Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-28 / 71. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 1911 máreius 24 nak nem szabad ilyen kockázatos dologra pénzt adni. Regdon Sándor fölszólalása után Kónya János védelmébe vette a javaslatot. Hangsúlyozta, hogy szükség van Szegeden a téglagyárra, mert évenkint negyvenmillió téglát hoznak be idegenből. A tanácsos előterjesztését pártolni kell. Wimmer Fülöp bizik Szeged jövőjében, Szeged fejlődésében és küzd ama közgazdasági elv ellen, hogy az innen elvitt nyersanyagért, amikor az földolgozva visszakerül, két-háromszáz százalékkal többet adjunk. Óriási építkezések lesznek itt és azoknál szükség lesz a téglára. Ezért pártolni kell a tanácsos javaslatát. Rósa Izsó dr más állásponton van, mint Wimmer Fülöp. Nem tartja helyesnek és indokoltnak, hogy olyan vállalkozási térre lépjen a város, ahol a magánvállalkozás tere van. Nem tekinti a város hivatásának, föladatának, hogy olyan vállalatokba bocsátkozzék, amelyek nem a város szükségletéből merülnek föl. Az iparvállalatokat támogatni kell a városnak, nem pedig lebunkózni. Indítványozza, bogy a bizottságok javasolják a közgyűlésnek a kérdésnek napirendről való levételét. Funák Károly Kónya beszédére reflektálva, azt mondja, hogy Szegedre mindig fognak téglát hozni, ez azonban nem azért van, inert itt kevés a tégla, hanem azért, mert a szegedi tégla nem használható mindenre. Balogh Károly elnök ezután elrendelte a szavazást. A bizottság tizenhárom szavazattal öt ellenében a kérdést levette a napirendről. színház,^művészet Színházi műsor. Március 28, kedd: Hercegkisasszony. (Páratlan a/i bérlet.) „ 29, szerda: Sárga liliom. (Páros s/j-os bérlet.) „ 30, csütörtök: Hamlet, Pethes Imre vendégfelléptével. (Páratlan i!s-os bérlet.) „ 31, péntek: Kisértetek, Pethes Imre vendégfelléptével. (Páros !/,-os bőrlet.) Április 1, szombat: Makrancos hölgy, Pethes Imre vendégfelléptével. (Páratlan '/, bérlet) „ 2, vasárnap d. u.: Medikus. „ 2, „ este: Hercegkisasszony. (Páros Vsos bérlet). * A hercegkisasszony. Sovány mesójü, vérszegény és ötlettelen szövegével a pompás funebrése Leon Viktor Lehár Ferenc operettjének, A hercegkisasszony-n&k. A közönség javarésze ugyanis ugy van az operettekkel, hogy csak érdekfeszítő, fordulatos mese és jó verselés utján fórkőzhetik a dal a szivéhez. Nagyon kevesen vannak, akik az operettben a szövegtől teljesen különválasztott zenét, sőt az előadásban a színpadtól is különválasztott zenekart akarják csak és tudják élvezni. És végül: a fantázia nélkül való, sovány mese szárnyát szegi a zenei dalnak. Azt hisszük, ez megérzik A hercegkisasszony operetten is. Lehár ebben a darabjában imponáló, majesztétikus akart volna lenni, ami nem igen sikerült. Ebben a félig operában is a keringők embere ő, de aki már disztingváltabb hangszerelő, a nagyobb zenei indulatokat közvetlenebbül megérző és megértető. A szegedi előadás felemás volt, részben szolgálni kívánta Lehár magasabb céljait, részben agyonütötte. Felhő Rózsi a nem épen neki való szerepben is kitűnően állta meg a helyét. Nagy Aranka fölötte csinos volt ós a kényesebb igényeket is kielégítően énekelt. Vezető szerepekben Békefi Lajos és Mesey Andor a tőlük megszokott készültséggel és ambícióval működtek közre. A kar, különösen a férfikar játékban fegyelmezetlen, énekben erőtelen volt. A zenekar Kun Richárd karmesterrel az ólén jól működött. A díszletek a legkisebb áldozatkészségre vagy találékonyságra sem mutattak, Az első előadás után tiszavirágéietünek jósoltuk a darab szegedi pályafutását, ma, amikor már sokkal jobban ment az előadás, adunk még egy-két estét ennek a Lehár-operettnek. * A karszemélyzet jutalomjátéka. A szegedi színházi karszemólyzet jutalomjátéka előreláthatólag április tizedikén lesz. Viola, az alföldi haramia, Szigeti József jeles népszínműve kerül szinre, még pedig két vendéggel: Mtrói Nándor ós Terestyéni Gyula műkedvelőkkel, akiknek már sok szép sikerük volt. * A férfikar hangversenye. A Holtzer Aladár elnöklósével működő szegedi férfikar (Aszáf) április másodikán délután öt órakor a zsidó hitközség házának dísztermében hangversenyt rendez, amely iránt általános érdeklődés nyilvánul meg. A kitűnőnek Ígérkező hangversenyen Meer Margit tizenkét éves zongoraművésznő, Elefánt Ilona hegedümüvésznő, Kriener Jenő ós Székely Lajos tizenegy éves magánénekesek ós a vegyes karok működnek közre. sgZÉZÖNL •—1 • 1 r Divatok, miket nem kell utánozni. Rézveretü, zengő hangon szegedi titkokat kell elárulnom, nekem, a diszkréció lovagjának. De istenem és hölgyeim, ez az egyetlen igazi élvezet van a világon s a titkokban csak az az értékes, hogy el lehet őket mondani. Amit mindenki tud, abba nem is érdemes belekezdeni, úgyis letorkolják az embert avval a bizonyos nekem mondod ?-dal, amit magyarul úgyis mondanak: fogadd részvétemet. S miért legyen az embernek fogadó napja, mikor ő nem miniszter ? Ö, nem miniszter még ő sem, akiről itt szólnom kell, nagybusan, mint a rákosi szántónak az apja, de máris kótmóter hosszú ifjúsággal megáldott bohém s ez is kevesebb a valaminél. ő eleget tör fölfelé, de hát nem megy, nem megy, azazhogy pénteken mégis fölment — Budapestre. Mielőtt Budapestre ért volna, az az ötlete támadt, hogy előbb fölmegy — a vasúti kupéba s ezt még Szegeden meg is tette. Elég baj. Mert ha föl nem megy, akkor lenn marad, de nem olyan csuful, mint ahogyan lenn maradt rövid öt perc múlva. Tudniillik a vasúti kupéba való fölszállás ötletében megelőzte egy katonatiszt meg egy hölgy. Aki a jelek szerint hitvese volt a tisztnek. Ez megint baj. Mert amig a katonatiszt kiment a folyosóra cigarettázni, a kupéba belépett a kótmóter bosszú ifjúsággal megáldott bohém és az egyedül talált hölgygyei szemben elkezdett viselkedni. Hogyan ? Eltalálták: egészen ugy. Ahogy nálunk magyar földön ós magyar vonaton divatos. Ahogy nálunk illik azt hinni, bogy az egyedül talált hölgy direkt nekünk termett rózsafán, piros pünkösd kora délelőttjén. S ezt a fölfogást annyira hangosan vallotta, hogy a hölgy tiltakozott, a katonatiszt belépett ós operett-belépő helyett súlyos futamokat kezdett rögtönözni a bohém kópén, bogy képletesen, fölképletesen fejezzük ki magupkat és a katonatisztet. Mivel pedig a bohém ur tiltakozni kezdett, magas származására hivatkozott és megint magyar divatból még neki állt följebb, a katonatiszt politikai, szépirodalmi és közgazdasági lap helyett kardlapot szerkesztett a hátán, aztán a helyzet magaslatáról leszállította az anyaföldre. A szakasz ajtaján keresztül. Közben a vonat elindult. S a bobóin ? Ja igen, a bohém megmutatta, bogy ö azért nem olyan földhöz ragadt: fölkelt a földről s egy később induló vonattal fölrobogott Budapestre. Morál: no utánozd azt a divatot, mely a vasúti kupéban is direkt ázsiai népies nemzeti viselkedésben brillírozik, s amiért nyakadon szorvirozzák a levest, amelyet alaposan le is kell nyelned, Azonban még nincs vége a rossz divatok litániájának. Rossz divatokkal találkozol a kávéházakban is, ahol most sok a felöltő ós egy a felötlő: mért nem talál az ember bizonyos lapokat, ha keresi őket, holott ez az egy keresete igazán ártatlan, becsületes s nem kellene éhezni rá senkinek V Napok jönnek, napok tűnnek, lapok jönnek, lapok tűnnek s a kávés előfizet, a vendég boszankodik, az ujságosfiu kesereg: micsoda divat ez ? Én nem ismorem a furcsa divat követőit, de kéremalássan, jó lenne ezt a rossz divatot félbeszakítani. Mert az még csak járja, hogy a nadrágszoknya-tüntetések divatba jönnek, de bogy a laptüntetések divatba jöjjenek, az ellen az érdekeink ós Ízlésünk vétót mond. Azt még csak értjük, bogy a kávéházban napot lopnak, do hogy már lapot is lopnak, nem akarjuk érteni. Ezt is elintéztük. Minket azonban szintén elintéznek minden hajnalban az utcaseprők. Vervén olyan sürü porfelleget, hogy azzal az egész tüdőnknek befellegzik. Mert hát ők azt a divatot követik, hogy nem öntöznek. Tartogatják húsvétra. Szép. De azzal mi nem vagyunk ki a vizböl. Vagyunk egypáran, akiknek muszáj hazamennünk már hajnalban. Vagyunk egypáran, akik egyáltalán kárbaveszett söprésnek tartjuk azt, amelyik után két perccel megint leszáll a fölvert port s megint piszkos az utca. Vagyunk egypáran, akik demokratikus együttérzésből a magunk tüdejét is, az utcasöprőóket is szeretnők tisztának tudni. Az öntözést azért is lehetségesnek tartjuk, mert mikor Pesten jártunk iskolába, akkor nem jártunk térdig rózsába, de porba se. Pedig ott is söpörtek. Uram istenem, acimben egy kicsit füllentettünk: ezt a pesti portalan söprést, ezt csakugyan utánozni kellene. lllp. Gyorsírók közgyűlése. Emlékezés Czigány Jánosra. — (Saját tndósitónktól.) A szogedi gyorsírók egyesületo magas színvonalon álló közgyűlés keretében adózott nemeslelkü macénása, Czigány János emlékének. A gyűlésen Dobay Gyula dr elnökölt. A nagyközönség zsúfolásig megtöltötte a városháza nagytermét ós a gyűlés fényét nagyban emelte az egyesület illusztris vendégeinek, Fabró Henrik dr, Jakab Lajos ós Téglás Géza dr jelenléte és előadásaik. Dobay Gyula dr elnöki megnyitó beszédében üdvözölte a mogjolent vendégeket ós röviden méltatta a nap jelentőségét. Utána Jakab Lajos tartott magas szárnyalású emlókbeszédet Czigány János fölött, finom vonásokkal ecsetelte Czigány páratlan áldozatkészségét a gyorsirás ügye iránt, nemes jellemét és azt a rajongóan ideális szeretetét ós lelkesedését, melylyel a gyorsirás iránt viseltetett. Jakab Lajos beszédét lelkesen megéljenezték. Téglás Géza dr a jeles gyorsirás-liisztérikus tartott előadást, amelybon a gyorsirási roviziő fontosságát fejtegette, rámutatott arra, hogy milyen nagyértókü kincs van a szegedi gyorsírók egyesülete birtokábnn, gyönyörű könyvtárában, amelyet a nagy nyilvánosság számára megnyitni kelt Elismerőleg nyilatkozott az egyesület agili® munkásságáról, amelylyel Szegeden óhajtja a gyorsírók központját létesíteni. Katona Dávid dr, főtitkár indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy a magyar gyorsirás történetének megírására országos pályázatot hirdet, amelynek föltóteleként megkívánja, bogy lehetőleg önálló kutatások alapján mog' Írassék, a magyar gyorsirás lehet legteljesebb története a legrégibb időktől napjainkig, különös suly helyezendő az 1863. év előtti idők gyorsírására, a fennálló rendszerek klisékben lesznek bemutatandók, részletesen ismertetendő a Markovits-rendszer fejlődésének törtenete és a gyorsírás története Szegedon. A m® terjedelme tiz-tizcnöt nyomtatott iv nagyság® lehet, beadásának batárideje 1913. évi januá1' hó első napja. A beadás jeligés zárt borítékká"