Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-13 / 85. szám

'íhi nmoii • 276 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 április 14 1911 1911 április 13 üdvözlésre Justh Gyula hosszabb beszédben válaszolt. Többek közt a következőket mondotta: — Mi, tőlünk telhetően, bármily kevesen jöttünk ís he a képviselőházba, minden alkalmat megragadunk arra, hogy az ország érdekeit előnyösen támogassuk. Justh fejtegette még a pártok szertehuzásának hátrányos következményeit és kifejti, hogy az ő pártja az egyedüli párt amelyben meg van az egyetértés. Justh Gyula ezután vendégeivel a politikai helyzetről beszélgetett. A pártvezér még most is gyöngélkedik: az üdvözlő küldöttséget felkötött karral fogadta. SZÍNHÁZ, MÜUÉSZET Színházi műsor. Április 13, csütörtök: Opera-előadás a gyermekszanatórium javára. Fölemelt lielyárakkal, bérletszünetben. Szünet. Opera-elöadás a gyermekszanatórium javára. Fölemelt helyárakkal, bérletszünetben, d. u.: Dollárkirálynő, operett, este: Sárgaliliom, vidéki történet. (Páratlan 3/,-os bérlet.) d. u.: Karenin Anna, dráma, este: Cigányszerelem, operett. Bérletszünetben. 14, péntek: 15, szombat: 16, vasárnap 16, 17, hétfő 17, „ Gyönge környezet. (Saját tudósítónktól.) Még mindig a Csortos Gyula mult heti vendégszereplésével kell foglalkoznunk, pedig már örültünk, hogy tapintatos elintézés után túleshettünk az ö három alakítása kritikáján. Megjegyeztük, — ezt kritikusi igazságosságunk követelte, — hogy Csortos Gyula nem volt olyan, aminek vártuk, de nem irtuk meg, hogy milyen volt. Ellenben Fenyvesi) Emilről, aki Rubin orvos szerepót játszani lejött Csortos kedvéért, meg kellett Írnunk, hogy elragadó, nagyszerű volt. Ezzel elintéztünk volna mindent, de közben Csortos — ha nem is személyesen, de ugy hisszük, föltótlenül sugalmazó módon, — elintézte szegedi kollégáit egyik budapesti újságban, a Pesti Hírlapban szinházi kommüniké jelent meg a nevezett lapban Csortos ós Fenyvesi vendégszerepléséről, igy állítva be Fenyvesi lejövetelónek motívumait: Vendégszereplés. Fenyvesi Emil, a Vígszínház művésze, két estén át vendégszerepelt a győri színházban; a Trilbiben ós a Medikusban lépett föl. Az utóbbiban legújabb hires szerepét, Rubin orvost játszotta. Ugyanezt a szerepet eljátszotta szombaton este a szegedi színházban is, még pedig váratlan telefon utján való meghívásra. Szegeden ugyanis pénteken kezdte meg vendégjátékait Csortos Gyula, ugyancsak a Vígszínház művésze. Csortos Szegeden kezdte meg pályáját; érthető érdeklődéssel várta tehát az ottani közönség föllépteit. Az első este Molnár Testőrjének címszerepét játszotta el zsúfolt nézőtér előtt, amely a fölvonások végén melegen ünnepelte. Szombat estére a Medikus volt kitűzve, de az előadást megelőző próba során kiderült, hogy kissé gyönge a — környezet. Csortos tehát telefon utján fölkérte Fenyvesit, hogy üljön vouatra és siessen Szegedre eljátszani a Rubin orvost. És Fenyvesi, aki móg szombaton délben végignézte az Utánam főpróbáját, este már a szegedi színházban játszott a címszereplő Csortossal együtt, nagy, művészi sikert aratva. Igy a kommüniké. Amelyet nem hiszünk, hogy más sugalmazott, mint Csortos. Mint színész ő volt az, aki vendégszereplésekor nyílt szineq olyan kijelentéseket szúrt bele a Módikus-ba, amelyek a darabban nincsenek meg, de amelyekkel jelezni akarta, hogyan vélekedik szegedi — környezetéről. Mi ezzel a környezettel tisztában vagyunk, mi a szegedi rendezéssel és színjátszással eléggé ismert objektív módon szoktunk foglalkozni. De Csortos ilyetén kritikáját egyáltalán nem tudjuk akceptálni. Mert: Könnyű lenne Csortosnak jól játszania, hiszen már egyenesen az ő lelkére szabják az irók a szerepeiket, de nehéz a vidéki színésznek, akinek alakítania keli ezer jellemet. Nem csoda, ha móg annál is gyöngébb az alakítása, mint aminőt Csortos nyújtott nekünk ; ezt neki nagyon jól kell tudnia, hiszen ő is volt vidéki színész, épen Szegeden ; következőleg a szegedi szinház iránt lehetett volna annyi jóérzéssel, hogy ezt a nagyon önkényes kritikáját nem gyakorolta volna országvilág előtt; ugyanakkor nagyon furcsán értelmezi a publikum hüvössógét, mihelyt föntjelzett ország-világ előtt ir róla, mert egyenesen „melegségének nevezi; Csortos Gyula rosszul járt a környezeti kritikájával, mert vendégszereplő budapesti színművészre kissé gyönge szegedi környezet nem lehet olyan hátrányos, mint a nagyon erős budapesti környezet, akit nyilt szinen is megtapsolnak, nem udvariasságból, hanem spontán elismerésből. Amennyiben pedig a kommüniké hátterében nem Csortos Gyula áll ének róla szól, vegye magára. hanem más, hát az * Fodor Ella ünneplése. A becstelen mai második előadásán a tökéletességig emelkedett magvas, szines és tartalmas alakítása Fodor Ellának, akit a Sárga liliom vasárnapi előadásán ünnepel és búcsúztat szeretettel Szeged szinházba járó közönsége. Fodor Ellának rohamosan izmosodó szinmüvészete az idén gazdagodott és tökéletesedett a legtöbbet, ugy, hogy a Sárga Liliom, A medikus és A becstelen cimü drámákban már olyan sikerei voltak, amolyek nem azért jelentősek, mert Szegeden szenzációsak, hanem azért, mert egy öntudatosan kialakuló művészi talentum nagy perspektívám pályafutásán is a nagy sikereknek érdemes és méltó állomásai. A vasárnapi előadásra eddig is elkapkodta a jegyeket a közönség, amely számbelileg impozáns fölvonulása mellett minden bizonynyal a szeretet sok jelével fog tüntetni kedves és méltán becézett szinésznője mellett. * Vendégszerepelnek n szegedi színészek. Felhő Rózsi, a szegedi szinház országos hirü primadonnája Debrecenben vendégszerepel. Kende Paulát ós Mezei Andort pedig Kolozsvárra hivták meg néhány vendógföliépésre. * Schnitzler pöröl. Schnitzlcr Artúr bepörölte a Modern Könyvtár cimü füzetes vállalatot az „AnatoP'-ciklusnak jogosulatlan kiadása miatt. A Modern Könyvtár elismeri, hogy Schnitzler tudta és beleegyezése nélkül adta ki az Anatolt, de hivatkozik Ausztria és Magyarország között föntálló szerzőjogi szerződésre, mely szerint Schnitzler hiába próbálná bírói fórum előtt keresni a maga igazát. ÜZLETflTHELYEZÉSl SS,} RAKTÁRAMAT május hó folyamán uj Keletipalotába (Kis-u.) helyezem át. = DÉRY EDE SZEGED Addig a raktáron levő árakat gyári áron kiárusítom. HA valamit yenni, vagy eladni akar, hirdesse a „Délmagyarorszáfl"~ban. Csemoch érsek és a szegedi Katolikus Kör. A szegedi katolikus kör fővédőjének, Csemoch János kalocsai érsekké történt kinevezésén érzett, jókivánatának ünnepies formában adott kifejezést az érsek előtt. A gratulációra, amelyet Nagy Aladár dr alelnök és Lippay György dr főtitkár juttatott a főpásztor elé, Csernoch érsek a következő, a kör működése iránt elismerését is kifejező választ küldötte : A szegedi katolikus kör tekintetes elnökségének Szeged. Hálás köszönettel, őszinte örömmel fogadtam a szegedi katolikus kör üdvözletét, melylyel engem kalocsai érsekké történt kineveztetésem alkalmából megtisztelni szives volt. Láttam a szegedi katolikus kör megszületését, épültem annak izmosodásán azért egész lelkemből becsülöm azt a hathatós közreműködést, melyet a szegedi katolikus hitélet fölvirágoztatásában, a katolikus társadalmi munka irányításában a szegedi katolikus kör részéről tapasztaltam. Áldja meg a jóisten ezt a jószándóku nemes törekvést, áldja meg a szegedi katolikus kör minden tagját családtagjaikkal egyetemben. Fogadja a tekintetes elnökség őszinte tiszteletem nyilvánítását. Temesvár, 1911. április hó 3-án. Csemoch János, legkegyelmesebben kinevezett •kalocsa-bácsi érsek. Az oravicai finánccsalás. — fi vizsgálat fejleményei. — (Saját tudósüónktól.) Szerdai számunkban részletesen irtunk azokról a súlyos visszaélésekről, amelyeket Oravicán és vidéken Bohumek pénzügyőri felügyelő és a térsai követtek el oravicai kereskedőkkel szemben. A hetekkel ezelőtt megindított vizsgálatnak fejleményei is voltak, mert az oravicai kereskedők ugy találták, hogy Bohumek pénzügyőri felügyelő és a társai átlépik hatáskörüket és olyan dolgokat követnek el, amelyek sértik a polgári szabadságot. A fejleményekről a következő részletes tudósításunk szól: Bohumek és a társai miatt még február végén küldöttség ment panaszra a pénzügyminisztériumba Siegescu József dr országgyűlési képviselő vezetésével. Tass Tamás miniszteri tanácsos megnyugtatta a kereskedők küldöttségét, hogy panaszukat soron kivül fogja megvizsgáltatni s az audiencia után néhány nappal csakugyan megjelent Oltványi Ferenc lugosi pónzügyigazgató a vizsgálat megejtóso céljából. Az adóhivatalban kihallgatta a panaszkodó kereskedőket és vallomásukat jegyzőkönyvbe vette. A vallomások szerint a vizsgálatot toljesitő felügyelő engedélyeik megvonásával való fenyegetéssel akarta rábírni az oravicai kereskedőket, hogy a felfüggesztett Radó Márton szemlész és társai ellen valljanak. A legcsekélyebb rendellenséget súlyos pénzbirsággal büntették, melyet rögtön behajtottak. Olyan kereskedőket, aki jövedéki kihágás miatt még büntetve sohasem volt, ötszáz koronára bírságoltak meg és csak hosszas alku után szálltak le százötven koronára. Egy másik nagykereskedőn azonban behajtották az ötszáz koronát. A büntetések kirovásánál a fölajánlás formáját használják. A pénzügyőri rendtartás értelmében ugyanis a szabálytalanságon ért kereskedőknek, hogy a vizsgálat ezer apró kellemetlenségétől megszabaduljanak, joguk van bizonyos összeget a birság megváltásául fölajánlani. Bohumek felügyelő a bírságösszegeket mindig maga állapította meg és a jegyzökönyvet ugy vette föl, hogy a kereskedők ajánlottak föl az összegeket. Volt eset, hogy az egyik