Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-28 / 71. szám

DÉLMAGYÁRORSZÁG 191Í március 28 szel, valószínűleg október második felében uj nyomtatványkiállitást rendeznek Szegeden, még pedig — tekintettel a kulturális nemes célra lehetőleg a kultúrpalota termeibe. És ez a kiállí­tás országos jellegű lesz. Valósággal szenzációja lesz a magyar nyomdaiparnak. A modern nyomdaipari technika legértékesebb termékeit gyűjtik össze és hozzák az ország minden ré széből Szegedre, ahol az utóbbi időben olyan lendületes fejlődés elé került ez az ipar, de ahol sok tekintetben mutatkozik hiány s ki nem csiszolódott izlés. A kiállitás célja pedig az hogy általánossá tegye az uj nyomdaipar iránt való törekvést, hogy általános kivánság legyen a [modern ipar szeretete. Az előjelek után itólve el is fogja érni a célt az országos, őszi kiállitás. A most rendezett kiállitás keretében szak­előadást is tartottak. Pollák Simon, a Világos ság-nyomda nagynevű, európai látókörű igaz­gatója tartott rendkivül érdekes előadást. Vá­zolta az uj nyomdaipar sajátságait, előnyeit és diadalmas előrenyomulását. Majd a könyv nyomdászok, szedők és betűöntők helyzetét is­mertette, Föltárta, hogy mennyire kell lépést tartaniok az uj iparral s hogy szaktudással kell küzdeniök a kicsinyességek ellen. Pollák Simon szegedi származású ós most országos agitációt kezdett a modern nyomdaipar győ­zelméért. A szegedi őszi kiállításnak is Pollák Simon a lelkes tervezője és az ő neve garan­cia arra, hogy a fáradozásait siker koronázza. — Szabadkőművesek ünnepe. A ma­gyar szabadkőművesség központja, a Magyar­országi Szimbolikus Nagypáholy, március huszonötödikén és huszonhatodikán ünnepelte fönnállásának negyedszázados jubileumát. Az ünnep alkalmából a magyar szabadkőműve­sek nagy számban jelentek meg. Szombaton Messinger Simon dr, helyettes-nagymester elnöklésével diszülés volt Budapesten, ame­lyet vasárnap Bókay Árpád dr, nagymester elnöklésével folytattak. Vasárnap délben a nagypáholyban fényes bankét volt. — A szegedi egyetemért. Lázár György dr, polgármester Budapesten tartózkodása alatt arról értesült, hogy a harmadik egyetem ügyé­ben legközelebb Szeged kiküldötteivel tárgyal­nak a kultuszminisztériumban. A közoktatás­ügyi kormány ugyanis az egyetemre aspiráló városokkal, egymásután folytat most tárgya­lást. Debrecen és Kassa kiküldötteivel már befejezték a tanácskozást. Szeged előtt Pozsony kerül még sorra. A Pozsonynyal való tárgya­lásnak már a mult hét folyamán kellett volna végbemenni, de ez a miniszter akadályoztatása miatt elmaradt, igy a pozsonyi kiküldöttek valószínűleg ezen a héten érkeznek Buda­pestre. A szegedi küldöttség — ólén a polgár­mesterrel — csak a jövő héten megy a fő­városba, mert a polgármester a közbeeső köz­gyűlés miatt is halasztást kért. A tanácskozás valószínűleg két-három napot vesz igénybe. — Négyezer korona a hírlapíróknak. Lázár György dr, polgármester a városi tör­vényhatóság elé oly értelmű javaslatot szán­dékozik terjeszteni, hogy a város lépjen be négyezer koronával a Magyarországi Hirlap­irók Nyugdíjintézete alapitói közé. A polgár­mesternek ezt a tervét minden bizonynyal magáévá teszi a közgyűlés. — Meghalt püspökök. Nyitráról jelentik, hogy Bende Imre nvitrai püspök hétfőre virradó éjjel meghalt. Bende 1834 augusztus huszon­nyolcadikán született Baján, 1878-ban Újvidék országgyűlési képviselője lett szabadelvű pro­grammal 1886-ban besztercei, 1893-ban nyitrai - megyés püspök lett. Jótékonysága és kedves előzékenysége miatt nagyon szerették. Már ré­gebb idő óta betegeskedett. Utóda Batthyány nyitrai cimzetes püspök lesz. — Debrecenből je­lentik, hogy Erőss Lajos református püspök vak­bélgyulladásban meghalt. 1837-ben született, Kiss Áron halála után püspökké választották. Halála általános részvétet kelt. Temetése ked­den lesz. — Uj ügyvéd. Az igazaágügyminiszter Erős­kövy Dezső dr, volt szegedi, most temesrókási birósági jegyzőt saját kórelmére nyugdíjazta. Erőskövy Dezső dr ügyvédi irodát nyit. — Csikós Nagy József dr szegedi királyi törvény­széki joggyakornok állásáról lemondott és az ügyvédjelöltek névjegyzékébe vétette föl magát. — Jönnek a vasutasok. Lázár György dr, polgármester Budapesten tárgyalt Szukovüthy István Máv. igazgatóval a magyar államvas­utak bevétel-ellenőrzési osztályának Szegedre helyezése tárgyában. Az igazgató ismételten kijelentette, hogy az áthelyezés befejezett do­log. A polgármester viszont megnyugtatta az igazgatót a lakásbérek felől. Az építkezések nagy apparátussal indulnak meg Szegeden és nem valószínű, hogy a lakásdrágaság emelked­jék. Szukováthy egyébként szombaton Sze­gedre jön s résztvesz a vasutaspalota tervei­nek megbirálásában. — Házvétclck. Lövész Antalnak, a Tisza Lajos-köruton levő házát 76,000 koronáért mog­vásarolta Székely Miksa vasúti főellenőr. — A László-örökösök Földvári-utca 1—3. számú há­zát 40,000 koronáért megvásárolta Barta Dezső dr, ügyvéd. — Polgári iskolai tanárok gyűlése. Az Országos polgári egyesület Csongrád—csanád­megyei köre március 25-én a szegedi III. kerületi állami polgári fiúiskolában tartotta évi közgyűlését. Baranyai Gyula igazgató tartalmas elnöki megnyitó beszédében fog­lalkozott a polgári iskolai tanárok mai hely­zetével s jelezte a jövő teendőit. Rózsa Ká­roly tanár, titkári jelentésében részletesen beszámolt a mult évi munkálkodásról. Resli Magdolna tanárnő tanulságokban gazdag előadást tartott Leány növendékeink hibás neveléséről. A nagyon értékes dolgozat ki­nyomtatását és széles körben való terjesz­tését határozta el a kör. Adminisztratív ügyek elintézése után Muzsnai Dénes sze­gedi tanár a Polgári iskolai reformról érte­kezett. A közgazdasági és társadalmi viszo­nyok fejlődésével szükségessé vált hét osztá­lyos polgári fiúiskola megteremtését sür­gette. Azután Kengyel János tanárnak a nyugdíjügy és az állami tanárok rangsor rendezése illetőleg helyesbítésére vonatkozó indítványait fogadta el a kör. Közgyűlés után a Kass-vigadóban közös ebéd volt. — Halálozás, Kempf József budapesti ál­lami főgimnáziumi tanárnak, a kiváló tudósnak és irónak felesége, született Borostyán Irma ötvenhárom éves korában meghalt. Kempf Jó­zsefné Szegeden született és egyike volt a vá­ros legszebb leányainak. Nővére volt Borostyán Nándornak, a hirneves publicisztának, aki a párisi temetőben nyugszik. A nagyműveltségű úriasszony tehetséggel szolgálta az irodalmat is. Tárcacikkei, divattudósitásai egy finom el­mének és erős megfigyelő tehetségnek voltak produktumai. A Nemzeti-szinházban hat évvel ezelőtt A másodvirágzás cimmel egy egyfel­vonásos színdarabját nagy sikerrel és hosszabb ideig játszották. Évekkel ezelőtt még mint tanitónő is működött s ezen a téren is elisme­résre tett szert. — Az Erdélyi-jubileum. Halmoznunk kel­lene a szines jelzőket, ha csak megközelítő kó­pét ós akarnók adni annak az ünnepségnek, mellyel szombat este Szeged publikuma Erdélyi Kálmánt jubilálta a Kass-kávéházban. A közön­ség szeretete és a rendezőség nemes agi­litása valósággal csodát müveit. Este kilenc órakor a Kass-hávéház hatalmas terme zsufo lásig megtelt s az utcán rekedtekből még egy ilyen teremre való kitelt volna. Szegei uri közönsége, Lázár György dr, polgár­mesterrel, a legszebb hölgyek, művészek, újság­írók mind eljöttek ünnepelni az ő kedvencüket, Az Erdélyi-banda kilenc órakor rázendített» Rákóczi-indulóra s megkezdődött az ünnepség. Lantos Béla iskola-igazgató, a város nevében üdvözlőbeszódet intézett a jubilánshoz s átnyúj­totta Szeged város közönsége ezüstkoszoruját König Péter zenedei igazgató méltatta ezután Erdélyi Kálmánt s a zenede tanári kara nevé­ben zöld babérágat nyújtott át neki. Sáfár László szerkesztő az irók ós újságírók üdvözle­tét tolmácsolta magas szárnyalású beszédben átadta a szegedi ujságirók ajándékát, egy arany koszorút. Hollósi Ödön szerkesztő elszavalta el alkalomra irt hatásos költeményét. Szónoklat nélkül adódott át Erdélyinek a mi ajándékunk, egy hatalmas babórlant, melynek fehér szalag­ján ez a fölirás volt: Kálmánnak — a Dél­magyarország. Hauser R. Sándor a szeged' leányok nevében értékes arany óraláncot, az Otthon nevében aranygyűrűt, Lugosi Ból» szinész a színtársulat nevében babérkoszorút, Vajda János helyette's primás az Erdélyi-banda ezüstkoszoruját, egy egyszerű cigányasszony po­dig a cigányzenószek feleségeinek nevében szép ezüst emléklapot adott át a jubilánsnak, akit a nagyobb szegedi vendéglősök ós egyéb tisz­telői egész sereg ajándékkal leptek meg. Ennyi forró, közvetlen ünnepeltetés közepett" Erdélyi Kálmán sirásig meghatódott s nem tu­dott, csak egy pár szó választ mondani. El­fogódva mondott köszönetet, aztán rábizta » további köszönetet hegedűjére: fölment » pódiumra ós a banda élén rázendített a Him­nuszra. A lelkes ünneplés hajnalig eltartott, ép oly közvetlen, őszinte együttérzésben, mint ahogy kezdődött. Szeged önmagához méltóan ünnepelt" Erdélyi Kálmánt ós a magyar zenét, melynek ® egyik legértékesebb mestere volt huszonöt éven keresztül ós lesz még reméljük, nagyon sokáig­— Vérszerződés betörésre. Két gyer­kőc, Stumpf József ós Stern Lajos szegedi inasok betörő-szövetkezetet akartak alapí­tani ketten. Nemcsak hogy akartak, de for­málisan meg is alakították; valamelyik na­pon igazi vérszerződést kötöttek. MüködésüK legelső napjául vasárnapot választották ki) amikor is néhány óra hossza alatt hároH1 lopást követtek el. A rókusi iskolából toll' nyeleket, térképeket, tintatartókat loptak, a Korcsolyázó-téren épülő egyik házból pedig elemeltók az összes kulcsokat. Ilyen ered­ményes működés után behatoltak Mecsét József nyugalmazott börtönigazgató laká­sára, ahol épen házimulatság volt. A nyitva levő előszobában összeszedtek minden ke­zük ügyébe eső holmit s a zsákmánynya' épen menekülni akartak, amikor észrevet­ték őket s rájuk zárták az ajtót. A hág­beliek rendőrt is hivtak, aki a tolvajcseme­tóket letartóztatta. — Éjjeli zenéi kapnak a rabok. A szöged' törvényszéki épület harmadik emelete a rabol' lakosztálya. Csöndesebb, békésebb, nyugalma­sabb hajléka talán senkinek se volt, ini"t nekik. Éjjeli álmukat nem zavarta semmi, " börtönőrök lábujhegyen végezték éjjeli szolgá' latukat, mert elvégre a raboknak, ha leszá'1 az éjszaka, aludni kell. De nem aludhatnak. A színházépület nem engedi őket. A szinházép*'' létről ugyanis letörött egy jókora darab pléh' tábla. A tavaszi szél a dísztelenül lelógó pláb' táblát hangszernek nézte és hatalmas szimfd' niátlan áriákat zörgött, sőt dörömbölt ki rajt"' részére egesz eure hirdetést ad fel, :; az hirdethet ::

Next

/
Thumbnails
Contents