Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-07 / 54. szám

1911 II. évfolyam, 54. szám Kedd, március 7 DELMAGYARORSZAG központi szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, a Korona-utca 15. szám ca budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal IV., 1=1 Városház-utca 3. szám «=• ELŐFIZETÉSI AR SZEGEDEN: egész évre . K 24'— félévre . . . R 12'negyedévre. R 6-— egy hónapra K 2'Egyea szám ára 10 fillér ELŐFIZETÉSI AR VIDÉKEN egész évre . R 28'— félévre . . . R !••— negyedévre . R 7'— egy hónapra R 2*40 Egyes szám ára 10 fillér TELEFON-SZAM: Szerkesztőség 835 c=> Riadóhivatal 836 Interurbán 835 Budapesti szerkesztőség telefon-száma 128—12 A nagy esemény után. A magyar és az osztrák delegáció határozatai között a hetes egyeztető albizottság megállapította az egyértelműséget. Igy az egybehangzó határozatokat őfelsége elé terjesztik. Mondhatjuk elfogulatlanul, hogy a magyar delegáció oly katonai és tengerészeti előterjesztéseket szavazottmeg, amelyeket sem megszavazni, sem elvetni nem lehetett máskép, mint nehéz szívvel. De az „olvasatlan milliók" megszavazása miatt, a legkönnyebb dolog hibáztatni a delegációt, mert gazdag nemzetek sem szívesen áldoznak ily igen nagy összegeket, hát még a mi országunk, ahol számos kulturális és nemzeti érdek fekszik ugaron, ahol rossz esztendők silány termése, gyönge üzletei, pénztelen vállalkozásai a magyar vagyónok lassú képződése, sokféle hátramaradásunk: mind megannyi ok, h°gy — mint egy kissé drasztikusan mondani szokták, — fogunkhoz verjünk minden garast, mielőtt kiadjuk. De elvetni sem lehetett volna a hadvezetőség és a haditengerészet előterjesztéseit könnyű szívvel, mert kényszerítő katonai okok nélkül nem állottak volna elő ily nagy követelésekkel. Mert végre is, ha mint katonák, a világ iegtökéletesebb hadseregét s legerősebb flottáját szeretnék is előteremteni, él bennük a polgárnak kímélete az állam vagyoni érdekei iránt s él bennük az emberiség haladása és civilizációja iránt való érzék, amely holtpontra jutna, ha minden produktív nemzeti munkánk gyümölcsét egyetlen intézmény enné meg, — amelynek pedig csak harmóniában szabad fejlődni a többivel : — a katonaság. Mind a két delegáció tagjai mérlegelték a nemzet anyagi erejét és a nemzettől követelt áldozatok nagyságát. A miniszterelnök megvonta élesen a határvonalat a haditengerészet oly kívánságai közt, amelyekre okvetlenül szükség van s azok közt, amelyek csak a jövőre való édes tervezgetések. Másrészt a pénzügyminiszter, akinek reálitása és szigorú takarékossága ismeretesek, megnyugtatta az országos bizottságot, de magát az országot is, hogy pénzügyi viszonyaink adóemelés és adósróf nélkül megbírálja a vállalt terheket. Ily körülmények között a delegáció megszavazta a szakkörök által szükségesnek itélt rendkívüli hitelt; ellenzéki szólammal élve: „csapra ütötte a milliókat": de kizárólag az ország biztonságáért. A magyar nemzet nagy áldozatkészsége abba a helyzetbe hozza a monarchiát, hogy szárazon és vizén teljesen fölkészüljön, hogy mint szövetségestárs, teljesíthesse mindazon katonai föladatokat, amelyeket komoly időkben magára kell vállalnia. Szárazföldi hadseregünkön kivül, immár a hajóhadunk is modern lesz, a kor színvonalán álló, védelemre és támadásra egyaránt alkalmas. Mert ha mindenféle háborúban, a tengeri háborúban még fokozottabb mértékben áll az a katonai igazság, hogy az offenzíva a legjobb defenzíva. A két delegáció tanácskozásai ezúttal is bő alkalmat adtak a megfigyelésre, a magyar és osztrák politika között való különbségek kitanulására. S ha a két delegáció tanácskozásai, a viták tartalma és iránya, a szónokok egyénisége és módszere hü tükre a két parlament politikai értékének: merjük állítani minden elfogultság nélkül, hogy komolyság és politikai színvonal tekintetében nincs mit irigyelnünk a szomszédainktól. A magyar delegáció tanácskozásai úgyszólván vezettek. A magyar delegáció taktikájához idomította az osztrák országos bizottság a maga taktikáját ; eljárásához szabta a maga eljárását ; a magyar delegáció határozatai üdvösen befolyásolták az osztrák határozatokat. A politikai mértéktartásnak, de egyszersmind a szükséges erélynek valóban fényes tanujeleit adta a magyar delegáció. Alapos, de magas színvonalú vitákban intézté el a szine elé hozott kérdéseket, megkritizálta az intézmény Trígana. Irta Lehner István. Érdemes egy pillanatra megállni a római tragédia mellett és ilyenkor, mikor az abldkra ráfut a kék, az este, megszánni a sápadt asszonyi halottat, Trigona kontesszát. Azóta ugyan kialudtak körülötte a kandeláberek ós szegény rászedettje a szerelemek, most már elment ebből a narancsrirágos, kékboltozatu hazug szép világból, de az a motívum, amelyikből kiserkedt az véres tragédiája, itt maradt, velünk van, köztünk jár és szomorú refleksziókra készít, Atert sokan vannak a Trigonák és sokan a Paternok. Semmi közünk hozzá, hogy Paterno katonai ruhát viselt ós hogy Trigona diadómja udvari bálokon villogott s a halálával egy királyasszony szivét ájulatra állította. Ez az ő hercegi, grófi, katonai és udvarhölgyi mivoltuk csak egy-egy kosztüm: a tragédia lelke az a szerep, mely bölcsek és bolondok marionetiátékában a két embernek jutott. Eljátszódik ez más ruhákban is. A véres komédia címe az lehetne: csókolózó idegenek. Ketten egy aikovban, ketten egy szerelmes vonaglásban, akik közül egyik a szivéért szivet vár, a a másik a szivéért pénzt. Amaz csak szellmet, emez csak pénzt. Amaz szenvedély bolondja, emez krakéler, akinek a csókja, az ölelése mögött nyomorultul hideg számítás leselkedik— Ez az asszony ki fogja fizetni a számláimat. Ettől az asszonytól pénzt fogok kapni. Ez a csodaszép asszony megszabadít a becsületem foltjaitól. S ezért játsza a nagy, forróvérű szerelmest, a Rómeót, az önfeláldozót, a minden áldozatra képeset. A csodaszép Trigona asszony eldobja hitvesi becsületét, lopva, veszedelmek között ölelkezik a nem is csodaszép Paternoval s teszi mindezt azért, mert azt hiszi, hogy Paterno szerelme is olyan lobogó, olyan kárhozatosan őszinte, olyan fönségesen becstelen. Pedig mig az ő álmai fölött a szenvedélyes éjszakák sárga holdja úszik, a Paterno reális ábrándjai fölött a megváltó arany gurul. Neki a csókok csattogása csak előjáték a nagy tételhez, az ő muzsikájához, az aranycsörgéshez. Nem, ő neki az asszony nem kell semmiért másért, csak a pénzéért; ő az asszony vére > részegségéből hasznot akar zsebelni, katonabecsületét akarja megmenteni az asszony ós a maga becstelenségével. S a komédiát végtelenül ügyesen játsza, sokáig játsza, olyan ügyesen, hogy az aszszony csak akkor kezd gyanakodni, akkor kezd sejteni, kiábrándulni, mikor a pénzkövetelések már túlságos gyakoriak s mikor a szerelmese hangjára már túlságosan megőszik a prózai számítás. Addig ő gyanútlanul ós mindent fölülmulóan szerelmes Paternoba ós el akar válni érte a férjétől, kész mindenre azért, aki mikor már csak két hetet engednek az adósságai, a könnyüvérü hölgyek miatt csinált adósságai rendezésére, szinte parancsolóan ós szerelmetlenül okos számításokkal bizonyítja neki: — Van százezer frankja, mert az aquilai birtokáért megadnak annyit. A százezer frankból negyvenháromezerrel kielégíti a férje követeléseit: a többiből adhat nekem húszezret. Ekkor már az asszony gyanakszik, ekkor már menekülne, már nem akar beszólni Paternoval, de az akkor egészen ledobja a maszkot. Botrányt igér, lármázik a királyi palotában s ezzel kicsikar egy találkozót A halálosat. Mert akkor már minden égett körülötte: a becsülete, a rangja, az egész ekzisztenciája. S ebbe a pokolba, amely őt elégette, amelybe bele kellett pusztulnia egy revolvergolyóval: először odadobja az asszonyt. ^ szerelmes, bolond asszonyt, aki mikor már kezdte fölnyitni a szemét ós meglátni vele Paterno hitványságát, akkor halálos, véres köd szaladt arra a gyönyörű szemre. A halál hamar lecsókolta. Hogy Paterno nem jól irányította magára a revolvert s hogy valószínűleg fölgyógyul, miriket nem érdekel. Itt csak az asszony tragédiája szép, szines, keserű. Az őszinte, az őrült asszonyé, akinek talán jobb is, ha a revolver kioltotta az életét. Mert nem kell immár hideg, ködös éjszakákon egy szomorú hazajáró lelket látnia, Paternoót, akit ő szeretett s akit mégis a becstelenség fekete glóriájával idézhetne