Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-25 / 70. szám

6 DÉLMAGYARORSZAG 19L1 március 25 elismerése mellett állhatnak szóba a nemzetiBégekkel. A jobboldal élénk helyesléssel és tapssal fogadta a miniszterelnök szavait. Még Batthyány Tivadar gróf mondott beszédet, melyben részletesen próbálta igazolni azt, amit nem tudott igazolni : hogy a titkos választói jog nem veszélyezteti a magyarság szupremációját, sőt fokozott mórtékben biztosítja. Szabadka polgármestere nyilatkozik. — Levél a Délmaggarországhoz. — Arra a súlyosan vádoló tartalmú Írásra, melyet mult vasárnap leközöltünk a tisztánlátás kedvéért s amely Palics pusztulásáról és Szabadka középitkeséséről mondott el panamaillatu dolgokat, Vári Gyula szabadkai városi építész után megszólalt Szabadka kiváló polgármestere, Biró Károly dr is. Hoszszabb terjedelmű levelet küldött szerkesztőségünknek s a levélben megcáfolja G. Á. egyes állításait. Ltközöljük a polgármester levelét s most már G. Á.-n a sor, hogy állításait igazolja. Azt azonban konstatáljuk Biró Károly dr leveléből, bogy Vári Gyula ellen nem indították meg az általa kért fegyelmi vizsgálatot, pedig itt konkrét vádakról van szó. Biró Károly dr, polgármester levele igy hangzik: Tisztelt Szerkesztő ur! A Szegeden megjelenő Délmagyarország cimü napilap ez 65-ik számában Palics pusztulása és Szabadka középitkezése cimen egy G. A. aláírással ellátott levél jelent meg, amelyet tisztelt szerkesztő ur — amint ez a bevezető sorokból olvasható — azért tett közzé, hogy a tényállás kiderítését provokálja. Miután nem tartom közömbösnek, hogy az a nagyközönség, amely a Délmagyarország-ot olvassa, ezen ok és alap nélkül meggyanúsító levél hatása alatt maradjon, szükségesnek tartom a való tényállást ismertetni. Palics-fürdő Szabadka város közönségének egyetlen üdülő helye. Józan észszel nem lehet tehát csodálkozni afelett, hogy a város közönsége ezt, az egyébként kies helyet, amely azonban az ő elmaradottságában a mind igényesebb kor követelményeinek meg nem felelt — nagyobb s már itt megjegyzem — kellően jövedelmező tőkebefektetéssel egy modern fürdővé alakította át. Ezen átalakításhoz tartozott a tópartnak mintegy ezerötszáz méter hosszúságban 25—30.000 korona költséggel történt kiépitése is úgynevezett vasbeton lapokkal, ahogyan a Balaton-parti fürdőtelepeken is épitik a partokat, sőt a Balatonba benyúló mólókat is. A tópart kiépítése két évvel ezelőtt alacsony vizállás mellett történt s nem is volt semmi baj, mig a viz a mult év őszén rohamosan oly magasra nem emelkedett, amilyenre nem emlékeznek a szabadkaiak. Ily állapotban jött március 15-ón az a nagy hullámverés, amely átcsapva a partokon a betonlapok alatti homokot magával ragadva kimosta az alapot, aminek természetes következménye a part ezen részeinek beomlása s illetőleg a lapok lecsuszamlása volt. A viharban személyesen voltam künn s igy saját szemeimmel láttam azt az istenitéleti időt, amely a partnak mintegy fele részét elpusztította. Ezt ugy hivják, hogy elemi csapás, ami ellen tenni nem lehet, amint hogy annak idején a sok viz és a szélvihar szakította át a Szegedet védő gátakat is s emiatt senkinek sem jutott eszébe a gátakat ópitő mérnököket tenni felelőssé a Szegedet ért rettenetes katasztrófáért. A palicsi tópart részben beomlásából eredő kár egyébként is nem olyan korrend, hogy emiatt pláne „Palics pusztulásáról" lehetne rémmeséket költeni. Amint Balatonföldváron a beomlott kőpartokat, amint Keszthelyen a vihar által elpusztított mólót helyre fogják állítani, ugy fogjuk mi is helyrehozni Palics partját a város és a városi hatóság „jóakarói"-nak nem csekély boszuságára és ki fogjuk emelni ezt a drága értékes gyöngyöt az ismeretlenség ós elhanyagoltság homályából. Ami pedig magát a part építését illeti, csuk annyit jegyzek meg, hogy az építkezés folyamára annakidején kikértük az illetékes minisztérium szakközegét, akinek ellenőrzése mellett történt is tényleg az építkezés. Ennél elővigyázóbban eljárni már aligha lehet. A levél irója levelében említést tesz a Palicson épült uj Vigadó-TŐ\, amelyről azt mondja, hogy az „egyszerűen beomlott". Hát kérem ez egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Az uj Vigadó nem omlott be, hanem egyik emeleti oldalfala mintegy 25—30 centiméterre kihajolt, amit azután minden nagyobb veszedelem nélkül s anélkül, hogy a földszinti részen a legcsekélyebb bontásra is szükség lett volna — lebontottak s újra fölrakták. Ez az épület még ma sincs átvéve s igy a várost semmiféle kár nem terhelheti. A tavankuti templomtornya összeomlott. Ez igaz. De mi közünk volt nekünk ehez az építkezéshez, mikor azt nem mi építtettük, hanem Kalocsa ? A tizenöt évvel ezelőtt épült főgimnázium kápolnája beomlott — mondja a levélíró. Erről azonban Szabadkán senki sem tud. Annyi igaz, hogy a tető szerkezetén lévő sok törés folytán e helyütt az épület beázott s ennek folytán a vakolat a díszteremben lehullott. Ez mindenesetre kellemetlen incidens volt, ebből azonban még sem szabad oly meggyanúsító konzekvenciákat levonni, ahogyan azt a levél irója teszi. Na és végül a városi uj szókház. Gödörben van. A városi kávéházba és a mellette levő üzlethelyiségekbe befolyik a viz ós a többi 1 Nevetséges beszéd 1 Ebből egy szó sem igaz! Az tény, hogy a városi uj székháznak egyik oldalhomlokzata, amely a Kossuth-utca felé néz hetven-nyolcvan centiméterrel mélyebben fekszik, mint a vele szemben levő s mintegy száz méter távolságra levő Pest-szálloda. Ez azonban az ut nívójának természetes esése, amit eltüntetni egyáltalán nem lehet. Én ugy tudom, hogy az ilyen monumentális épületeket elölről szokták nézni s nem oldalról, ha bií-álni akarják. Tessék igy nézni az uj székházat s akkor inkább dombon van, mint mélyedésben. Ez épen olyan bírálat, mintha valaki a budai királyi lakról azt mondja, hogy gödörben van — pedig tényleg ott van, ha a honvédelmi minisztérium palotájának kapujából nézzük s viszont ez is gödörben van, ha a Mátyás templom felöl jövet szemléljük. Igy vagyunk itt is. Ugy van azonban a dolog, bogy kritizálni mindig könnyebb volt, mint alkotni! A való tényállás ezen rövid ismertetése után a Délmagyarország jóizlósü közönségének bírálatára bizom, mennyire lehet értékelni a beküldött és közzétett levelet. A város építésze a közölt levél hatása alatt a fegyelmi vizsgálat elrendelését kérte maga ellen, amit azonban a fönn vázolt ténykörülmények folytán a dolog természete szerint el nem rendelhettem, sőt tisztviselőim reputációjának megvédése érdekében a levélben foglalt alaptalan meggyanusitás ellen a Iegenergikusabban tiltakozom s arra kérem tisztelt szerkesztő urat, hogy a jövőben kegyeskedjék a tényállásnak megfelelő információért közvetlenül hozzám fordulni, kijelentvén, hogy bármikor szivesen állok ily célból rendelkezésére. Szabadkán, 1911 március 24. Tisztelettel Biró Károly dr, .Szabadka szabad királyi város polgármestere. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Március 25, szombat d. u : Aranylokodalom. „ 25, „ este: Hercegkisasszony. Bemutató előadás. (Páros 2/j-os bérlet.) „ 26, vasárnap d. u.: Jómadarak. „ 26, „ este: Hercegkisasszony. (Páratlan '/j-os bérlet.) „ 27, hétfő: Hercegkisasszony. (Páros '/,-os bérlet.) „ 28, kedd: Hercegkisasszony. (Páratlan '/• bérlet.) „ 29, szerda: Sárga liliom. (Páros'/,-os bérlet.) „ 30, csütörtök: Hamlet, Pethes Imre vendégfelléptével. (Páratlan Vs-os bérlet.) „ 31, péntek: Kisértetek, Pethes Imre vendégfelléptével. (Páros »/,-o» bérlet.) Április 1, szombat: Makrancos hölgy, Pethes Imre vendégfelléptével. (Páratlan '/, bérlet) „ 2, vasárnap d. u.: Medikus. „ 2, „ este: Hercegkisasszony. (Páros V.os bérlet). * Itiliarí klasszikus előadása. Pénteken délután újra klasszikus előadást tartott a szegedi színházban Bihari Akos. Ezúttal a diákok számára rendezte az előadást és a színház megtelt lelkesedő ifjakkal, kipirult arcokkal. Egyegy drámai jelenet után percekig tapsoltak Biharinak, elragadtatással, őszintén, mint akiket egy nagy színművész ragadott el, akiket Bihari Ákos művészete hódított meg. * Májusi fagy. Budapestről jelentik: A Nemzeti Színházban ma mutatták be Szilágyi Géza ós Lenkei Henrik darabját, a Májusi fagyot. A Délmagyarországban már közöltük a darab ismertetését. Legjobb az első fölvonás. Gyengébb a második fölvonás, mely a drámai fejleményt csak keretezi, de a lényegót kivül felejti. Ezen lehetett volna segíteni, ha a második fölvonás angol mintára csak kiegészítené az ekszpoziciót ós jönne az erős harmadik fölvonás a maga nagy lelki harcaival és elméletileg és gyakorlatilag egyaránt megindokolt katasztrófájával. A szerzők, sajnos, elfelejtették ezt a fölvonást megírni és nyomban a második után jön a negyedik fölvonás, mely émelygős és lehetetlen szentimentálizmussal nevetségessé tesz mindent, ami a két első fölvonásból a nézőben komoly emlék gyanánt megmaradt. Néző vagy hallgató semmiesetre sem unatkozott és ez is valami. Á darab tetszett a közönségnek. Ha a pénz nem kell a gazdájának. — Tiz koronás az akták közölt. — (Saját tudósítónktól,) Somogyi Szilveszter dr, főkapitány asztalán pénteken reggel egy gyűrött tiz koronás bankjegy bevert. A bankjegy mellett egy akta húzódott mog, amelyben hivatalos rövidséggel el volt mondva a históriája annak, miként került a gyűrött tiz koronás a rendőrségre ós a főkapitány szobájába. Bokor Antal segéd-rendőrbiztos, aki most Alsóváros ügyeit intézi tegnap is, mint minden nap fél tizenegy órakor rapportra ment a főkapitányhoz. Amikor ott elvégezte a dolgát, visszament a hivatalába, ahol az akták földolgozásához fogott. Amint a papirosok kőzött lapozgatott, legnagyobb bámulatára az egyikből egy tiz koronás bankjegy hullott ki. Egy ropogós, valódi tiz koronás. A biztos az első percbon azt gondolta, hogy a pénz talán korpusz delikti és mint ilyen mellékelték az aktához, azonban ennek a gondolatnak a lehetetlenségéről csakhamar meggyőződött. Az is valószínűtlennek látszott, hogy valaki véletlenségből felejtette volna ott az ötöst, mert hisz akkor az nem került volna épen az akták közé. A segédrondőrbiztos elkezdett gondolkozni és eszébe jutott, bogy mielőtt rapportra ment volna, két ember járt a hivatalában. Ezok egyike italmérési engedélyt sürgetett mog, *