Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-28 / 71. szám

1911 március 28 ' ~ az egyesület elnökségének címén történik. A pályamunkák gépen és lap a egyik oldalára irva küldendők be. Pályadíjul az egyesület egyezer koronát tüz ki, amely dij a választmány által a biráló bizottság javaslatához képest Ítéltetik oda a nyertesnek, ugy azonban, hogy a dij csakis abszolút becsű munkának adható ki. Amennyiben más arra érdemes pályamunka adatnék be, jogában áll a biráló bizottságnak, hogy ezt a munkát kétszáz koronánál nem na(jyobb díjért megvegye és abból a munkából a díjazott munkában nem foglalt értékes adatokat a díjazott munka szerzője pályamüvébe átvegye. A díjjal jutalmazott pályamunka az egyesület tulajdona lesz, annak szerzői ós kiadói joga az egyesületet illeti meg és tekintetbe véve az egyesület azon célját, hogy teljes történetet óhajt kiadni, a dijatoyertes mü szerzője köteles a munkájában előforduló esetleges hiányokat záros határidő alatt Pótolni. A használt forrásmüvek minden esetben külön inegemlitendők. A pályázaton mindenki résztvehet. A bírálatot a közgyűlés által kiküldött bizottság végzi, melynek elnöke Bőbay Gyula dr, jegyzője Katona Dávid dr, tagjai: Szeged szabad királyi város küldötte, Jakab Lajos és Bódoyh János tiszteletbeli elnökök, Szász Hugó dr alelnök és Torma Károly főjegyző. A pályázaton résztvevők a biráló bizottság tagjai nom lehetnek. A pályadijak a pályanyerted műnek Cigány János által az egyesületnek hagyományozott tizezer koronás alapítványának kamataiból lesznek fizetendők, 8zeged szabad királyi város tanácsának, mint íz alapítvány fölött felügyeletet gyakorló hatóságnak a kiutaló közgyűlési határozat tudomásulvétele után. Katona Dávid dr indítványozta, liogy akerületi gyorsirási verseny május huszonegyedikén tartassák meg a délmagyarországi gyorsirókörök részére, amelyen — minthogy több felsővidéki iskola is jelentkezett — más tanintézetek vendégekónt résztvehetnek. A versonyirás fokai lesznek kétszázhúsz, száznyolcvan, százötven, százhúsz, száz ós hetven szótaggal percenkint politikai ós kereskedelmi tárgyú szövegekkel. Katona Dávid dr főtitkár előterjesztette indítványát a nemzetközi Gabelsberger szövetség meghívása tekintetében. Ez a szövetség BudaPesten 1896 évben alakult az országos kiállítás alkalmával Fabro Henrik dr kezdeményezésére és azóta három óvenkint a különböző államok fővárosaiban tartja meg kongresszusait. A szövetség Drezdában székel ós ügyeit a drezdai királyi gyorsíró intézet végzi. Legközelebbi hagygyülósét az idén augusztus hóban Koppenhágában tartja. A szövetség elnökének levele szerint nagyon szívesen vennék,"*lia a szegedi egyesület — amely 1907 évben oly nagyarányú és szép sikerű nemzetközi kiállítás és kongresszust rendezett — a szövetséget is meghívná, hogy legközelebbi 1914 évben tartandó nagygyűlését Szegeden tartsa meg. Az egyesület egyhangú lelkesedéssel határozta el, hogy a szövetséget 1914 évíe Szegedre meghívja ós az előkészületek megtételére a főtitkárt kérte fel. Katona Dávid dr főtitkár beszámolt a Czigány-alapitvány kiutalásáról, bejelentette, hogy a közigazgatási bíróság leírta az egyesület terhóről az ezer koronás örökösödési illetéket kimondván azt, hogy a gyorsírást művelő egyesületek, mint nyilván közoktatási ügyet szolgáló egyesületek részére való liagyományozá®ok illetékmentesek. A gyűlés végeztével Fabre Henrik dr emelkedett szólásra és szép beszédében örömének adott kifejezést afölött, hogy a szegedi egyesült olyan tevékenyen működik, hogy a nemzetközi Gabelsberger szövetség kongresszusát Szegeden óhajtja megtartani, ami által nemp8ak a szegődi, hanem az egész ország gyors,rási fejlődósének erős lökést ad. Majd a képzettársítás szerepót fejtegette a gyorsírásban, /ászletesebben szólva a gyorsírás nagy nevelő művelő erejéről, végül kitartásra és a gyorsas gyakorlati művelésére hivta föl a tanuló "fiúság ügyeimét. Lelkes éljenzés követte Fabre Henrik dr beszédét, amelynek Dobay Gyula (lr elnök záró beszéde vetett véget, aki köszöntét íejezte ki a szép előadásokért. A gydmsre az ország több részéből érkezett üdvözlő ávirat. Föloszlatják a Reichsiatliot. Bécsből k'enti tudósítónk: A király tegnap másfél ^at kihallgatáson fogadta Bienerth báró Miniszterelnököt. A képviselőház elnapolását Már ma tudtára adták a pártoknak, a liivaDELMAGYARORSZAG talos lap pedig holnap fogja közölni. A kormány még ma átiratot intézett a képviselőház elnökéhez, amelyben tudatja vele, hogy a király elhatározta a képviselőház elnapolását. Az uj választás idejét még nem állapították meg s miután a kormány az aratásra és a választók nyári utazásaira való tekintettel nem akar nyári választást, valószinii, hogy az uj választás csak szeptemberben lesz. Tavaszi lóverseny Szegeden. — Versenyező louasrendőrök. — (Saját tudósítónktól.) Napsütéses tavaszi időben zajlott le vasárnap délután a szegedi lóversenytéren a lovasrendőrök lóversenye. A közönség érdeklődése várakozáson felüli volt: a langyos-meleg szép idő pompás tavaszi toaletteket csalt ki s a nagytribünön és körülötte egy nagy lóverseny szines, mozgó ós zsibongó képe elevenedett meg. Totalizatőr nem volt ugyan, mert a versenyző lovasrendőrök között ajándéktárgyakat és dijakat osztottak ki, de a fogadási kedv mindamellett nem lanyhult el annyira, hogy pusztán a látványosság elégítette volnacsakki az érdeklődést. Az izgalom ép ugy nem hiányzott ebből a voltaképen miniatür-versenykópbői, mint egy nagyváros totalizatőrös versenyteréről. Egymásközt tettek fogadásokat az emberek, nemcsak a férfiak, hanem néhány Rembrandt-kalapos hölgy is. A tippelósek kissé bizonytalanok voltak, de csak azok nem tudtak tájékozódni, akik nem a rendőrségi tisztviselőktől kérték a tippeket. Mert a versenyző lovakról ők tudnak legtöbbet, de közöttük a legjobb tippelőnek Szakáll József dr, alkapitány bizonyult, akit néhány elegáns hölgy a biztos tippekórt tipp-tanácsosi cimmel ruházott föl. És valóban jól jártak azok a fogadók, akik Szakáll dr-ra hallgattak. Mert a lovasrondőrök lovait a rendörsági tisztviselők közül kevesen lovagolták még annyiszor, mint Szakáll dr. Természetesen azokon a nyomozásokon ismerte ki a lovakat, amelyeket a szegedi tanyák óriási területén folytatott le. A legjobb versenyparipának Tápai Ferenc lovasrendőr Terebes nevii lova bizonyult. Az ezernyolcszáz méteres síkfutásban nagy olőnynyel ez futott be elsőnek. De kitűnő versenylovak a Magyar István lovasrendőr Nyugásza és Magyari József lovasrendőr Bizony lova is. Sokan voltak, akik látás után már az ezernyolcszáz méteres versenyen is Nyugászra fogadtak egymás közt. A fogadást azonban elvesztették, mert Nyugász csak másodiknak futott be. A harmadik Drezda lett, ezt Német Antal lovasrendőr lovagolta. A második, ezer méteres síkfutásban szintén három ló futott: Bizony, Sörény ós Dáma. Ezek közt már nehéz volt a tippelés. Pottyondy Miklós alkapitány a hozzáforduló kíváncsiaknak Bizonyt ajánlotta, ámbár a másik két paripa is biztató volt. Különösen a Sörény, amelyre sokan fogadtak. De a fogadást a Bizonyba bizakodók nyerték meg, ez • a iófutott be elsőnek az ezerméteres síkfutásban. Bizonyt Magyari József, Sörényt Juhász Pál, a harmadikat, Dámát pedig Gera József lovagolta. A verseny utolsó pontja a vigaszverseny volt. Elsőnek futott be Csendes, amelyen Farkas Pál ült, a második lett az ezernyolcszáz méteres verseny harmadik nyertese: Drezda, ezt most is Német Antal lovagolta. A futamok másfél óráig tartottak. A verseny végén Somogyi Szilveszter dr, főkapitány rövid beszéd kíséretében átadta a nyertes lovasrendőröknek a rendőrtisztek dijait. Minden versenyző jutalomban részesült. A rendezés körül Szakáll József dr, Pottyondy Miklós és Pap Menyhért buzgólkodtak. Szünet közben a 5 46. gyalogezred zenekara hangversenyezett. A versenyen a szegedi helyőrség tisztikara is szép számmal jelent meg s a sok katonai uniformis ragyogóan illett bele ebbe a miniatűrnek hitt, de impozánssá fejlődött tavaszi lóversenyképbe. Százötven munkás szénné égett. — Tüzkatasztrófa Newyorkban. — (Saját tudósítónktól.) Megint egy rettenetes katasztrófának minden borzalma ós gyásza szakadt le Newyorkra. Még el sem lehetett felejteni azt a tömeges pusztítást emberéletben és vagyonban, amit a legutóbbi nagy dinamitrobbanás vitt véghez s már megint százszámra temeti Newyork a megszenesedett és csonka halottakat. Egy tízemeletes házban, ahol a munkások ezrei dolgoztak, tegnap tűzvész támadt s alig volt ember, aki ép testtel menekülhetett volna. A tüz a hetedik emeleten tört ki, egy celluloid gyárnak a helyiségeiben, ahol ezerötszáz munkásnőt foglalkoztattak. Örült gyorsasággal rohantak a lángok a felső emeleteken s a fejét vesztett munkássereg egymást tiporva, kereste a szabadulást. Leírhatatlan szörnyűség törtónt. A lépcsőházat percek alatt lángfüst és holttestek torlasza zárta el. Már csak az ablakon át lehetett a szabadba jutni s megkezdődtek a halálugrások. Velőtrázó sikoltásokkal, őrjöngve ugrottak le a mélységbe a fiatal munkásleányok s holtan terültek el a kövezeten. Sokan belekapaszkodtak az utcán kifeszített villamosvezetőkbe, de a drótok a nagy súlytól leszakadtak s a szerencsétlen áldozatok igy zuhantak le a biztos halálba. Este hat órakor már ötvenhárom holttestet szedtek össze az utcán. Túlnyomóan csupa fiatal leány fölismerhetetlen, véres roncsai voltak. A mentők behatolva az égő házba, a lépcsőházból is hordtak ki halottakat. Sokan az első emeletig jutottak el, ahol ötven halott zsúfolódott össze. És szakadatlanul szállították a kórházba hordágyon a sebesülteket, akik súlyosan összeégtek. Emberfölötti erővel dolgoztak a tűzoltók, a katonák, a hivatásos ós az önkéntes mentők egész éjjel. Éjfélig százötven rettenetesen eléktelenedett holttest volt együtt. A romok közt még sok holttest rekedt meg s idő kell a katasztrófa méreteinek a megállapítására. A tűzvész okát már megállapították. Egy dinamógép romlott el s robbanás törtónt, amely lángra lobbantotta a könnyen gyúló anyagokat. Az áldozatok közt nagyfámban vannak olaszok és más európaiak. Nyomtatványkiálliíás Szegeden. (Saját tudósítónktól.) Jól sikerült ós csupa modern munkákkal bővelkedő kiállítást rendezett a könyvnyomdászok és betűöntők szakegyesületének szegedi csoportja, a könyvnyomdászok szakkörének támogatásával. A Munkásotthonban rendezték a nyomtatványkiállitást, amely igazán az újság erejével hatott azokra, akik megtekintették. Előrebocsátjuk, hogy aránytalanul kevesen voltak azok, akik a nyomtatványkiállitást fölkeresték. Hisz az izlós, a művelődés s a modern művészet jegyében indult a kiállítás, azt fölkeresni, támogatni kulturális kötelesség. Hogy Szeged közönsége mégsem eléggé kereste föl a kiállítást, annak oka az volt, hogy ilyen kiállítás ma még szokatlan nemcsak Szegeden, de minden városban is, aztán hogy nem a kultur* palotában vagy a városháza nagytermében rendezték, hanem a nagy forgalomból távolabb eső helyen, végül, hogy csak egy napig bocsátották a közönség rendelkezésére. Ezt azért említjük meg, mert igy nem váltódhatott ki a teljés si« ker, aztán, hogy jövőben másként rendezhessék a kiállítást. Mert mint értesülünk, neár az ősz-