar kormányt olyan jogföladással vádolják, melynek elkövetésére még az osztrák részről tett propoziciók sem nyújt­hattak volna semmiféle alapot. A most le­folyt tanácskozásokról érdemileg annyit jelez­nek irányadó helyről, hogy a magyar állam­nyelv használata a katonai büntető eljárás egész vonalán érvényesülni fog és hogy a reform sar­kalatos elve a területiség. A két kormány kö­zött csupán alárendelt részletkérdésekben me­rültek föl olyan momentumok, melyek még meg­fontolás tárgyát képezik ós melyeknek tisztá­zása végett a miniszterelnök közvetetlenül a húsvéti ünnepek után ismét Bécsbe utazik. Ez a félhivatalos közlés reményt nyújt arra, hogy a húsvét utáni bécsi tanácsko­zás a magyar álláspont teljes érvónyrejutá­sával fog végződni. Halálos zuhanás az állványról. — Oka: vigyázatlanság. — (Saját tudósítónktól.) Szerdán délután a Vadász­utca 3. szám alatt épülő ház állványáról halá­los zuhanás történt. A baleset áldozata egy öreg munkásember, oka pedig — minden jel szerint — az építési vállalkozó vigyázatlansága és felületessége és másodsorban az, hogy az illetékes hatóság nem elég erélylyel gyakorol ellenőrzést az épülő házakon dolgozó munkások életének biztosítása tekintetében. Az esetről tudósításunk ez : A Vadász-utca 3. számú ház most van épülő­ben. Klivinyi Gyula szegedi asztalosmester épít­teti Stumpf József építőmesterrel, aki gondos­kodni tartozik arról is, hogy az épület állványai ne veszélyeztessék a rajtuk dolgozó munkások testi épségét. Hogy mennyiben történt gondos­kodás erről, azt világosan elmondják a mai, ha­lállal végződött baleset előzményei. Krémer Józsefnek hívják az áldozatul esett munkást, aki több társával együtt egy négy méter magasságban függő, másfél méter széles­ségű állványon dolgozott. Téglákat adogatott fői egy másik, másfél méterrel magasabb állvá­nyon dolgozó munkásnak s hogy a téglákat föladogathassa, kellett, hogy az állvány szélén álljon ós nyújtogassa a karját. Mivel az áll­ványt semmiféle korlát nem kerítette körül, már maga a pozíció, amelyben a hatvanöt éves mun­kás dolgozott, minden pillanatban halálos ve­szélylyel fenyegetett. És a szerencsétlenség be is következett, az öreg napszámos — meg­szódült-e, vagy kibillent az egyensúlyból, nem tudni — négy méter magasságról fejjel lefele lezuhant a kövezetre. Agyrázkódást szenvedett és néhány perc múlva ott, az eset helyén meg­halt. Gyorsan jöttek a mentők, majd Bex Izsó dr kerületi orvos, aki a halált konstatálta, aztán a rendőrség részerői Borbola Jenő dr osztályjegyző — ós a hullát beszállították a mentők a közkórházba. Borbola Jenő dr osztályjegyző vette föl a jegyzökönyvet az esetről és megindította a bűnügyi nyomozást, hogy terhel-e valakit fele­lősség és ha igen, kit? Annyit megállapított az eddigi nyomozás is, hogy az az állvány, amelyen a szerencsétlen munkás dolgozott, nem volt körülkerítve korláttal. Ezért pedig — ugy tud­juk — egyedül az építőmester, Stumpf József felelős. Szigorúan elő van irva, hogy az állványokat a munkások életének biztosítása szempontjából szabadon hagyni nem szabad. És egyes építő­mesterek csaknem általánosították már azt a szokást, hogy kisebb építkezéseknél mit se törődnek az állványokkal ós igy a munkások testi épségével sem. De ezt viszont az illetékes hatóság rovására kell irni, mert ilyen szabály­ellenes vigyázatlanságok ós felületességek nap­nap után előidézhetnek hasonló szerencsétlen­ségeket. És a törvény nem azért védi a mun­kások életbiztonságát, hogy egyes vállalkozók apró anyagi érdekek miatt fumigáíják, a ható­ság pedig tétlenül nézze ezt az általánossá vált törvényellenes szokást. Justh Gyula a helyzetről. Szerdán délelőtt a függetlenségi és negyvennyolcas pártnak kép­viselőkből és kültagokból alakult népes küldött­sége tisztelgett Justh Gyulánál, a párt elnöké­nél, hogy nevenapja alkalmából üdvözölje. Justh Gyulát Batthyány Tivadar gróf üdvözölte. Az

Next

/
Thumbnails
Contents